Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-23 / 45. szám
2 Somogyi Néplap 1987. február 23., hétfő BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGOS ELMÉLETI TANÁCSKOZÁS Jobbító, gyarapító vita (Folytatás az 1. oldalról) er illet, ahol a vállailat eredményessége saját döntésein múlik. Az irányítás ciklikusságát, a szabályozók gyakori változtatását az előrehaladás akadályozó tényezőjeként említették a szekcióülésen. Egy másik témakört érintve Kulcsár Kálmán a vita alapján hangsúlyozta. 1: jgy a teljesítmény-elv önmagában való meghirdetése nem elég. Tudnunk kell azt is, hogy milyen tényezők segíthetik legjobban a teljesítmények növelését. A teljesítmény-elv mögé reális társadalmi alapot keli felsorakoztatni. Fel kell tárni a vállalati, az egyéni szférában is a gátló tényezőket. Azokat meg kell változtatni, s helyükbe a magasfokú szervezettséget kell állítani. Felvetődött: gazdasági életünkben akkor várható előrelépés, ha a rövid távú tervek, a rövid távú meggazdagodás helyett a hosszabb távú szervezés, a tartós jövedelem- szerzés feltételeit teremtik meg. A szekcióülésen elhangzottak szerint az elmúlt évtizedekben bekövetkezett társadalmi változásokat nem követték nyomon a szervezeti változtatások. Ezért egyes szervezetek nem tudják magukhoz kötni tagságukat. A sokszor szenvedélyes, de toleráns vita összegzéseként kifejtette: ha ma még nem is tudunk korszerű szocializmusképet adni, arra azonban vállalkoznunk kell, hogy a társadalmi arculatát, annak valóságát mielőbb megfelelően felrajzoljuk. A „Politikai intézményrendszerünk működésének hatékonysága" című szekció vezetője Lakos Sándor, a Pártélet főszerkesztője nagy aktivitásról, közeledésre és konszenzusra törekvő vitáról adhatott számot. A felszólalók különös felelőséggel szóltak a pártról, amelynek munkájára a legnagyobb figyelmet fordították, megfogalmazva azt is, hogy a nagyobb figyelem társadalmi igény is. Mint mondották, szükséges, hogy a párt még határozottabban gyakorolja vezető szerepét, ugyanakkor ne vállalja fel a társadalom összes érdekeinek integrálását. Az eddigi megújulás kezdeményezője a párt, s fontos, hogy tovább is maradjon e folyamat élén. A szekcióban az egyik legvitatottabb kérdéskör a pártós a társadalmi szervek viszonyának elemzése volt. Alapvető problémaként vetődött fel, hogy a társadalmi szervek presztízse, súlya nem kielégítő és nincsenek kellő garanciák a ténylegesen önálló tevékenységükre. Ezzel kapcsolatosan hangot- kapott az az igény, hogy a társadalomban meglévő és a párt által is többször elismert érdek-pluralizmus markánssá és nyilvánossá tétele váljék lehetővé éppen a társadalmi szervek tevékenysége révén. A szekció résztvevői szükségesnek ítélték, hogy a politikai rendszer megújulása legyen dinamikusabb, hatékonyabb, s feleljen meg jobban a gazdaságból érkező kihívásoknak, mivel a konfliktusok jórészt a gazdasági szférából indulnak ki. Sokoldalúság és nyitottság jellemezte, konstruktív szellem hatotta át a „Társadalmi folyamatok, tudati viszonyok, társadalompolitika" című szekció munkáját is. Benke Valériának, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottsága elnökének vezetésével a résztvevők arra törekedtek, hogy véleményükkel segítséget nyújtsanak az elméleti megújuláshoz. Az előadó kiemelte, hogy a hazai marxista gondolkodás megújítása nem' lehetséges provinciális alapon, a marxizmus nemzetközi eredményeinek teljesebb ismerete, hasznosítása nélkül. A felszólalásokban sok szó esett az ideológiai közvetítőrendszerek tudatformáló hatásáról. Megfogalmazódott az az igény, hogy eszméinket jobban vállaló, tradíciókra is jobban támaszkodó, önérzetesebb tömegkommunikációs stílust alakítsunk ki. Az ülésen kibontakozott néhány fontos kérdéskör. Az egyik ilyen csomópont a gazdaság és az ideológia közötti kapcsolat— Ez a konferencia az előkészítő munkát is figyelembe véve nagy szellemi erőt mozgósított, s jelentős ismeretanyagot halmozott fel — mondotta. — Érdemi vitában csengtek egybe vagy ütköztek meg a nézetek, olykor szenvedélyesen- is. Bebizonyosodott, hogy tudunk mi vitatkozni