Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-07 / 32. szám

1987. február 7., szombat

Somogyi Néplap

7

Kisközösségi művelődési formák Tabon

KÖZELKÉPEK

A Sheraton kongresszusi központ Hararéban

A dohány az egyik fő világpiaci termék

Pillantás egy éhező földrészre

Afrika mozőgazdatága

Az Interparlamentáris Unió a múlt év decemberében nemzetközi konferenciát tartott Zimbabwe fővárosában, Hararéban. A résztvevők Afrika mezőgazdaságának fejlesztését és az élelmiszerellátás biztonságának fokozását vitatták meg. Hazánkat Horn Péter) Somogy képviselője, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karának főigazgatója képviselte.

HB V

Zimbabwe állattenyésztésében nagy jelentőségű a szarvas- marha

Az ismeretterjesztésben és a művészeti nevelésben jelentős szerepük van a köz- művelődési csoportoknak. Ezért tárgyalt a témáról Tabon a városi jogú nagyközségi pártbizottság agitá- ciós és propaganda-munkabizottsága.

Pernyeszi Zoltán, a tanács osztályvezetője elmondta, hogy a kultúra tekintélye csökkent, a művelődésben részt vevők köre szűk, főként a fiatalokra és a nyugdíjasokra lehet csak támaszkodni, a középkorosztály nehezen mozgósítható; eluralkodott a középszerűség, háttérbe került a beszédkultúra, a kulturált viselkedés.

A nemcsak tabi és Tab környéki gondok kapcsán külső és belső bkokról is szó esett. így többek között megállapították, hogy kevés a színvonalas program, illetve az nagyon drága; ese-' teniként kényelmesség, beletörődés tapasztalható, de szakembergon dokkal is küzd a térség.

A kis közösségek fejlődéséről elhangzott: elsősorban a szabadidő hasznos eltöltését szolgálják, de segítik a közéleti aktivitást, lehetőséget nyújtanak a különböző rétegeinek művelődéséhez, biztosítják a szakmai, nyelvi és egyéb ismeretek megszerzését. A hátrányos helyzetű tabi térségben például 9 tanfolyam, 7 szakkör és 5 klub működik, ezeknek a munkájába több mint 350-en

Eljön az idő, amikor tetszik, nem tetszik fölmérést készítünk — hogyan éltünk, hogyan gazdálkodtunk lehetőségeinkkel. Mint ahogyan volt idő, amikor a lehetőségek szá- molaitlanul és láthatatlanul árasztottak el bennünket, rájuk figyelni egy pillanat is elegendő volt, ígéret volt valamennyi.

Pontosan rendezettek a világ dolgai. Az öntudatlan cselekvés, s a szülői boldogság és keserűség tapasztalatai, a halmozódó érzelmek gazdagítják arcunk vonásait. Mint egy gyermekszámológép színes gömbjein, húzhatjuk a másik oldalra a kihasznált s elfecsérelt lehetőségeket, és nem gondolunk arra, hogy egyszer elfogynak a gömbök, lehullik az utolsó is a múltba.

Szerelem, szeretet, munka, család, gyerek, érvényesülés. Ugyan, ki gondolna arra, amikor még nem ismeri a megalkuvás és az alkalmazkodás kínját és gyönyörét, amikor még nem gondol félelemre, hogy egyszer nincs tovább? Kezdetben a kimondott szó azt jelenti, ahogyan kimondatott, s a bizakodó szív nem számol azzal, hogy beborulhat az ég, s akkor majd a hold uralkodik, hogy a szép szavaknak ellentétes párja van, s miért is hinnénk, hogy a jelen időben ott a feltételes jövő?

Mikor a számunkra szánt lehetőséget megpillantjuk, sosem hisszük, hogy azzal játszunk, soha többé nem láthatjuk. Jelenlétében benne van a tudás, hogy létezik. Túl egyszerű minden, úgy gondoljuk, elég benne élnünk, s nem általa, irányítására, megőrzésére nem sok gondot fordítunk. Az időben elveszítjük készségünket az állandó készenlétre, a történések alakítására, sorsunk fordítására. Sokszor nem vesszük észre, hogy a hétköznapok hurcolják hátukon a boldogság

kapcsolódtak be. A közművelődési munka gerincét a művelődési mozgalmak jelentik Tabon és térségében, kiemelkedik közülük az amatőr művészeti tevékenység, a népi kultúra ápolása, a hagyományőrzés. A külsősomogyi nagyközségben és vonzáskörzetében működik pávakör, gyermek- és felnőtt-néptánccsoport, citera- zenikar, irodalmi csoport. Bábonymegyer, Torvaj, Ka- rád községekben hagyo- mányzőrző együttesek tevékenykednek, Törökkoppány- ban pedig menyecskekórust találunk.

A művelődési mozgalmak új formáit jelentik az utóbbi években létrejött egyesületék, olvasó- és gazdakörök Bábonymegyeren, Torvajon, Zalán, Lullában, Andocson, Tengődön, Kányán; kiemelt f eládatutknak tekintik a közéleti aktivitás fokozását, jelentős és hatékony szerepet vállalnak az apró falvak kulturális, társadalmi életének előmozdításában — állapították meg Tabon.

A fejlődésről szólva elhangzott: fejlesztem kell a művelődési formákat, gazdagítani a programkínálatot. Az amatőr művészeti mozgalmaik színvonalának emelése is szükséges; növelni kell a szórakoztató rendezvények számát, valamint a kisközösség sajátos érdeklődési igényeinek kielégítését.

K. J.

Ígéretét, valami nagy tűz- csóvára várunk, s harsonákra, melyek pontosan jelzik, ünnep következik.

Előbb eljátsszuk felnőtt szerepünket, majd közösen, mással a szerelmet, családot. Talán jók is ezek a szerepek, talán ideig-óráig jól is alakítunk. Nem vesz- szük észre, hogy a szeretet csapda, s ugyanúgy alattomosan bezárul, mint minden más fontos része az

íf w/J JL

\eraes

életnek. Nagy érzelmekről kérdezni nem lehet, mert a válasz késik vagy elmarad. Ám meghatározó, égető-kínzó érzelmek nélkül képtelenek vagyunk élni, s ha már nem érezzük őket, hát emlékekbe kapaszkodunk— ha vannák. De ha az emlék is elillan, elveszett az utolsó lehetőség.

Nagyon magasról indítunk. Félelem és megalkuvás nélkül, hiszen nem ismerjük ezeket a fogalmakat. Magunk számára szeretnénk teremteni külön kis világot, amely alapvetően más, mint a töhbi, s bár része a nagy egésznek, mégis csupán csak a mienk. Jelentheti világunk határát egy szépen megterített asztal, üvegkan- csóban aranyló méz vagy a minduntalan szénné égő pirítás reggelente, az összerendezett, nyugodt mozdulatok halmaza. Titok, hogy miért nem vesszük észre időben, hogy elveszett a reggelek öröme, a pillantások,fénye? Szabadságról beszélünk, s - börtönbe zárjuk magunkat. Nagy, és általáKét év múlva éppen egy évszázada lesz annak, hogy megalakult az Iinterparla- menitánis Unió. Az alapító tagok sorában van hazánk is. A svájci székhelyű nemzetközi szervezet célja, hogy a béke és a nemzeteik közötti együttműködés szellemében ápolja a kapcsolatokat a különböző országok parlamenti képviselői között. A gazdasági, társadalmi fejlődéssel együtt a szervezet feladata változott, a humanitárius fő cél azonban változatlan.

Amikor diaképéket nézegetve beszélgetői kezdtünk Horn Péterrel. először erről esett szó.

— Ezen a konferencián teljes tanácskozási joggal tizenkilenc afrikai IPU-tagnos szabadságról, nem a percek öntudatlanságáról. Azt sem vesszük észre, hogy nem nagy dolgok, csak pillanatnyi melegséget segítenek a túlélésben, átfutó, kellemes érzetek rajzolnak észre sem vehető mosolyt. Olyan ez, mintha magas hegyen születne az ember, s bár tudja, helye ott van, mégis lefelé tart. Nehéz az út, és fárasztó, mégis megteszi, s közben elveszíti mindazt, aminek a hegy csúcsán még birtokában volt.

