Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-21 / 44. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 44. szám Ara: 2,20 Ft 1987. február 21., szombat Segít _______ a számítógép Ám korántsem annyit, mint amennyit valójában segíthetne. A számítástechnika íejlesztésére vonatkozó országos program keretében, de azon kívül is történtek figyelemre méltó lépések, melyek nyomán felgyorsult és egyre terjedt megyénkben e technika alkalmazása. Elégedettségre azonban nem lehet okunk. Erre a fölismerésre épült az az elhatározás, melynek nyomán csaknem másfél évvel ezelőtt a Somogy Megyei Pártbizottság gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottsága mellett megalakult, és azóta szakmai tanácsadó, koordinációs feladatokat ellátó testületként működik a számítástechnika-alkalmazási munkabizottság. Ezen a héten tartott ülésükön a számítástechnika somogyi alkalmazásának helyzetét értékelték. Az eredmények összegezésén túl — feladatuknak megfelelően — megoldásokat kerestek a problémák orvosolására, hogy ezeket ajánlásként tehessék a megye gazdasági, hivatali, intézményi vezetőinek asztalára. A helyzetkép biztató, ugyanakkor elgondolkodtató is. Örvendetes például, hogy amíg 1980-ban 31, addig 11985-ben már — nem számítva a középfokú iskolák gépparkját — 194 számítógép dolgozott a megye különféle népgazdasági ágazataiban. (Legtöbb a közlekedésben és a hírközlésben.) Az egyes teljesítménykategóriákon belül főként a mikroszámítógépek térnyerése szembeötlő. Somogybán a számítástechnika alkalmazásában lendítő erőként hatott a SZÜV Ka- I posvári Számítóközpontjának megalakulása, s egy évvel ezelőtt ennél a központnál hozták létre — dél-dunántúli hatókörrel — a mikrogépes szervizcsoportot, melynek szolgáltatásai tovább bővülnek. A gépek száma tehát emelkedik, az összetétel korszerűsödik, ám okkal hallhatók megszívleiésre érdemes kritikai észrevételek is. Nagyobb segítséget igényelnek például a gépeket, illetve a programokat alkalmazók, mert még napjainkban is előfordul, hogy drága pénzért nem azt veszik meg, amelyikre tényleg szükségük van. Ilyenkor utólag derül ki, hogy amit vásároltak, azt nem ,,rájuk szabták”. Elismerésre méltó a megyei Teszövnek az a törekvése, hogy a termelőszövetkezetek fogadóképessége növekedjen, s igyekszenek az igényeket is fokozni a számítástechnika alkalmazására. Mindez az érdekképviselet helyes értelmezéséből adódik, s a somogyi téeszek javára válik. Jobban ki kellene használni a rendelkezésre álló gépeket, a szakemberek képzésére kínálkozó oktatási lehetőségeket. Megoldásra vár a felhasználóknál a géptípusok egységesítése is. A megyei számítástechnika-alkalmazási munkabizottság — egyéb feladatai mellett — azon munkálkodik, hogy enyhüljenek az ilyen és hasonló gondok, javuljanak a számítógépek fogadásának tárgyi és személyi feltételei. Egy-másfél évvel ezelőtt az ország számítógépparkjának kevesebb mint 2 százalékát találhattuk Somogybán. Azóta javulhatott az arány, de ma is jogos a feltételes mód: még több segítséget nyújthatna ez a technika, ha kihasználnák a benne rejlő lehetőséget. Hernesz Ferenc Az országos ideológiai konferencia második napja Szekcióülések Szegeden A szocializmus fejlődésének időszerű kérdéseiről Szegeden kezdődött háromnapos tanácskozás tegnap szekcióüléseként folytatta munkáját. Az utóbbi időben megnövekedett a történelem, és ezen belül a íelszabaduias utáni korszak története iránti érdeklődés — emelték ki abban a szekcióban, ahol Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója elnökölt. A „Történelmi utunk és a közgondolkodás" elnevezésű munkacsoport felszólalói rámutattak: hazánk felszabadulás utáni fejlődésének szinte valamennyi időszaka igen különböző módon tükröződik a köztudatban. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a szocialista építés első időszakára, az 1948-tól 1956-ig terjedő évekre. A szekcióülésen többen felvetették, hogy az ötvenes éveket vajon már helyesen értékeljük-e, s ugyanakkor hozzátették: az elmúlt három évtized értékelésének tekintetében még jócskán vannak fehér foltok. Mint mondották: ahhoz, hogy a szocializmus fejlődésének változásait pontosain fel tudjuk mérni, nagyon sok kutatásra van és lesz még szükség. A szekcióülésen a résztvevőik visszatérően szóltak arról, hogy az ifjúság figyelmének előterébe kezd kerülni a múlt, különösen a sorsát közvetlenül befolyásoló közelmúlt. Csak akkor várhatjuk el az ifjúságtól a szocializmussal való azonosulást, ha nyíltan és világosan meg tudjuk a fiataloknak magyarázni, hogy