személyi konfliktusok nélkül is, bár ebben szerepe volt annak is, hogy ide tudatosan nem hívtuk meg bizonyos szélsőséges nézetek képviselőit. Mert a . mi legfontosabb feladatunk most nem az, hogy periférikus elképzelésekkel birkózzunk-csatáz- zunk. A mi legfontosabb teendőnk most az — s ez történt itt Szegeden —, hogy számba vegyük: mivel lehet gazdagítani és korszerűsíteni a szocializmus koncepcióját és társadalmi gyakorlatiát. A munka középpontjában a társadalmi gyakorlat elemzése és az ebből építkező szocializmus-felfogás állt. Nem voltak, természetesen nem lehettek azonban bizonyos ütközésektől mentesek a konferencia eszmecseréi, mert jól tudjuk, hogy a társadalmi és az ideológiai életben több a feszültség annál, mint amennyi felszínre kerül. Ki-ki a saját nézőpontjából közelítette meg a szóba került témákat,. de mindenki azonos szándékkal: jobbítani, gyarapítani! Elhangzottak nem egészen megérlelt gondolatok, úgy is mondhatnám: félmondatok is. De véleményt őszintén cserélni csak egész mondatokkal lehet, félmondatokat egyikünk sem köteles megérteni. Bizonyos egyenetlenséget tükröztek a viták múltunk megítélésében is, s különösen az úgynevezett 50-es éveket illetően. Ezek az esztendők persze még mindig sok levonandó tanulságot hordoznak. Két dolgot azonban le kell szögezni: rossz úton jár, aki csak a bajokban akar mind mélyebbre ásni, mert a felhánytorga- tással új nemzedékeket tántoríthat el forradalmunktól. De az sem cselekszik helyesen, aki — ez ellen védekezésül — csak a „szépre emlékezik". A nemzet iránt érzett felelősséggel kell megtalálni a helyes arányt. Mert a pántban volt bátorság, volt erő szakítani azzal, amivel szakítani kellett, ez vezetett el a megújuláshoz. De volt olyan tapasztalat is ezekben az években, amire építeni lehetett, s ezért a folyamatosságot is vállalhattuk. Közös a felelősségünk abban, hogy az új nemzedékek egy vállalható, a jövő számára is tanulságokat hordozó múltat kapjanak örökül. — Ez az elméleti tanácskozás a Közponlti Bizottság kezdeményezésére ült össze, színvonalas, a vita felelősségét érző-vállaló eszmecserét folytatott. Ezt a szellemet kell megőriznünk, mert csak így tudunk előbbre jutni. Ezt kell tennünk a továbbiakban is az itt felrendszer. E területein gyakori jelenség, hogy a tények és összefüggések sokoldalú, nyitott szellemű elemzését gondolatsémák, előregyártott szembeállítások és tézisek unalomig való ismételgetése helyettesíti. Ez azért veszélyes, mert az ilyen „klisék” leegyszerűsítő, hamis következtetésekhez vezetnek,, félreorientálják a gyakorlati cselekvést. Számos hozzászóló vetette fel sürgető .nyomatékkai, hogy pártunknak halaszthatatlan feladata egy átfogó, jövőbe mutató, mozgósító erejű társadalompolitikai koncepció kimunkálása. Enélkül sem hatékony gazdaságfejlesztési gyakorlat, sem kormerült kérdéseket nem tekintjük, nem tekinthetjük lezártnak. Párt, ideológia, politika — említette a vita címszavait a Központi Bizottság titkára, s hozzátette: talán nem is baj, hogy értelmezésükben nem mindig teljes az egyetértés tudós és politikus, az elméleti műhelyben munkálkodó kutató s a gyakorlatban dolgozó pártmunkás között. Egyetlen követelményt azonban akár tételesen is megfogalmazhatunk: a tudománynak és a politikának együtt kell munkálkodnia! A helyzetfeltáró társadalomtudományok és a döntést hozó politikai szervek, intézményék között feltétlenül lennie kell egy közösen művelt területnek, s ez a politikai ideológia. A politika épít a társadalom- tudomány következtetéseire, de helyzetfeltárás mellett a különböző alternatívák feltárását, kimunkálását is várja e műhelytől. — Elfogadva, hogy életünkben a. ráció az első számú követelmény, nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy nem tudunk érzelmek nélkül se élni! A szükséges összhangot itt is meg kell találni, azt is figyelembe kell venni, hogy milyen az ország közérzete, milyen a közhangulat, s milyen reményeik vannak az emberéknek. Érdemes megszívlelni azokat a gondolatokat, amelyéket Lenin utolsó írásaiban olvadhatunk. Az égyik az a tanács, hogy elemezzük pontosan a gazdasági viszonyokat, s arra alapozva személyes példával. bizonyítsuk meggyőződésünket. A másik gondolat arra hívja fel a figyelmei: a kommunista számára az az igazi próba, hogy a marxizmust hol, mikor és hogyan tudja cselekvésre váltani. E gondolatok arra ösztönöznek bennünket is, hogy biztosítsuk a tudomány, az ideológia és a politika összefogását, cselekvésük — vitákkal óhatatlanul együtt járó — összhangját. Egy másik fontos témakörre áttérve három kulcsszót említett Berecz János: párt, szocializmus, reform. — Ezen a konferencián — mondotta — általános volt a reformfolyamat melletti kiállás, a reform ma már létezésünk eszköze, formája, talán tartalma is. Ezért se szerű, egységes ideológiai értékrendszer nem képzelhető el. Ebben a szekcióban is nagy teret kapott a szocia- liszmus fel fogás, -koncepció, de nem vetődött fel. hogy kialakításának nehézségei vagy a tévedések kockázatai miatt felesleges vagy mellőzhető volna. Arról viszont többen is beszéltek, hogy egy ..katekizmusszerű” szocializmuskép — mint követelmény — természetesen nemcsak irreális. hanem ilyenre nem is volna helyes törekedni A háromnapos tanácskozáson elhangzottak első ösz- szagzésóre Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára vállalkozott. feledkezzünk meg _ arról, hogy a szocialista építés folyamatában a párt kezdeményezte a reformot, ha kezdetben — bizonyos önmegtartóztatással — új gazdasági mechanizmusnak neveztük is el. A kezdeményezést korábbi, olykor keserű történelmi tapasztalaitok ösztönözték, politikai bátorság is kellett, az a meggyőződés, hogy erre van szüksége az országnak. Most másutt is. megindultak megújulási folyamatok, nemzeti és nemzetközi ügy lett a szocializmusban a reformfolyamatok kibontakoztat ása. Egyik fontos tapasztalat: a Magyar Szocalista Munkáspárt felismerte, hogy a társadalomban több területen pluralizmus van. Amikor kimondta, hogy a marxizmus—leninizmus hegemóniájára törekszik, egyúttal azt is elismerte, hogy a társadalomban többféle ideológia létezik. A magyar társadalom ideológiai szempontból plurális, a párt tehát nem monopóliumot, hanem hegemóniát hirdetett meg! De valamiféle pluralizmust ismert el akkor is, amikor a reformprogram kidolgozása során megfogalmazta a társadalom érdektagoltságát. A Központi Bizottság titkára újabb két címszót idézett a vitából: vállalkozás, kezdeményezés. — Ezeket — húzta alá — szocialista elveiknek tartom, mert a szocializmus nem képzelhető el a döntéseknek csupán végrehajtására kötelezett emberekkel. Jog és lehetőség a vállakózás, gondolkodó. újító, többre törekvő emberek, közösségek alkotnak csak nagy dolgokat. Minden kezdeményezés, vállalkozás — ha nemcsak az anyagi érdekeltség, hanem a belső tisztesség is fűti — bizonyítani tudja társadalmi hasznosságát! Országhatárainkon túlte- kinltve fogalmazta meg Berecz .János: — A szocializmus internacionalistaeszme, amely azonban konkrét nemzeti körülmények között valósul meg. Egyiktől sem lehet eltekinteni, jól tudva azt is. hogy nincs szocialista fejlődés Magyarországon a többivel való kölcsönhatás nélkül. A mi számunkra az a fontos, hogy saját nemzeti tapasztalatainkra építsünk. Ugyanakkor örömmel, várakozással, szimpátiával figyeljük az átalakításnak azt a folyamatát, amely a Szovjetunióban kibontakozik. Ez a folyamat kedvezőbbé, tisztábbá, egyértelműbbé teszi saját munkánk nemzetközi feltételeit is, s újabb tapasztalatok feldolgozására:, hasznosítására ad Lehetőséget. — Van-e szocalizmuské- pünk, szocializmus-fogalmunk? — sokszor elhangzott ez a kérdés a három nap alatt. Van szocializmus-fogalmunk: a mi szocializmusunk a valóság talajára épül, figyel a világra, s van programja a jövőre is — zárta beszédét Berecz János. Berecz János záróbeszéde Gorbacsov befejezte baltikumi látogatását Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára befejezte Lettországban és Észtországban kedden kezdődött látogatását, és szombaton délután visszaérkezett Moszkvába. Észtországi tartózkodásának harmadik napján,, szombaton felkereste a tallinni műszaki főiskolát és a köztársaság átfogó