Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-09 / 33. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLlll. évfolyam, 33. szám Ara: 1,80 Ft , 1987. február 9., hétft Iskolaérettség Az érettségi vizsga úgy vonult be a közoktatás történetébe, mint a középiskolások tanúbizonysága arról, hogy fölkészültek a továbbhaladásra, a főiskolai, egyetemi tanulmányokra — ha a felvételi vizsgával együtt elegendő pontot gyűjtöttek ösz- sze —, illetve a műveltség megszerzésében gyarapodtak. Történelmi mércét használva joggal állapítható meg, hogy népünk iskolázottsága, műveltsége gyarapodott az elmúlt évtizedekben. Ezt annak is látnia kell, aki nem a felszabadulás előtti időkhöz hasonlítja a fiatalabbak- oan felhalmozódott ismereteket. Az elmúlt évtizedben is számottevő eredményt ért el az oktatás — általános hiányosságai ellenére is — a minőségi követelmények fokozásában. Az általános iskola nyolc osztályát azonban ma sem végzi el mindenki tizennégy éves koráig. A tankötelezettségi törvény végrehajtásáért van még sok tennivaló, de a tehetséggondozásban is vannak adósságaink. Ezekben a napokban az óvodákban tesznek „érettségi /izsgát” a hatévesek. Azok, akiknek az iskolaérettségről kell számot adniuk. Nem szabad lebecsülnünk ezt a vizsgát sem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem szabad sürgetni az általános iskolai beiratkozást. Az óvodai foglalkoztatás ugyan szinte teljessé vált megyénkben, az általános iskolai követelményeknek azonban nem minden gyermek tud megfelelni. A hatévesek sem egyformák. Néhány hónapos lemaradás — teszem azt egy februári születésű és egy augusztusi gyerek félévnyi különbség a fejlődésben — ebben a korban olyan szembetűnő lehet, hogy érdemes hallgatni a szakemberek tanácsára: ne siettessük fölöslegesen a gyerekek iskoláztatását. Mérhető-e egyáltalán az iskolaérettség? Igen. A pedagógia, a pszichológia tudománya jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az óvodás korú gyermek testi és szellemi fejlettségét fölmérjék az iskolaérettség megállapítására hívatott szakemberek. Azt hiszem, napjainkban mégsem ez a legfőbb kérdés sok szülő számára, hanem az, hogy vajon mi kára származik a gyereknek, ha fél évvel 'korábban megy iskolába. Ezt még színezi az is, hogy a gyerek fiú vagy lány, mert ha lány, akkor „később mehet férjhez”, ha fiú, legalább egy évet nyer... A tanulóévek megkezdése igenis fontos határkő a gyerekek életében. Ma már mód van arra, hogy a testi és szellemi fejlettségben lema- radottak az óvodákban készüljenek föl az általános iskolai tanulmányokra. Az óvodai program kibontakozása ezt segítette elő hazánkban. Az iskolaérettség vizsgálata azért fontos, hogy megelőzhető legyen a gyerekek fölösleges szorongása a teljesítőképesség hiánya miatt. Ne okozzunk fölöslegesen törést azokban a gyerekekben, akik nem hibásak abban, hogy fejlettségüket meghaladó teljesítményt várunk el tőlük. A szülőktől nem szégyenkező belátást, hanem megértést kell kérni azokban az esetekben, amikor úgy döntenek a szakemberek, hogy a gyerek még nem érett az iskolára, de fejlődését biztosítani képes az óvoda. Fiú vagy lány, egvre megy. Horányi Barna Marjai Józsaf Belgiumba utazott HÉTVÉGI ÉARSANG Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese vasárnap hivatalos látogatásra Brüsszelbe utazott. A kormány elnökhelyettese a belga fővárosban megbeszéléseket folytat a belga -kormány tagjaival, valamint az Európai Gazdásági Közösség Bizottságának vezetőivel. A Ferihegyi repülőtéren Marjai Józsefet a belga királyság budapesti nagykövete búcsúztatta. Magyar—osztrák szakszervezeti tanácskozás Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének és Anton Benyá- nak, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB)- elnökének vezetésével, a két szervezet között kialakított rendszeres munkakapcsolat keretében február 6-án és 7- én Bécsben -tanácskozott a SZOT és az ÖGB titkársága. A SZOT és az ÖGB vezetői tájékoztatták egymást a két ország politikai és gazdasági helyzetéről, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról, a szak- szervezeteknek a dolgozók érdekében folytatott tevékenységéről, a további feladatokról. A baráti légkörű eszmecserén a résztvevők nagyra értékelték a magyar és az osztrák szakszerv ezeték közötti sokoldalú kapcsolatokat és megállapodtak a további együttműködésben. Befejeződött a kaposvári farsangi napok eseménysorozata. \ pénteki és a szombati eseményekről lapunk 5. oldalán számolunk be Megválasztották a tisztségviselőket Közgyűlést tartott a Magyar Közgazdasági Társaság Berecz Frigyes felszólalása a vitában Szombaton tartotta Vili. tisztújító közgyűlését a Magyar Közgazdasági Társaság. A mintegy félezer küldött részvételével, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megtartott tanácskozáson jelen volt Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese és Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is. EGYMILLIÁRD FORINT POSTAFORGALMI FEJLESZTÉSEKRE millió forintba kerül — várA közgyűlést Csikós-Nagy Béla, a Társaság elnöke nyitotta meg, majd Garam- völgyi Károly főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést az elmúlt öt évben végzett munkát értékelő választmányi beszámolóhoz, amelyet írásban megkaptak a küldöttek. Mint mondotta: az elmúlt években bekövetkezett világgazdasági korszak- váltás jelentős hatással volt a Társaság tevékenységére, a hazai közgazdászok munkásságára. Egyre sürgetőbbé vált az elméleti és az alkalmazott tudományok kapcsolatának erősítése, s a gazdaságpolitika mind több feladat megvalósításához igényli a közgazdaságtudomány aktív közreműködését. A közgazdászok azonban nem végezhetik eredményesen munkájukat a tudományos élet más területein elért fejlődéstől elszakadva. A főtitkár arra is rámutatott, hogy a hazai közgazdaságtudomány az elmúlt években elért jelentős fejlődése ellenére még mindig adós néhány, a gazdasági megújulás 1968-ban megkezdődött folyamatához kapcsolódó kérdés megválaszolásával. A tanácskozás résztvevői ezután két, írásban közreadott tanulmányhoz kapcsolódó előadást hallgattak meg. Elsőként a közgazdaságtudománynak és a közgazdászoknak a gazdasági feladataink megoldásában betöltött szerepét elemző tanulmány társszerzője, Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója mondotta el gondolatait. Hangsúlyozta, hogy a helyes ideológia kialakításához elengedhetetlenül szükséges a valóság feltárása. Társadalmunkban egyes kérdésekkel kapcsolatban még mindig élnek bizonyos téves, elavult beidegződések, amelyek elszigetelése, visszaszorítása a tudomány feladata. A reformtörekvésekről szólva Nyers Rezső kiemelte: magáról a reformról igen sok szó esik mostanában, kevesebbet foglalkozunk viszont a folyamat távlati céljának világos köz- gazdasági megfogalmazásával. Tisztázni szükséges a reform folyamatában a tervezés és a piac kapcsolatát is. Abban ma már mindenki egyetért, hogy a régi értelemben vett központi tervezés gyakorlata túlhaladott, s a továbbfejlődéshez a piaci korlátok lebontására van szükség. Ám a kérdés nem értelmezhető úgy, mintha a tervezés orientáló szerepét teljes egészében átvállalhatná a piac. (Folytatás a 2. oldalon.) A Magyar Posta az idén összesen egymilliárd forintot — a tavalyinál csaknem 30 százalékkal többet — fordít a postaforgalmi szolgáltatások javítására és a postahivatalokban dolgozók nehéz, sokszor idegfeszítő munkájának könnyítésére. Február 9-ítől, hétfőtől teljes kapacitással dolgozik a székesfehérvári új postai feldolgozóüzem, mely az ország jelentős részének postaforgalmát bonyolítja le. A levélfeldolgozó részleg kivételével teljesen gépesítették, automatizálták az új üzemet. A csaknem 500 millió forintos beruházás két év alatt készült el az Alba Regia Építőipari Vállalat kivitelezésében. Korszerű szállító- szailagok, anyagmozgatógépek könnyítik a munkát. A nehéz levélzsákokat, hír- lapkötegéket, csomagokat emberi beavatkozás nélkül osztják szét a különböző rendeltetési helyék szerint. A teljes munkafolyamatot számítógép vezérli, melyet a Viteti állított elő. A még hiányzó levélfeldolgozó automatát — amely további 200 hatóan csak egy év múlv tudják megvásárolni, mer, az eredeti beruházási keret bői erre már nem futotta. A kifejezetten postai munkák mellett ebben a központban történik majd a ide tartozó körzet teljes készpénzforgalmának feldolgozása is: Fejér, Komárom. Somogy és Veszprém megye mintegy 350 hivatala ide továbbítja pénzküldeményeit, s a kézbesítőhivatalok is innen kapják meg pénzellátmányukat. Ebben a hivatalban naponta 300 ezer levél & 5 ezer csomag for dúl majd meg, s a körzet hírlapjait is itt osztják szét. Az idei jelentős postai beruházások közé tartozik a budapesti Orczy téri központi hírlapelosztó üzem létesítése is. Az épület mér elkészült, jelértleg a belső- építési munkák folynak, a gépék szerelését jövőre kezdik meg. Várhatóan 1988 második felében kezdődik itt a próbaüzem, s a rákövetkező évben indulhat meg a folyamatos munka. Vásári villanások — Amilyet a hölgy próbál, olyat kérnék, egy 38-asat. — Nekünk nincs ilyen cipőnk. Nem is volt — hangzik a válasz a kaposvári Berzsenyi utcai boltban. Az eladó persze nem tudhatja, hogy a vevő már térdig járta a lábát, míg végre rátalált az álmaiban rendszeresen megjelenő cipőre, így természetesen azt sem értheti, miért néz rá kikerekedett szemmel, kissé suta fintorral a kedves vásárló, aki szólni sem tud a meglepetéstől, hiszen a szeme előtt próbálják a régóta áhított cipőt, ráadásul 40 százalékos engedménnyel. ö mégsem kaphatja meg, mert az eladó szerint: ilyen nincs, nem is volt, és nem is lesz ebben a boltban, tehát ezután is kár érdeklődni! Hogy mit tehet ilyenkor a vásárló? Sok mindent, de a mi esetünk főszereplőjének egyetlen megoldás jut csak eszébe: kábultan kitántorogni az üzletből, még mielőtt komolyabb baj lenne a szemével, az ítélőképességével. Ha időben elsiet a helyszínről, talán még a kereskedőkbe vetett hitéből is megmenthet valamit. A következő vásári történetnek is nő a főszereplője. (Ez persze érthető, hiszen szemlátomást nőuralom van ezekben a napokban valamennyi üzletben!) A szolid eleganciával öltözött, negyvenes éveinek elején járó asszony kabátot szeretne vásárolni a Somogy Áruházban. Ez eddig rendjén is volna. Az már azonban kevésbé, hogy a kiválasztott fazon egyikének sem ér az ujja még csak csuklójáig sem. Először azt gondolja, talán a méretben tévedett, de miután minden lehetséges variációt felpróbált, s valamennyivel hasonló eredményre jutott, bátortalanul a közelben tartózkodó eladóhoz fordult. — Mondja, kedves, lehet, hogy bennem van a hiba? Mivel az eladó eddig nem figyelt hősünkre, kissé furcsállotta a hirtelen kitárulkozást, majd miután röviden tisztázták a kérdést kiváltó előzményeket, az eladó a megszólításhoz illően, valóban kedvesen megnyugtatta a vásárlót, hogy nem benne van a hiba. — Ezek a kabátok ilyen ujjal készültek. Ezért árazták le őket —, tette hozzá magyarázatként. Kínos fordulatot is vehetett volna a beszélgetés, de a vásárló jobbnak látta humorosan felfogni a kabátügyet. — Mit gondol, ha locsolom, megnőhet az ujja? A cipővásárlás ezekben a napokban úgy látszik az egyik legfontosabb teendője a kedvezményes árukból részesedni kívánóknak. A színhely ezúttal is egy kaposvári bolt, a Noszlopy Gáspár utcában, ahol most az olcsóbbnál is olcsóbban lehet vásárolni. A fiatalasszony tétován ácsorog a polcok előtt, bár ép az imént mondta neki az egyik eladónő, hogy a kívánt méretben nincs a kiválasztott cipő. A türelem csodát terem, mert egy idő után odamegy hozzá as egyik férfi eladó: tudakolja, hogy mit szeretne. Az asz- szony előadja szerény kérését. — A kirakatban kinéztem egy ötv°en forintos cipőt. A színe is megfelelne, a sarka, is pont jó a kerti munkához, de állítólag nincs az ét méretemben. Legnagyobb meglepetésére a férfi nem küldte el. Bement a raktárba a létráért, és a föltornyozott dobozok közül kiválasztotta -t megfelelőt. — Sajnos, csak drapp színben van a méretére. Ha ez megfelel...? Na még ilyet! — mormolta a most már boldog cipőtulajdonos. — Ki hitte volna, hogy ötven forintért képes valaki felmászni a létrára! Nagy Zsók-