a szocializmus mint folyamat, meddig jutott el, s fel tudjuk vázolni társadalmi rendszerünk vonzó távlatait. Ehhez természetesen hozzátartozik a külső, a nemzetközi tényezők reális számbevétele is. Hazánk nemzetközi tekintélyéről, megbecsüléséről, presztízséről is szó eseti az ülésen, s mint elhangzott, a XX. századi Magyarországnak a szocialista Magyarország vívott ki nemzetközi presztízst. Ez olyan tény, amit sem itthon, sem külföldön nem lehet figyelmen kívül hagyni, megkerülni. A legutóbbi harminc év belpolitikája, a reform, a belső stabilitás, a magyar politika megújülási képessége, nyitottsága mind megannyi érték, amelyre ez a presztízs felépült. A világgazdasághoz való felzárkózás. a gazdasági szerkezet átalakításának kérdései voltak a központi témái a „Gazdasági útkeresés és megoldások a szocialista építés magyar gyakorlatában" című korreferátumhoz kapcsolódó szekcióban, amelynek munkáját Sipos Aladár akadémikus, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója vezette. Heves vitát váltott ki az a hozzászólás, amelyben elhangzott: megnehezíti a világgazdasági változásokhoz való alkalmazkodásunkat, hogy késik az ipar szerkezetének az átalakítása, s a hagyományos, a fejlődés által túlhaladott ágazatok az alkumechanizmusok eredményeként újból és újból visszaépülnek a gazdaságba, jelentős forrásokat elvonva a fejlődés lehetséges hordozóitól. Ezek a megoldások figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a jövőt nem lehet áldozatok nélkül építeni — vállalni kell a változtatásokkal együttjáró feszültségeket. A szekció -tagjainak véleménye megegyezett abban, hogy a továbblépés lehetőségét az árugazdaság keretei között kell keresni, aminek a feltétele az áru- és pénzviszonyok erősítése, a vállalati gazdálkodás szabadságának a fokozása, a gazdaságirányítás felelősségének növelése mellett. Abban már viszont eltértek a nézetek, hogy a szocializmus viszonyai között hogyan értelmezzük a piac szerepét, saz milyen mértékben válhat a gazdasági- döntések alakítójává. Ugyanakkor — mutatott rá az egyik felszólaló — a Valóságos piaci folyamatokat sem ismerjük eléggé, bizonyos mechanizmusairól még most is hamis, konzervatív elképzeléseink vannak. Többen foglalkoztak a tudományok közvetlen termelőerővé válásának szükségességével. Ezzel kapcsolatban elmondották : az innovációs folyamatot lassítja, hogy az újabb kutatásokra még mindig nem a valós piaci igények ösztönöznek, holott éppen ez serkenthetné az új gyártási ágak kialakítását, az elavult termelés visszaszorítását. A vitában megfogalmazódott az erkölcsi értékrendek helyreállításának, az emberek _ többségét foglalkoztató. a mindennapi élet során felmerülő kérdések megválaszolásának egyre sürgetőbb igénye is. Ez elősegítheti olyan egységes követelmények kialakítását, amelyek alapul szolgálhatnak a továbbhaladásunkhoz, nélkülözhetetlen együttes cselekvéshez. Kulcsár Kálmán akadémikusnak, az MTA főtitkárhelyettesének vezetésével közgazdászok, szociológusok, politológusok vitatták meg a .,Társadalomkép és társadalmi folyamatok a 80-as években” című témakört. A mélyreható, a kérdéseket különböző aspektusokból is megfogalmazó eszmecsere szinte tételesen vette számba gondjainkat, 'azokat a „fékeket”, amelyek lassít- ják-nehezítik hazánkban a szocializmus fejlődését. A társadalomnak — hangzott el — mindenekelőtt gazdasági téren kell előbbre lépnie, ennek irányát jelölték meg fontos dokumentumainkban, legutóbb például a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tavaly novemberi ülésén. A gazdaságpolitika, a gazdasági rányí tás súly ponit j át az elosztásról a termelésre, a mennyiségi növekedésről a minőségre kell helyezni. A túlzottan fogyasztói érdeket pedig szükségszerűen háttérbe kell szorítania a gazdasági erdményességre való törekvésnek. A felszólalók hangsúlyozták: nagy társadalmi programunk megvalósítása érdekében tömöríteni kell a politika színterén a progresszív erőket. Társadalmunk ma mérnem hasonlítható a néhány évtizeddel ezelőttihez, ezért elkerülhetetlen az intézményrendszer változtatása, az irányítás korszerűsítése — minden területen. Rámutattak arra, hogy a szociológusoknak, a közgazdászoknak alaposan elemezniök keli jelenlegi viszonyainkat, s észrevételeikkel a szükséges változtatások mielőbbi megvalósulását kell szolgálniuk. Többen hangsúlyozták, hogy gazdasági életünkben akkor várható előrelépés, ha rövid távú tervek, a rövid távú meggazdagodás helyett a hosszú távra szóló szervezés, a tartós jövedelemszerzés feltételeit teremtjük meg. Ehhez nélkülözhetetlen a vállalati önállóság növelése. a vállalkozási kezdeményezőkészség fokozott támogatása. Élénk vita folyt a társadalom jelenlegi rétegződésével, a vgmk-k jövőjével, a családosok, a nyugdíjasok helyzetével kapcsolatos kérdésekről. Sok ágú és sok vonatkozású témakör elemzésére vállalkozott az a munkacsoport, amely Lakos Sándornak, a Pártélet főszerkesztőjének vezetésével vette górcső alá politikai intézmény- rendszerünk helyzetét. Tulajdonképpen két fő kérdés- csoport rajzolódott ki: milyen utak, módok, lehetőségek kínálkoznak a politikai rendszer hatékonyságának növelésére, illetve milyen sürgető teendők várnak elvégzésre a politikai rendszer (Folytatás a 2. oldalon) GORBACSOV TALLINNBAN Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap délelőtt egy mezőgazdasági üzem meglátogatásával folytatta észtországi programját. Ezt követően Tallinban részt vett és felszólalt az Észt Kom- szomol XX. kongresszusának megnyitásán. Az SZKP KB főtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy az átalakítási folyamat a fiatalok számára nagy lehetőségeket nyújt energiájuk, tudásuk kibontakoztatására. A kor új gondolkodást, újfajta cselekvést, minőségi változást követel minden területen; ebben a harcban a párt számít a lenini Kom- szomol, a szovjet fiatalok segítségére — hangsúlyozta. A mai nemzedéknek az a hatalmas feladat jutott osztályrészül. hogy az országot a társadalmi fejlődés újabb sikereire vezesse, még nagyobb lehetőségeket nyisson az emberek tejlődésének, alkotókészségének kibontakoztatásához. Mihail Gorbacsov kifejezte reményét, hogy a Komszo- mol kongresszusán az egyik fő léma az átalakítási folyamat lesz. Kijelentette: a tanácskozásnak elő kell segítenie, hogy minden fiatal megtalálja helyét az átalakítás sikerré viteléért vívott harcban. Minden fiatalnak, minden Komszomol-szervezel- nek politikailag is fel kell készülnie arra, hogy továbbvigyék az idősebb nemzedéktől átvett stafétabotot. — Ez az önök hazafias és állampolgári kötelessége — hangsúlyozta az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov kifejtette, hogy az átalakítás jelenlegi szakaszába mincf tevékenyebben kapcsolódnak be az ország népei, a kommunisták, a komszomol isták és minden dolgozó. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy e mozgalom szélesedjék és lendületet kapjon. A Szovjetunióban nagyra értékelik mindazt, amely- lyel az észt dolgozók hozzájárulnak az össznépi feladatok megoldásához. Az SZKP Központi Bizottságának meggyőződése, hogy a társadalmi fejlődés e szakaszában az észt dolgozók mindent megtesznek a történelmi feladatok megvalósítása érdekében. Hozzátette: mindez az észt fiatalokra is vonatkozik — A kongresszuson azon gondolkozzanak el közösen, hogy hogyan lehel még erőteljesebben ehhez hozzájárulni — mondotta. Biztosította a fiatalok küldötteit, hogy feladataik megvalósításában számíthatnak a párt segítségére, támogatására és figyelmére. Mihail Gorbacsov végezetül sok sikert kívánt a kongresszus munkájához. Újabb nemzetközi tanácskozás Budapesten A népesedésről A jövő héten — február 24. és 27. között — a magyar fővárosban rendezik meg az európai regionális népesedési értekezletet. A rendezvény az első azoknak a regionális értekezleteknek a sorában, amelyeket a'z ENSZ 1984-es mexikóvárosi nemzetközi népesedési konferenciája után tartanak. A budapesti tanácskozáson átFejlődő szolgáltatás Korszerű Roma.vor típusú gépeket állítottak üzembe Kaposváron a Szolgáltató Ipari Szövetkezet nyomdai részlegénél. Az új gépekkel a szövetkezet a szolgáltatásait szeretné bővíteni és gyorsabba tenni. tekintik a Mexikóban elfogadott akcióprogram regionális ajánlásait, és elemzik az európai kontinens különleges népesedési helyzetét. A magyar kormány az ENSZ felkérésére vállalta a rendezvény lebonyolítását. Az értekezleten — a hasonló ENSZ-tanácskozások gyakorlatának megfelelően — kormányképviselők vesznek részt, mondják el álláspontjukat a népesedési és a népesedéspol i ti ka i kérdésekben. A tanácskozásra meghívták valamennyi európai országot, valamint az Egyesült Államokat és Kanadát. Képviselteti magát a népesedés kérdéseivel foglalkozó több ENSZ-intézmény is. A konferencia házigazdája a magyar kormány megbízásából a Központi Statisztikai Hivatal. A magyarkormányküldöttség vezetője Nyitrai Ferencné államtitkár, a KSH elnöke, s a delegáció munkájában — a KSH szakértőin kívül — részt vesznek az Országos Tervhivatal, a Külügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia képviselői is.