Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-28 / 50. szám
2 Somogyi Néplap 1987. február 28., szombat KÖZÖS KÖZLEMÉNY A hél HETI ESEMÉNYKRÓNIKA VASARNAP: Szíriái csapatok vonultak be Nyugat-Bejrútba a tűzszünet biztositása érdekében. - Krikettdiplomácia: indiai-pakisztáni csúcsértekezlet, egy válogatott sportmérkőzés kapcsán. - A francia rendőrség sikere: elfogták az Action Directe terrorszervezet vezetőit. HÉTFŐ: Megállapodás a szovjet-kinai határtárgyalásokról.- Az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsülése az etióp fővárosban. KEDD: A szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusa, Gorbacsov felszólalása. - Vita az Egyesült Államokban a ra- kétaelháritó fegyvereket tiltó ABM-szerzödés „értelmezéséről". SZERDA: Peresz izraeli külügyminszter Kairóban, ellentétek az izraeli kormányszövetségben a közel-keleti békeértekezlet miatt. - Kádár János meghívására Budapestre érkezik Milanko Renovica, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének elnöke. CSÜTÖRTÖK: Több mint másfél éves önkéntes moratórium után, a nevadai robbantások szükségszerű válaszaként nukleáris kísérletet hajtanak végre a Szovjetunióban. - Washingtonban nyilvánosságra hozzák a Tower-bizott- ság jelentését az Irangate-ről. PÉNTEK: Újból hevesebbé válnak a harcok Irak és Irán között. Shultz külügyminiszter pekingi látogatása. - Andreotti olasz külügyminiszter Moszkvában. Moszkvában XVIII. kongresszusukat tartották a szovjet szakszervezetek. A képen: az elnökség, a meghívott vendégek egy csoportja A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására 1987. február 25—27. között hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságiban a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének küldöttsége, élén Milanko Renovicával, a J.KSZ KB Elnökségének elnökével. Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és Milanko Reno Vicának, a JKSZ KB Elnöksége elnökének megbeszélései a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, valamint a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kapcsolatait jellemző barátság, nyíltság, a kölcsönös tisztelet, a megértés, a bizalom légkörében folytak. A tárgyalásokon részt vett: a Magyar Szocialista Munkáspárt részéről Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője, Gyürke Sándor, a Magyar Népköztársaságnak a JSZSZK-ban akkreditált nagykövete; a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége részéről Marko Orlandics, a JKSZ KB Elnökségének tagja, Sztaniszlav Sztojanovics, a JKSZ KB Elnökségének végrehajtó titkára, Milovan Zidar, a JSZSZK-nak a Magyar Népköztársaságban akkreditált nagykövete. A megbeszéléseken sokoldalú véleménycserét folytattak a magyar—jugoszláv kapcsolatok helyzetéről, perspektíváiról, a két ország társadalmi-gazdasági fejlődéséről, a két párt belpolitikai tevékenységéről, az időszerű nemzetközi kérdésekről és a kommunista, valamint más munkás- és haladó mozgalmak helyzetéről, folyamatairól. Kádár János tájékoztatást adott az MSZMP XIII. kongresszusán elfogadott határozatok megvalósításának időszerű feladatairól, a jelenlegi ötéves terv előirányzatainak teljesítéséről, a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődése és korszerűsítése, valamint a szocialista demokrácia kiteljesítése érdekében tett lépésekről és a további tervekről. Milanko Renovica szólt a JKSZ XIII. kongresszusa határozatainak megvalósításáról, a gazdaságszilárdítási program végrehajtásáról, a szocialista önigazgatás politikai rendszerének továbbfejlesztéséről, a JKSZ eszmei-politikai vezető szerepének érvényesítéséről, továbbá a jugoszláv társadalom fejlődésének eddigi eredményeiről, jelenlegi problémáiról és perspektíváiról. Kádár János és Milanko Renovica megelégedéssel állapította meg, hogy a két párt és a két ország kapcsolatai kiegyensúlyozottan fejlődnek. Átfogó, kölcsönösen előnyös együttműködésük az élet minden területén folyamatosan gazdagodik és bővül. A magyar— jugoszláv baráti és jószomszédi kapcsolatok a szuverenitás és a területi integritás, az egyenjogsúság, a függetlenség és a balügyekbe való be nem avatkozás elvein nyugszanak, tiszteletben tartva a szocialista fejlődés sajátos útjait és a két ország elférő nemzetközi helyzetét. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a korábbi legfelső szintű találkozókon kimunkált és megerősített elvek tartós alapul szolgálnak Magyarország és Jugoszlávia sokoldalú, kölcsönösen előnyös együttműködésének folyamatos fejlesztéséhez, az MSZMP és a JKSZ, valamint a két szomszédos ország népei közötti barátság, bizalom, kölcsönös megértés és tisztelet erősítéséhez. Mlindez elősegíti a népek közötti demokratikus kapcsolatok erősítését, a béke, a biztonság, az egyenjogú nemzetközi együttműködés megszilárdítását. Hangsúlyozták, hogy az MSZMP és a JKSZ több évtizedes közös erőfeszítéssel tartalmas és eredményes együttműködést alakított ki. A szocialista építés időszerű kérdéseiről folytatott rendszeres vélemény- és tapasztalatcsere hozzájárul egymás jobb megismeréséhez és azoknak a feladatoknak az eredményesebb megoldásához, amelyekkel a két párt országaik sajátos feltételei közepette néz szembe. Megerősítették készségüket, hogy ezt a gyakorlatot tovább folytatják és az igényeknek megfelelően új formákkal és tartalommal gazdagítják. Megállapították, hogy a két ország gazdasági, valamiint műszaki-tudományos kapcsolatai eredményesen fejlődnek. A korszerű együttműködési formák — a hosszú távú termelési kooperáció, a szakosítás, a műszaki-kereskedelmi együttműködés, a közös beruházások — fejlesztésének különleges jelentőséget tulajdonítanak az árucsereforgalom további bővítése, a gazdasági kapcsolatok stabil, dinamikus és 'tartós fejlesztése szempontjából. Hangsúlyozták, hogy a szomszédságból, a magyar és a jugoszláv gazdaság egymást kiegészítő jellegéből adódó eddigi tapasztalatokat és lehetőségeket fokozottabban kell kihasználni, ami elősegíti a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági folyamatok hatásainak hatékonyabb semlegesítését, a 'két ország gazdasági gondjainak enyhítését és feladatainak sikeresebb megoldását. A két fél kifejezte készségét, hogy határozottabban törekszik a szélesebb és tartalmasabb közvetlen vállalati együttműködésre és a harmadik piaci közös fellépésre. Aláhúzták, hogy a két ország viszonyának, barátsága további erősítésének fontos és tartós tényezői a Magyar Népköztársaság együttműködése a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság köztársaságaival és autonóm tartományaival továbbá a határmenti területek és városok egyre bővülő politikai, gazdasági, kulturális és egyéb téren meglévő együttműködése, a határmeniti forgalom és a közvetlen, zavartalan, sokoldalú lakossági kapcsolatok. Kádár János és Milanko Renövica hangsúlyozta, hogy országaik nagy jelentőséget tulajdonítanak a Magyar Népiköztársaságban élő hor- vát, szerb és szlovén, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban élő magyar nemzetiség helyzetének, a sokoldalú fejlődésükhöz elengedhetetlenül szükséges társadalmi-gazdasági, kulturális-művelődési feltételek kialakításának, különösen pedig az anyanyelvi oktatással és neveléssel összefüggő igényeik kielégítésének. Aláhúzták: az, hogy a nemzetiségek helyzetével és fejlődésével kapcsolatos kérdéseket mindkét részről elvszerűen kezelik, fontos eleme a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, valamint a két ország népei közötti barátság erősítésének, és hozzájárul a szélesebb európai együttműködéshez és egyetértésihez. A két fél a jövőben is arra törekszik, hogy a nemzetiségek