fejlesztéséről cserélt véleményt a diákokkal és tanárokkal. Az SZKP KB főtitkára a mérnöki munka elismertségéről szólva elmondta haligatóságának : nemrég mesz- szemenő önállóságot adtak a tervező irodáknak és intézeteknek mérnökeik ösztönző bérezésére. Ezek az intézmények maguk dönthetnek a feladataik megoldásához szükséges létszámról és béralapjuk felosztásáról. A főiskola meglátogatása után az, SZKP KB főtitkára aktívaértekezleten találkozott a köztársaság párt-, tanácsi és gazdasági vezetőivel. A tanácskozáson az SZKP KB főtitkára beszédet mondott. Az SZKP főtitkára hangsúlyozta: a Szovjetunió népei bizalommal nézhetnek a jövőbe, mert az országnak van hosszú távú politikája, stratégiája: az SZKP által a társadalmi és gazdasági fejlesztés meggyorsítására kidolgozott irányvonal. Mindenkinek meg kell értenie, hogy ma csak egyetlen út van a társadalom lendületbe hozására, a nagyszabású tervek' megvalósítására: a szocialista demokrácia kibontakoztatása. Ez a biztosíték az olyan jelenségeik megismétlődésének elkerülésére, amelyek a múltban sok kárt okoztak a gazdaságban, a szellemi életben és szociális téren egyaránt. A demokráciát pedig elsősorban magában a pártban kell fejlesztenünk — hangoztatta Mihail Gorbacsov. A főtitkár kiemelte a városi és kerületi pártbizottságoknak a politikai irányvonal érvényesítésében, az átalakítás végrehajtásában betöltött meghatározó szerepét. Ezzel kapcsolatban nyíljam megmondta, hogy az észt járási párttitkárokkal folytatott pénteki eszmecseréjével' nem volt teljesen elégedett. Abból ugyanis úgy tűnt neki, mintha a helyi vezetők azt gondolnák: ők már másoknál előbb szorgalmazták, hogy a gazdaságban új módszereket vezessenek be, s már régóta végzik az átalakítást. Az SZKP KB főtitkára kijelentette: ma még lehet vi- tatkozni, véleményt cserélni arról, milyen módszerekkel hajtsák "végre a januári kb- ülés határozatait. Ma még elfogadhatók értetlenkedő kérdések is, hiszen mindent alaposan át kell gondolni. De holnap már annak, aki ma- kacskodík, aki nem ér.ti meg az idő követelményeit, egyszerűen félre kell állni az útból — mondotta. Szírek Bejrutban Hat napi utcai harc után vasárnap nyugalomra ébredt a libanoni főváros, miután megkezdték bevonulásukat Bejrút nyugati felébe a szír csapatok. Szíria egy 3500 fős páncélos dandárt s egy 450 fős lövész zászlóaljat vezényelt Nyugait-Bejrútba, a síita amal milícia és a baloldali csapatok szétválasztására. A beavatkozást Libanon mohamedán vezetői kérték péntek este a szír fővárosban, a keresztény politikusok pedig elítélik a lépést. A jobboldali keresztény pártokat tömörítő tömb, a libanoni front vezetőségének szombat esti nyilatkozata szerint azok a mohamedán vezetők, akik behívták a szír csapatokat, nem képviselik az egész országot, s eljárásuk alkotmányellenes. Hasonló szellemben nyilatkozott korábban az államfő. Amin Dzsemajel is, aki a szír csapatok behívásaikor nyugat-európai látogatáson tartózkodott. A rendőrök lecsaptak a terrorista tanyára A francia rendőrség szombat este letartóztatta az Action Direct®, a legismertebb francia terrorista szervezet két alapítóját és velük együtt két másik vezérét. Az AD-vezérek búvóhelye Orleans-tól 20 km-re egy félreeső tanyaház volt. Szombaton este a rendőrség elit alakulatának a különítménye itt fogta el Jean-Marc Rouillant és Nathalie Me- nignont, az AD alapítóit, s velük együtt Joelle Aubront és Georges Ciprianit. A tanyaházban fegyvert, lőszert, pénzt és likvidálásra vagy elrablásra kiszemelt személyekről összegyűjtött dokumentumokat találtak, köztük feljegyzéseket a legutóbbi merényletről, Georges Besse-nek, a Renault elnökének meggyilkolásáról. A tanya ház egyik szobája állítólag elő volt készítve túsz vagy túszok fogva tartására. Párizsban ma reggel megkezdődik a legismertebb libanoni terrorista, Abdallah pere. A nem mindennapi biztonsági intézkedések közepette induló bírósági eljárás alatt a francia főváros valószínűleg egy ostromlott várra fog hasonlítani: géppisztolyos rendőrök, a központi épUletek előtt páncélautók és homokzsákok, a repülőtéren szigorított ellenőrzés.
