Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-05 / 30. szám

2 Somogyi Néplap 1987. február 5., csütörtök Előzetes bejelentés A helsinki európai együttműködési és biztonsági konferencia határozatának megfelelően húsz ország 38 katonai megfigyelője figyeli meg a Csehszlovák Néphadsereg hadgyakorla­tát (Telefoto — CTK—MTI—KS) Pénteken útnak indul a Szojuz—TM-2 Február 6-án, moszkvai idő szerint 00.38 perckor út­nak indítják a Szovjetunió­ból a Szojuz TM—2 típusú űrhajót, fedélzetén űrhajó­sokkal — jelentette be szer­dán este a TASZSZ szovjet hírügynökség. A baj’konuri űrközpontban jelenleg fejezik be az elő­készületeket. A hordozóraké­tát, rajta az űrhajóval már az indítóállásba helyezték. Folyik a hordozórakéta és az űrhajó végső ellenőrzése. Georg* Shultz Pokingb* látogat Utótalálkozó Bécsben Á nyugati államok javaslatot terjesztettek elő A kínai külügyminisztéri­um szóvivője szerdán beje­lentette, hogy Vu Hszüe- csien államtanácsos és kül­ügyminiszter meghívására március 1. és 6. között hi­vatalos látogatást tesz Pe- kingben George Shultz ame­rikai külügyminiszter. Shultz ezt megelőzően 1983 febru­árjában járt Kínában. A szóvivő újságírók ér­deklődésére válaszolva közöl­te, hogy a Kínai Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága Vang Zsen-cset, a Hungcsi című elméleti folyóirat volt főszerkesztő-helyettesét ne­vezte ki a Központi Bizott­ság propagandaosztályának vezetőjévé. Csu Hou-cö-t, a propagandaosztály volt veze­tőjét a Kínai Államtanács Mezőgazdasági Fejlesztési Kutató Központjának igaz­gatóhelyettesévé nevezték ki. Megfigyelők a KP KB pro­pagandaosztályának élén be­következett változást össze­függésbe hozzák a pártfőtit­kári tisztségben történt vál­tozással, illetve a burzsoá li­beralizmus elleni harccal. Az a tény, hogy a Fülöp- szigetek lakossága népszava­zással elfogadta az ország új alkotmányát, azt mutatja, hogy Corazon Aquino elnök­asszony és kormánya elnyer­te a nép bizalmát és támo­gatását, s Kína örül ennek — mondotta még sajtótájé­koztatóján a kínai külügy­minisztérium szóvivője. A nyugati államok szerdán az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatos javaslatot ter­jesztették elő az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi utótalálkozón. A közöspiaci országok, az Egyesült Álla­mok, Kanada és más álla­mok elgondolása szerint új szervezeti formákat kapna az emberi jogokkal kapcso­latos együttműködés: az egyes kormányok a két- és többoldalú kapcsolatok kere­tében válaszolnának más kormányok, Illetve csoportok tájékoztatási igényeire, kü­lön találkozókat hívhatnának Az iráni hatóságok szer­dán kiutasították az ország­ból a múlt hét végén őrizet­be vett Geralde Seihet, és közölték, hogy az amerikai újságíró ezentúl nem kaphat beutazási engedélyt — je­lentette az ÍRNA hírügy­nökség a teheráni tájékoz­tatási minisztérium illetéke­sére hivatkozva. Mir Hoszein Muszavi mi­niszterelnök alig pár órával korábban a teheráni rádió­nak úgy nyilatkozott, hogy a össze egyes kérdések megol­dására. Az új rendszer ta­pasztalatairól a 35 állam ta­nácskozást hívna össze — ott döntenének az emberi jogokról és kapcsolatokról tervezett konferencia helyé­ről és időpontjáról. A nyugati javaslat egy sor kérdést vet fel és — mai formájában — aligha számít­hat sikerre, mutatnak rá megfigyelők. Mint ismeretes, a Szovjetunió már korábban javasolta: hívjanak össze Moszkvába konferenciát a helsinki folyamat úgyneve­zett harmadik kosaráról, te­hát az emberi kapcsolatok Wall Street Journal tudósí­tója „gyanús adatokat gyűj­tött a fronton, de kihallga­tása után ügye világossá vált”. Az ÍRNA Selb letar­tóztatásakor azt közölte, hogy az újságíró a „cionis­ta rendszer