Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-23 / 45. szám
1987. február 23., hétfő Somogyi Néplap 3 Á béke őrhelyén A maga módján az amerikai propagandagépezet is felkészült a Szovjet Hadsereg február 23-i születésnapjára. Az Egyesült Államok televíziós állomásai éppen ezekben a napokban kezdték meg az Amerika című, több mint 14 órás 'film sugárzását, amely minden eddigit felülmúló torz és hamis képet fest a Szovjetunióról, s kiváltképpen fegyveres erőiről. A film készítői minden bizonnyal az átlagamerikaiak meglehetősen hiányos történelemismeretére alapoznak. Az „utca embere”, s a felnövekvő nemzedékek alig, vagy semmit sem tudnak arról, hogy az annak idején éppenhogy . világra jött szovjet" hatalom első szava a béke volt. A lenini békedekrétum már 1917-ben mindenki tudtára adta: a munkások és a parasztok újtípusú államától idegen bármiféle hódító, vagy militarista szándék. Bár eziránt a korabeli császári Németország vezetőinek sem lehettek igazán kétségei, mégis úgy döntöttek, ha lehet, már a bölcsőjében fojtják meg a fiatal proletár- diktatúrát. 1918 februárjában a keleti front egész hosszában támadást indítottak, s a fő csapás iránya Petrográd, a forradalmi vezérkar székr helye volt. A Lenin felhívására szerveződő Vörös Hadseregbe önként jelentkezők tízezrei — gyengén felszerelten, de a győzni akarás elszántságával — szálltak szembe az állig felfegyverzett támadókkal. Pszkov és Narva térségében sikerült feltartóztatniuk az előretörő német csapatokat, s február 23-án kivívták első nagy győzelmüket. Azóta: ez a nap lett a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta születésének napja. Ez a kiemelkedő dátum-a Szovjetunióban — és nemcsak ott — alkalmat ad az eddig megtett történelmi út számbavételéhez, egyúttal a jövő tennivalódnak felméréséhez. A múltra emlékezve, a szovjet emberek soha nem felejtik el, hogy 1941 nyarán, amikor a honvédő háború elkezdődött, ^ismél a német imperializmus agressziójával kellett szembenézniük. A szovjet nép és hadserege azonban — óriási anyagi és véráldozatokat hozva — nemcsak önmagáért állt helyt, hanem egy olyan egyetemes í\gy szolgálatában is, amelynek végső célja a „barna pestis” megsemmisítése, a világuralomra törő náci „harmadik birodalom” szétzúzása volt. Senki sem tagadja, hogy ebben a közös erőfeszítésben a Hitler-elle- nes koalícióban részt vett más hatalmak is jelentős szerepet játszottak, a háború fő terheit mégsem ők vállalták. Nyugaton sajnos sokan vannak, akik a békeszerető szovjet külpolitikáról és az ennek alárendelten védelmi feladatait teljesítő Szovjet Hadseregről nem az igazságot terjesztik. Miközben a gyűlölet konkolyát hintik, egyetlen szót sem ejtenek például arról, hogy a szovjet kormány 1982-ben ünnepélyes kötelezettséget vállalt az atomfegyverek elsőkénti bevetéséről való lemondásról. Pedig ennek a döntésnek a meghozatala — figyelembe véve az Egyesült Államok, a NATO „megelőző” csapásmérésre vonatkozó elképzeléseit — katonai szempontból egyáltalán nem volt problémamentés. Arról sem beszélnek, hogy a szovjet katonai doktrína kifejezetten védelmi jellegű, s mi sem áll tőle távolabb, mint bármilyen támadó harccselekmény kezdeményezése. Az 1985 augusztusában Moszkvában meghirdetett egyoldalú nukleáris robbantási moratórium, az 1986. január 15-én ismertetett nagyarányú leszerelési program —, amely lehetővé tenné a világ atomfegyvermentesítését az ezredfordulóig —, vajon nem elég