Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-28 / 50. szám

1987. február 28., szombat Somogyi Néplap 3 Valuta helyett forintért Htngorfelújítás Bábonymtgyren Obsitosok búcsúztatása Az ember életének egy­szeri eseményei közé tarto­zik többek között az, ha újonc lesz a honvédségnél, vagy amikor megkapja az obsitot. Mindkét történésnek megvan a maga jelentősége, ünnepélyessége. A hadkötelezettség felső korhatárát elérőket köszön­tötték tegnap Kaposváron a megyei hadkiegészítő és te­rületvédelmi parancsnoksá­gon. Ez az esemény nyitotta meg a kiegészítő parancs­nokság és a Hazafias Nép­front területi bizottságainak közös rendezvénysorozatát. Március első napjaiban min­denhol megköszönik a kor­határt elérőknek, hogy évti­zedekig készen álltak a ha­za védelmére. A tartalékos Tegnap a Budapest Kong­resszusi Központban befeje­ződött az európai regionális épesedési értekezlet. A ta­nácskozáson 29 ország kor- nánydelegációja vett részt, képviseltette magát több, a népesedés kérdéseivel foglal­kozó ENSZ-intézmény is. A magyar kormány az ENSZ felkérésére vállalta a ren­dezvény házigazdájának sze­repét, a lebonyolítással pe­dig a KSH-t bízta meg. A négynapos tanácskozás elnö­ke a magyar delegáció veze­tője, Nyitrai Ferencné ál­lamtitkár, a KSH elnöke volt. A pénteki záróülésen Ra­fael M. Salas, az ENSZ né­pesedési alapjának főigaz­gatója, az ENSZ főtitkárhe­lyettese méltatta a találko­zó jelentőségét. Mint a katonák és liszthelyettesek 55 éves koruktól, a tisztek 60 éves koruktól nem had­kötelesek. Géró Mihály ezredes kö­szöntötte a pénteki kaposvá­ri rendezvény résztvevőit, majd Rostás Károly, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának elnöke mondott ünnepi beszédet. Rostás Károly beszédében visszatekintett a legutóbbi évtizedek társaralmi-törté- nelmi jelentőségű esemé­nyeire. — Az itt jelen levők ah­hoz a korosztályhoz tartoz­nak, amely végigszenvedte a második világháború borzal­mait, és amelyik átélte a felszabadulás fölemelő pilla­natait is. Az 1945-ben ala­résztvevők hozzászólásaiból is kitűnt — mondotta —, az európai országokban napja­inkban a legnagyobb gon­dot a csökkenő születésszám és a lakosság elöregedése je­lenti. Ám figyelembe kell venni, hogy az egyes orszá­gok között jelentősek a kü­lönbségek is. Felhívta a fi­gyelmet a megbízható adat­nyilvántartás fontosságára. Hatékony népesedéspolitikai koncepciót ugyanis csak ak­kor lehet kidolgozni, ha kor­szerű adatbankban tárolt in­formációk állnak rendelke­zésre. Az európai országok már eddig is sokat tettek e tudományos népesedéskuta­tási módszerek kidolgozásá­ért. s modellt adtak a fej­lődő országok számára is. E munkát tehát feltétlenül to­vább kell fólytatni, fejlesz­teni — hangsúlyozta. kult magyar hadsereg min­den tekintetben a nép had­serege volt; a lakosság tá­mogatása, bizalma övezte. Kivették részüket a katonák az ország újjáépítéséből is. — Dolgozó népünk több mint négy évtizede a maga választotta szocialista épí­tés útján halad. Önök egy emberöltőnyi időszakon át a honvédélemért érzett fele­lősséggel teljesítették a ka­tonai esküjükben megfoga­dott kötelezettségüket. A mai napon az utolsó behívó- parancsnak tettek eleget. A társadalom azonban tovább­ra is igényli tevékeny hoz­zájárulásukat a szocialista társadalom építéséhez. Az ünnepi beszéd után fel­olvasták a honvédelmi mi­niszter ez alkalomra szóló parancsát, majd kitüntetése­ket adtak át. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát kapta Baranyi János, Igái párttitkára, és Wágner Imre, a kaposvári HKV forgálmiér- ték-becslési csoportvezetője. Ezüst fokozatot vett át Je- zeri Zoltán, a Kaposvári Húskombinát személyzeti osztályvezetője, Műdig Ist­ván, an. Országos Kereske­delmi és Hitelbank Rt. igaz­gatója és Szabó Miklós, a Nagyatádi Városi Tanács rendezvényirodájának ve­zetője. Honvédelmi Érdem­éremben részesült Beke La­jos, aki Balatonbogláron, Fenyvesi Péter, aki Tabon, Dr. László Jenő és Vajda Sándor, akii Kaposváron la­kik és dolgozik. A kitüntetettekkel együtt összesen ötvenketten vehet­ték át az obsitlevélként is emlegetett emléklapot. Az obsitosok közül szinte mindenki fontos mozgalmi, társadalmi megbízatást, tisztséget lát el főfoglalko­zása mellett. A munkát te­hát civilként is folytatják. Befejeződött az európai népesedési értekezlet Megbízható nyilvántartás Nem ritka, hogy egy ki­tűnő eredményeket felmuta­tó melléküzem a tsz kedve­zőtlen adottságainak kö­szönheti létrejöttét. Ilyen okok miatt született meg a Béta-Roll GT, a tabi Béke- Taurus Gumijavító Vállalat hengerfelújító üzeme Bá- bonymegyeren. Kovács Fe­rencet, a tsz elnökét kér­deztük a sikeres vállalkozás­ról. — 1980-ban az importki- váltás érdekében került pont az üzem létrehozásának a tervére. Mivel Magyaror­szágon szinte nincs olyan iparág, ahol ne használná­nak hengereket, indokolt volt annak megteremtése. Az országban ilyen üzem nem volt. A hengereket Angliában és az NSZK-ban újították fel. A felújítás ed­dig valutába került, a szál­lítás miatt óriási volt a já­rulékos költség. Előfordult, hogy a szállítás díja a hen­ger értékét is meghaladta. Az átfutási idő is lényege­sen hosszabb volt, mint je­lenleg: 6—8 hónapot is igénybe vett. Volt arra pél­da, hogy a hengerre várva fél évet állt . az üzem. Bá- bonymegyeren 1-6 hónapra vállalják ezt a munkát, de sürgős esetben két hét alatt visszajuttatják a megrende­lőnek a hengert. — Az üzem létrehozásához nem voltunk elég erősek, ezért egy gazdasági társulás keretében oldottuk meg a vállalkozásnak ezt az olda­lát. A szakmai részt know- how-ként a Taurustól kap­tuk, ez a vállalat szállítja az alapanyagot is, és közre­működik a piaci tevékeny­ségben. Az üzemet 70 millió forin­tos beruházással valósítot­tuk meg. Ezzel megoldódott a tsz dolgozóinak eddiginél teljesebb foglalkoztatása. A próbaüzem 1985-ben kezdő­dött el Bábonymegyeren, és csak a következő év végén fejeződött be. A késés oka egy importból vásárolt gép körüli huzavona volt. — Több mint 3 évig kép­telenek voltunk megszerezni a gépvásárláshoz szükséges 230 ezer dolláros importke­retet. Később úgy béreltük a gépet. Az üzem beindítása­kor 1 millió dolláros im- portkivéltással számoltunk. Ezt 1986-ban el is értük. A termelési érték tavaly meg­haladta a 40 millió forintot, 55 milliót terveztünk az idén. Az üzem a hazai igé­nyek 90 százalékát ki tudja elégíteni. Több mint 200 partnerünk van, de ismerve azt, hogy a papírgyártástól a nyomdaiparig számos helyen használnak hengereket, akár 400 vállalattal is kapcsolat­ba kerülhetünk. A hengerek „felépítése” kézi és gépi úton történik. A termelést kézi módszerrel kezdték, a múlt év utolsó negyedében indult meg a gépi munka. Egyes speciális hengereket csak géppel lehet felépíteni. Negyvennégy dol­gozót foglalkoztatnak Bá­bonymegyeren, az egy főre jutó termelési érték megha­ladja az 1 millió forintot. Lehdcz Rudolf A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA A hosszabbított nyitva tartás tapasztalatai Este dolgoznak Holnap beköszönt a ta­vasz első hónapja. Közeled­tét jelezték már a hóvirág­árusok. Két emberöltőnyi- vel ezelőtt azt jegyezte föl a krónikás, hogy ilyen tájt kezdték meg a kazlak tetejé­nek rendbetételét, a föld boron áfását. A héten csak a mezőgazdasági helikopte­rek szálltak föl, hogy elvé­gezzék a fej trágyázást. Még nedves a föld. A szakemberek azonban úgy számolnak, hogy a dombhá­takon azért megkezdődhet a tavaszi munka i következő napokban. A készülődés jegyében e hé- en több tanácskozást is tar- :ottak Somogybán. A mező- gazdasági könyvhónap zárá­sként szakírók látogattak negyénkbe. Az Agrártudo- nányi Egyetem Kaposvári Ulattenyésztési Karán és a lél-somogyi általános isko- ákban éppenúgy szó volt a obbítás lehetőségeiről, mint •sütörtökön a megyei könyv­árban vagy a böhönyei szö­vetkezetben. Ez utóbbiban azok az agrár szakemberek gyűltek össze, akik nemcsak a szakkönyvekből akartak megismerkedni az új eszkö­zökkel. Számolnak a gazdák. Számvetést végeztek a szö­vetkezetek