Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-25 / 47. szám

Somogyi Néplap 1987. február 25., szerda Lavinát indított el a pontatlan terv Facsemete-nevelő konténerek kísérleti gyártását kezdték meg a lengyeltóti Somogy Népe Termelőszövetkezet műanyagiizemében. A szombathelyi fakombinát tervei alapján nyolc­vanezer darabot állítottak elő. Ha beválik, több milliót is készíthetnek a vákuumformá­zó gépen Január 13-án csúcsot döntöttek meg a kaposváriak Hideg napok után a gázról A lezárt ügyészségi akták ellenére végelátha­tatlannak tetsző pereskedést indított el egy csa­ládi ház tetőterének beépítésénél a tervező fi­gyelmetlensége. Mivel nem számít egyedülállónak az olyan építkezés, amikor a tervek nincsenek tel­jesen rendben, úgy érezzük, hogy az eset kellő tanulsággal szolgálhat, mind az építtetőknek, mind a tervezőknek. r A történet kezdete 1985 végére nyúlik vissza. Akkor bízták meg az említett tető­tér-beépítés terveinek elké­szítésével Sárecz Endrét. Még abban az évben elbírálásra benyújtották a tervet az illetékes szákértői bizottság­hoz, amely előírta átdolgozá­sét. Két hónappal később az átdolgozott terv ismét a zsűri elé került. A naptár már 1986. április 25-ét mu­tatott. Ezen a terven is ta­láltak hibát. Az épületnél megadott oldaltávolság a rajzon feltüntetett 3,35 mé­ter helyett a valóságban csak 2,275 méter volt. Te­hát hamis adatok szerepel­tek a rajzon. Az ablakok se fértek volna el a tetőrészen anélkül, hogy a tető magas­ságát ne kelljen megemelni. Májusban ismét felszólítot­ták a tervezőt, hogy javítsa ki a rajzot, ez is hamarosan megtörtént. Végül az építte­tő féléves csúszással meg­kapta az építési engedélyt. /• ház tulajdonosa ekkorra megunta a huzavonát, el­kezdte aiz építkezést, mielőtt az engedélyt kézhez kapta volna. Ezután mindössze hat napnak kellett eltelnie a szomszéd első feljelentéséig. Az építési hatóság — bírság kiszabása mellett — megad­ta az engedélyt a továbbépí­téshez. A szomszéd bejelentései egyre szaporodtak, mondván: a terv nem elégíti ki az or­Közösségi értékekre építő társadalmunkban alapelv, hogy nincsenek olyan kér­dések, amelyek a közélet fó­rumain ne szerepelhetnének. Az állami, vállalati és szö­vetkezeti szervek munkájá­nak gyengeségei, a törvé­nyesség megsértése, a bü­rokratizmus, a szocializmus­tól idegen jelenségek pedig nemhogy nem tabu témák, hanem szóvátételük vala­mennyiünk érdeke, hiszen valamilyen szálon bizonyo­san érint bennünket. Az ilyen szemléletű köz­életi gondolkodást és maga­tartást ösztönzi alkotmá­nyunk, amikor a közügyek intézésében . való részvétel lehetőségét állampogári jog­ként biztosítja. Törvény ga­rantálja, hogy minden ál­lampolgár tehet a köz érde­két szolgáló bejelentést és javaslatot. Ami a másik ol­dalról azt jelenti, hogy a bejelentésekkel és javasla­tokkal az előterjesztők és az érintettek személyére tekin­tet nélkül, érdemben kell foglalkozni. A különböző állami, tár­sadalmi és érdekképviseleti szervezetekhez, hivatalok­hoz évente tízezerszám ér­keznek bejelentések és ja­vaslatok. Hasonlóan sokat "esznek nyilvántartásba a lakossági fórumokon: a fa­lugyűléseken, városkörzeti tanácskozásokon, tanácsta­gi beszámolókon. Ez örven­detes tény, mert egyik ói­déiról bizonyítja, hogy a közügyek iránt van érdeklő­dés. Másrészt pedig, hogy a jelzéseknek van foganatja, van értelme, ha véleményt mondunk. Az illetékeseknek a bejelentésekkel és javas­szágos építési szabvány elő­írásait. Szakvélemény