országúik hű állampolgáraiként hidat alkossanak az együttműködésben és fontos tényezői legyenek a két ország közötti jószomszédi viszony fejlesztésének, a megértésnek, a sokoldalú, kölcsönösen előnyös és egyenjogú magyar— jugoszláv kapcsolatoknak. Kedvezően értékelték a magyar—jugoszláv együttműködés bővülését a tudomány, a technika, a kultúra, a tájékoztatás, a sport és a turizmus területén, s rámutattak e kapcsolatok gazdagításának lehetőségeire és szükségességére. A két fél aggodalmát fejezte ki a kedvezőtlen és feszült nemzetközi helyzet miatt. A nemzetközi élet bizonyos pozitív irányzatai és az erőfeszítések ellenére még mindig nem történt tényleges előrehaladás a legfontosabb kérdések megoldásában, nem születtek megállapodások a fegyverkezési verseny megfékezésére, a leszerelés előmozdítására. A világ számos részén éleződnek a válsággócok, tovább romlik a fejlődő országok gazdasági helyzete. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége határozottan síkraszáll a fegyverkezési hajsza megállításáért, a béke és a biztonság erősítéséért és üdvözöl minden kositruktív kezdeményezést, amely ehhez hozzájárul. Támogatásukról biztosították mindazokat a javaslatokat, amelyek ezeknek és más nemzetközi problémáknak a tárgyalásos rendezésére — mindenekelőtt a leszerelésre és különösen a nukleáris leszerelésre — irányulnák. A két párt következetesen fellép a konkrét leszerelési intézkedések foganatosításáért, különösen a nukleáris kísérletek haladéktalan leállításáért, a világűr militarizá- lásábak megakadályozásáért, a nukleáris rakéták és hagyományos fegyverek valamennyi fajtája csökkentésének megkezdéséért. A két párt vezetői hangsúlyozták: a jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen fontos, hogy a világ valamennyi országa, a nagyhatalmak, a kis- és közepes államok, minden haladó és demokratikus erő tevékenyen részt vállaljon a nemzetközi biztonság és a békés egymás mellett élés megszilárdításában. Aláhúzíták, hogy az európai bizalom és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia első szakaszában elért sikerek jelentősen hozzájárulnak a feszültség további enyhüléséhez Európában. Kifejezték meggyőződésüket, hogy konstruktív politikai akarattal a bécsi tárgyalásókon kedvező eredmények érhetők el a helsinki záróokmány valamennyi rendelkezésének megvalósításában. A felék támogatják azokat a kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy Európa különböző térségei nukleáris és más tömeg- pusztító fegyverektől mentes békeövezetté váljanak. Meggyőződésük, hogy az ilyen övezetek létrejötte túlmutatna az adott térség határain és hozzájárulna ahhoz, hogy Európa teljes egészében a béke és a biztonság kontinensévé váljon. A tárgyalásokon hangsúlyozták, hogy az el nem kötelezett országok mozgalma — mint független globális tényező — eredeti elveire építve fontos szerepet tölt be a nemzetközi kapcsolatokban és jelentősen hozzájárul valamennyi országnak és népnek a békéért, az egyenjogúságért, szabad és önálló fejlődéséért folytatott harcához. Aláhúzták az el nem kötelezett országok állam- és kormányfői Hara- réban tartott VIII. értekezletének és az ott elfogadott határozatoknak a jelentőségét. Mindkét fél kifejezte meggyőződését, hogy a JKSZ KB Elnöksége elnökének magyarországi látogatása, a tartalmas, nyílt megbeszélések új ösztönzést adnak a magyar—jugoszláv kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének és a két szomszédos szocialista ország közötti barátság erősítésének. Milanko Renovica a JKSZ KB Elnöksége nevében jugoszláviai látogatásra hívta meg Kádár Jánost, aki a meghívást köszönettel elfogadta. kérdése Melyek voltak a hét legfontosabb eseményei Washingtonban és Moszkvában? Szovjet—amerikai viszonylatban — legalábbis a közvetlen tárgyalásokat illetően — nem