Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 44. szám Ara: 2,20 Ft 1987. február 21., szombat Segít _______ a számítógép Ám korántsem annyit, mint amennyit valójában se­gíthetne. A számítástechnika íejlesztésére vonatkozó or­szágos program keretében, de azon kívül is történtek fi­gyelemre méltó lépések, me­lyek nyomán felgyorsult és egyre terjedt megyénkben e technika alkalmazása. Elége­dettségre azonban nem lehet okunk. Erre a fölismerésre épült az az elhatározás, melynek nyomán csaknem másfél év­vel ezelőtt a Somogy Megyei Pártbizottság gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottsá­ga mellett megalakult, és az­óta szakmai tanácsadó, koor­dinációs feladatokat ellátó testületként működik a szá­mítástechnika-alkalmazási munkabizottság. Ezen a hé­ten tartott ülésükön a szá­mítástechnika somogyi alkal­mazásának helyzetét értékel­ték. Az eredmények összege­zésén túl — feladatuknak megfelelően — megoldásokat kerestek a problémák orvo­solására, hogy ezeket aján­lásként tehessék a megye gazdasági, hivatali, intézmé­nyi vezetőinek asztalára. A helyzetkép biztató, ugyanakkor elgondolkodtató is. Örvendetes például, hogy amíg 1980-ban 31, addig 11985-ben már — nem szá­mítva a középfokú iskolák gépparkját — 194 számítógép dolgozott a megye különféle népgazdasági ágazataiban. (Legtöbb a közlekedésben és a hírközlésben.) Az egyes teljesítménykategóriákon be­lül főként a mikroszámító­gépek térnyerése szembeötlő. Somogybán a számítástech­nika alkalmazásában lendítő erőként hatott a SZÜV Ka- I posvári Számítóközpontjának megalakulása, s egy évvel ezelőtt ennél a központnál hozták létre — dél-dunántúli hatókörrel — a mikrogépes szervizcsoportot, melynek szolgáltatásai tovább bővül­nek. A gépek száma tehát emel­kedik, az összetétel korszerű­södik, ám okkal hallhatók megszívleiésre érdemes kri­tikai észrevételek is. Na­gyobb segítséget igényelnek például a gépeket, illetve a programokat alkalmazók, mert még napjainkban is előfordul, hogy drága pén­zért nem azt veszik meg, amelyikre tényleg szükségük van. Ilyenkor utólag derül ki, hogy amit vásároltak, azt nem ,,rájuk szabták”. Elis­merésre méltó a megyei Teszövnek az a törekvése, hogy a termelőszövetkezetek fogadóképessége növekedjen, s igyekszenek az igényeket is fokozni a számítástechnika alkalmazására. Mindez az ér­dekképviselet helyes értel­mezéséből adódik, s a somo­gyi téeszek javára válik. Jobban ki kellene használ­ni a rendelkezésre álló gé­peket, a szakemberek képzé­sére kínálkozó oktatási lehe­tőségeket. Megoldásra vár a felhasználóknál a géptípusok egységesítése is. A megyei számítástechni­ka-alkalmazási munkabizott­ság — egyéb feladatai mel­lett — azon munkálkodik, hogy enyhüljenek az ilyen és hasonló gondok, javuljanak a számítógépek fogadásának tárgyi és személyi feltételei. Egy-másfél évvel ezelőtt az ország számítógépparkjának kevesebb mint 2 százalékát találhattuk Somogybán. Az­óta javulhatott az arány, de ma is jogos a feltételes mód: még több segítséget nyújt­hatna ez a technika, ha ki­használnák a benne rejlő le­hetőséget. Hernesz Ferenc Az országos ideológiai konferencia második napja Szekcióülések Szegeden A szocializmus fejlődésé­nek időszerű kérdéseiről Sze­geden kezdődött háromnapos tanácskozás tegnap szekció­üléseként folytatta munkáját. Az utóbbi időben megnö­vekedett a történelem, és ezen belül a íelszabaduias utáni korszak története irán­ti érdeklődés — emelték