Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-19 / 66. szám
4 Somogyi Néplap 1987. március 19., csütörtök Japántól Indonéziáig Az éter hullámain bejárják a világot A reggeli kávékészítés köz- Hétközben mindenki a az élet és vagyon mentésében Japánt hívja, majd Ausztráliával és a Fülöp- szigetekkel próbálkozik. Napközben tengernyi európai hívójel megy el a feje fölött, de hiába, ilyenkor a munkája várja. Este, amikor ismét a fejére kerül a hallgató, már Észak-Amerika és a szigetvilágok jelentkeznek. A rádióamatőr sohasem unatkozik. Naponta akár több tucat hívást ad és fogad a világ legtávolabbi országaiból. A leglelkesebbek naponta három-négy órát töltenek készülékeik mellett. Tarjányi József siófoki rádiós már egész családját, feleségét és gyermekeit „megfertőzte”. — Aki egyszer bekapcsolódik a mozgalomba, nem tud szabadulni - tőle, életét végigkíséri a rádiózás. Ma mégis egyre kevesebben vallják magukénak ezt a hobbit. Az okokat elsősorban az egyre kevesebb szabadidőben kell keresni, márpedig ez időigényes mulatság, s a fölszerelések megvásárlása is megkönnyíti az ember pénztárcáját. Mindemellett különféle engedélyek beszerzése és tanfolyamok elvégzése szükséges ahhoz, hogy valaki ilyen készüléket tarthasson otthonában, s megkaphassa az egyéni hívójelet. A kétszázötven somogyi rádióamatőr körülbelül kétharmadának van meg ez. A többiek a klubokban hódolhatnak szenvedélyüknek. Az első Kaposváron alakult az ötvenes években. Azóta Siófokon, Fonyódon, Marcaliban, Nagyatádon és Baglárlellén is összeülnek hetente általában egy-egy alkalommal e sportág művelői. A kezdeti időkben mindenki maga építette készülékeit, ma már azonban, ha nem is olcsóbb, de egyszerűbb megvásárolni ezt. maga örömére adja és fogadja a hívásokat. Hétvégén azonban komoly hazai és nemzetközi versenyek vannak. Évente általában 150 versenyt, köztük Európa- és világbajnokságokat rendeznek a különféle sportágakban, mint például a rádió- iránymérés, vagy a rádiótáv- írász. S hogy nincs szégyenkeznivalónk, azt bizonyítja, hogy a tavalyi szarajevói világbajnokságon Magyarország csapata ezüstérmet szerzett. ben. Ez a rendelkezések értelmében a rádióamatőröknek kötelessége. Nagyon sok készülék található gépkocsikban, így baleseteknél is segítséget tudnak nyújtani. A klub nemrégiben ajándékozott a kaposvári mozgáskorlátozottaknak egy készüléket, hogy a beteg emberek legalább az éter hullámain bejárhassák az egész- világot. A Magyar Honvédelmi Szövetség pártfogásával tizenkét kollektív rádióállomás működik a megyében. Aki összegyűjti a megadott hívásszámot, az emléklapokat, okleveleket, diplomát szerezhet. Magyarországon kilenc diploma van, ebből kettő a „Balaton”-nál és a HRD Somogyé. A szórakozás, a hobbi mellett a rádióamatőrök azonban fontos szerepet töltenek be veszély- helyzetek, katasztrófák alkalmával is. Dobai József, a kaposvári klub titkára elmondta, hogy számos esetben vettek részt készülékeikkel Kiállta a tél próbáját a pécsi napház Kiállta a hosszú, kemény tél próbáját az első magyar napház, amely a múlt évben készült el a Mecsek déli lejtőjén. A 120 négyzetméter alapterületű, három és fél szobás lakóház a napenergiát hasznosítja, ez fűti télen és hűti nyáron. A pécsi Pollack Miháy Műszaki Főiskola szakembereinek kollektív alkotása kísérletnek számít, tapasztalata», alapján dolgozzák majd ki a napházak sorozatgyártásának házai technológiáját. Ez volt az első tél, amikor a pécsi napház még lakók nélkül ugyan, de már rendeltetésszerűen működött. A szokatlanul hosszúra nyúlt és gyakran rendkívül hideg téli időjárás lehetővé tette, hogy ,a szakemberek figyelemmel kísérhessék az objektum viselkedését a szélsőséges körülmények között is. Az épület — a „bejáratás” minden gondjával-bajával együtt — nagyszerűen állta a zord évszakot. Különösen jó működött a napház egyik fő rendszerét alkotó üvegház, amely a déli oldalon csatlakozik az épülethez, s felveszi és továbbítja a napenergiát a belső terekbe. A tél leghidegebb szakában is — verőfényes időben persze — 30 fok fölé emelkedett a belső hőmérséklet minden kiegészítő fűtés nélkül. A napház létrehozásában a Pollack Mihály Műszaki Főiskola négy intézete — a magasépítési, a mélyépítési, az épületgépészeti és a matematikai intézet — vett részt. A matematikai és számítástechnikai