javára kémke­dett”. Irán két további amerikai állampolgárt tart fogságban. Egyiküket kémkedés, a má­sikat csalás vádjával tar­tóztatták le, tavaly, illetve 1984-ben. minden kérdéséről — bele­értve az emberi jogokat, a tájékoztatást, a családegyesí­tést stb. A vezető tőkés or­szágok most azzal a sajátos érveléssel álltak elő, hogy az emberi jogok kérdése, mint a folyamat egyik leglénye­gesebb eleme, nem '’tartozik a harmadik kosárba. Arról külön kell tárgyalni, annál is inkább, mivel — vélemé­nyük szerint — „egyes or­szágok” máig nem teljesítet­ték e téren a helsinki aján­lásokat, ezért el kell érni az ide vonatkozó adminisztra­tív rendszabályok megvál­toztatását. A javaslat tehát a fenti igények teljesítésé­hez, majd egy külön tanács­kozás sikeréhez köti, hogy egyáltalán összehívhassák az emberi kapcsolatokkal foglalkozó konferenciát. A sajtó előtt mindenesetre az indítványozó országok nagykövetei is hangsúlyoz­ták, hogy javaslatról van szó, amelyet vitára bocsáta­nak. Az utótalálkozón egyéb­ként a napirend szerint még a következő két hétben van lehetőség az együttműködés új javaslatainak előterjeszté­sére, majd meg kell kezdeni a zárónyilatkozat fejezetei­nek megszövegezését. Seibet kiutasították Iránból Szerda esti kommentár NYEREMENYJEGYZÉK Elszalasztott lehetőség Csalódottság, mély sajná­lat, széles körű felháboro­dás, ez jellemzi a nemzetkö­zi visszhangot a legújabb amerikai nukleáris kísérlet nyomában. A megdöbbenés, a heves bírálat tökéletesen érthető is, hiszen a nevadai robbantás ezúttal több volt egy egyszerű katonai mozza­natnál: tudatos politikai döntés húzódott meg hátte­rében. Méghozzá olyan ve­szélyes, súlyos következmé­nyekkel járó döntés, amely — ahogy azt a nukleáris fegyverzet befagyasztásáért küzdő egyik amerikai szer­vezet szóvivője megfogal­mazta — „ismét tágra nyit­ja a fegyverkezési verseny kapuját”. Washingtonban ugyanis teljesen tisztában lehettek azzal, hogy a mostani neva­dai robbantás óhatatlanul eddigi, egyoldalúan vállalt moratóriumának felülvizs­gálatára fogja kényszeríteni a szovjet vezetést. Moszk­vában már a tavalyi év vé­gén, amikor újólag (immár ötödik alkalommal) a rob­bantási szünet fenntartása mellett határoztak, világosan a Reagan-adminisztráció ér­tésére adták, hogy az idei első-amerikai nukleáris kí­sérlet megszünteti önként vállalt kötelezettségét. Vajon mi magyarázza, hogy a Fehér Ház, ahelyett, hogy kihasználta volna a moratórium másfél eszten­dős periódusát és a soroza­tos szovjet kezdeményezé­seket, mégis az újabb kísér­let végrehajtását, s ezzel az erőpolitika folytatásának baljós útját választotta? A szakértők egyetértenek ab­ban, hogy az okok közt az űrvédelmi koncepcióhoz va­ló merev ragaszkodás sze­repel a legelőkelőbb helyen. Márpedig az SDI-tervek va­lóra váltásához, az újtípusú fegyverrendszerek kifejlesz­téséhez nélkülözhetetlen a nukleáris robbantások foly­tatása. Sorrendben már a 25., je­lentőségében azonban még­sem szokványos, rutinkísér­let volt tehát a mostani, így érthető, hogy nemzetközi té­ren sokan „az egész embe­riséghez intézett kihívás­ként” értékelik. Nehezebben mérhető fel egyelőre, mi­lyen hatással jár mindez az amerikai közvéleményre, de várható, hogy megerősödik azok hangja, akik eddig is szembenálltak a Reagan-ka- binet vonalvezetésével. Elszalasztott lehetőség — írhatjuk joggal a mostani nevadai kísérlet kapcsán. Washington részéről jóval felelősségteljesebb, konst­ruktívabb magatartásra van szükség. A „nukleáris csend” helyreállítása — mi­ként eddig — ezután sem Moszkván múlik ... Sz. G. Az 1987. február 3-án megtar­tott január havi lottó jutalom- sorsolásról, melyen a 4. heti szelvénnyel vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használ­tuk: A vásárlási utalvány (4 000 Ft) B Skoda 120 L tip. személy- gépkocsira szóló utalvány. C Wartburg Standard tip. személygépkocsira szóló utal­vány. D Philips színes tv computer­rel. E Trabant Lim Special tip. személygépkocsira szóló utal­vány. F „Tetszés szerint” utalv. (60 000 Ft). G JVC színes tv. H Toshiba ZR—35 tip. lézer lemezjátszó. I Akai A100 tip. Hi-Fi-torony. J Commodore telefonüzenet­rögzítő. K Rigler GSM 6100 tip. mu- sicc center. L Privileg szolárium. M Színes tv videomagnóval. N Colotron színes tv. O Hang-fény utalv. (50 000 Ft). P Szerencse-utalv. (40 000 Ft). Q Színes tv utalv. (45 000 Ft). R Otthon lakberendezési utalv. (30 000 Ft). S Iparcikk-utalv. (25 000 Ft). T Dyras STR 777 tip. rádió­magnó. U Vásárlási utalv. (20 000 Ft). V Zenesarok utalv. (20 000 Ft). W .Vásárlási utalv. (10 000 Ft). X Vásárlási utalv. (9 000 Ft). Y Vásárlási utalv. (7 000 Ft). Z Vásárlási utalv. (5 000 Ft). A nyertes szelvényeket 1987. február 25-ig kell a Totó-Lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság cí­mére (1875 Budapest V., Mün- nich Ferne utca 15.) eljuttatni. 2 488 834 U 2 654 154 P 2 869 070 Y Pécs: 81 321 676 W 2 501 233 w 2 658 287 P 2 873 203 P 81 325 809 Y 2 505 366 A 2 662 420 T 2 877 336 Q 81 053 031 P 81 329 942 P 2 509 499 P 2 666 553 T 2 881 469 V 81 065 430 R 81 338 208 R 2 513 632 S 2 674 819 X 2 885 602 w 81 069 563 U 81 346 474 U 2 517 765 u 2 678 952 Y 2 889 735 X 81 077 829 W 81 350 607 w 2 521 898 w 2 683 085 P 2 893 868 Z 81 081 962 Z 81 404 336 L 2 526 031 X 2 687 218 Q 2 898 001 Z 81 090 228 z 81 408 469 P 2 530 164 X 2 691 351 V 2 902 134 z 81 110 893 p 81 412 602 S 2 534 297 z 2 699 617 w 2 922 799 z 81 420 868 u 2 546 696 z 2 703 750 X 2 926 932 z 81 119 159 R 81 429 134 w 2 550 829 z 2 707 883 X 2 931 065 z 81 123 292 U 81 441 533 Y 2 554 962 z 2 716 149 Y 2 939 331 z 81 127 425 W 81 445 666 Y 2 559 095 z 2 720 282 z 2 943 464 z 81 131 558 O 81 449 799 Z 2 563 228 z 2 724 415 Z 2 947 597 z 81 139 824 P 81 453 932 Z 2 567 3G1 z 2 728 548 F 2 955 863 z 81 148 090 T 81 458 065 Z 2 732 681 P 2 959 996 z 81 156 356 T 81 462 198 o 2 571 494 z 2 740 947 S 2 968 262 z 81 164 622 X 81 466 331 p 2 575 627 z 2 745 080 u 2 972 395 z 81 172 888 Z 81 470 464 s 2 753 346 w 2 976 528 z 81 177 021 P 81 482 863 u 2 579 760 z 2 757 479 Y 2 980 661 Y 81 181 154 Q 81 486 996 X 2 583 893 z 2 765 745 Z 2 984 794 Y 81 185 287 V 81 499 395 X 2 588 026 z 2 774 011 Z 80 131 372 w 81 189 420 w 81 503 528 p 2 778 144 Z 80 143 771 Y 81 205 952 z 81 507 661 R 2 600 425 z 2 786 410 Z 80 147 904 Y 81 226 617 z 81 515 927 U 2 604 558 z 2 790 543 Z 80 164 436 Y 81 267 947 p 81 528 326 W 2 608 691 p 2 794 676 P 80 168 569 z 81 272 080 R 81 532 459 Y 2 612 821 R 2 798 809 Q 80 474 411 w 81 544 858 P 2 621 090 u 2 802 942 V 80 478 544 X 81 272 080 R 81 548 991 Q 629 356 w 2 807 075 w 80 482 677 X 81 276 213 V 81 553 124 V 2 633 489 Y 2 811 208 o 80 503 342 z 81 280 346 w 81 569 656 w 2 637 622 P 2 848 405 p 80 507 475 z 81 284 479 M 81 573 789 Y 2 641 755 Q 2 856 671 s 80 974 504 R 81 288 612 P 81 577 922 P 645 888 V 2 860 804 T 80 986 903 U 81 309 277 S 81 594 454 Q 2 650 021 w 2 864 937 X 80 991 036 w 81 317 543 u Ecuadori események AZ ELNÖK NEHÉZ NAPJAI Bár a forróság igazán nem szokatlan az Egyenlí­tőn fekvő Ecuadorban, eb­ben a három magyarország- nyi, de csak 9 milliós la­tin-amerikai országban, az államfő a közelmúltban mégis különösen forró pil­lanatokat, órákat élt át. A légierő ejtőernyős alakula­tai egy fél napon keresztül tartották fogságukban Leon Febres Cordero elnököt, hogy követelésüknek ilyen — kétségtelenül törvényte­len — módon szerezzenek