Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-19 / 66. szám
1987. március 19., csütörtök Somogyi Néplap 3 MUNKAERŐMOZGÁS helyzetkép Az ország gazdasági helyzetének jobbítása elképzelhetetlen a termelés korszerűsítése nélkül, ez pedig a munkaerő mozgását is megkívánja. Átképzés, átcsoportosítás sok helyütt megy végbe, de ez nem zökkenőmentes folyamat. Szokatlan még ez nálunk, hiszen az utóbbi évekig alig volt példa nagyobb munkaerőmozgásra. Természetesen továbbra is alapelv, hogy az egyénnek biztonságban kell éreznie magák Milyen a somogyi munkaerőmozgás, mit tapasztalhattunk s mit várhatunk. Erről próbálunk képet adni összeállításunkban. A Budaflax tabi kemping- cikkgyárában háromszáz körül állapodott meg a létszám. Harminckét dolgozónak kellett más munkaterületre költöznie, vagy ha ezt nem vállalta, nem tudták tovább foglalkoztatni a gyárban. — A termelő réteghez nem nyúltunk, de így is voltak, akik túl sokat betegeskedtek, fűtőt is többet alkalmaztunk, mint szükséges: azokat küldtük el, akikre ráfizettünk — mondta Feliinger János, főkönyvelő. A gyárban egy hónapja hívták össze az érintetteket, és elmondták nekik, hogy más munkakörben kell ezMegyei A somogyi ipar várható, illetve kívánatos változásairól Fris Ferencet, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjét kérdeztük. — Kívánatos a termékszerkezet-váltás felgyorsítása, a hatékonyság fokozása. Az adott létszámmal többet kell termelni, illetve, ha szükségszerű, akkor a termelési szintet csökkenő létszámmal kell megtartani. Az Ez a munka teljesen más, mint az eddigiek, nagy figyelmet igényel. Aligha tudok úgy fejlődni, hogy behozzam a lemaradást az előző fizetésemhez képest. Aki az előző munkahelyén sem nyújtott kiemelkedő teljesítményt, az kezdetben a farmervarrodában is gyengélkedik, de hosszútávon bizonyítania kell — vélik a vezetők. utóbbi időben több cégnél történt jelentős változás. A Tungsram kaposvári gyárában a lézerrel és a robotokkal megjelent a legfejlettebb technika. Tudatos és átgondolt gyártmányfejlesztést végzett a Kaposgép, a barcsi Unitech szövetkezet, a Csepelnél is mind nagyobb szellemi hányadot tartalmaznak a gyártmányok. Csupán néhány példát ragadtam ki, ám mindegyiknek jellemzője, hogy kisebb-nagyobb belső munkaerőmozgással járt, s valamelyest a gyárkapukon kívül is hatott az átalakulás a munkaerőpiacon. — Akkora változásokat Somogybán nem éltünk át, mint például a nagy kohászati üzemek. De vajon mindig ilyen csend lesz nálunk? — Nem bizonyos. De óriási munkaerőmozgásra a közeljövőben nem kell számítanunk. Somogy iparának jellegzetességei miatt a legtöbb váltás belső átképzéssel, átcsoportosítással megoldható. Inkább az adminisztratív létszám leépítése adhat feladatot; nem bizonyos, hogy az iparból felszabaduló irodistáknak továbbra is íróasztalnál kell maradniuk. A kereskedelem például nagyon várja a munkaerőt. De nagy tömegek mozgása nem valószínű még az építőiparban sem, bár arról nem vagyok hivatott többet mondani. Hallgatta a beszélgetést Balogh László, a megyei munkaügyi osztály vezetője, aki hozzátette: — Megszűnt a siófoki ÉSZKV, így átestünk a tűzkeresztségen. Ez volt az első fölszámolt cég a megyében. A kétszáz ember többsége simán elhelyezkedett. Kipróbáltuk az első meghosszabbított felmondási időt, illetve sor kerülhet az elhelyezkedési segély kifizetésére is. Sok fejfájást okozott a cég fölszámolása, ám végül sok tanulságot is adott. — A barcsi Épgép gyárról lehet valami újat mondani? Fris Ferenc: — Csupán annyit, hogy a Ganz Danubius visszalépett, nem kívánja megvenni a gyárat. Az Épgépnek az év végéig el kell adnia ezt az üzemet. Még minden bizonytalan. Balogh László: — Sem onnan, sem máshonnan nincs jelzésünk arról, hogy tíz embert vagy többet el szándékoznának bocsátani. A legalább tíz embert érintő elbocsátásokat kötelesek a vállalatok előre bejelenteni. Tehát nagy munkaerőmozgás Somogybán nem várható. Ezzel együtt jó lenne, ha pontos és korai jelzést kapnánk mindenünnen, mert akkor tudunk segíteni. Támogathatjuk az átképzést, megszervezhetjük az emberek elhelyezkedését, ahogy ez már néhányszor meg is történt. A munkaerőszolgálati iroda pontos fölméréssel