tanúbizonysága-e annak, hogy a Szovjetunió minden tőle telhetőt elkövet a rakéta-nukleáris katasztrófa elhárításáért?! A szovjet fegyveres erőknek — és a szervezetén belüli, különlegesen nagyfontosságú feladatokat ellátó hadászati rakétacsapatoknak — nincs és azután sem lesz más küldetésük, mint a lehetséges támadó visszatartása a kockázatos katonati kalandoktól. Az új felfogásban ehhez a Szovjetunió és az Egyesült Államok, illetve a NATO és a Varsói Szerződés szervezetének hozzávetőleges hadászati egyensúlya, az egyenlő és kölcsönös biztonság „elegendőségi foka” megfelelő garanciát nyújt, de ezt az indokolatlanul magas szintet a jelenleginél jóval alacsonyabbra kell leszállítani. A szovjet politikai és katonai vezetés azonban —, amint ez az SZKP KB legutóbbi plénumán megfogalmazódott — a jelenlegi bonyolult helyzetben, amikor az Egyesült Államok uralkodó körei igyekeznek felborítani a katonai egyensúlyt és megpróbálnak nukleáris előnyre szert tenni, szükségesnek tartja, a gazdasági potenciál gyors növelését, az ország védelmi képességének és a fegyveres érők harckészségének megfelelő szinten tartását, az állandó éberséget. S. L. Munkába álltak a repülők Az enyhe időjárás lehetővé tette, hogy a MÉM Re- pülőigépes Növényvédő Szolgálatának kaposvári területi ■központjában megkezdhessék a ibrigádoik a fejtrágyázást. A területi központ az idén egymillió hektárnyi területen végzi el a növényvédelmi munkákat. Huszonhárom brigádja közül tizenhárom KA—26 típusú forgószárnyú helikopterrel, hat AN—2 típus, négy pedig M—18-as merevszárnyú gépekkel lát munkához. Szemző Ernő termelésvezető pilóta elmondta, hogy eddig hét brigád települt ki a Kaposvár körzetében levő gazdasági területekre, a jövő héten pedig további öt követi. A mezőgazdasági gépek javítása, 'karbantart ása folyamatos, időszerűségét a repülési órák határozzák meg. Tovább folyik a területi központban a szocialista országokból érkező gépek nagyjavítása. HÁROM NEMZEDÉK TALÁLKOZÓJA Közérdekű bejelentések CSÖKKENT A MEGJELENÉS A helyőrségi művelődési otthon, színházterme feldíszítve várta a találkozó résztvevőit. A Himnusz hangjaira három generáció állt vi- gyázban: az ősz hajú nyug- állományúak, a jelenleg szolgálatot teljesítők és a jövőt képviselő ifjú- és úttörő gárdisták. A megnyitón meleg szavakkal köszöntötte a megjelenteket Fehér János, a a marcali Kovács József munkásőregység parancsnoka. Ezután Flór László, a megyei munkásőrparancsnok helyettese . a munkásőrség megalakulásának 30. évfordulója alkalmából emlékjelvényt és oklevelet adott át az alapító munkásőröknek. A bensőséges ünnepség után baráti beszélgetésre gyűltek össze a megjelentek. Köztük volt Varga István, a marcali Lady János Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója is. — 1955-ben kerültem Tap- sonyba, s fiatal tanárként a falu párttitkára lettem. Az elsők között léptem be a munkásőrségbe. Feladataink közé tartozott szocialista hazánk védelme és a termelőszövetkezeti vagyon megőrzése. Tanítás után következett a kiképzés, a szolgálat; többször hetekig jártuk a járás tanyáit, falvait és szerveztük a termelőszövetkezetet. Lángi Béla, a marcali Vörös Hajnal Termelőszövetkezet párttitkára. — A munkásőrség megalakulásának idején általános iskolás voltam, az akkori történelmi események azonban meghatározták utamat. 1968 óta vagyok az MSZMP tagja. Fiatalon Nógrád megyében dolgoztam, majd visszakerültem szűkebb hazámba, Marcaliba. 