is, amelyeknek közgyűlései a hétvégén is tartanak. Tervezni sokféle­képp lehet, például segítsé­gül hívhaitjuk a számítás- teohnika eszközeit is. A hé­ten Kaposváron rendezték meg, azt az országos tanács­kozást, amelynek témája a számítástechnikának az ál­lamigazgatásban betöltött szerepe volt. E kétnapos fó­rumon is elhangzott, So­mogy mellett elsőként Nóg- rádban és Bács-Kiskunban építették ki a megyei, helyi tanácsi, számítógéppel segí­tett információs rendszer modelljének első ütemét. Az államigazgatásban dolgozók >gy gyorsabban jutnak a szükséges adatokhoz, átte­kinthető nyilvántartásokat vezethetnek. Az alföldi me­gyében már sikerült eljutni odáig, hogy a döntésre hi­vatott vezetők asztalán is ott vannak a mikroter- minálok. Hogy milyen esz­közöket lehet alkalmazni? — erre is választ kapták az érdeklődők, hiszen a városi művelődési központban szá­mítógép-bemutató rendeztek. Számítógépekkel dolgoz­ták föl azokat az adatokat is, amelyekből a Központi Statisztikai Hivatal Somogy Megyei Igazgatósága állította össze jelentését megyénk tavalyi fejlődéséről. Iparunk termelése 1986-ban 1,9 százalékkal meghaladta az előző évi viszonylag ala­csony szintet. A mezőgazda­ság'eredményeit befolyásol­ta, hogy 1985—86 telén az őszi vetéseiket megviselte az időjárás, 318 hektárral kisebb szántóterületen lehe­tett vetni a tavasszal, jég és aszály pusztított. A VII. öt­éves tervi terület- és tele­pülésfejlesztési tervünk 1986-ban 1646 új lakás föl­építésével számolt. Ennél 59-cel több, az 1985. évinél viszont 717-tel kevesebb la­kásra adtak ki használatba­vételi engedélyt. Tavalyi eredményeink elemzése mellett az idei feladatok is napirendre kerültek a hé­ten Kaposvár városi taná­csának ülésén, amely elfo­gadta pénzügyi és munka­tervét, beszámolót hallgatott meg a megyei tanácstagok munkájáról. Erről hallottunk a tanácstagok lassan befeje­ződő választókerületi beszá­molóin is, ahol a lakók újabb javaslatokkal járul­tak hozzá lakóhelyük, szű- kebb környezetük gyarapo­dásához. A héten emlékeztünk meg a Vörös Hadsereg születésé­nek 69. évfordulójáról. Ka­posváron koszorúkkal tiszte­legtek a város felszabadítá­sáért elesett hősök emlék­műve előtt. S a héten kezd­ték meg tizennyolc hónapos katonai szolgálatukat bé­kénk legfiatalabb őrzői. Nagy Jenő A múlt év márciusában ve­zették be a rugalmas munka­időt a Kaposvill Elektromos Gépjavító és Szolgáltatóvál­lalatnál. Hetente kétszer fo­gadják az ügyfeleket munka­időn kívül is, mégpedig csü­törtökönként este 8 óráig, szombaton 13 óráig. Csak­nem egy év tapasztalatairól kérdeztük Mátrai Jánost, a Kaposvill igazgatóját. — Sajátos helyzetben va­gyunk, mert az általunk vég­zett munka a legtipikusabb lakossági szolgáltatások kö­zé tartozik. Szerelőink szinte minden esetben a helyszínre mennek a munkát elvégezni. Igen sokszor este keresik föl ügyfeleinket, hiszen nappal kevesen vannak otthon. A mi esetünkben tulajdonképpen nincs is szó arról, hogy a munkaidőn túli nyitva tartás­sal bővítenénk a szolgálta­tást. A televízió kettes mű­sorával kapcsolatos hibákat például csak este tudjuk ki­javítani. A Kaposvillnél a tavaly márciusi kezdés óta mind­össze 21 bejelentést jegyeztek föl a munkaidőn túli nyitva tartás ideje alatt, illetve volt, aki ilyenkor fizette be az átalánydíjat vagy éppen ké­szüléket szállított haza. — Az ügyféltől mindig megkérdezzük, hogy milyen időpont felel meg neki a leg­jobban. A bejelentők 40 szá­zaléka az esti órákra kéri a szerelőt a lakásra. Hat szak­ember javít a városban ilyen­kor, és vidéken is megszer­vezzük az esti javítást. A Kaposvill a bejelentést követően 4 órával már a helyszínre tudja küldeni a szerelőt. A vállalat igyekszik annyira rugalmasan dolgoz­ni, hogy a megrendelő elége­dett legyen. — Ez a rugalmasság ko­rábban is megvolt. Most, a nyújtott műszakokkal két szerelőt kell tovább foglal­koztatnunk, azért, hogy azok­nak is rendelkezésükre áll­hassunk, akik ritkábban top­pannak be hozzánk.

Next

/
Thumbnails
Contents