alapján az építési hatóság más tetőido­mot írt elő. Ügy látszott, hogy simán pereghetnek az ese­mények. Megvolt a tovább­építési engedély, bár ekkor­ra — ha van jó terv — akár el is készülhetett volna az épület. A szomszéd azon­ban ismét közbeszólt. Töredékek az ügyészségi jegyzőkönyvből (időközben ide kerültök az akták): Az 1986. október 8-án fel­vett jegyzőkönyvben a szom­széd kifogásolta, hogy az építtető eltért az építési en­gedélytől. A tető magasabb lett az engedélyezettnél. Október 20-án megállapí­tották, hogy a tető 16 cen­tivel magasabb a tervezett­nél. Az eltérés nem jelentős, az építés leállítását nem in­dokolja. Az engedély nem törvénysértő. Sárecz Endrét 1986. november 14-én írás­beli figyelmeztetésben ré­szesítették. Néhány vélemény: • Fazekas Sándorné, a me­gyei tanács osztályvezető-he­lyettese: — A tervek hat­van százalékára kellett ész­revételeket tennünk. A leg­gyakoribb hibák közé tarto­zik a pontatlan helyszínrajz és a szomszéd épület „bena- pozása” körüli gond. Arra is volt példa, hogy az épület­rajz téves adatokat tartal­mazott. Ha ezek az ügyek latokkal, ezzel a felelősség­gel számolva kell foglalkoz­niuk. Mindig nem lehet ponto­san tudni, milyen okokból, de tény, hogy a közérdekű bejelentések gyakran egy­szerre több helye eljutnak. Méginkább jellemző ez a panaszokra, amelyek egyéni jogsérelem megszüntetésére irányulnak. Pedig a közér­dekű bejelentések, javasla­tok és panaszok elintézésé­nek szabályai az ilyen „túl­biztosításokat”, párhuzamos vizsgálatokat fölöslegessé teszik. A bejelentéseket, ja­vaslatokat és panaszokat címzésüktől függetlenül azok a szervek vizsgálják meg, amelyeknek tevékeny­ségét érintik. Ök rendelkez­nek a legtöbb információval, és pontosabban ismerik a megoldás lehetőségeit. Ke­zükből már csak azért sem volna célszerű kivenni az intézkedési, döntési jogot, mert éppen a hibák korri­gálásáért viselt felelősséget zárnánk ki. Ilyen okok miatt a közérdekű bejelentések és javaslatok elintézése egyfokú eljárásban zajlik, ami azt je­lenti, hogy az újabb előter­jesztéseket sem a megyei vagy országos irányító szer­vek vizsgálják meg. Személyeket érintő jelzé­seknél más a helyzet. Na­gyobb az elfogultság veszé- lyes és nem várható, hogy pártatlan vizsgálati ered­mény születik. Ezért a konk­rét személyek magatartását, munkáját kifogásoló bejelen­téseket minden esetben az érintett vezető, ügyintéző, előadó, szolgáltatást végző szakember közvetlen szolgá­lati felettese vizsgálja ki és csak kismértékben is hanyag ügyintézéssel párosulnak, na­gyon el tud húzódni az épí­tés. A szóban forgó üggyel kapcsolatban rengeteg a munka, a helyszínelés, a panaszok kivizsgálása leg­alább 40 ezer forint többlet- munkát adott nekünk. Az ügyfél büntetlenül teheti indokolt vagy indokolatlan bejelentéseit. Specker Antalné, a szom­széd: — Az épület mostani állapota is törvénysértő. Hiá­ba írok, sorozatosan, a me­gyéhez, olyan véleményeket topok, hogy az építtető nem tér el a rajztól. Epgem egy­szer sem hívtak meg a hely­színi szemlére, pedig köte­lesek lettek volna. Nádasdi Zoltán, az építte­tő: — öten vagyunk a csa­ládban és két különnemű gyerekünk van. Kellett épít­keznünk. Szerettünk volna időben túl lenni az egészen, a terveket mindennap ígér­ték, ezért megkezdtük :az építést. Meggyőződésem, hogy sokan így tesznek, csak senki sem köt beléjük. Sárecz Endre, a tervező: — A házzal kívülről sem­mit nem csináltunk, csak egy lépcsőház épült