1980-ban munkatársaim és njunkásőr barátaim javaslatára határoztam el, hogy kérem felvételemet a munkásőrségbe. Vékony, szőke fiúval beszélgettem a szünetben. Ba- nitz Attila, a marcali Mikszáth Kálmán . utcai általános iskola 7. osztályos tanulója. Elmondta, hogy testvére is úttörő gárdista volt, sok szép élményben volt része. A három nemzedék találkozója történelmi példa. A jelen eredményeinek megbecsülése, alkotó formálásának igénye, s a jövőbe vetett bizalom tükröződik benne. (Tudósítónktól.) A tanácsok mindennapi munkájában lényeges, hogy miiként veszik figyelembe a választópolgárok véleményét, észrevételeit, javaslatait. Támaszkodnak-e a lakosság közérdekű bejelentéseire, illetve mondanak-e őszinte véleményt egy-egy község, város lakói. Mostanában különös hangsúlya van annak, hogy jobban kell támaszkodni a véleményekre, igényelni kell a lakosság észrevételeit. Ennek formái a falugyűlések, a lakossági fórumok. Tavaly Tab társközségeiben 11 falugyűlést, a székhelyközségekben pedig 4 lakossági fórumot tartottak, s ezeken több mint hétszázan vettek részt. Közülük 192 felszólaló összesen 147 javaslatot; tett arra vonatkozóan, miként lehetne javítani egy és alapellátási hiányosságokon. Az ügyintézést igénylő 45 felvetés pénzhez van kötve, s két változatot terjesztettek a tanács testületé elé. Az első — amelyet később elfogadtak — az volt, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a közérdekű javaslatok megvalósításának időtartama szerinti ütemezés legyen. A másik, hogy a jóváhagyott rangsor módosításával a sorrendiség szempontjából ütemezzék az 1986. évi felvetéseket. Mindez végül is azt jelentette: a rövid távú feladatok között szerepel Lul- lán a Kossuth utcai vízelvezető árok kitisztítása. Középtávú megvalósításra tervezték Tengődön a Dózsa és a Petőfi utcát összekötő iskolaköz közvilágításának megépítését, a Petőfi utca 143. szám alatti állami lakás felújítását. Bábonyme- gyeren a Haladás és a Hunyadi utcában vízáteresz építését. Kányán a Rákóczi utcára csatlakozó földút végén sárrázók építését, Be- degkéren pedig ugyancsak a Rákóczi utca középső szakaszának felújítását. A hosszú távú föladatokhoz rangsorolták Bábonymegyeren a Haladás utca murvázását, Bedegkéren pedig a gépműhely és a Csaba—Rózsás közti út alapkövezését, valamint közvilágításának kiépítését. A határozat megvalósításáért a tabi tanács pénzügyi osztályvezetője, illetve a gamesz vezetője a felelős. Esküvőre készülődnek Töröcskén Kisebb lesz a légszennyezés ÚJ CSUKLÓS AUTÓBUSZOK KAPOSVÁRON Töröcske vasárnap délelőtti csöndjét csak autónk pöfögése zavarta meg. Nyugalom és béke uralta a település tavasaillatú házsorát. Az ablakok kitárulkoztak, a szél enyhe fuvallatai előtt függönyök lebbentek szét — csalóka tavaszt engedve a falák közé. Az Arany János utca egyik portáján Kocsis József szorgoskodott, baltája alatt si- kalitva hasadtak szét a nagy farönkök. — Esküvőre készülődünk — mondta- —; húszéves katonafiam lakodalma lesz egy hét. múlva, A lagzi az itteni kultúrházbao lesz, de itt sütünk, főzünk. Reggel jöttünk ki, mert Kaposváron lakunk; a töröcskei ház édesapámé volt, most csak a mama lakja, de télen ő is beköltözik hozzánk a városba. A ház ápolt kertjét régi szódásüvegek ölelték körül, a középen pedig egy nevezetes kút állt. — Édesapám szikvízgyártó volt, a szódásüvegek így kerültek a kertbe. Ö mesélte, hogy egyszer egy tehén beleesett az akkor még fakávás kútba és