nyomatékot. Közvetlen cél­jukat végül is elérték: egy­kori főnöküket, Frank Var­gas Pazzos tábornokot, egy tavalyi felkelés bebörtön­zött vezetőjét szabadon bo­csátották. (Igaz, mégsem szabadulhatott teljesen, hi­szen közben azzal vádolják, hogy negyedmillió dollárt saját céljaira használt fel.) E fura politikai tragiko­média egyik fejezete az el­nök elengedésével lezárult, ám a színjáték tovább foly­tatódik — immár a parla­ment épületében. A tör­vényhozás ugyanis rendkí­vüli ülésén azonnali és ön­kéntes lemondásra szólította fel az elnököt Persze, köny- nyen tehette, hiszen a ta­valy júniusi választások Az ellenzék diktatórikus kor­mányzással vádolja Leon Febres Cordero elnököt Számos bírálat érte és éri Leon Febrest azért is, mert külpolitikai téren teljes mértékben támogatójává sőt kiszolgálójává vált az észak-amerikai érdekeknek- Markáns példája ennek, hogy megszakította kapcso­latait a nicaraguai sandinis­ta kormánnyal, s együttmű­ködésről tárgyalt a hondu- ra.si vezetőkkel. Quitoban az elnöki palota körül jelenleg — látszólag — min­den csendes nyomán a 71 képviselői székből 40-et az ellenzéki pártok foglalnak el. ök fo­lyamatosan bírálják a kor­mány politikáját, az elnök szerintük diktatórikus intéz­kedéseit. A mérnök szak- képzettségű, milliomos üz­letemberből elnökké lett Leon Febres azonban nem óhajt idő előtt (1988) távoz­ni a quítoi palota bársony­székéből. A jelenlegi tör­vények értelmében erre nem is kényszerítheti senki. No de miért került ilyen kibékíthetetlen konfliktusba az elnök a honatyákkal? El­sősorban a követendő gaz­daságpolitikáról alkotott el­térő nézetekben kell keres­nünk a választ. A legutóbbi időszakban az olajexportra alapozott álla­mi bevételeket súlyos vesz-/ tőségeik érték a világpiaci árcsökkenés következtében (Tavaly több mint 1 mil­liárd dolláros volt a kiesés.) Ez természetesen kihatott a lakosság életkörülményeire is. Különösen, hogy az el­nök előszeretettel alkalmaz­za a Nemzetközi Valutaalap szigorú nadrágszíj-meghúzó ajánlásait, s emellett visz- szautasította a törvényhozás javaslatát, hogy — Peruhoz hasonlóan — az adósságtör­lesztés mértékét igazítsák Ecuador fizetési lehetőségei­hez. A növekvő infláció és munkanélküliség által is sújtott néptömegek egyre gyakoribb sztrájkokkal, tün­tetésekkel fejezték ki elége­detlenségüket. Ez a tény is az ellenzéki pozíciókat erő­sítette a parlamentben. Ebben a helyzetben po­litikai üggyé vált a Vargas- ügy. Szeptemberben a par­lamenti képviselők amnesz­tiát szavaztak meg a tá­bornoknak. Ám ezt az elnök semmibe vette. E lépése csak fokozta a végrehajtói és a törvényhozói hatalom közötti amúgy is duzzadó feszültséget. Ezek után ke­rült sor a Taure légitámasz­ponton a már említett poli­tikai zsarolásra. Egy ütközet véget ért te­hát, ebben a meglehetősen fura és egyelőre azért töb- bé-kevésbé csendes belpoli­tikai háborúskodásban. Jel­lemző azonban a bizonyta­lanságra, az erővonalak tisztázatlanságára, hogy ne­héz lenne eldönteni: az el­nök, avagy a légierő (s a politikai ellenzék) került ki győztesen a legutóbbi ösz- szecsapásbóL Mert: a láza­dás vádját ejtették ugyan Vargas Pazzos tábornok el­len, de az elnöfcrabló ak­ciót elkövető ejtőernyős ala­kulat vezetőit a szárazföldi hadsereg támogatását élve­ző államfő letartóztatta, s nem veti alá magát a par­lamenti határozatoknak. E képlékeny politikai helyzet kimenetelét nagyban meg­határozhatja, eredményre vezetnek-e Leon Febres je­lenleg népszerűtlen gazda­sági intézkedései, s az is: akarnak-e a katonák ismét részt venni a politikai hata­lomban. Merthogy ez a megoldás sem idegen az ecuadori, s általában a la­tin-amerikai gyakorlattól. Daróczi László

Next

/
Thumbnails
Contents