hozzá. Volt egy régi terv: azokat a méreteket írtam a rajzra, amelyek ott szerepeltek. Nem mértem le. Ebben hibáztam, és meg is kaptam érte a magiamét. Tíz éve tervezek, de eddig semmilyen szabály­talanságot nem követtem el. Itt tartanák az esemé­nyek. A hanyag tervezés sok embernek adott többletmun­kát, másokat idegileg megvi­selt. Valószínű, hogy min­denkinek elege van belőle. A szomszéd számára sem zá­rultak le megnyugtatóan a dolgok. Megfogadta, hogy harcolni fog. Nincs vége semminek. Lehőcz Rudolf bírálja el. Az egyéni sérel­mek kimerítő földerítésének és megszüntetésének fontos garanciája, hogy ha a pa­naszt tevő az intézkedést nem tartja kielégítőnek, az ismételt panaszt a felettes szerv vizsgálja meg, intézi el. A felettes intézkedése el­len további panasznak már nincs helye. Ezt — sajnos — sokan nem akarják tudo­másul venni, s évekig ostro­molják a különböző irányító hivatalokat. Az esetek túlnyomó több­ségében az ismertetett hatás­köri rend betartása kielégítő megoldás a lelkiismeretes, szakszerű ügyintézéshez. Vannak további biztosíté­kok is. A vizsgálatokat ál­talában 30 nap alatt le kell zárni. Pontosabban a bead­ványokat ennyi idő alatt el kell bírálni. Ha a vizsgálat­tal megbízott valamiért el­fogult volna, ezt köteles ve­zetőjének jelezni, aki helyet­te mást jelöl ki. A nagyobb jelentőségű közérdekű beje­lentés elintézéséről tájékoz­tatni kell a felettes szer­vet. Ha a bejelentés tartal­ma megkívánja, vagy a tár­gyilagosságot illetően aggály merülne fel, a bejelentést vagy javaslat vizsgálatát ellátó felsőbb szerv, a. népi ellenőrzési bizottság, és az ügyészség az adott témát ki­vizsgálás végett . mindenkor magához vonhatja. A közérdekű bejelentések és javaslatok sokszor a kör­nyezet számára kellemetlen állapotokra hívják fel a fi­gyelmet. Fennáll a veszélye, hogy a jószándékú bejelen­tőt — a munkahelyen vagy egyébként — hátrányok érik. A törvény ezért a bejelen­Fagyos napokat éltünk át januárban — ezt leolvashat­tuk a gázórákról is. A ka­posváriak például január 13- án, csúcsút döntöttek meg: soha annyi gázt még nem használtak el, mint azon a napon. Hatszáztízezer köb­méter fogyott el. Tegyük hozzá, hogy mínusz 18 fokot mutatott a hőmérő, s erős volt a szél. Tegnap délelőtt Fábián György, a Kögáz So­mogy megyei üzemigazgató­ságának vezetője érdeklődé­sünkre elmondta: azokban a napokban csúcsfogyasztást mértek szinte minden tele­pülésen. Szerencsére folya­tok érdekét szigorúan védő rendelkezéseket tartalmaz. Kimondja, hogy ha valakit azért ért hátrány, mert a közérdekkel ellentétes tevé­kenységre, mulasztásra hívta föl a figyelmet, a hátrányt okozó szerv köteles a tör­vényes állapotot helyreállíta­ni. Meg kell téríteni anyagi kárát, s gondoskodni kell a megfelelő erkölcsi elégtétel­ről is. Ha pedig alapos a gyanú, hogy a bejelentő sze­mélye elleni megtorlást fe­gyelmi vétség vagy bűncse­lekmény elkövetésével okoz­ták, haladéktalanul értesíte­ni kell a fegyelmi, illetve büntető eljárás lefolytatásá­ra illetékes hatóságot. Bármilyen fontos, hogy be­jelentésekben szót emeljünk a visszásságok elten, s ter­mészetes a bejelentő meg­felelő védelme, annyira ért­hető, ha a nyilvánvalóan rosszhiszemű bejelentéseket határozottan elutasítják. Ilyenkor a bejelentéssel vétlenül megtámadott érin­tetteknek kell biztosítékokat adni, hogy rosszhiszeműség nem marad következmények nélkül. A szilárd törvényességnek, a közéleti tisztaságot igény­lő és bátorító