félúton megakadt. Ügy tudták csak kimenteni, hogy egy hatalmas, mély árkot ástak a kúthoz, azon vezették ki az állatot. Míg mi a kertben beszélgettünk, felesége a házat takarította. — Nagy munkában vagyunk, rendet csinálunk a jövő heti eseményhez — magyarázta a fiatalos, mosolygós szemű asszony. — A lakodalomhoz szakácsot fogadtunk, de így is sok munka vár ránk. A vacsorát itt főzzük meg; lesz tyúkhúsleves, pörkölt, rántott hús, gombás szelet, rétes, torta és sóik sütemény. Mint kiderült, az ünnepet majd két disznó „bánja”. — Az egyiket nászajándékba kapta a fiam a sógornőmtől — folytatta Ko- csics József. A háziasszonyra, bizony, nagy feladatot ró ez a nap: 180 vendégre számítanak. — Jobban örültem volna, ha az idősebb fiam nősül — .mosolygott az asszony —, de nagy örömmel készülök erre a napra is. — Elmentek Budapestre jegygyűrűt venni, hát esküdjenek — ellensúlyozta a leendő após a felesége ke- sergését. — A fiamék majd itt fognak élni. A kislány iharos- berényi, gyerekkoruktól ismerik egymást. Mi is szeretjük, aranyos menyünk lesz. A szobákban már tisztaság van. Kondérok, tepsik és levesesfazekak várnák arra, hogy aranykarikás húsleves Totyogjon, vaníliaillatú sütemények piruljanak, karikába tekert kolbászok süljenek bennük. És a falióra mozdulatlan mutatói is arra a pillanatra várnak, hogy benépesüljön a ház, hogy eljöjjön a várva várt nap. Tamási Rita Az autóbuszokból átláthatatlan, szürkén ömlő füstért nem a gépkocsi vezetők a felelősek. Még csak nem is a szerelők. A Kapos Volán buszparkjának több mint a fele kiöregedett. Lejárt a számukra meghatározott idő, de „nyugdíjazásukról” szó sincs. Miég a múlt év végén hat csuklós busz érkezett, ezekkel most már naponta találkozunk a megyeszékhely utcáin, Kívülről is látszik, hogy valamelyest változtak a régiekhez képest. De „belsőleg” átalakultak-e? Harsányi László, a Kapos Volán műszáki igazgatóhelyettese mondta: — A 200-as típusesalád legkorszerűbb buszait vásároltuk meg. Alapvető műszaki változtatások vannak rajta, de előbb beszéljünk a megnövekedett motorteljesítményről. A korábbi gépek induláskor minden erejüket kihasználták, a huszonnyolc lóerővel megnövelt motorokban, azonban tartalék is marad, és kevesebb szennyező gáz jut a levegőbe. A nagyobb teljesítménnyel ezek a buszok jobban alkalmazkodnak a városi közlekedés ritmusához: gyorsabb az indulás, rövidebb a menetidő. Automata nyomatékváltót szerelték ezekbe a kocsikba is, de ez nem igazán újdonság, hiszen nálunk a helyi közlekedésben nincs is kéziváltás gép. A futóműveket a Rába gyártotta; ru gaimasabbak, hosszabb élettartamúak és jobb rugózásúak, mint a régiek. — A műszaki változtatás mellett javult az utaskiszolgálás is. — Az ajtókat két tagból építették, ezért kényelmesebb a fel- és leszállás. Uitasérzékelőt is tettek az erősein dolgozó zárószerkezet mellé. Ha valakinek odaszorulna a keze vagy a lába, azonnal kinyílik az ajtó. Sajnos, ezt még nem tudjuk használni, mert a buszok újak, az ajtószárnyak könnyen megszorulnak. Sokszor fölöslegesen is kinyílnak vagy nem is lehetne őket becsukni. Ez nagyobb figyelmet ró a vezetőkre. — A belső tér is megváltozott? — Sötétek a fogantyúk, a kárpit is esztétikusabb lett, és a kocsi hátsó részébe önállóan működtethető olajkályhát építettek. Ez utóbbinak nemigen vesszük hasznát a két-'hárompercénként nyitott ajtók mellett. Jobb lépcsővilágítást is kapott a busz, s a leszállást bőrkapaszkodók segítik. F. L.