jelentkezett új elem a most záruló héten. Annál eseménydúsabbak voltak az elmúlt napok mind Washingtonban, mind Moszkvában. Az amerikai fővárosban elérkezett az igazság pillanatai, ha elérkezett. A három tagú Tower-bizottság (John Tower volt texasi republikánus szenátor, Brent Scowcroft volt nemzetbiztonsági főtanácsadó, és Edmund Muskie volt demokrata külügyminszter) közzétette jelentését az Irangate botrányról. Jóllehet nem vádolta azzal az elnököt, hogy törvénybe ütköző cselekedeteket követett volna el, több kérdésben mégis elmarasztalta. Mindenesetre furcsa finis zajlott, Reagan háromszor is megváltoztatta vallomását, és fontos ügyekre nem emlékezett. A jelek szerint nem marahaltnak el a további „tisztáldozatok”, s mindenekelőtt küszöbön áll a miniszterelnöki beosztásnak megfelelő, fehér házi stábfőnök, Donald Regan menés zitése. Az Egyesült Államokat tehát a belpolitika viharai, az edmök bizonyos fokú megingása foglalkozitaltlták, de nem került le a napirendről a fegyverkezési hajsza felpörgetésének szándéka sem. Szinte nem múlt el nap Weinberger hadügyminiszter nyilatkozata nélkül, s a Pentagon vezetője mindannyiszor a csillagháborús eszközök telepítését sürgette. Vita bontakozott ki a tizenöt éve érvényes szovjet—amerikai ABM-szerző- dés értelmezése körül is. A „tágabb” értelmezés nem áll ellentétben a rakétaelhárító eszközök korlátozásáról elfogadott megállapodással. Jellemző, hogy még a leghívebb atlanti szövetségesek is magyarázatot kértek, s felhívták Washington figyelmét az önkényes értelmezés veszélyeire. így tett Thatcher asszony, aki különben Moszkvába készül, és érdeklődést váltott ki Kohl nyugatnémet kancellár nyilatkozata. Az NSZK kormányfője, aki a pár hónappal ezelőtti választási kampányban még szovjetellenes nyilatkozatokra ragadtatta magát, sőt Gorbacsov főtitkárt személy szerint is rágalmazta, most érezhetően visszavonulót fújt, és több, mint udvariassági gesztusokat tett Moszkva irányába. Az előzmények azonban még mindig éreztetik visszafogó hatásukat a szovjet—nyugatnémet 'kapcsolatokban. Moszkvában „olasz hetet” tartottak: alig utaztak el a békefórum neves olasz vendégei; Fanfani, a szenátus elnöke, majd Andreotti külügyminiszter járt a Kremlben. A veterán és sokat tapasztalt Fanfani és Mihail A hét elején nyugatnémet parasztok tüntettek az NSZK —holland határon a Közös Piac agrárpolitikája ellen. A képen: csak a magángépkocsik tudták átlépni a határt Gorbacsov tárgyalásai nyomán rendhagyó megfogalmazású közlemény látott napvilágot. -Az olasz kereszténydemokrata politikus ugyanis hosszan és melegen méltatta a Szovjetunióban végbemenő belpolitikai átalakítást, s ezt különösen fontosnak mondta az egész világ szempontjából. Ez szinte egybecsengett a főtitkár kijelentéseivel, aki a szovjet belpolitika és külpolitika szerves egységét, összefüggését hangoztatta. Párizsban megkezdődött a li banoni származású terrorista G. I. Abdallah bírósági pe re. A képen: a francia fővá rosban rendkívüli biztonság intézkedéséket foganatosítot tak a tárgyalás idejére A belpolitikai mozgást je lezte Mihail Gorbacsov látó gatása két balti köztársaság ban, majd felszólalása szakszervezeti kongresszusoi ahol az átalakítás folyamaté ról beszélt, de tömören kitéi a Szovjetunió megfelelő vé delmi képességének biztosíts sára is. Ennek szükségszerűség nyilvánult meg abban i hogy a már korábbi beje leütéseket követően a Szo\ je túrná ó felújította nukleár kísérleti robbantásait. Töfc minit másfél éven át tartó az önként vállalt, egyolda moratórium, ám közben : Egyesült Államok két tuca nál több robbantást hajtó végre Névadóban. Mászik^ máris közölte: a kölcsönö ség alapján kész azonn beszüntetni a kísérletei« Meg alkarja és meg tudja hallani Washington ezt józan ajánlatot? Egyelő úgy ,tűnik, hogy nem. Réti Érv
