Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

6 KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET __________Somogyi Néplap___________ 19 87. február 21., szombat Magyar—külföldi vegyesvállalatok Az MTI a közelmúltban hírül adta, hogy a magyar- országi vegyesvállalatok szá­ma elérte a százat. Ez azt jelenti, hogy erősen megnőtt a vállalatalapítási kedv, hi­szen 1972-tőil a múlt év ele­jéig összesen 50 vegyes tu­lajdonú vállalat jött létre, ugyanainmyi, mint 1986-ban, illetve 1987 első heteiben, vagyis 13 hónap alatt. Az ugrásszerű növekedés elsősorban azzal magyaráz­ható, hogy tavaly januártól a magyar hatóságok kedve­zőbb feltételeket teremtettek mind a vegyes válla latok ala­pításához, mind pedig mű­ködésükhöz. Az indíték nyil­vánvaló; a külföldi vállalko­zók magyarországi beruhá­zásai egyfelől bővítik az itt­hon felhasználható forráso­kat, másfelől a működő tő­kével együtt többnyire a mienknél korszerűbb tech­nika, technológia, szervezési, vezetési, ösztönzési módszer is érkezik az országba. Hiányt pótolnak A magyar törekvések ter­mészetesen csak akkor ér­hetnek célt, ha találkoznak a tőkés vállalkozók érdekei­vel. Az utóbbiak általában úgy tekintenek Magyaror­szágra — sőt, valamennyi szocialista országra —, mint jelentős piacra, ahol külön­féle áruk és szolgáltatások haszonnal értékesíthetők. Beruházásaiknak ennél is nagyobb akadálya a bizal­matlanság. A külföldi tőiké nem érzi magát biztonság­ban egy szocialista állam­ban, legalábbis addig nem, amíg nem lát kellő mennyi­ségű és minőségű példát az ottani sikeres tevékenységre. A külföldi tőkét távoltar­tó akadályok lassacskán le­épülnek, nem kis részben azáltal, hogy a korábban létrejött vegyesvállalatok — kevés kivételtől eltekintve — sikeresen működnek. Példa­ként említhető a Polifoam Kft., amely japán közremű­ködéssel hőszigetelő anya­gokat termel; a Fotex, amely amerikai tőke bevo­násával létrehozott automa­ta laboratóriumaiban órák alatt dolgozza ki az amatőr fotósok felvételeit; az OTP- Penta Tours, amely a tisz­tán magyar utazási irodák­nál sók tekintetben kedve­zőbb feltételeket kínál a turistáknak; a Club Tihany Rt., amely elsőként terem­tette meg a klubüdülés fel­tételeit Magyarországon — valamennyi nyereséget ígér. vagy máris produkál tulaj­donosainak. Versenyt keltenek S ami a mi szempontunk­ból legalább ilyen fontos: a vegyesvállalatok többnyire olyan árut termelnek, olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyék nálunk hiányt pó­tolnak, de legalábbis ver­senyt keltenek. Mert — hogy további példával ho­zakodjunk elő — tetőcserép korábban is volt Magyaror­szágon, de a VÁÉV-Bramac Kft. a választékot bővítő, a kevésbé korszerűnek ver­senyt teremtő betoncserepet gyárt. S az sem mindegy, hogy hogyan. A veszprémi üzemben — amely fele rész­ben osztrák, fele részben magyar pénzből épült — osztrák műszáki vezetéssel és a Bramac know-how-ja alapján folyik a termelés. A gyártás teljesen automati­zált, a folyamatot számító­gép irányítja, minek köszön­hetően alig több, mint száz dolgozó közreműködésével lehet évi húszmillió csere­pet gyártani. Ezzel az ex­port is bővül: évi másfél- millió cserepet az osztrák partner visszavásárol. A tavaly január óta be­következett változások azon­ban nemcsak mennyiségiek — nemcsak egyszerűen több vegyesvállalat alakult —, hanem minőségiek is. Ko­rábban csak kisebb külföl­di cégek vállalkoztak Ma­gyarországon, és viszonylag csekély tőkét fektettek be. Mostanában mind jelentő­sebb, elismertebb tőkés vál­lalkozók jelennek meg ná­lunk, és nagyobb összegeket tesznek be a közös vállala­tok közös