Eltompulnak az érzékek, s nincs szavak által szerzett öröm, csak hántás, nincs megbocsátás', csak harag. Egymás után tolnánk az órákat, hogy teljen, teljen az idő, de megsavanyodik a tej a .hűtőszekrényben, s idegeinkbe ingerült rángás férkőzik. Halvány lesz a szerelem, s hiába tudjuk az igazságot, hogy nincs baj, míg észre nem vesszük, a nadrágnak rossz a szabása, az arc színtelen. Nincs baj, csak ha meglátjuk, a köröm alatt piszok ver tanyát, s a karcsú csípőre háj rakódik, •gyerekünk fintora hullámzó ellenérzést szül. Kérdeznénk ilyenkor, emlékszel még a kezdetre, a csodára, a csókra, amibe beleborzongtunk; hát hol ez a borzongás, hol ez a csók? Emlékszel még a szemem színére?

A hegygerincről a völgybe kerültünk, csalódottan és cselekvésre képtelenül. Ügy gondoljuk, mindent megtanultunk már, mindent tudunk, s még a harag is el-, veszett, hogy nem ezt ígérték. Tudjuk azt is, hogy nem cserélhetünk nem létező szeretetet, már nem szerethetjük a csere lehetőségét, s keressük együtt a nem létezőt, akkor, mikor a kérdés az, létezhet-e szere- tetcsere, a szeretet cserél- het-e létet — hát kérünk egy szerető, cserélhető lehetőséget.

Klie Ágnes

állam vett részt, de ott volt huszonegy jelentős nemzetközi szervezet delegációja is, többek között a Világbank, az ENSZ, az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezete, az Egészségügyi Világszervezet küldötte. Európából. öt ország: Belgium, Jugoszlávia, az NDK, az NSZK és Magyarország képviseltette magáit.

— Az éhínség megszüntetése. Afrika mezőgazdaságának fejlesztése világügy. Milyen megközelítésben, milyen módon foglalkozott ezzel a konferencia?

— A vita középpontjában három fő tématerület állt. Elsősorban az, hogy mit tehetnek maguk az afrikai országok a katasztrofális élelmezési helyzet javításáért. Másodsorban azt elemezték, hogy milyen világkereskedelmi változások segíthetik a .nemzeti erőfeszítések eredményességét; harmadsorban arról tárgyaltaik, hogy milyen jellegű külső segítségre van szükségük az iparilag és mezőgazdaságilag fejlett országok, a nemzetközi szervezetek részéről.

— Mi jellemzi a földrész mezőgazdaságát?

— Ahogy a kongresszust megnyitó beszédében Robert Mugabe, Zimbabwe miniszterelnöke hangsúlyozta: Afrika jövője szempontjából kiemelt fontossága van a mezőgazdaság fejlesztésének. A földrész bruttó termelésének felét adja ez az ágazat, az export bevételek kilencven százaléka innen származik, és itt van a munkahelyek nyolcvan százaléka. Ezek után szinte megdöbbentő az a tény, hogy alig van ország, amely a költségvetéséből tíz százaléknál (!) többet fordít a mezőgazdaság fejlesztésére. Ráadásul az Afrikába érkező pénz- és természetbeni segélyeknek alig húsz százaléka szolgálja ennek az ágazatnak a föllendítését. Súlyos és elhibázott gazdaság- politika következménye az, hogy a hetvenes években még önmagát élelmezni képes földrészből másfél évtized alatt olyan kontinens lett, amelynék minden ötödik lakóját még alapvető élelmiszereikkel is külső forrásokból kell ellátni. Mugabe államfő arra kérte á nemzetközi szervezetet, hogy ajánlásaival segítsen minél gyorsabb kiutat találni Afrika kormányainak.

— Ez az ajánlás valójában záródokumentum. Ha csak töredékesen is, néhány főbb megállapítást idézzen ebből.

— Afrika jövője, további fejlődése biztos mezőgazdasági háttér nélkül elképzel-- betétien. Éppen ezért elkerülhetetlen, hogy a mezőgazdasági fejlesztésnek elsődlegességet biztosítsanak, az állami beruházásoknak legalább húsz—huszonöt százalékát erre fordítsák. A földrész természeti erőforrásai

jelentősek, de nem egyformák az országok között, sőt országon belül sem. Épp ezért országonként, konkrétan kell kidolgozni a fejlesztés módját. Az agrártermeléssel közvetlenül összefüggő tenni válókhoz szorosan kapcsolódik a lakosság lélekszámúnak tudatosabb szabályozása.

— A konferenciáról beszélgettünk eddig. Mint magyar parlamenti képviselő, milyen személyes élményt hozott magával?