intézet mérnökei számítógépvezérlésű automata mérő és adatrögzítő rendszert fejlesztettek ki. A több mint egymillió forint értékű berendezést a tél kezdetén helyezték el az épületben, azóta folyamatosan gyűjti és tárolja a különféle adatokat. Tagjai közül akadt olyan, aki a Kennedy-családdal, más a szaúd-arábiai király- lyal beszélgetett. A rádiósok készülékeikkel az egész világot megismerik, s mint elmondták, szinte minden országból érkezik magyar szó. Távolba szakadt honfitársainkkal rendszeresen tartják a kapcsolatot. Az, hogy a Szent Jupáttal hetente érintkeznek, talán nem is csoda. Utoljára Ausztráliában beszéltek velük, s március elején a Horn-fokról várják a következő üzeneteket. Gyakran érkeznek hívások Nepálból, Indonéziából. Az utóbbi időkben egyre népszerűbb e mozgalom Japánban is, ahonnan pöttömnyi gyerektől az aggokig, szívesen küldik hívásaikat sporttársaiknak. A rádióamatőrök ha bekapcsolják készülékeiket, mindig van valaki „a vonalban”. Aki ennek a nagy családnak a tagja, soha nincs egyedül, készülékeivel megismeri és „lejárja” az egész világot. H. É. Karbantartás után Űj termék a hőszigetelő tégla A hajdani római utakhoz hasonló a kemence teteje. A téglák egyenletesen illeszkednek a helyükre, a por néhol eltakarja a fugákat. A vízszintes felületből egy tizenöt-húsz méteres szakaszon megannyi tüske áll ki. Azon a részen nyúlnak be a gázégőfejek és a hőmérsékletérzékelő szondákat is ott bocsátják a tűztérbe. A műszer ötszáz fok körüli meleget jelez, de az alagút távolabbi felén ezer fokig hevül- het. A kemence újramelegítése néhány hete kezdődött. A technológiához szükséges hőmérsékletet egy hét alatt érhetik el az alagútban. Az idén a lefagyásig folyamatosan dolgozott a gyár. A január végére tervezett leállás helyett az év második hetében abbahagyták a munkát a Tégla- és Cserépipari Vállalat kőröshegyi téglagyárában. Február tizenhatodikáig rendbehozták a lerakóhelyeket, ahonnan az alapanyagot kapják. A technológiához tartozó minden gépsort átvizsgáltak és elvégezték a kisebb-nagyobb javításokat. A legnagyobb figyelmet a présgép ellenőrzése igényelte: a legapróbb alkatrészig szétszerelték a gépet, kicserélték az elöregedett tömítéseket és minden darabot, ami üzem közben a legcsekélyebb hibát is okozhatná. Az automata vágó- és átrakó berendezéseket is hasonló gondossággal nézték át. Az idén tizenheten maradtak a gyárban a karbantartás idejére. A többiek az évközben összegyűjtött szabadnapokat és a tavalyról megmaradt szabadságot vették ki. — Hiába melegít egy keveset a szárító és az égető alagút, azt sehogy sem tudnánk megoldani, hogy teljesen zárt legyen az üzemcsarnok — magyarázta Balogh Lajos, a gyár vezetője. — Hidegben mindenki a meleget szereti, itt meg ha a szél fúj, keresztül fut a csarnokon. Ahol lehet, hősugárzókat szereltek fel, valamit az is segít. A gépek mellett jórészt csak nők dolgoztak. A „köny- nyebb” fizikai munkát bírják ők is. Vastagon felöltözve, kendővel a fejükön állnak a futószalagnál. A présből kijövő tégla még nedves, de elég szilárd ahhoz, hogy szállíthassák a szárítóba. — Kemálás, úgy hívjuk ezt a munkát. Felváltva rakja GERENCSÉR MIKLÓS Siketet Hász avagy mit mesél a valódi vőlegény Ez a magyarázata, hogy a balszerencsés nyári napon Nyári Jancsika a kíváncsi szomszédasszonyok rossz szokásé kérdésére: mit főzött anyád, jóhiszemű nyíltsággal elárulta: — Töklevest. Azóta marólúggal sem tudnák róla lemosni az elsődleges jelentőségűvé állandósult Tökleves művésznevet. Ezek után merő szószaporítás " lenne bizonygatnom, hogy magát a prímást legalább annyira megilleti a művésznév, mint rangban ugyan szerényebb, de emberi méltóságban vele egyenrangú társait. Ami a vámpír mibenlétét illeti, tudtommal a fogalom régóta tisztázott. Akikre passzol a fogalom, azok hátborzongató benyomást keltenek felső állkapcsuk hosszúra nőtt szemfogaival. Ezektől a két oldalt fehérlő tűhegyes szemfogaktól az örökös vicsorítás arckifejezését viseli az igazi vámpír,f még akkor is, ha egyáltalán nem akar vicsorítani. A mi szeretett Vámpír Satyánk esetében szó sincs ilyesmiről. Azt ugyan el kell ismerni, hogy meglehetősen eredeti, ugyanezért a meghökkentésig figyelemfelkeltő a művészneve, de természetesen abszolúte tudománytalan. Nála ugyanis, ellentétben a valódi vámpírok