kasszáiba. Vagyis a külföldi tőke olyan ágazatokban is mű­ködne, amelyek fejlesztése számunkra különösen fon­tos. Mert természetesen szükség van a különféle szolgáltatások bővítésére is, de igazán hasznosnak, hú­zóerejűnek az ígérkezik, ha a külföldi partner a terme­lésbe kapcsolódik be, ha olyan iparágak fejlesztésé­hez járul hozzá, amelyek felvirágoztatása nélkül a magyar gazdaság aligha le­het igazán versenyképes. Segítenek felzárkózni Túl a konkrét előnyökön a vegyesvállalat olyan gaz­dálkodási forma, amely hoz­zájárul integrálódásunkhoz a világgazdaságba. Ezért is törekszünk arra, hogy a szocialista országok vállala­taival szintén alapítsunk kö­zös érdekeltségű, közös tu­lajdonú gazdálkodó szerve­zeteket. A Szovjetunió új vállalati törvénye lehetővé teszi ilyen cégek alapítá­sát, minek köszönhetően 1986 végén létrejött az első magyar—szovjet vegyesvál- lalat, a Mikromed. A ma­gyar tulajdonos, a Medicor, nagy reményeket fűz a-mű­ködéséhez, hiszen olyan elektronikus orvos-diag­nosztikai berendezéseket fognak közösen előállítani az esztergomi üzemben, ame­lyek biztos piacot találnak a Szovjetunióban. Mindez biztató még akkor is, ha a-vegyesvállalatok ala­pítása, működése napjaink­ban sem teljesen zavartalan, buktatók nélküli. Hogy mást ne említsünk: meglehetősen szűk azoknak a magyar vál­lalatoknak a köre, amelyek képesele vállalkozni, ame­lyeknek ehhez elegendő sa­ját pénzük van. De meg­annyi egyszerűsítés után sem igazán egyszerű, nem iga­zán könnyű és gyors a vál­lalatalapítási eljárás, oly­kor apróságokon bukik meg az engedélyezés G. Zs. EMBERI GÉN EGÉRBEN Cápariasxtó Lavina-történetek Egy vörös-tengeri lepény­hal olyan mérgező anyagot választ ki szervezetéből, amely elriasztja a cápákat. Amikor a jeruzsálemi egye­tem kutatói azt vizsgálták, hogy mi okozza a lepény­hal kiválasztotta fardaxin nevű méreganyagnak ezt a hatását, megállapították, hogy ez csupán detergens jellegű tulajdonságainak kö­szönhető, vagyis annak, hogy csökkenti a víz felületi fe­szültségét, habot kelt, s meg- kissebbíti a vízcseppeket. Ez a felismerés adta az ötletet, annak vizsgálatára, hogy vajon a háztartásokban használatos detergensek nem űzik-e el szintén a cá­pákat. Kiderült, hogy két ilyen detergens még hatéko­nyabb cápariasztó, mint a lepényhalak mérge, s még a nagyon veszélyes kalifor­niai kék cápa ellen is hatá­sos. Munkában a házi robotok Az osaikai (japán) egyete­men kísérleti egerekbe olyan emberi gént ültettek át, amelynek kulcsszerepe van abban, hogy az emberi szervezet számára idegen szöveteit kilökő fehérjeellen­anyagot termel. Az em­beri gént először baktériu­mokban klónozták, szaporí­tották, majd megterméke­nyített egérpetesejtekbe jut­tatták bele. Az után, hogy ezeket a petesejteket vissza­ültették anyjuk méhébe, az egéranyák harminc kölyköt hozták a világra. Közülük keltőben megtalálták az em­beri fehérjét termeltető gént, s az egerek ezt a fehérjét — saját szervezetük termé­keként — azóta is termelik. Pusztuló koalamackók előfordul, hogy egész falva­kat temet be. Loeche-les- Baines, a hőforrásokról hí­res alpesi gyógyhely már a középkoriban is ismert volt. Ez a Gemmi-hágónál elte­rülő festői kis falu a törté­nelem során már többször pusztult el lavinaomlás kö­vetkeztében. A kanadai Sziklás-hegy­ségben fekszik Camp Leduc, egy bányavároska. 1965-ben 154-en dolgoztaik és laktak itt, egy új rézbánya aknáját építették. A telep a hóhatár szélén olyan helyen épült, ahol évente akár 15 m vas­tag hó is hullott. 1965. feb­ruár 18-án egy rendkívüli méretű lavina indult meg a hegyről, és eltemette a telep egyik felét. 70 embert nyelt el a hó, közülük csak 43-at tudtak élve -kiásni társaik. MEDICINA 87 Nemzetközi orvosiműszer- kiállítás nyílt február 10-én Budapesten a Hotel Duna- Interkontinental báltermé­ben. A Medicina ’87 szak­mai bemutatóra — a Coop- hotels Üdülőszövetkezeti és Idegenforgalmi Szövetkezeti Közös Vállalat közreműkö­désével — osztrák, dán, finn, NSZK-beli, svájci, svéd és amerikai cégek hozták el legújabb gyógyászati, diag­nosztikai, laboratóriumi esz­közeiket és vegyszereiket, amelyekről a helyszínen or­vosok, kutatók, gyártók ad­nak felvilágosítást az érdek­lődőknek. A kiállított termékek kö­zött látható a Dornier cég vesekő-eltávolításhoz alkal­mazható ultrahangos készü­léke, amellyel akármilyen helyzetű és nagyságú követ szét lehet robbantani, és a törmelék természetes úton juthat ki a szervezetből. Ér­deklődésre tarthat számot a nagyterheléses EKG-készü- lék, amely — számítógépes egységével — 0,01 pontosság­gal kiértékeli az észlelt kar­diológiai adatokat. Látható az a készülék is, amely 1-2 csepp vérből teljes vérképet és még különböző teszteket — köztük az AIDS-t — is végez. Ugyancsak otthoni használatra ajánlanak vér- cukormérő műszert cukor­betegeknek. Az elektronika egyre job­ban tért hódít a gyógyá­szatban, amellett, hogy je­lentős időt takarít meg, tö­kéletesedik a diagnosztizá­lás, az orvosok és ápolók többet tudnak foglalkozni a beteggel. Bizonyos eukaliptuszfajok levelei olyan anyagot tartal­mazhatnak, amely a levelek­kel táplálkozó koala mackók nőstényeinek terméketlensé­géhez vezethet — ezt a le­hetőséget vizsgálják leg­újabban ausztrál kutatók. Tulajdonképpen a koala mackók petefészek-cisztái­nak és egyéb méhmegbete- gedeseinek okát próbálják tisztázni, mert ezek a beteg­ségek vezetnek sterilitáshoz. Mlelbourne-től 130 kilomé­ternyire délkeletre a Phildp- szigeten 30 koala mackó nőstényt fogtak be, és vizs­gáltak meg behatóan. A vizsgálat eredménye riasz­tó: az állatok 90 százaléká­nak petefészek-cisztája volt, ami lehetetlenné teszi a szü­lést. Egy másik mackócso­portban, a Philip-szigetektől mindössze 10 kilométernyi­re, csak 10 százalékos steri­litást találtak. „Azonnal viszem” — mond­ja monoton gépi hangon egy furcsa szerkezet, s máris gazdája ágyához gurul, „ke­zében” a telefonnal. A tu­dományos-fantasztikus film­be illő jelenet nagyon is va­lóságos : napjaink személyi robotjai elvégzik a lakásban adódó apró-cseprő teendőket — mindazoknál, akik meg tudják fizetni az engedelmes gépi szolgák ma még megle­hetősen borsos árát. A robottechnika e legif­jabb gyermekei cseppet sem gyermetegek: a gépi testbe épített parányi szá­mítógép. a mikroprocesszor irányításával mozognak, be­szélnek, elkerülik az akadá­lyokat, érzékelik a fényt és a hőt, ráadásul megértenek, sőt végre is hajtanak bizo­nyos utasításokat, parancso­kat. S hogy milyeneket és miképpen, azt érzékelőik, lo­gikai áramköreik, programo­zásuk és kimeneti eszközeik döntik el. Nincs olyan tél, hogy va­lahol ne pusztítana lavina, vagy hógörgeteg, maga alá temetve sportolókat, turistá­kat, hegyi lalkókat. Már az ókori irodalomban is talál­kozunk a lavinaomlások írá­sos emlékeivel. Sztrabon „nagy magasságból alácsú­szó hatalmas hótáblákról” ír, amelyek egész karaváno­kat temettek el. A történé­szek szerint Hannibál csa­patai a Mont Cenis-hágón történő átkelésük során va­lószínűleg átélték azt a ré­mületet, amelyet a lavina­omlás jelent, különösen a nem hegyvidéken élők szá­mára. A fergeteges hógör­getegekről szóló leírásokkal a középkori irodalomban is bőven találkozhatunk. A lavinának néha csak egyes áldozatai vannak, de

Next

/
Thumbnails
Contents