Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-04 / 29. szám

2 Somogyi Néplap 1967. február 4., szerda Magyar felszólalás Becsben A biztonság erősítése elsőrendű feladat A Chirac-kormány forró tele Sevardnadze berlini tárgyalásai A szovjet—NDK gazdasági kapcsolatok továbbfejlesz­téséről tárgyalt kedden Ber­linben Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke és Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter. A szovjet külügyminisztert hétfőn, látogatásának első napján fogadta Erich Honec- ker, az NSZEP KB főtitká­ra, az NDK Államtanácsá­nak elnöke. Stoph és Sevardnadze ked­den elégedetten állapította meg, hogy a két ország kö­zötti gazdasági együttműkö­dés sikeresen fejlődik. Rá­mutattak arra hogy a tu­dományos, a műszaki és ter­melési együttműködés fej­lesztését szolgáló hosszú tá­vú program mindkét ország számára nagyszabású felada­tokat irányoz elő. Eduard Sevardnadze és Oskar Fischer, az NDK kül­ügyminisztere kedden foly­tatta az előző nap megkez­dett külügyminiszteri tár­gyalásokat. Mindketten hang­súlyozták a politikai párbe­széd szükségességét és hasz­nosságát. Rámutattak arra, hogy az egyre intenzívebbé váló kétoldalú együttműkö­dés mindkét országban je­lentősen elősegíti a szocia­lista építés feladatainak megoldását. A libanoni túszszedések miatt Nyugat-Bejrútban be­zárták a svájci nagykövetsé­get Libanon 1975 óta tartó drámájában újabb tragikus felvonással fenyeget a túsz­háború. Keddre virradóan az Egyesült Államok már a harmadik repülőgép-anya­haját irányította a bejrúti partok közelébe, miután a J, F. Kennedy, valamint az atommeghajtású Nimitz és kísérő flotilláik fenyegető felvonulása a hét végén megkezdődött. Több, mint kéttucat helikopterrel a fe­délzetén a Saipan helikop­terhordozó is a térség felé tart — közölte a washing­toni hadügyminisztérium. A flottademonstrációt Washington azzal is nyoma- tákosítja, hogy újabb és újabb nyilatkozatokban uta­sít el bármiféle engedményt a túszok szabadonbocsájtása fejében. Eközben Izrael a maga részéről ugyancsak el­zárkózott az Iszlám Szent Háború Palesztina Felszaba­dításáért elnevezésű szerve­zet követelésének teljesíté­sétől, hogy a múlt héten el­rabolt három amerikai és egy indiai egyetemi tanárért cserében szabadonbocsássa- nak 400 Izraelben bebörtön­zött palesztint. Kedden haj­nalban az iszlám szervezet közölte, Bejrutból biztonsá­gos helyre szállították a tú­Elsőrendű feladat az euró­pai biztonság erősítése. En­nek érdekében ki kell szé­lesíteni a stockholmi konfe­rencia mandátumát és a hel­sinki folyamat keretében mi­előbb meg kell kezdeni a tanácskozásokat az európai haderők és a hagyományos fegyverzetek csökkentésé­ről. Erről beszélt a bécsi utótalálkozó keddi teljes ülésén Erdős André nagy­követ. a magyar küldöttség vezetője. Utalt arra, hogy az előző, a madridi utótalálkozó is világosan állást foglalt az európai katonai enyhülési folyamat folytatása mellett és Bécsben a Varsói Szerző­dés országai már konkrét javaslatokat terjesztettek elé a kérdésben. Hazánk kor­mánya azt kívánja, hogy a további késlekedést elkerül­ve a találkozón a 35 ország adjon megbízást az európai bizalomépítésről, a bizton­ságról és a leszerelésről tár­gyaló konferencia új szaka­szának összehívására. Küldöttségünk vezetője szólt arról, hogy hazánk nyílt szellemben vizsgálja a november óta ülésező konfe­rencián eddig előterjesztett javaslatokat a résztvevő or­szágok közötti együttműkö­dés fejlesztésére, s reméli, hogy