azonosíthatósági jellegzetességével, nem a felső, hanem az alsó állkapocsban nőttek a normálisnál némileg nagyobbra a szemfogak. De ne tételezzünk |fel a jóravaló Satya hátrányára valamiféle vaddisznóagyarat. Helyénvalóbb úgy fogalmazni, hogy az alkalmatlankodó csontkinövést észre sem vették . az avatatlanok. Ügyszólván rejtőzködőn viselkedtek a nagyocska szemfogak, méghozzá mindkét oldalon. Satya elmés leleményének köszönhető ez. A varjútoilat meg- hazudtolóan fekete-fényes bajuszát dúsan megnövesztette és óránként többször lefelé fésülte. Kimondottan erre a célra hercig kisfésűt hordott a mellényzsebében. Számtalanszor láttam, hogy két nóta között ámulatkeltő ügyességgel szorította áliával a tokája alá hegedűjét és miközben lélegzetelállító biztonsággal lebegett a puszta légben a drága hangszer, Satya vérfagyasztó nyugalommal fésülgette alá legendás bajuszát. Szerintem már ennyi bőségesen elegendő ahhoz, hogy valaki a dicsőség folyvást ragyogó glóriáját mondhassa magáénak, de Vámpír Satya messze felülmúlta az egyszerű ötletesség kritériumát. Ez az átlag feletti adománya csakis magasrendű szépérzékével magyarázható. Az ízlése iránt tanúsított általános bámulat indokoltsága több, mint jogos. Mert mit talált ki személyisége előnyös esztétikai megkülönböztetésére a férfi nem egészével szemben? Követve dús bajuszának csüngő firhangra emlékeztető fésülési módját, a szemöldökét is ugyanígy fésülte. Sőt, hajzatát is. Minek folytán a homlokra tapadó brillanti- nos frizura a tünemények világába emelte ábrázatának egyediségét. Vissza utalva emlékezetes megállapításomra, miszerint az emberek javíthatatlanul felületesek, most megint időszerű hangoztatni ebbéli véleményemet. Mert mihez szokott hozzá a léha felszínesség? Ahhoz, hogy a férfias díszekben nem szűkölködő úriemberek ivarjegyei fölfelé mutatnak és akik ráadásul büszkék erre, — amire én soha nem lennék képes — még ki is hangsúlyozzák a nőkre hatást gyakorló előnyeiket. Bajuszukat kérkedve a magasba merevítik, hadd legyen igaza a nótának, hogy „Vikszos bajuszom úgy áll, mint az öreg bika szarva”, szemöldökük szőrzetét luciferesen szintén fölfelé bozontosítják, hajukat pedig kefésen az ég felé kefélik, hadd higgyék szegény sóvár asszonyok, hogy az ilyen meredek irányú szőrzetekkel kérkedő férfi maga a megtestesült szerelmi magnetizmus, ereiben a csillapíthatatlan életerő kergeti a villamossággal telített vért, amely a női kezek első érintésétől képes a kisülésre. (Folytatjuk.) egyikőnk a faléceket, a másik pedig erre a téglákat. Mikor, hogy? Megegyezés szerint cserélünk. Bóza Gizella kesztyűje alatt erős kéz rejlik. A karok engedelmeskednek a parancsnak: emelik és arrébb teszik a nedvességtől nehéz építőanyagot. A tizenöt éves gyakorlat folytonossá teszi a mozdulatokat. Az átrakás után a szárítóba tolják a téglagúlákat. Ebben az alagútban az égetőkemence „fáradt melegével” fűtenek, ami feltétlenül elég arra, hogy a téglák nedvességtartalma a töredékére csökkenjen. Átrakás után kerül az égetőbe a fehér-vörös anyag. A kemencébe hiába próbálna bárki is bekukucskálni, a téglákat úgy rakják egymásra, hogy az teljesen kitöltse a bejárat keresztmetszetét. Ezekben a hetekben kezdődik meg egy új építőanyag' család nagyüzemi próbagyártása. A négyféle Rába téglából egy ház teljesen felépíthető a főtesttől a válaszfalig. Még folynak az ellenőrzések, de már most biztosnak látszik, hogy az új tégla megfelel a szigorú hőtechnikai szabványoknak. A szigetelést a negyvenöt százalékos üreg- térfogat adja. A B—30-as hagyományos termékből harmincmillió kisméretű tégla egységet kellett volna gyártani, hogy a gyár nyereséges legyen.. Ezt a jelenlegi technológia sem bírná el, de a régebbi építőanyagokra — érthető okokból — igencsak megcsappant a kereslet. A Rába téglákhoz kevesebb energiát használnak majd és biztos piacot találtak hozzá. Faragó László V Uj utazási kedvezmény vakoknak Február elején született a döntés a vakok és gyengén- látók új utazási kedvezményéről. Eszerint a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének tagjai 90 százalékos kedvezményt kapnak p MÁV, a Gyesev, valamint Volán járatain. A kedve, mény Somogybán 970 en bért érint. Az új igazolvá nyok már elkészültek, s át vehetők a szövetség megye, irodájában Kaposváron, i Dózsa György utca 14-ben.