rendelkezik a munkaerő-keresletről, amely még mindig nagyobb, minta kínálat. — Milyen eszközök szükségesek a már meglevőkön kívül ahhoz, hogy a teljes foglalkoztatottság eleve ne szenvedjen csorbát? — A szociális foglalkoztatás bővítendő, s több munkahelyet kell teremteni közhasznú munkákra. Ilyen például az utcasöprés. Mindenképpen biztosítani kell, hogy mindenki kapjon munkát. A hathónapos meghosszabbított felmondási idő, valamint a kétszer három hónapos elhelyezkedési segély csak az utolsó eszköz lehet. Ez csak azokra vonatkozik, akik már dolgoztak, de önhibájukon kívül elbocsátották őket. A szakképzetlen, iskolázatlan emberek elhelyezése okozza a legtöbb gondot. Egyelőre még nincs megnyugtató megoldás számukra. Hiányzik a képzett szakember Sátor helyett farmer után dolgozniuk, persze előbb meg kell tanulni az új munkafolyamatot. Az export igényeikhez is igazodva a korábbi ponyvalhegesztő -varró csarnokot farmerruha-varrodává álakítoták át. A piackutatók szerint ebből a termékből a közeljövőben inkább nő a kereslet, mintsem alábbhagyna. Nem éppen a legkiválóbb munkaerőt verbuválták az új üzembe, ahol mégiscsak elsőrangú nadrágot, dzsekit öltenek össze. Képesek lesznek az asszonyok a megkövetelt minőséget produkálni? Felelőtlenség lenne nemmel válaszolni, hiszen aki a nehéz sátor- vászonnal sokat bajlódott, és csak megfeszülve termelt hatvan—hetven százalékot, az a farmernadrág varrásánál elérhet jobb eredményt is. Ebbe az üzembe olyanok is átkerültek, akiket különben nem helyeztek volna el, de a dolgozók ezt látták jobbnak. A munkalogásokat, mindenkinek elölről kell megtanulnia, még azoknak is, akik korábban szintén varrodában munkálkodtak. A begyakor- lási idő két hónap, erre az időre betanulási bért kapnak a dolgozók. Még pontosan nem tudják hány hónapig, de a vállalat átképzési támogatást fizet, ami a betanulási bér és a tavalyi átlagkereset közötti különbség. Pavlényi Sándorné kellékfelvételező volt. Az átkerü- lési utáni egy hónap alatt mindössze a norma negyedét volt képes megvarrni. — Megszüntették a munkahelyemet, el kellett jönnöm. Nyugdíj előtt állok, nem mindegy, hogy három év múlva miből élek majd. A termékszerkezetváltás hozta magával a Tungsram Rt kaposvári gyárában a szakembergárda összetételének megváltoztatását. Az 1987-es feladatok meghatározásával együtt tisztázni kellett azt is, hogy milyen szakképzettségű munkaerővel lehet elérni a kitűzött célokat. Báli György, a vállalat munkaügyi osztályvezetője adott tájékoztatást a folyamatban levő változásokról. — Létszámunk megfelelő. A munkaerő összetételét illetően azonban nem vagyunk ilyen jó helyzetben. Az egy műszakban foglalkoztatott betanított dolgozók egy részét két műszakban szerettük volna dolgoztatni, de erre nem akadt vállalkozó. Ezért a feleslegessé vált 23 munkást átadtuk a Finommechanikai Vállalatnak. Ugyanakkor szükségünk lenne két műszakot vállaló dolgozókra. A gyár további munkaerő szükségletét hozzá kellett igazítani a megváltozott körülményekhez. Ennek egyik módja volt a dolgozók átképzése. Ehhez a megyei tanácstól megkapták a megfelelő segítséget. Mintegy 50— 60 munkás kapott átképzési segélyt, amelynek együttes összege 194 ezer forint volt. Az említett intézkedések ellenére a gyár szakember- gárdájának összetétele nem megfelelő. A jól képzett dolgozók a kvalifikált területeken igyekeznek elhelyezkedni. Ráadásul a Tungsramnál a csőgyártás idején elsősorban betanított munkásokra volt szükség. Akkor 200 szerelőhöz 10 szakmunkás kellett és egy üzemvezető. Jelenleg 50 betanított dolgozóra 10 felsőfokú végzettségű munkatárs jut, de a kívánatos arány az lenne, ha legalább 15 dolgozónak lenne felsőfokú .képesítése és a szakmunkások száma is elérné a harmincat. A munkaerő-toborzás nehezen megy. A szakmunkásutánpótlás biztosítása érdekében a vállalat tanműhelyében megnövelték a helyek számát. Felsőfokú képzettségű szakembereket hirdetés és pályázat útján próbálnak szerezni. A jelentkező kevés. A szakmunkások utánpótlása ugyan biztosított, de a robotgyártás megindításakor beiskolázott tanulók csak 2 —3 év múlva állnak a vállalat rendelkezésére. Saját erővel A kaposvári villamossági gyárban