a többi állam is ha­szokat, mert tartanak attól, hogy az Egyesült Államok katonai akciót tervez a tú­szok kiszabadítására. Szó­vivőjük emlékeztetett arra, hogy az amerikai flotta már korábban is hajtott végre „büntető támadást” Bejrút ellen, de mint akkor sem, most sem tud semmit elérni ilyen fenyegetésekkel. Libanonban 27 külföldit tartanak fogva az emberrab­lók, számuk különösen az utóbbi hetekben növekedett meg. Az összefüggést nem ne­héz kimutatni a Reagan- kormányzat irangate botrá­nya és a túszejtő akciók szá­mának megszaporodása kö­zött. A szélsőséges szerveze­tek úgy látják, hogy a Fehér Ház vezetője sebezhetővé vált politikailag, és ezért a korábbinál jóval tetemesebb váltságdíjat lehet kicsikarni. Ám mióta Terry Waite, a Canterbury érsek különmeg­bízott ja, aki 1981 óta több mint egy tucat túsz szaba- donengedését tudta kieszkö­zölni közvetlen tárgyalások és nem kis váltságdíj segít­ségével, maga is immár két hete — feltételezhetően — az emberrablók fogságába került, a nyugati kormányok mind egységesebben vallják, hogy semmilyen engedményt sem szabad tenni a zsaro­lóknak. Ezt fogalmazta meg például a londoni Times ve­zércikke: „,Az egyetlen, amit a bűnözőkkel tehetünk, ha megértetjük velük, hogy go­nosztettüktől nem várhatnak semmilyen politikai és pénz­ügyi hasznot.” Az amerikai \katonai fe­nyegetés jelzi, hogy a túsz­ügy következményeként a feszültség akár nemzetközi konfliktussá is fejlődhet. Ez beleférhet azoknak a szélső­séges szervezeteknek a ter­veibe, amelyek a libanoni polgárháborúban eleddig is a zavarosban halásztak. Am semmiképpen sem szolgálja a sokat hányatott ország, és egyben a közel-keleti térség békereményeit. A Szovjet­unió maga is többször elítél­te a terrorizmust, mint poli­tikai eszközt, de felhívta a figyelmet a '.külföldi beavat­kozás kiszámíthatatlan kö­vetkezményeire is. O. L. Gy. sonlóan, a helsinki folyamat hosszú távú érdekeit szem előtt tartva cselekszik. Küldöttségünk egyébként érdeklődéssel tekint az új javaslatokra, kész azokat, előterjesztőikhez hasonlóan pozitív szellemben vizsgálni, azzal az elhatározással, hogy minden területen kiegyensú­lyozottan haladjon előre a helsinki folyamat. A találkozó gazdasági munkabizottságában képvi­selőnk rámutatott arra, hogy a kelet—nyugati kereske­delemnek — függetlenül a társadalmi-gazdasági rend­szerek különbözőségétől — mentesnek kell lennie a megkülönböztetésektől. A kölcsönösség, amelyre az or­szágok gazdasági kapcsola­taikban természetszerűleg törekednek, csak a megkü­lönböztetésektől mentes el­bánás keretei között alkal­mazható. Maun« Koivisto Új-Delhibe érkezett Mauno Koivisto finn köz- társasági elnök hivatalos in­diai látogatásra Űj-Delhibe érkezett. Kíséretében van a finn kormány több minisz­tere. A magas rangú vendég megérkezése után közvetle­nül udvariassági látogatást tett Zail Szingh köztársasági elnöknél. Az előzetes prog­ram szerint tárgyalásai kedd délután kezdődnek meg Rad- zsiv Gandhi kormányfővel. Legutóbb 1965-ben járt in­diai úton finn államfő Urho Kekikonen személyében. A két ország kapcsolatai ki­egyensúlyozottak, nem ter­helik problémák viszonyu­kat. Figyelemre méltó hu­manitárius és kulturális együttműködésük: Indiában több finn misszió és árva- ház működik. Az idén ki­adják hindi nyelven a fin­nek nagy hőskölteményét, a Kalevalát, Helsinkiben pedig indiai filmhetet rendeznek a közeljövőben. Finnország teljes mérték­ben támogatja az Indiát is magába foglaló hatok atom- leszerelési kezdeményezése­it. Mauno Koivisto a láto­gatás előtt indiai újságírók­nak adott nyilatkozatában kijelentette: országa kész csatlakozni a nukleáris rob­bantási kísérletek felfüg­gesztésének ellenőrzéséhez, amelyre a hatok csoportja tett javaslatot az Egyesült Államoknak és a Szovjet­uniónak. Franciaországban hetente készül a vezető politikusok­ról közvéleménykutatás, amolyan népszerűségi lista. Ez a politikai barométer az elmúlt időszakban szinte pél­dátlan zuhanást mutatott: a miniszterelnök hót teljes pontot veszített. Mivel mind­ez most történt, kézzelfogha­tó a magyaráaat. A közvé­lemény nem ért egyet Chirac- nak a sztrájkoló közalkalma­zottakkal szemben tanúsított magatartásával. A „fekete kedd” A közalkalmazottak sztrájkját a vasutasok mun­kabeszüntetésétől, azaz még december közepétől szokták számítani. Valóban, ez a ki­bontakozás időszaka. De a mostani eseményeknek volt egy nagyon fontos és sikeres nyitánya, az úgynevezett fe­kete kedd. Még október vé­gén történt, hogy a CGT fel­hívására egy keddi napon óriási sztrájk söpört végig Franciaországon. Ennek a munkabeszüntetésnek nem­csak az adta a fontosságát, hogy március 16-a, tehát a jobboldal hatalomátvétele óta ez volt az első igazi nagy erőpróba. Legaláhb ennyire lényeges volt az is, hogy a nagy francia szakszervezetek hosszú idő óta először vo­nultak együtt az utcára. Meghökkentőek voltak a sztrájk méretei. Hatmi li man szüntették be a munkát, és a közalkalmazottak nemcsak Párizsiban sztrájkoltak, ha­nem Mareeille-től Brest ig, és Grenoble-től Lille-Lg. A fe­kete kedden azért sztrájkolt és tüntetett a francia közal­kalmazott, mert a hatalom bejelentette: 19 ezer fővel csökkenti létszámukat. Más­részt azt is közölték, hogy a közalkalmazottak ez évben nem kapják meg a szokásos, fizetésemelésnek is beillő inflációs pénzt. Mint ahogy nyilvánvalóan egy fecske nem csinál nya­rat. úgy egy sztráj knap sem változtatta meg a kormány álláspontját. A közalkalma­zottak azonban nem akartak beletörődni sem az elbocsá­tásókba, sem abba. hogy a vásárlóerő csökkentését je­lenti jövedelmük stagnálása. Az idegesség és a nyugtalan­ság időzített bombája végül is decemberben, a vasutasok­nál robbant, ahol is az álta­lános problémákat a rend­kívül nehéz munkakörülmé­nyek is súlyosbítják. A diákok példája Ennek a munkabeszünte­tésnek több fontos jellemző­je volt. Az egyik az. hogy a mozdonyvezetők sztrájkja szinte a teljes vasutat meg­bénította. Ennél is fontosabb volt az, hogy nem egy nap­ra korlátozódott. Végül a sztrájkoló vasutasok szakí­tottak a franciaországi ha­gyományokkal; a mozgalom az egymással vitatkozó szak- szervezetek fölé nőtt, és nem a CGT vagy a CFDT játék­szabályai szerint zajlott, ha­nem úgy. ahogy azt a nem- zéti koordinációs bizottság meghatározta. Nem valószínű, hogy a vasutasok sztrájkja ebben a formájában létrejött volna a diákok mozgalma, és annak győzelme nélkül. A diákság abban a vonatkozásban te­remtett iskolát, hogy átlépett a majális jellegű, egynapos sztrájkok rendezésén, és be­bizonyította : bármilyen célt csak következetes és kitartó küzdelemmel lehet elérni. Ez a lendület és ez a követke­zetesség a közalkalmazottak más csoportjait is magával ragadta. A mozdonyvezetők sztrájfcmozgaima egyre szé­lesebbé vált. Csatlakoztak hozzá a metró- és az autó­busz-vállalat, a gáz- és az elektromos társaság, sőt az állami fegyvergyárak és a posta dolgozói is. Kétségtelen, hogy a negye­dik hetében, és a