Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

1987. február 2., hétfő

Somogyi Néplap

5

SOMOGY HÉPESEDÉS[ HEL

Kedvezőtlen tendenciák

Megyénk népesedési helyzete, a népesedés- száma, jelentékeny a népesség elöregedése, politikai munka tapasztalatai és a teendők A helyzet megváltoztatása átgondolt és átfo- meghatározása szerepelt legutóbb a megyei gó, az eddiginél következetesebb intézkedése- pártbizottság napirendjén. A testületi vita is két sürget. A népesedésről szóló elemzésnek érzékeltette: Somogybán kedvezőtlenek a de- és a testület határozatának alapvető tényezöi- mográfiai tendenciák. Alacsony a születések rőt ad képet sorozatunk.

legritkábban lakott terület.

népesedéspolitikai intézkedéseinek hatására („Ratkó- korszak”) emelkedett a születési arány, de a népszaporulat mutatói még így is az országos átlag alatt maradtak.

Somogy ma is a legalacsonyabb születési arányú megyék egyike. Ä szülések száma az időszak folyamán erős eltéréseket mutatott; a hullámhegyeket mélypontok követték. A családok gyerekszámla fokozatosan visz- szaesett, ám a megszületett gyerekek közül egyre többen maradtak életben, igya generációk tényleges teljes reprodukciója osak a legutóbbi években vált kedvezőtlenné.

Somogy lakónépessége jelenleg 355 m, ez 1 százalékkal — 3 596 fővel — kevesebb, mint 1970-ben volt.

1978-tól területenként eltérő, lassú csökkenés következett be. Napjainkban a megye lakóinak 38,8 százaléka él a városokban. Csökkent a községek, a megye belső területeinek lélekszáma, ezzel szemben napjainkban is nő a városok — különösen Kaposvár, Siófok — és a Ba- laton-parti települések lakossága. Somogy ma is az egyik

rejelzés szerint e jelenség megállítása, megfordítása összehangolt intézkedéseket tesz szükségessé a megye párt-, állami- és társadalmi szervei részéről, annak tudatában is, hogy mindezek befolyásoló hatásúak, hiszen a somogyi népesség alakulásának fő iránya szervesen összefügg a hazai tendenciákkal.

Tovább módosult a megye lakosságának összetétele. Az extenzív ipartelepítés zöme befejeződött, a munkásság létszáma tetőzött, majd — főleg az utóbbi öt évben a szövetkezeti parasztsághoz tartozókkal együtt — csökkent. Növekedett viszont a szellemi foglalkozásúak és — az arányosabb területi elhelyezkedéssel együtt — a magasan képzett szakmunkások, középvezetők száma. Erőteljesebbé váltak a belső

A teljes foglalkoztatás feltételei

kiemelt feladat volt a lakásépítés,

vetkezett be. Munkájuk jellege átalakult: életmódjuk korszerűbbé, kulturáltabbá vált, szakképzettségük gyarapodott. A megye gazdasági, társadalmi fejlődésének lényeges tényezőjévé vált az értelmiség. Számuk az utóbbi évtizedben dinamikusan nőtt, bár a népességen belüli arányuk így is elmarad az országos átlagtól.

arányú csökkenését döntően pótolta a nők munkába állása.) Az inaktív keresők aránya nagyobb mértékben (7,3 százalékkal) nőtt; ez alapvetően a nyugdíjjogosultság kiterjesztésével, az átlagéletkor meghosszabbodásával, a gyermekgondozási segély és a gyed rendszerének bevezetésével függ ösz- sze. Növekedési ütemük meghaladja az országos átlagot. Az eltartottak 6,4 százalékos csökkenése elsősorban a fenti jelenségek következménye, de nem hagyható figyelmen kívül a születések csökkenése sem.

