Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

Somogyi Néplap 1987. február 2., hétfő Nagy sikerű farsangi teremtorna Kaposváron A jövőt láthattuk Á PMSC nyerte a kupát Jelenet a Rákóczi—Szekszárd mérkőzésből Örök vitatéma, hogy jó lenne-e,, ha az ember a jö­vőbe látna.' A kérdést nincs szándékomban eldönteni — annak ellenére, hogy az a csaknem ezer ember, alki vasárnap megtekintette a Rákóczi SC első nemzetközi farsangi serdülő teremlab­darúgó-tornáját, egy kicsit már a jövőbe is láthatott. A tizenhárom évesek korosztá­lya — a holnapután felnőtt­jei — adott ízelítőt tudásá­ból, mintegy sejtetve, hogy mikén ítéljük meg labda­rúgásunk következő évtize­dét. A torna egyben a sport­ág jelenlegi keresztmetsze­tét is mutatta, mert az utánpótlásnevelésben élen járó együttesék is eljöttek, így bőven van összehasonlí­tási alap, hogy jó úton in- dult-e a kaposvári utánpót­lásnevelés. De térjünk a tárgyra! Az első ízben ren­dezett torna sikerét előre sejtette, hogy sok neves — köztük több NB I-es csapat is elfogadta a meghívást, mintegy elismerve ezzel a somogyi új törekvések he­lyességét. Reggel táblás ház előtt kezdődött az egésznapos nagyszabású bemutató. A PMSC a Kaposgép VL fia­taljaival nyitott, s bizony, egy ideig úgy látszott, hogy a baranyaiaknak meg kell izzadniuk a biztos győze­lemért. Végül azonban elfá­radt a kaposvári csapat, és a pécsiek simán győztek. Nagy sikert hozott a Rákó­czi bemutatkozása a Belovár ellen, s a góltermés mellett a játék is színvonalas volt. Ezután következett a meg­nyitó. A csapatok felvonulá­sa után dr. Sótonyi Sándor, a megyei tanács osztályve­zetője köszöntötte a részt­vevőket, hangot adva a sportág jövőjével kapcsola­tos optimizmusának. Ezt kö­vetően a legfiatalabb sport­ág, a ritmikus sportgimnasz- tika legfiatalabb képviselői nyújtottak egy „csokrot” ab­ból, amit e néhány év alatt tanultak. A tehetséges kis „palánták” méltán arattak sikert; róluk bizonyára ugyancsak hallunk még a következő években. A folytatásban is — há­rom csoportban játszottak a csapatok — a Szekszárdi Dózsa legyőzte a Nagykani­zsát, majd a Videoton a vártnál nehezebben a Ka­posgép VL-t. (A kaposváriak 2-0-ra vezettek.) Miután az A csoportban a szekszárdiak TOTO a Volánt is legyőzték, ők jutottak innen a hármas döntőbe. A B csoportban a PMSC—Videoton mérkőzés a pécsiek javára hozott dön­tést Érthetően a legnagyobb figyelem a C csoport talál­kozói iránt nyilvánult meg, hiszen ebben játszott a Rá­kóczi is. Nos, szinte döntő­nek is beillett volna a ZTE elleni mérkőzés. Az elején háromszor vezetett az eger- szegi csapat, aztán a rákó- czisok remek teljesítmény­nyel és pazar gólokkal el­húztak, 8-4-es győzelmük jo­gosságához semmi kétség sem fért. ők jutottak a dön­tőbe. Rövid ebédszünet után délután már a végső he­lyezésekért léptek parkettra az együttesek. Két NB I-es csapat fiatal gárdába talál­kozott a Videoton—ZTE ösz- szecsapáson. Nem bírtak egymással: nemcsak a fél­idő, a végeredmény is dön­tetlenre végződött, így 7-es rúgások következtek. Ebben az egerszegiek bizonyultak jobbnak. A ZTE utána az Olajbányásszal találkozott, és az előző mérkőzéstől fá­radtan — nem kis megle­petésre — 5-2 arányú vere­séget szenvedett. Ezután a Videoton és az Olajbányász mérkőzött egymással, s az olajosok megint „szállítot­ták” a meglepetést. Velük sem bírt a Videoton, 3-3-as döntetlen után ugyancsak a 7-es rúgások döntöttek a ka­nizsaiak javára. A tonna „sava-borsa”, avagy csemegéje, csak ez- utáln következett, amikor a dobogós helyekért lépett pá­lyára a három csoportgyőz­tes. Már élőre sejteni lehe­tett, hogy az eílsőség kérdé­se az első összecsapáson, a Rákóczi és a PMSC ran­devúját dől el. Izgalmas, változatos, fej-fej melletti csatát vívott a két egyfor­ma képességű együttes; előbb a Rákóczi vezetett, majd a PMSC. 3-3 után azonban a kissé frissebbnek látszó pécsieknek sikerült a győzelmet újabb góljukkal kicsikarni. Még kilátásban volt ekkor a hármas