ki abban a szekcióban, ahol Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója elnökölt. A „Tör­ténelmi utunk és a közgon­dolkodás" elnevezésű mun­kacsoport felszólalói rámu­tattak: hazánk felszabadulás utáni fejlődésének szinte va­lamennyi időszaka igen kü­lönböző módon tükröződik a köztudatban. Különösen vo­natkozik ez a megállapítás a szocialista építés első idő­szakára, az 1948-tól 1956-ig terjedő évekre. A szekció­ülésen többen felvetették, hogy az ötvenes éveket va­jon már helyesen értékel­jük-e, s ugyanakkor hozzá­tették: az elmúlt három év­tized értékelésének tekinte­tében még jócskán vannak fehér foltok. Mint mondot­ták: ahhoz, hogy a szocializ­mus fejlődésének változásait pontosain fel tudjuk mérni, nagyon sok kutatásra van és lesz még szükség. A szekcióülésen a résztve­vőik visszatérően szóltak ar­ról, hogy az ifjúság figyel­mének előterébe kezd ke­rülni a múlt, különösen a sorsát közvetlenül befolyáso­ló közelmúlt. Csak akkor várhatjuk el az ifjúságtól a szocializmussal való azono­sulást, ha nyíltan és vilá­gosan meg tudjuk a fiata­loknak magyarázni, hogy a szocializmus mint folyamat, meddig jutott el, s fel tud­juk vázolni társadalmi rend­szerünk vonzó távlatait. Eh­hez természetesen hozzátar­tozik a külső, a nemzetközi tényezők reális számbevétele is. Hazánk nemzetközi te­kintélyéről, megbecsüléséről, presztízséről is szó eseti az ülésen, s mint elhangzott, a XX. századi Magyarország­nak a szocialista Magyaror­szág vívott ki nemzetközi presztízst. Ez olyan tény, amit sem itthon, sem kül­földön nem lehet figyelmen kívül hagyni, megkerülni. A legutóbbi harminc év belpo­litikája, a reform, a belső stabilitás, a magyar politi­ka megújülási képessége, nyitottsága mind megannyi érték, amelyre ez a presztízs felépült. A világgazdasághoz való felzárkózás. a gazdasági szerkezet átalakításának kér­dései voltak a központi té­mái a „Gazdasági útkeresés és megoldások a szocialista építés magyar gyakorlatá­ban" című korreferátumhoz kapcsolódó szekcióban, amelynek munkáját Sipos Aladár akadémikus, az MTA Közgazdaságtudományi In­tézetének igazgatója vezette. Heves vitát váltott ki az a hozzászólás, amelyben el­hangzott: megnehezíti a vi­lággazdasági változásokhoz való alkalmazkodásunkat, hogy késik az ipar szerke­zetének az átalakítása, s a hagyományos, a fejlődés ál­tal túlhaladott ágazatok az alkumechanizmusok ered­ményeként újból és újból visszaépülnek a gazdaságba, jelentős forrásokat elvonva a fejlődés lehetséges hordo­zóitól. Ezek a megoldások figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a jövőt nem lehet áldozatok nélkül épí­teni — vállalni kell a vál­toztatásokkal együttjáró fe­szültségeket. A szekció -tagjainak véle­ménye megegyezett abban, hogy a továbblépés lehető­ségét az árugazdaság kere­tei között kell keresni, ami­nek a feltétele az áru- és pénzviszonyok erősítése, a vállalati gazdálkodás szabad­ságának a fokozása, a gazda­ságirányítás felelősségének növelése mellett. Abban már viszont eltértek a nézetek, hogy a szocializmus viszo­nyai között hogyan értel­mezzük a piac szerepét, saz milyen mértékben válhat a gazdasági- döntések alakító­jává. Ugyanakkor — muta­tott rá az egyik felszólaló — a Valóságos piaci folyamato­kat sem ismerjük eléggé, bi­zonyos mechanizmusairól még most is hamis, konzer­vatív elképzeléseink vannak. Többen foglalkoztak a tudo­mányok közvetlen termelő­erővé válásának szükségessé­gével. Ezzel