A népesedési folyamatokra is ható feltételrendszer fejlesztése hangsúlyt kapott a tervekben, noha a végrehajtás egyenetlen

Az elmúlt évtizedben is

tősen befolyásolja népesedéspolitikai céljaink elérését. Bár — elsősorban az üzemek részéről — nőtt a munkáltatói segítés (kamatmentes kölcsönök, fuvarok, a lakáshasználatbavételi díj átvállalása stb.), mégis tetemes gondok érzékelhetők. Egyes rétegek szinte kilátástalannak látják helyzetüket, főleg az alacsony keresetűek és azok, akik csupán bérjellegű jövedelmükre támaszkodhatnak. Ha minden lehetőséget .igénybe vesznek, egész életükre eladó- sódnak. így legföljebb egy, ritkábban két gyermeket vállalnak. A családnagyságtól függő lakások biztosítása, a lakáscserék sokaknak megfizethetetlenek. Mindez kihat a több generáció együttélésének lehetőségeire és az újabb gyermekvállalásának szándékára. A szociális bérlakások alacsony száma — íőleg Siófokon és Kaposváron — tovább növeli a gondokat. A magánerős lakásépítés anyagi, beszerzési vonzata, valamint berendezési költségei is nehezítik a gyermekvállalást, olykor vissza is vetik.

Egy áttáncolt nap

Gyermek néptáncszólisták megyei versenye

A szennai páros hagyományőrző tánca

— Mi, akik ott ültünk a

Történelmi sajátosságok

is érvényesülnek megyénk népességének alakulásában. A feudalizmus kori Somogy népességére tragikus hatással volt a török uralom, amely elpusztította a megye lakosságának több mint a felét, szétzúzta a királyi vármegye településszerkezetét, évszázadokra visszavetette gazdasági, kulturális föl- emelkedését. Ez időben Európa más területein „demográfiai robbanás” zajlott le. A megye lélekszáma később — az 1720-as években kezdődő betelepítésekkel — fokozatosan emelkedett, bár a természetes szaporulat (néhány progresszív évtized kivételével) még mindig elmaradt az országos átlagtól.

A polgári fejlődés időszakában jelentősebben nőtt a megye népességének száma, a századforduló évében már 304 331 lakosit tartottak nyilván, ám a növekedés ebben az időszakban is csak 10 ezrelékes volt.

A felszabadulást követően 1945—60 között — az ipar hiánya, a határ menti települések elnéptelenedésé, a balatoni idegenforgalom megélénkülése stb. következményeként — előbb az elvándorlás, majd a településszerkezet módosulása volt a jellemző. Az ötvenes évek

A népsűrűség átlaga 59 négyzetkilométerenként. Az ország lakónépességént!-. 3,4 százaléka él megyénkben.

Az elmúlt időszak viszonyait elsődlegesen a termékenység és a halandóság alakította, mert az elvándorlás számottevően megcsappant; az utóbbi négy-öt évben minimálisra zsugorodott. Jelentősebb tehát a megyén belüli népességmozgás. A változások településtípusonként eltérő iránya és mértéke következtében módosult a népesség területi megoszlása. Korábban a természetes szaporodás nagy részét adó, falun élő mezőgazdasági népesség családtervező magatartása is megváltozott. Egyes előrejelzések szerint az ezredfordulóig — a kedvező népességpolitikai intézkedések hatásával együtt is — számolnunk kell a népesség fogyásával. Más előli.

Északról feltűnt két vadászrepülő, dübörögve alacsonyra szálltak, m|ajd magasra húzva, a vár felett körözni kezdtek.

Virthegyi vezetésével a lányok és a bizottság, futva igyekezett ki a várkapun a mikrofon felé. Feltűnt a Várva várt helikopter, mint egy óriási szitakötő közeledett.

Mindent betöltött a légi- járművek dübörgése. Az

óriási szitakötő a vár fölé érve süllyedni kezdett. Már látni lehetett a bent ülőket, és a propellerek szele megcsapta a fogadóbizottságot, amikor a gép oldalazó mozgásba kezdett. Eltűnt a vár melletti fák mögött és a motorhang élhalkuLt.

— Ez landolt — szólalt meg a gépkocsivezető.

— De hol, az Istenért?! — kiáltotta kétségbeesetten a külügy munkatársa. A gépkocsivezető megvonta vállát.

— Csak itt a környéken, valahol...

rétegződési folyamatok. A szövetkezeti parasztság életében minőségi változás kö— rövidebb időszakok és kisebb térségek gondjaitól eltekintve — alapvetően biztosítva vannak. Gazdálkodó szervezeteink képesek voltak a munkát keresők fogadására. A korábbi elvándorlás megszűnése döntően ezzel magyarázható. A gyermek- vállalás (illetve több gyermek vállalása) alapvető anyagi-gazdasági háttere a •történelmi hátránnyal szemben javult, bár az országos átlagtól elmarad.

Jelentősen módosult tehát a megyében élők foglalkoztatási helyzete és szerkezete. Az aktív keresők aránya 1970-hez viszonyítva kismértékben csökkent, de a nemek közötti ellentétes irányú változás jelentős. (A férfi aktív keresők nagyobb

a lakásigények kielégítése. Az V. ötéves tervidőszak legfőbb céljául a mennyiségi igények szerinti lakásépítést jelöltük meg, a terv viszont csak 85 százalékig teljesült. A VI. ötéves terv időszakában 12 600 lakás épült. Eredményeképpen a lakásellátottság valamennyi településkategóriában javult, s a terv csaknem teljesen megvalósult. Viszont csak az utóbbi három évben került előtérbe a kiemelt réteg (többgyermekes családok, fiatal házasok) lakáshoz juttatásában a program szerinti magatartás. Sikerült elérni, hogy e rétegek — a megye városaiban — az igényléstől számított 3 éven belül lakáshoz jussanak. A többlépcsős lakáshoz-juttatási gazdálkodási forma bevezetése is megkezdődött, bár számottevő eredményről még nem lehet beszélni. Érzékelhető, hogy a megyei párt- végrehajtóbizottság határozatának végrehajtása számottevő késéssel kezdődött meg. Ez is kedvezőtlen hatással volt a népesedési folyamatok alakulására.

A lakáshoz való jutás, a la'kásméret — a társadalmi juttatások mellett — jelen— A sportpályán! — kiáltott fel Dodi, mint aki nagy dolog nyitjára jön rá.

— Tudják hogy lehet a leggyorsabban oda jutni? — kérdezte könyörgőn, dr. Keresd!.

— Naná! — mondta Gergő.

— Gyerünk! — adta ki a parancsot dr. Keresdi, miközben bevágódott a sofőr méllé, a hátsó ülésre pedig Dodi és Gergő. Rövid géppuska sorozatként hallatszott az ajtók csapkodása, és már ki is száguldott az útra az Impala.

— Blama, micsoda blama! — tördelte kezét dr. Keresdi.

— Mindjárt ott leszünk — próbálta nyugtatni Dodi az enyhén tépázott idegzetű külügyi munkatársat, aki közben a gépkocsivezetőt bíztatta a fénysebesség elérésére. Mint a motorcsónak után a habok, úgy csapódott fel a földút pora a gépkocsi faránál, és örvényelve gomolygott utánuk. „

Dodi és Gergő megdicsőült arccal dőltek hátra a kényelmes ülésen, kezüket otthonosan nyugtatták a támlákon, miközben az autó a vár utcájában robogott. A járókelők megálltak, és megbámulták őket. A könyvesbolt előtt, amikor' az öreg megpillantotta a diplomáciai gépkocsiban terpeszkedő, enyhén részeg kollégáit, eltátotta száját. Kalapját köszönésre emelte, és eszébe jutott nemrég lezajlott agyvérzése. Keze a levebőbe dermedt és úgy döntött, hogy ebéd helyett elmegy megméretni vérnyomását. Egyben megfogadta, hogy mérsékli az emésztéshez szükséges fröccsök számát.

Az Impala befordult abba a rövid utcába, amelynek végén volt a városi sporttelep.

A sportpálya gyepén állt a helikopter, mellette három zsaketban toporgó úr, két egyenruhás repülővel. A kapun berotoogott az autó.

— Ott vannak! — kiáltotta diadalmasan Dodi.

— Micsoda blama, nem fogadta őket senki! — kesergett a külügyminisztérium megtört munkatársa.

— Itt vagyunk mi! — rikkantotta Gergő.

(Folytatjuk.)

A táncos rendezvényeket többnyire este tartják; a jókedv feledteti az idő múlását és a párok észre sem veszik, hogy éttáncolták az éjszakát. A somogyi gyer- mektáncszólisták megyei versenyét szombaton rendezték meg Kaposváron: a hatvannégy résztvevő a városi művelődési központban délelőt- től délutánig ropta a táncot a színpadon.

A Horváth János emlékére kiíírt, hagyományos versenyen általános iskolások vettek részt. A tavalyi győztes. a barcsi Gasparek László a hármas számot húzta.

— A hármas és a tizen- hármas szerencsés szám — ragyogott a fiú szeme. S míg beszélgettünk, meg nem állt a lába: szorgalmasan gyakorolt a színpadra lépés előtt.