holt­verseny — ha a Szekszárd legyőzi a PMSC-t. Ez azon­ban elmaradt, 5-3-i’a nyert a pécsi együttes, és ezzel már megnyerte a tornát. Az utolsó mérkőzésen, ahol a málsodik hely volt a tét, a Rákóczi 3-0-áis félidő után gólratörő, élvezetes játékkal 8-0-ra veribe a Szekszárdi Dózsát, s így övé lett az ezüstérem. A tonna végeredménye: 1. PMSC, 2. K. Rákóczi, 3. Szekszárdi Dózsa, 4. Nagy­kanizsa! Olajbányász, 5. ZTE, 6. Videoton. (A továb­bi helyezésekért nem ját­szottak a csapatok.) Az ünnepélyes eredmény- hirdetés alkalmával külön- díjak átadására is sor ke­rült. A torna gólkirálya Tóth Csaba, a K. Rákóczi labdarúgója lett 10 góllal. A legjobb mezőnyjátékosnak járó díjat Kaizer Szilárdnak, a PMSC játékosának ítélték. A legtechnikásabb labdarú­góinak járót Horváth Zoltán, a Rákóczi játékosa kapta a zsűritől', s neki még egy díj jutott: övé lett a közön­ségdíj is, melyet a szurko­lóknak legjobban tetsző labdarúgó kapott. A legjobb kapusnak járó váza Vlaszák Gézáé, a Nagykanizsa „por­tásáé” lett. A legsportsze­rűbb csapatnak a Videoton bizonyult. Valamennyi együt­tesből egy-egy kiemelkedő teljesítményit nyújtó játékos is kapott még ajándékot. A Rákócziból Mező Tamás, a Kaposgép VL-ből Nagy Gá­bor érdeméit ki ilyet. Pet­rák Viktor, a K. Rákóczi labdarúgója egy, társai ál­tal dedikált új futball-lab­dát ajánlott föl a legjobb Rákóczi-védőjátékosnak. Ez Lapat Zsolté lett. J. R. A totó 5. heti játékszelvé­nyén szereplő mérkőzélsék eredménye: 112 2 1x12 1x112 fx; Remek hajrával nyert a Táncsics Kosárlabda NB I Szombaton mindkét NB I-es férfi-kosárlabdacsapa- tunk pályára lépett. A Sáév Székesfehérváron vereséget szenvedett, a Táncsics pedig — nagy küzdelemben — ha­zai környezetben megszerez­te a győzelmet. Táncsics SE—Nagykőrös 100-96 (45-40) Kaposvár, 800 néző. V.: dr. Páli, Major. Táncsics SE: Simon (17), Kárpáti (7), Stickel, Goszto- nyi (32), Nagy (18). Csere: Vojvoda, Bodor (8), Káldi (2), Rakolcai (15), Molnár 11). Edző: Magyar András. Jól kezdett a Táncsics, és 6-2-re elhúzott, ezután játé­kosai ismét a távoli dobáso­kat erőltették — sikertele­nül —, és a lepattanó lab­dákból a vendégek rendre eredményes ellentámadáso­kat vezettek. Átvették a ve­zetést, de a honvéd csapat szerencsére nem szakadt le, 16-náí, majd 22-nél is együtt voltak, s jó sorozattal a 18. percben hét ponttal vezet­tek is. Végül ötpontos előny­nyel fordujt a csapat. A szünet után gyorsan egyen­lítették a vendégek, s újra csak megugrottak három ponttal. Örömük rövid lé­legzetű volt; a tizedik perc­ben újra kilenc ponttal ve­zetett a Táncsics, s bár Nagy kipontozódása után ki­egyenlített ellenfele két íz­ben is, nem tört meg a ha­zaiak fokozódó lendülete. Négy perccel a befejezés előtt 88-88-ra alakult az eredmény; majd a Táncsics „zsinórban” hat pontot szer­zett s ezzel el is döntötte a végeredményt. Bizony, sokáig nem lát­szott, hogy biztos győzelmet arat a fiatal kaposvári csa­pat. A vendégek jó ideig többet futottak, míg a Tán- csics-játékosok néha ólom­lábon jártak. A félidő haj­rája számukra azonban jól sikerült. A szünet után a mind jobban belelendülő Gosztonyi irányításával és ponterősségével fokozatosan vált magabiztossá a játék. Ugyanakkor a körösieket óvatosságra intette, hogy négy játékosuk is már ösz- szegyűjtött négy-négy sze­mélyit. Ezáltal védekezésük fellazult, s ezt a Táncsics jól kihasználta. Az utolsó négy percben a közönség hajrájától buzdítva egymást múlták felül a játékosok és végül teljesen megérdemelt győzelmet arattak. A ha­zaiaknál Gosztonyi a me­zőny legjobbja volt. Rajta Gosztonyi (14), a mezőny legjobbja csatázik a labdáért, (Nagy (bal oldalon 15. számmal) segítségére siet kívül a ponterős Nagy, Si­mon és Rakolcai teljesítmé­nye emelkedett ki. A vendé­gek legjobb dobói: Karagits 27, Simon 15, dr. Salgó, Ko­vács 13-13. Az első három jól is játszott közülük. Jutási Róbert A. R. Építők—Sáév 98-85 (61-41) Székesfehérvár, 200 néző. Sáév SC: Kostenáki (15), Basics (10), Kovács (21), Les­tár (2), Durkó (6). Csere: Monok 121), Pestality (10). Edző: Jerzy Frolow. A kaposváriak szempont­jából fontos mérkőzésen a Sáév csak egyszer jutott előnyhöz, közvetlenül az ele­jén. Ezután a hazaiak szor­galmasan gyűjtögették pont­jaikat, míg a kaposváriak mintha a nagy hidegtől megdermedtek volna. A ha­zai kosarasok közelről és távolról is pontosabban dob­tak, igaz, ezt gyakorta za­vartalanul tehették, miután a Sáév rosszul védekezett. Az első játékrész közepén például a hazaiak bedobója, Szilassy egymás uitás 4 hár­mas kosarat dobott (!). A szünet után a fehérvá­riak tovább növelték elő­nyüket, és 25 ponttal elhúz­tak. Ezután egy időszakra fellángolt a Sáév, rövid idő alatt 15 pontot dobott, s a 7. perc végére a hazaiak elő­nye 12 pontra olvadt. Ennél többre azonban nem tellett a kaposváriak erejéből. A félidő hátralevő részében is­mét feljavultak a hazaiak, így nem sikerült a mérkő­zés állását a Sáévmak meg­fordítania. A B csoport 1—4. helyé­nek megszerzéséhez nagy szükség lett volna a kapos­váriak győzelmére. Szinte utolsó előtti lehetőségét sza­lasztotta el az együttes ez­zel a vereséggel. A Sáévnak most már csak egy választá­sa maradt: a hátralevőpégy fordulóban nem volna sza­bad veszítenie. Az együttesből Monok és Kovács ponterőssége dicsér­hető. A hazai gárdában Mal- osik (23) és Szilassy (22) pontjával emelkedett ki. Balogh László Női röplabda NB I Jól játszott a kaposvári csapat KV Izzó — Közgáz Külker SC 3-0 (17, 12, 13) Bódis (6) ejtése jól sikerült, készen Kaposvár, 350 néző. V.: Padosi, Vasak. KV Izzó: Pintér, Varga, Novák, Sántosiné, Marek Gy., Bódis. Csere: Marek A., Kristály, Halász. Edző: Si­mon Kárőlyné. Jól kezdett a kaposvári együttes, és rövid idő alatt Varga (balról) beavatkozásra 7-2-re elhúzott. Aztán ellen­fele gyors egymásutánban nyolc pontot szerzett a ha­zaiak egy „találatával” szemben. A vendégek elő­nye azonban nem sokáig tartott: 13-10-re megint az Izzó vezetett, de játszmalab- dáiját nem tudta értékesíte­ni. A „hosszabbításban” két­szer a pestiek szerezitek pantelőnyt, ezt aizonban az ízzósok ledolgozták, s végül 25 perces játszmában szerez­ték meg, izgallimas körülmé­nyek között, szettgyőzeümü- ket. A .második játszmában, amely csak egy perccel Jetit rövidebb, 5-2-es hazai veze­tés után meg int csak jött a hullámvölgy, és 8-5-re el­húztak a küllkeresék. Tíznél még együtt volt a, két csa­pat, de a hajrá hazai fölény jegyében telt el. A harma­dik szett is nagyon hason­lított az előzőekhez. 2-2 után sokáig a fővárosiak ju­tottak előnyhöz, s már 10-5- re is vezettek, végül 11-11- re módosult az eredmény. Bár ezután még kétszer is vendégelőny következett, de 13-13 után az idegeskedő pestiek hozzásegítették az Izzót a játszma, s egyben a mérkőzés megnyeréséhez. A hetvennégy percig tar­tó mérkőzésen a 'kinti hideg a (teremben is éreztette ha­tását. Nem volit túlfűtött a hangulat sem, s az izzósok helyenkénti érthetetlen visz- szaesése még fagyosabbá tet­te a kedélyéket. A hangulat csak a játszmák hajrájában 'engedett föl kissé, a hazaiak lelkesedése láttán. A jói kezdő izzás együttes remek sáncmunkával és jó befeje­zésékkel hamar meglepte el­lenfeléit, s amikor lélektani­lag már kezében voilit a mér­kőzés, a szökött módon visz- szaesett és lényegében mind­három szettben a saját dol­gát nehezítette meg, hogy előnyt adott a szembenál­lóknak. Dicséri viszont az együttes^ hogy a viszonylag kevés jó egyéni teljesít­mény ellenéire nagyon lel­kesen küzdött; láthatóan jobban akartai a győzelmet, mint a fővárosiák, s ez a játszmahajrákban pontok­ban, is megmutatkozott. Bár tudásbeli különbség alig volt érzékelhető a két csapat kö­zött, az Izzó a győzelmet teljesen, megérdemelte­A hazai csapatból végig csak Varga és Sántosiné ját­szott egyenletesen, a többir- eknek csak jó periódusaik voltak. Az ellenfél csapa­tából Ecker és Vogronics játéka dicsérhető. J. R.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents