Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-04 / 29. szám
1987. február 4., szerda Somogyi Néplap 3 MINDENKINEK VAN VÉLEMÉNYE Élénk eszmecsere a kötetlen taggyűlésen „A párton belüli demokratikus, nyílt közösségi viszonyok hatnak az egész közéletre” — érzékeltette a pártdemokráoia továbbfejlesztésének fontosságát az MSZMP XIII. kongresszusának határozata. A Kaposvári Cukorgyárban a gyakorlati tapasztalatokról beszélgettünk. Mindjárt bevezetőként többen is rámutattak arra, hogy a pártdemokrácia színvonala nem csupán az emberek hozzállásától függ. Befolyásolják azt különböző körülmények is. A gyárban például olyan szerteágazó munkaterületek tartoznak egy-egy alapszervezethez, hogy igencsak igyekezniük kell! a vezetőségeknek, ha folyamatos kapcsolattartást és információáramlást akarnak. Ezt a kedvezőtlen körülményt viszont ellensúlyozza, hogy a pártszervezet partnerre talált a gazdasági vezetőkben a demokratikus légkör fejlesztésében. Az együttműködést jelképezi a „Süvegcukor”-néven megjelentetett üzemi újság, amelynek első számában arról ír Kováts Imre igazgató: „A korábbinál nehezebb gondjaink megoldása csak akkor járhat sikerrel, ha az előkészítésben, a döntések meghozatalában, valamint a végrehajtásban létrejön az együttgondolkodás, a cselekvő egyetértés, érvényesül, a közös felelősség ... Alapvető gondjaink megoldása a dolgozók értő azonosulása nélkül nem lehetséges”. A feladatokkal való azonosulást elősegíthetik a párttagok is. Mégpedig, mint Somogyi Alajosné, a IV. számú pártalapszervezet titkára mondta, „a munkában tanúsított példamutatással, a vitákba való aktív, értő bekapcsolódással”. A politikai képzésben folyamatosan részt vevő párttagok sok kérdésben tájékozottabbak, mint pártonkívüli munkatársaik. Mindemellett a pártonkívü- lieket is foglalkoztatják gazdasági életünk gondjai, és a magatartás egyéb vonatkozásaiban sem lehet éles határvonalat húzni a politikai szervezethez tartozók és nem tartozók között. Elmosódik a határvonal a különösen elfoglalt embereknél is: — Gyakori, hogy a háziasszonyok a munkaidő után nem a fórumokra, hanem a napközibe sietnek, majd pedig az otthonukba, mivel sok házimunka vár rájuk. A fiatalok közül is nagyon elfoglaltak azok, akik építkeznek, vagy ebből a célból mellékest keresnek. A napi munka és a taggyűlések során több nehézség is fölmerül. Vas József, az I. számú alapszervezet titkára arról beszélt, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények, a bonyolultabbá váló világ sok új kérdést ad fel, a párttagok sem mindig tudnak biztonsággal eligazodni. — Érződik ez abból, hogy többen nem szívesen szólalnak meg a nagyobb létszámú fórumokon, attól tartva, hogy melléfognak. Véleményük azonban van: ez kiderül a négyszemközti beszélgetéseken és a kiscsoportokban, ahol bátrabban megnyilatkoznak. — Rutintalanság, félénkség is gátolhatja, hogy valaki elmondja a véleményét — kapcsolódott a beszélgetésbe Kiss Rudolf, a III. számú álapszervezet titkára. —Annak érdekében, hogy a nyilvánosság előtti felszólaláshoz hozzászoktassuk a tagságot, mind a négy alapszervezet alkalmazza azt a módszert, hogy a levezető elnök személye szinte mindig más és más. A visszahúzódó tagok bátorítására, aktivizálására irányuló próbálkozások egyikét említette Somogyi Alajosné is: — Egy alkalommal kötetlen témában hívtuk ösz- sze a taggyűlést, és meghívtunk vállalati vezetőket is. Nagyon jól sikerült, élénk eszmecsere alakult ki. Ez a példa arra mutat, hogy a taggyűlések oldottabbá tétele eredményes lehet. Oldottabban, közvetlenebbül — ez az egyik tipp a munkahelyi — és a pártdemokrácia fejlesztésére. Kiscsoportokban intenzívebben — így szól a másik recept. Nógatva, számonkérve — sürgeti az eredményességet a harmadik vélemény. Mindhárom javaslatot alátámasztják gyakorlati tapasztalatok is. Az egyik legfontosabb követelmény pedig az, hogy érdeklődőbben, felkészültebben, hiszen csak így van lehetőség a tartalmas tanácskozásra. az elmélyült vitára. Ezeknek a törekvéseknek — mint Detrich Miklós, a II. számú alapszervezet titkára mondta, lendületet adott a vállalati tanács. A megalakulása óta eltelt másfél év során észrevehetően fokozódott a közös ügyek iránti érdeklődés. Friss József szervezőtitkár ezt teszi hozzá: — Majd két éve érezhető vállalatunknál a nyíltságra, őszinteségre való törekvés. Ebben kezde- ményezőek a vezetők. Gyárunkban érvényesül az az elv, hogy a gazdasági vezető egyben politikai vezető is. A vezetők szemléletalakító magatartása, a párttagok példamutatása garanciája lehet az eredményes vállalati tevékenységnek és közösségformálásának. Kovács Gyula TÉL A MEZŐGAZDASAGBAN Február elején 15—40 centiméteres hóbunda védd a vetéseket a helyenként mínusz 20 fokos fagyok ellen. A mezőgazdászok egyöntetű véleménye: a hosszabb ideje tartó erős lehűlés nagy károkat okozott volna az őszi vetésekben, ha most hiányozna a természetes védőtakaró. A búza a hóbunda alatt nyugalmi állapotban van; a növény anyagcseréje ilyenkor minimális. Kisebb gondot jelent, hogy a hótakaró felső rétege eljegesedett. emiatt az oxigénutánpótlás valamivel szűkösebb. Igazából azonban akkor veszélyes a jegesedés, ha — amint a korábbi években ez, ha ritkán is, de megesett — az átlagosnál erőteljesebbek, bujábbak lennének az őszi vetések. Az ilyen növényállomány levegőszükséglete ugyanis lényegesen nagyobb, most viszont, a gabona eléggé gyengén, fejletlenül ment a télbe, s így most ezúttal a veszély is kisebb. A kertészetekben, ahol lehet, folytatják a fák és a szőlő metszését. Ezt a nagy munkát sokfelé a magas hó akadályozza meg. Az állattel epeken rend van és nyugalom. Az állomány takarmányozását megoldották. A telepek megfelelő készletekkel rendelkeznek ahhoz, hogy a tél hátralévő időszakában is folyamatosan elláthassák ele- séggel az állatokat. Időnként akadozik a takarmány szállítása, ennek ellenére azonban sehol sem volt fennakadás az etetésnél, az állatok mindenütt megkapják a szükséges porciókat. Erre jellemző, hogy januárban — a gyorsjelentés szerint — áz elmúlt év azonos időszakához képest, nemhogy csökkent volna, ellenkezőleg: nőtt a tejtermelés, igaz, nem túl nagy mértékben, 1.3 százalékkal. Ebben szerepe van az állattelepek dolgozóinak, akik a rendkívüli fagyban megfelelő védelmet biztosítanak a lehűlés és a nemkülönben káros huzat ellen. KEZDEHENYEZESEK ES KUDARCOK Őszintén az SMK munkájáról Ülést tartott a megyei tanács-vb A gyermek- és ifjúsági üdültetés helyzetét tette mérlegre a megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt, majd pedig Szabados Péter igazgató előterjesztésében a Somogy Megyei Művelődési Központ tevékenységét vitatta meg, figyelembe véve dr. Sótonyi Sándor művelődési osztály- vezető ellenőrző jelentésének a megállapításait, a vitában pedig dr. Balassa Tibor elnökhelyettes véleményét. A kérdések nagy száma is jelezte, hogy hosszú és tar- tailmas vita várható. Ügy is lett; csaknem két és fél óráig tartott e téma megtárgyalása, hiszen az SMK működése kapcsán a közművelődés általános helyzete, föltételrendszere szintén szóba került. Bár nagyon nagy szükség van rá, az intézmény még mindig nem tudott kellő- képsen megfelelni a módszertani központ szerepkörének, irányt szabni a somogyi művelődésiotthon-háló- zat tevékenységének. Javulás tapasztalható azonban a továbbképzésben, a módszertani kiadványok megjelentetésében. A hálózati tá- koztatója például országosan is elismerést arat az átfogó elemzések, viták közlésével. Szép eredménynek számít, hogy a nagy hagyományú amatőr művészeti mozgalom összességében fejlődött, amikor országosan visszaesés következett be. Bővült, színvonalasabb a művelődési otthonoknak kínált szolgáltatások köre, a kis- és társközségeknek, a művelődési köröknek azonban nagyobb támogatásra van szükségük. Mindenki elismeri, hogy az SMK nagyrendezvényei színesítik a kulturális életet, az idegenforgalmi programkínálatot. Sok kezdeményezése — színházbusz-akció. számítástechnikai klub, videó- stúdió — jó szolgálatot tett. Természetesen a hibákról, gondokról, kudarcokról is szó esett a gazdálkodás szabálytalanságaitól addig, hogy az intézmény olykor többet markol, mint ameny- nyit kellene. A vitában résztvevő vb- tagok közül dr. Bors István és Boda János többek között azt ajánlotta, hogy az SMK szolgáltatásainak igénybevételében nagyobb legyen a szabad választás. Mások, mint Szita Ferenc, arra hívták fel a figyelmet, hogy az intézmény a nagyon nehéz körülmények között is próbál alkalmazkodni a változó igényekhez, sőt igénytelenségekhez. Szita Ferenc szerint erőteljesebben kellene segíteni és ellenőrizni. Dr. Novák Ferenc pótolhatatlannak nevezte az SMK-t. Gémesi Tibor elsősorban azt szorgalmazta, hogy pontosan tisztázzák a feladatait. Dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság titkára is ezt tartotta helyesnek. Az intézmény olyat is elvégez ugyanis, ami más — például a tanácsok — hatáskörébe tartozik, s még kritikát is kap érte. Dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke azzal foglalta össze a vitát: elismerést érdemel az SMK a tevékenységéért, amit végzett, még ha nem is mindig az ő kötelessége lett volna; ezzel hiányt pótolt, a köz- művelődést gazdagította. Hosszú távon azonban ilyen körülmények között nem lehet dolgozni, ezért tisztázni kell. hogy mi az SMK feladata és mi nem. Sok kérdésben — mint az intézmény jobb elhelyezése és egyebek — a végrehajtó bizottság most nem tudott dönteni. A vita alapján átdolgozott határozati javaslat májusban kerül a vb elé. Ennek a melléklete azt is tartalmazza, mii az intézmény feladata, tevékenysége, s ehhez milyen feltételek társulnak. A könyv termelőeszköz A mezőgazdasági könyvhónap megnyitója A mezőgazdasági könyvhónap megyei rendezvénysorozatának megnyitóját tegnap tartották Kaposváron a Pal- miro Togliatti Megyei A barátság a legfontosabb Szovjet fiatalok Somogybán Szovjet fiatalok vendégeskednek megyénkben. A Litvániából érkezett negyven diák és pedagógus építőtábori munkája jutalmául tölt tíz napot hazánkban. A körút első állomása Somogy. A csoport hétfő óta ismerkedik megyénk életével. Tagjai városlátogatásokon, baráti találkozókon vesznek részt. Ellátogatnak a Kaposvári Cukorgyárba és a megyei építőipari vállalathoz is. Ez utóbbi azért is érdekes, mert a táborban, amelynek jutalmát élvezik, szintén építő- murtkát végeztek. Vilniusz- ban és környékén mezőgazdasági létesítményeken dolgoztak, de részt vették lakótelepók építésében is. Rimantas Lekavicius, aki a litván építőtáborok köz- társasági bizottságának a titkára, elmondta, hogy a Szovjetunióban nagyon népszerűek az építőtáborok. Iskolaévei alatt minden diák legalább egyszer részt vesz ilyen munkában. A legkeresettebbek az építési és a mezőgazdasági feladatok, de sokan dolgoznak a szolgáltatóiparban is. A turnusok két hónapig tartanak, s ez idő alatt az ott dolgozó munkásokkal megegyező bért kapnak a fiatalok. Mégsem a pénz a legnagyobb vonzerő e táborokban; sokkal nagyobb varázsa van a kellemesen együtt töltött időnek, az ott szövődő barátságoknak. Abban a vilniu- szi nemzetközi táborban, ahol Rimantas Lekavicius két évig táborvezetőként dolgozott, magyar fiatalok is voltak. Nem ismeretlen ország tehát számára Magyarország. A csoport tagjai közül legtöbben azonban először járnak hazánkban, s a turisztikai nevezetességek mellett a hagyományokra, az életmódra is kíváncsiak. E néhány nap alatt szeretnének az emberekkel is megismerkedni. Szinte valamennyien leveleznek építő- tábori magyar barátaikkal, de ismeretséget kötöttek német és cseh fiatalokkal is. A legjobban dolgozó Litván fiatalokat minden évben jutaloméira küldik. így jutottak el szovjet fiatalok többek közt Finnországba, Indiába, illetve skandináv ha- jóutakra, és most hazánkba Könyvtárban. A rendező szervek nevében dr. Jasinka János, a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnöke köszöntötte a megjelenteket. Dr. Fenyő István, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője az alábbi gondolatok jegyében nyitotta meg a mezőgazda- sági könyvhónap megyei rendezvénysorozatát. — Jeles és fontos eseménye ez Somogy agrártársadalmának. Lehetőséget ad és kínál könyvek, folyóiratok segítségével a kitekintésre; arra, hogy megismerjük merre tart a világ mezőgazdasága, melyek a legújabb kutatási eredmények, hogyan alakulnak a külső és a hazai piaci körülmények. Jó alkalom ez arra is, hogy megyénk mezőgazdaságát összehasonlítsuk, szembesítsük az egyre magasabb követelményekkel. Aki figyelemmel kísérte a somogyi üzemek tevékenységét, tudja: a múlt év erőfeszítésekkel, munkával telt el, s mégis csak részeredményeket hozott. A közismerten kedvezőtlen időjárás, a nehézségek ellenére a mezőgazdasági nagyüzemek fegyelmezett munkával, elismerésre méltóan sokat tettek az eredményesség javításáért, illetve fokozására. A kedvező változásokat jelzi többek között a sertésállomány növekedése, és az is, hogy bővült a kiegészítő tevékenység, fejlődött az élelmiszeripari feldolgozás. Megnőtt a tudás, az információ jelentősége, minden korábbinál nagyobb szükség van a piac ismeretére, a legújabb tudományos-műszaki eredmények alkalmazására. — Mindebben — mondta megnyitójában dr. Fenyő István — hű segítőtárs, jó barát, igazi nevelőeszköz lett a szakkönyv, a szakfolyóirat. Ennek az összejövetelnek is célja, hogy felhívjuk a figyelmet a lehetőségre., Ez évben megyénk mezőgazdasága előtt jelentős feladatok állnak; megoldásukban mind a nagyüzemeknek, mind a kistermelőknek fontos szerepük van. Legyen ehhez a munkához segítőtárs, legyen termelőeszköz a könyv, s ennek megfelelően becsüljük — a közösség és a magunk hasznára. A tanácskozás résztvevői megtekintették a könyvkiállítást — természetesen vásárolhattak is —, valamint előadásokat hallgattak meg a biológiai kertművelésről, az integrált védekezési eljárásokról és a környezetbarát növényvédő szerek alkalmazásáról.