vége felé járó sztrájk komoly gondo­kat dkozott a kormánynak. Végül is a vonatok éppen a karácsony és az év végi ün­nepek idején álltak, amikor az utasok százezreiről kel­lett gondoskodni. A vasúti forgalom zavara természete­sen kihatott az ipari üzemek teljesítményére is. Az anyag­hiány miatt sok helyen szü­neteltetni vagy csökkenteni kellett a termelést. De a sztrájk nemcsak a kormánynak okozott gondo­kat és kellemetlenségeket. Az áramszünetek miatt az orvosi szolgáltatástól a ke­nyérsütésig, vagy a fagyasz­tott élelmiszer tárolásával kapcsolatos problémákig ezerféle nehézség jelentke­zett, s amikor a sztrájk köz­vetlenül a kispolgárit is súj­totta, a kormány hatásosab­ban tudott a tüntetőkkel szemben ellenpropagandát kifejteni. Módszere egyéb­ként az volt, hogy a külön­böző szakmák különböző követeléseiről külön folyta­tott tárgyalásokat, és itt haj­landó is volt bizonyos rész­engedményekre, de követke­zetesen elutasította a köve­telések egészének kapitulá­cióval felérő teljesítését. (El­sősorban a béremelésektől el­választhatatlan inflációs ve­szélyekre hivatkozva.) Kemény ítélet A mozgalom, amely bizo­nyára vasutas sztrájk néven marad fenn. még nem ért véget. A franciák azonban Jacques Chirac hét pontot vesztett népszerűségéből Utcai kenyérsütés Lyonban az áramszünetek miatt már minősítették. Úgyis, hogy a jobboldal Párizstól Manseille-ig ellentüntetése­ket rendezett. De azokkal a válaszokkal is, amelyek a közvéleményt kutató kérdé­seire, a közalkalmazottak munkabeszüntetéséről el­hangzottak. S nemcsak Chirac elvesztett népszerű­ségi pontjairól van szó — miközben Mitterrand elnök növélte saját pontjait. Ezen a közvéleménykutatáson volt egy olyan — kissé meghök­kentő — kérdés is: szükség van-e arra, hogy új válasz­tásokat írjanak ki. amennyi­ben a sztrájk folytatódik. A megkérdezettek 55 százaléka igennel válaszolt. A teljes képhez tartozik, hogy nem­csak a baloldaliak választot­ták a parlament feloszlatá­sát és az új választások ki­írását, hanem a megkérde­zett jobboldaliak 55 százalé­ka is. És ez valójában a Chirac-érána megfogalma­zott kemény ítélet. Még egy esztendő sem telt el azóta, hogy Chirac az úi többség nevében átvette a hatalmat, és a tíz hónap kudarcai már saját táborának egy részét is szembefordították szemé­lyével és politikájával. Ónodi György Iráni rakétatámadás Bagdad ellen Iráni föld-föld rakéta csa­pódott be kedden az iraki főváros egyik lakónegyedébe — jelentette a bagdadi rá­dió, hozzáfűzve: a rakéta- csapás számos polgári sze­mélyt megölt, sokakat meg­sebesített és tetemes anyagi károkat okozott. Az idén ez volt a nyolca­dik iráni rakétatámadás Bag­dad ellen. Az ÍRNA hírügynökség is jelentette e támadás hírét. E tudósítás szerint iszlám gárdisták lőtték ki a raké­tát, hogy bosszút álljanak Irakon iráni városok bom­bázásáért. AMERIKAI KÍSÉRLETI ROBBANTÁS Av. Egyesült Államokban a nevadai, sivatagi kísérleti te­lepen kedden földalatti nuk­leáris robbantást hajtottak végre. A szovjet és több nyu­gati hírügynökség az ameri­kai energiaügyi minisztéri­um közleményére hivatkoz­va számolt be az esemény­ről. Az angol alsóházban súlyosan támadták a kormányt a BBC tévétársaság glasgowi szék­háza elleni rendőrakció miatt. A képen: a Scotland Yard emberei elszállítják az elkob­zott Zircon-riportot tartalmazó tekercseket a Szovjetunió fölött pályára állítandó elekt­ronikus kémholdról (Telefoto — AP—MTI—KS) Kedd esti kommentár Túsz ügyek

Next

/
Thumbnails
Contents