kapcsolatban el­mondották : az innovációs fo­lyamatot lassítja, hogy az újabb kutatásokra még min­dig nem a valós piaci igé­nyek ösztönöznek, holott ép­pen ez serkenthetné az új gyártási ágak kialakítását, az elavult termelés visszaszo­rítását. A vitában megfogalmazó­dott az erkölcsi értékren­dek helyreállításának, az emberek _ többségét foglal­koztató. a mindennapi élet során felmerülő kérdések megválaszolásának egyre sürgetőbb igénye is. Ez elő­segítheti olyan egységes kö­vetelmények kialakítását, amelyek alapul szolgálhat­nak a továbbhaladásunkhoz, nélkülözhetetlen együttes cselekvéshez. Kulcsár Kálmán akadémi­kusnak, az MTA főtitkárhe­lyettesének vezetésével köz­gazdászok, szociológusok, po­litológusok vitatták meg a .,Társadalomkép és társadal­mi folyamatok a 80-as évek­ben” című témakört. A mélyreható, a kérdéseket kü­lönböző aspektusokból is megfogalmazó eszmecsere szinte tételesen vette szám­ba gondjainkat, 'azokat a „fékeket”, amelyek lassít- ják-nehezítik hazánkban a szocializmus fejlődését. A társadalomnak — hangzott el — mindenekelőtt gazda­sági téren kell előbbre lép­nie, ennek irányát jelölték meg fontos dokumentuma­inkban, legutóbb például a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tavaly novemberi ülésén. A gazdaságpolitika, a gaz­dasági rányí tás súly ponit j át az elosztásról a termelésre, a mennyiségi növekedésről a minőségre kell helyezni. A túlzottan fogyasztói érde­ket pedig szükségszerűen háttérbe kell szorítania a gazdasági erdményességre való törekvésnek. A felszó­lalók hangsúlyozták: nagy társadalmi programunk megvalósítása érdekében tö­möríteni kell a politika színterén a progresszív erő­ket. Társadalmunk ma mér­nem hasonlítható a néhány évtizeddel ezelőttihez, ezért elkerülhetetlen az intéz­ményrendszer változtatása, az irányítás korszerűsítése — minden területen. Rámu­tattak arra, hogy a szocio­lógusoknak, a közgazdászok­nak alaposan elemezniök keli jelenlegi viszonyainkat, s észrevételeikkel a szükséges változtatások mielőbbi meg­valósulását kell szolgálniuk. Többen hangsúlyozták, hogy gazdasági életünkben akkor várható előrelépés, ha rövid távú tervek, a rövid távú meggazdagodás helyett a hosszú távra szóló szer­vezés, a tartós jövedelem­szerzés feltételeit teremtjük meg. Ehhez nélkülözhetetlen a vállalati önállóság növe­lése. a vállalkozási kezde­ményezőkészség fokozott tá­mogatása. Élénk vita folyt a társadalom jelenlegi réteg­ződésével, a vgmk-k jövőjé­vel, a családosok, a nyug­díjasok helyzetével kapcso­latos kérdésekről. Sok ágú és sok vonatkozá­sú témakör elemzésére vál­lalkozott az a munkacso­port, amely Lakos Sándor­nak, a Pártélet főszerkesztő­jének vezetésével vette gór­cső alá politikai intézmény- rendszerünk helyzetét. Tu­lajdonképpen két fő kérdés- csoport rajzolódott ki: mi­lyen utak, módok, lehetősé­gek kínálkoznak a politikai rendszer hatékonyságának növelésére, illetve milyen sürgető teendők várnak el­végzésre a politikai rendszer (Folytatás a 2. oldalon) GORBACSOV TALLINNBAN Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap délelőtt egy mezőgazdasági üzem meglátogatásával folytatta észtországi programját. Ezt követően Tallinban részt vett és felszólalt az Észt Kom- szomol XX. kongresszusának megnyitásán. Az SZKP KB főtitkára be­szédében hangsúlyozta, hogy az átalakítási folyamat a fiatalok számára nagy lehe­tőségeket nyújt energiájuk, tudásuk kibontakoztatására. A kor új gondolkodást, új­fajta cselekvést, minőségi változást követel minden te­rületen; ebben a harcban a párt számít a lenini Kom- szomol, a szovjet fiatalok se­gítségére — hangsúlyozta. A mai nemzedéknek az a hatalmas feladat jutott osz­tályrészül. hogy az országot a társadalmi fejlődés újabb sikereire vezesse, még na­gyobb lehetőségeket nyisson az emberek tejlődésének, al­kotókészségének kibontakoz­tatásához. Mihail Gorbacsov kifejezte reményét, hogy a Komszo- mol kongresszusán az egyik fő léma az átalakítási folya­mat lesz. Kijelentette: a ta­nácskozásnak elő kell segíte­nie, hogy minden fiatal meg­találja helyét az átalakítás sikerré viteléért vívott harc­ban. Minden fiatalnak, min­den Komszomol-szervezel- nek politikailag is fel kell készülnie arra, hogy tovább­vigyék az idősebb nemzedék­től átvett stafétabotot. — Ez az önök hazafias és állam­polgári kötelessége — hang­súlyozta az SZKP KB főtit­kára. Mihail Gorbacsov kifejtet­te, hogy az átalakítás jelen­legi szakaszába mincf tevé­kenyebben kapcsolódnak be az ország népei, a kommu­nisták, a komszomol isták és minden dolgozó. Mindent meg kell tenni annak érde­kében, hogy e mozgalom szé­lesedjék és lendületet kap­jon. A Szovjetunióban nagy­ra értékelik mindazt, amely- lyel az észt dolgozók hozzá­járulnak az össznépi felada­tok megoldásához. Az SZKP Központi Bizottságának meg­győződése, hogy a társadal­mi fejlődés e szakaszában az észt dolgozók mindent meg­tesznek a történelmi felada­tok megvalósítása érdeké­ben. Hozzátette: mindez az észt fiatalokra is vonatkozik — A kongresszuson azon gondolkozzanak el közösen, hogy hogyan lehel még erő­teljesebben ehhez hozzájárul­ni — mondotta. Biztosította a fiatalok kül­dötteit, hogy feladataik meg­valósításában számíthatnak a párt segítségére, támogatásá­ra és figyelmére. Mihail Gorbacsov végezetül sok si­kert kívánt a kongresszus munkájához. Újabb nemzetközi tanácskozás Budapesten A népesedésről A jövő héten — február 24. és 27. között — a ma­gyar fővárosban rendezik meg az európai regionális népesedési értekezletet. A rendezvény az első azoknak a regionális értekezleteknek a sorában, amelyeket a'z ENSZ 1984-es mexikóvárosi nemzetközi népesedési kon­ferenciája után tartanak. A budapesti tanácskozáson át­Fejlődő szolgáltatás Korszerű Roma.vor típu­sú gépeket állítottak üzembe Kaposváron a Szolgáltató Ipari Szövet­kezet nyomdai részlegé­nél. Az új gépekkel a szövetkezet a szolgáltatá­sait szeretné bővíteni és gyorsabba tenni. tekintik a Mexikóban elfo­gadott akcióprogram regio­nális ajánlásait, és elemzik az európai kontinens külön­leges népesedési helyzetét. A magyar kormány az ENSZ felkérésére vállalta a rendez­vény lebonyolítását. Az értekezleten — a ha­sonló ENSZ-tanácskozások gyakorlatának megfelelően — kormányképviselők vesz­nek részt, mondják el állás­pontjukat a népesedési és a népesedéspol i ti ka i kérdések­ben. A tanácskozásra meg­hívták valamennyi európai országot, valamint az Egye­sült Államokat és Kanadát. Képviselteti magát a népe­sedés kérdéseivel foglalkozó több ENSZ-intézmény is. A konferencia házigazdája a magyar kormány megbí­zásából a Központi Statisz­tikai Hivatal. A magyarkor­mányküldöttség vezetője Nyitrai Ferencné államtitkár, a KSH elnöke, s a delegáció munkájában — a KSH szak­értőin kívül — részt vesznek az Országos Tervhivatal, a Külügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Aka­démia képviselői is.

Next

/
Thumbnails
Contents