— Mit csináltatok tavaly?

— Kevesebbet szerepeltünk, de a barcsi Kisboróka együttesben sok új számot tanultunk. Júniusban befejezem az általános iskolát, s a barcsi szakmunkásképzőben szeretnék továbbtanulni. Az asztalos szakmát választottam.

A Gasparek család is ott ült a nézőtéren. Lacin kívül Gasparek Éva is indult — és díjat nyert — a versenyen. Bátyja most második lett.

Németh Agnes a kaposvári Tóth Lajos Általános Iskolában már két korosztálynyi gyerekkel foglalkozik. Az aprók a felső tagozatból kerülnek ki, a picinyek alsósok.

— Az iskolában nagyon sokan jelentkeztek a versenyre, ezért úgy határoztunk, hogy házi versenyen válogatjuk ki a kategóriákként! három-három indulót.

Csikvár József, a megyei művelődési központ főmunkatársa a rendezvény házigazdája:

—öt kategóriában versenyeznek a gyerekek. Külön a fiú és a lány szólisták, a páros szólóban indulók, a három-hat fős kamaratáfíc- csoportok, illetve ,a hagyományőrzők. Kötelező táncként a .berzencei páros ug- rós táncfolyamatot mutatják be a gyerekek.

Jancsek Klári Boglárlellé- ről jött — a Szelence gye- rektánccsoportban táncol két éve. Ötödik osztályos. A fiatal táncos öltözete, hajfonata is dicséretére méltó. Mellette ült izguló édesanyja. Maga is járta annak idején az iskolában, így Klárikában sem volt nehéz fölkelteni az érdeklődést a tánc iránt. Ezúttal egy díjat ki is érde- iríelt.

nézőtéren, nem tudhatjuk, mi zajlik le a színpadon táncoló gyermekekben. Nagy Zsolt elárulta: az ükmama táncát mutatja be.

Az ötvenes években rögzítették Szennában Kata néni táncát. Előkerült az archív film, s ezt választotta a Zselic hagyományőrző táncegyüttes tízéves tagja. Egy kicsit az ükmama emlékére ... Lánypartnere Salamon Tímea volt.

A nézőtéren két falusi asz- szonyra lettem figyelmes. Vízgázló Jánosné Rinyako- vácsiból jött el az eseményre, Garzó Imréné pedig Csö- kölyből.

— A kisunokánk miatt jöttünk — mondták mind a ketten. — A kis Attila any- nyira szeret táncolni: amint megszólal a muzsika, máris mozdul a lába. Otthon a tükör elé áll, úgy tanulja ...

Horváth Jánosnak, a népművészet mesterének emlékére megrendezett gyermek néptáncszólisták versenyén a zsűri elnöke Keszler Mária táncesztéta volt. Vajon hogy vélekedik ő a látottakról?

— Ezeknek a gyerekeknek a tánc már szinte az anyanyelvűk. Ez a tudás gazdagítja személyiségüket, segít felnőtté válásukban. A népművészettel való találkozás pedig egész életre szóló eljegyzés a hazával. Új kategóriával találkoztunk a kaposvári versenyen, a hagyományőrzőket is meghívták: emellett a kamaratánc is hozzájárult, hogy szélesedjen ez a találkozó. Simon Angéla és Kovács Arnold egészen kimagaslóan táncolt; nagyon tetszett, kimagasló élményt nyújtott Horváth András szólótánca, valamint Pfeiffer Tímea és Gasparek Éva páros szólója.

A díjak: első helyezést érdemelt szóló táncért Fucskár Dianna, illetve Horváth András; páros szólóban Pfeiffer Tímea és Gáspárok Éva; a hagyományőrző kategóriában Nagy Zsolt és Salamon Tímea; kamaratáncban Vük Bernadett, Szabó Anett és Hahóti Ilona. Juniordíjat kapott Simon Angelika és Kovács Arnold. Pedegógiai díjjal ismerték el Kurdi Csilla, Németh Ágnes, Szabó Zsolt, Takácsné Békési Margit táncoktatói tevékenységét. A viseleti díjat a szennaiaknak adták át: Kovács Ferenc kaposvári kalapos, volt karádi lakos különdíját, a karádi kalapot Kreki Zoltán nyerte el.

Horányi Barna