— A föld másik oldalán még meggyőzőbb hatással érzékeltem, mint például itt, Európában, hogy Magyarország nemzetközi tekintélye jóval meghaladja világgazdasági súlyát. Nem sok delegációval beszélgetett külön is Robert Mugabe miniszterelnök, de dr. Bániczky Ödönnel, követségünk vezetőjével és velem hosszasan és szívélyesen tárgyalt. Ügy vélem, része volt ebben a személyes élményeknek, hiszen nyolcvan háromban járt hazánkban. De annak is, hogy igen nagy az érdeklődés a magyar agrárpolitika iránt. Afrika nagy gondja, hogy nincs fejlett nagyüzemi mezőgazdasági háttér, és látják, hagy csak kisüzemi módon nem lehet versenyképesen dolgozni. A mienkhez hasonló kombinációra lenne szükség, arra, hogy a fejlett nagyüzemi gazdaságokhoz kapcsolódjanak a kisüzemek. A Robert Mugabeval folytatott beszélgetésnek is ez volt a fő témája.

— Zimbabwe angol gyarmat volt. az átlagosan érdeklődő magyar ember jó néhány dolgot tud a korábban Rhodézia néven ismert országról. Mégis más. ha olyan ember beszél róla, aki maga is járt ott.

— A hazánknál négyszer nagyobb, mintegy nyólcmil- liós Zimbabwe Afrikában a második legfejlettebb, el nem kötelezett ország. Viszonylag fejlett az ipara, és fejlett a mezőgazdasága is. Mezőgazdasági termékeinek kilencven százalékát magánkézben levő nagygazdaságok állítják elő. A zimbabwei dohánynak az egész világ vevőije, a legjobban ismert, kiváló termék. De viszonylag magas szinten termelnek kukoricát, .gabonaféléket. Az állattenyésztésben döntő többségben a szarvasmarha van, Afrikai viszonylatban igen magas, 30—35 kiló az egy főre jutó húsfogyasztás.

Egyszóval Zimbabwe mező- gazdasága ma olyan, szórtén van, amelyet sok afrikai állam jó, ha évitizedek múlva elér. Gondolom, ez a fejlettség indokolta, hogy ott tartották az Unió konferenciáját.

— A diaképek bizonyítják, nem csupán tanácskozásból állt a konferencia.

— Nagyszerű szervezéssel, az előre jelzett igények szerint mindenkinek módja volt személyes tapasztala tokát is szerezni. Én egy állattenyésztési kutatóközpontban járttam, és meglátogattam egy farmot. A világ kicsi. Mondanom sem kell talán, hogy ennek az ezernyolcszáz hektáros nagybirtoknak természetesen magyar, méghozzá kaposvári hazánkfia a tulajdonosa. Csodálatos dohányültetvényei vannak.

— Milyenek a falvak, a főváros? Mint a világ jórészét bejárt ember, élményei sorában hová helyezi el dél-afrikai tapasztalatait?

— A vidéki települések vályogból készült, kör alakú, .ablaktalan kis épületek. Megkezdődött azonban egy váltás. A farmerek jutányos költségért minitafalukat építenek munkásaiknak. Ezek már téglából épült, takaros lakóházak. Sőt állami támogatással, a farmerek vállalják munkásaik képzését is; szakmunkásképzőket létesítenek, ahol természetesen csak a saját gazdaságuk részére képezik a dolgozóikat.

Harare olyan, mint egy angol és egy amerikai nagyváros keveréke. Rengeteg a zöld terület, gyönyörű parkok vannak, az épületek többsége kertes családi ház. A növényzet védelme a többi afrikai országgal ellentétben mélyen gyökerezik az emberekben. Ami viszont egyenesen mellbe vert, az a hallatlan tisztaság. Ehhez hasonlóval talán Szingapúron kívül eddig a világon sehol sem találkoztam, csakhogy ott drákói törvények szabályozzák. Itt viszont városban és vidéken egyaránt jellemző. Az istenháta mögötti település föld útjai is olyan sepert tiszták, .mint ami jellemzi például a legjobb ménesistállót. Az idő, sajnos, kevés volt, hogy a magyarázat nyomára bukkanjak. Ügy érzem, az egyik legérdekesebb utam volt ez. Közéleti, szakmai szempontból, de turisztikailag, emberileg is maradandó az él- mény. v. M_