fölösleges emberek nincsenek. Bene László, a gyár pártbizottságának titkára elmondta, hogy a villamos szerelési cikkek gyártásánál továbbra is nagy szükség van a kézi munkaerőre, a betanított munkáról egyelőre nem tudnak lemondani. Az új, korszerű termékek gyártásához azonban szükség van a kaposvári üzemcsarnokra, ezért a helybeli betanított munkát bedolgozókkal próbálják helyettesíteni. A gyár szeretné, ha munkásait megtarthatná. Ezért több lépcsős rendszerben, saját képzési rendszerben oktatnak szakmunkásokat. Három éve indították el az első tanfolyamot. Azok, akik ezen részt vettek, ma már elektrolakatosok, villamos- berendezés-szerelők. A műszerész szakmunkások számára is megteremtették a továbbtanulási lehetőséget: ösztönzik őket a gimnázium elvégzésére, majd elektronikai műszerész képzésben vehetnek részt. A gyár még nem vette igénybe az átképzési támogatást. Ahhoz, hogy hosszú távon gazdálkodhassanak a pénzügyi támogatással, olyan új termékeket kellene gyártaniuk, amelyeket nagy tömegben tudnának értékesíteni. Látványos termékszerkezet-váltásra nemigen kerül sor, így a gyár saját anyagi erejéből meg tudja oldani a szakemberképzést. Gondot okoz a szerszám- készítők, a forgácsolók, a lemezlakatosok képzése. A fiatalok sokkal inkább érdeklődnek a divatos, jobb kereseti lehetőségeket biztosító szakmák iránt. A gyár galvanizáló üzemében dolgozó szakmunkások közül azonban sokan tanulnak tovább, technikusok lesznek. SZAKSZERVEZETI VÉLEMÉNY Mit szól mindehhez a szak- szervezet? — kérdezik gyakran az emberek. Mármint ahhoz, hogy a dolgozókat néhány helyen átképzésre késztetik, sőt esetleg azt ajánlják, hogy más vállalatnál folytassák a munkát. — A SZOT Elnökségének március első felében nyilvánosságra hozott határozata értelmében a szakszervezetek támogatják a szükség- szerű létszámátcsoportosítást — válaszolta dr. Egerszegi László, az SZMT titkára. — A dolgozónak is érdeke, hogy olyan munkahelyen tevékenykedjék, ahol hatékonyabb munkát folytathat. A létszámcsökkentéssel járó átszervezésekkel viszont csak akkor értünk egyet, ha más megoldás nincs. Ügy gondoljuk, a vállalat akkor cselekszik helyesen, ha megpróbál jobb munkaszervezéssel, piackutatással és ' piacmegtartással, a termékszerkezet megfelelő alakításával jobb eredményeket elérni. A szak- szervezetek azt a törekvést tekintik a legfontosabbnak, hogy a gazdálkodó szervek elkerüljék a gazdálkodási feszültségeket, a fizetőképtelenséget. — Jelenleg a megyében milyennek mondható a munkaerőhelyzet? — Foglalkoztatási gondok nincsenek, sőt, változatlanul jellemző, hogy a munkaerő iránt nagy a kereslet. A vállalatok, a munkahelyek többsége fölvételt tervez és nem létszámcsökkentést. Kivétel ez alól néhány térség, például Barcs és Nagyatád környéke, ahol a lakosság számára nincs elegendő mun' kaalkalom. A nehéz helyzeteket általában az idézi elő, hogy Somogybán a munkahelyek tekintélyes része nem önálló, hanem telephely, gyárrészleg, szóval olyan egység, amelynek megyén kívül van a központja. A vállalati központok elhatározásai, szervezési megoldásai érzékenyen érintik az itt lakókat, itt dolgozókat. További sajátos, és tartósan meglevő foglalkoztatási gond, hogy az iskolázott fiataloknak gyakran nem tudnak a végzettségüknek megfelelő munkát adni. Ugyanakkor az iskolázottak száma, tehát a gond is növekszik. Elmondta azt is dr. Egerszegi László, hogy a korábbi években nem okozott nagy feszültségeket a létszámátcsoportosítás. Az előző öt évben mindössze ezer dolgozót érintett az egy oégen belüli átcsoportosítás, és hétszázat a vállalaton kívüli munkahelyváltoztatás. Elképzelhető azonban, hogy a különböző vállalatok, intézmények ezután gyakrabban alkalmazzák a munkaerőátcsoportosítás eszközét. A szakszervezetek azt is elengedhetetlennek tartják, hogy kellő időben értesítsék a dolgozókat a várható átszervezésről, a személyüket érintő változtatásokról. Voltak példák arra, hogy néhány munkahelyen a „ne borzoljuk a kedélyeket” jelszóval eltitkolták, hogy mit terveznek. Csakis korrekt magatartással, megfelelő tájékoztatással, érdekegyeztetéssel lehet zökkenőmentesen és eredményesen végrehajtani a létszámcsökkentést és -átirányítást.