politikai lég­körnek arra kell ösztönöz­nie, hogy ha úgy érezzük, igazunk van, vállaljuk vé­leményünket. Ha valamilyen fontos okból mégis ismeret­lenek kívánnánk maradni, nevünk titokban tartását kér­jük, és ne a névtelenséget válasszuk. Mondanivalónk hitelét, s szándékaink tisz­taságát legjobban aláírá­sunkkal támaszthatjuk alá. Dr. Bálint Tibor maitos volt a gázszolgáltatás, mindössze Nagyatádon, il­letve Marcaliban történt ki­sebb üzemzavar. — Azóta azonban egyre több a gondunk. A rejtett hibákat előhozta a felmele­gedés : csőtöréseket, repedé­seket. Csurgón, Nagyatá­don, Kaposváron, Siótokon, már volit javítanivalónk; ezt a legtöbb helyen észre sem vették a lakók, hiszen fő­képpen ideiglenes megoldás­ként szorítókötéseket sze­reltünk föl, a lehető leggyor­sabban. Ha véget ér a fűté­si szezon, megkezdjük a vég­leges javítást. A következő napokban, hetekben újabb hibák kerülhetnek elő, ezért kérjük a gázos települések lakóit, ha valahol gázszivár­gást észlelnek, azonnal je­lentsék be kaposvári köz­pontiunkban, vagy a legkö­zelebbi kirendeltségen. — A mostani fűtési idény­ben először élvezhették a gáz előnyeit a mezőcsoko- nyaiak, a somogyjádiak és a zamárdiak. Lesznek-e az idén társaik? — A gázprogram folytató­dik. A vezetékekkel már el­értük Nagybajom határát, márciustól az utcákban is lefektetik a csöveket. Meg­kezdődték az előkészületek Jutában. Oda várhatóan jö­vőre jutunk el: Az elkép­zelések szerint a VII. ötéves tervidőszak végére földgázt kaphat Lengyeltóti. Balaton- keresztár, Balatomszent- györgy és Balatonberény, esetleg Berzence. Azokon a településeken, ahol már részben gázzal fűtenek, újabb fogyasztókat kapcso­lunk be. A kaposvári tervek­ről éppen szerdai ülésén dönt a tanács. S még egy jó hír a megyeszékhely la­kóinak: az ősztől az egész városiban egységes kalória­értékű gázzal lehet fűteni. A cseri városrészt fogjuk javítani. Ez persze némi díj­változással jár. — Mindez csupa jó hír az érintetteknek, de ne feled­kezzünk meg arról sem, hogy sok fogyasztónak akoz­tak bosszúságot az elmúlt hetekben. Nyílt levelezőla­pon kértek olyan adatokat, amelyeket nem szívesen köt mindenki orrára az ember. Hallattuk, többen vissza sem küldték a kérdőíves lapokat. Egyáltalán: miért volt erre szükség? — A számítógépes nyil­vántartásunkat szeretnénk javítani. Nem tagadjuk, azért is szükségünk van a fogyasztó neve mellett a személyi számára, munka­helyének címére, mert más­képpen nem tudjuk behajta­ni a notóriusan nem fize­tőktől az adósságot Har­mincezer fogyasztónk közül jó néhánytam hónapokig nem hajlandók rendezni számlái­kat. Valóban nem volt sze­rencsés megoldás a levelező­lapok szétküldése; ezért azt javasoljuk, hogy kérdéseink­re adott válaszokat a lapon szereplő címre, portos levél­ben küldjék el. N. J. A Kaposvár és Vidéke Áfész 1987. április 1-jétől 1990. március 31-ig szerződéses üzemeltetésre meghirdeti az alábbi egységeit: IL. sz. Penna vendéglő. III. o.. Szenna. 71L sz. italbolt. IV, o.. Mezőcsokonva. 7.L sz. Betyárcsárda. Ili, o.. Somoavsárd. A versenytárgyalás időpontja: 1987. március 26., 9 óra. Helye: Kaposvár, Irányi D. u. 17. Áfész-klub. A pályázatokat a Kaposvár és Vidéke Afészhez kérjük. Kaposvár, Budai Nagy A. u. 7/9. Bővebb felvilágosítást a közgaz­dasági osztály vezetője ad. Telefon: 13-433. ____________________(92652) Á LLAMPOLGÁROK és a hivatalok Bejelentést tesz az állampolgár...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents