Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-20 / 43. szám

1 Somogyi Néplap 1987. február 20., péntek )OGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA Felmondás és felmentés Védik a fogyasztót, segítik a felhasználót Munkák ai analitikai laboratóriumban A Somogy Megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Központ laboratóriumaiban ilyenkor, a tél végéhez kö­zeledve is bőven van tenni­való. Az analitikai laborban például a mezőgazdásági nagyüzemek tavaszi növény- védelmi munkáihoz nyújta­nak. támogatást azzal, hogy segítenek „eligazodni” az egyes szerek keverésében. Ennél az eljárásnál még a víz is szerepet játszhat: ke­ménysége vagy lágysága be­folyásolja a keverhetőséget. Dr. Visi Éva vegyészmérnök mondja: — A nagyberki Kapos Völ­gye Termelőszövetkezettől mintát kaptunk az Atrazin és Alirox kombinációjából, amit a kukorica vegyszeres gyomirtásához szerettek vol­na felhasználni, de valame­lyik szer kicsapódott, s így nem lehet alkalmazni. Most vizsgáljuk a jelenség okát. A laborban tavasztól őszig az elsődleges cél a szerma­radékok meghatározása a terményekben, hogy ezek A hatóságok döntésével még mem éri el célját az el­járás. Szükség van arra is, hogy a határozatban foglalt rendelkezésnek eleget tegye­nek. Ha az érintettek önként nem teljesítik kötelezettsé­geiket, a határozatnak külön eljárásiban., a végrehajtás ke­retében kell érvényt szerezni. Az államigazgatási szervek eljárásának több fázisa le­het. Előfordulhat, hogy már az elsőfokú — a legelső ha­tározatot kiadó — szerv dön­tése végrehajtható. Ha pél­dául a határozat azonnali végrehajtását rendelték el, a fellebbezésről lemondtak, vagy nem nyújtottak be fel­lebbezést, illetve nincs is he­lye fellebbezésnek. A másod­fokú határozat a közléssel ('kézhezvétellel) jogerőssé vá­lik és végrehajtható. Magá­tól értetődik, hogy ha ,teljesí­tési határidőt állapítottak meg, meg kell várni, amíg az előírt időtartam letelik. A határozat kikényszeríté­sére irányuló eljárás a vég­rehajtás elrendelésével in­dul. Ha a teljesítendő hatá­rozat kiadására kérelem alapján került sor’, a végre­hajtás elrendelését is kenni kell, éspedig mindig attól az áHiaímgaagatási szervtől, amelyik első fokon járt el. Ezzel nem célszerű sokáig várni, mert ha a végrehajtó határozat jogerőre emelkedé­sétől számítva három év el­telik, az eljárást már nem lehet lefolytatni. biztonságosan kerülhessenek felhasználásra. Télen az ép­pen adódó igényeket elégít­jük ki, kidolgozzuk például az új szerek felhasználási eljárását és ilyenkor is fo­lyik a szermaradvány-vizs- gálat. Fontos annak megállapítá­sa, hogy a betakarítást kö­vetően hosszabb időn át tárolt termélvények — mint ami­lyen a gabona, a burgonya, a hagyma — nem tartalmaz- nak-e a fogyasztóra nézve káros szermaradványokat. Megvizsgálják a takarmá­nyozásra szánt silót is. A burgonyát, a hagymát csírá­zásgátló szerekkel, a raktá­rakat fertőtlenítő anyagok­kal kezelik, ezekből azonban a felhasználás idejére már semmi sem maradhat a ter­ményben, ami árthat a fo­gyasztó egészségének. Elő­fordul — ritkán —, hogy az exportra szánt áru szállítá­sához előbb érkezik vagon, mint ahogyan a rakomány egészségügyi szempontból megfelelne a kívánalmak­A végrehajtás menete at­tól függ, hogy milyen kötele­zettséget ír elő a határozat. Más-más szabályok vonat­koznak ugyanis, ha pénzösz- szeg behajtását, valamely cselekmény végrehajtását, és ha meghatározott ingóság kiadását kell foganatosítani. Ha a határozat pénz meg­fizetését rendeli el, és a kö­telezett magánszemély ezt nem teljesíti, az első fokon eljárt államigazgatási szerv felhívja a kötelezett mun­káltatóját (a járandóságot fo­lyósító szervet), hogy a ha­tározatban megjelölt össze­get a kötelezett munkabéré­ből, szövetkezeti vagy egyéb, időszakonként visszatérő já­randóságából, követeléséből vonja le, és utalja át, illető­leg fizesse ki a jogosultnak. Ha közvetlen letiltásra nincs lehetőség, vagy az nem ve­zetett, illetőleg aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményire, a munkabér mellett a kötelezett egyéb va­gyontárgyait is végrehajtás alá kell vonni. Ilyenkor a végrehajtást az adóhatóság foganatosítja az adóbehajtás általános szabályai szerint. Ha jogi személy vagy jo­gi személyiséggel nem -ren­delkező más szervezet nem fizeti meg a tartozását, az első fokon eljárt államigaz­gatási szerv felhívja a köte- lezett bankszámláját vezető pénzintézetet, hogy az össze­get a kötelezett számlájáról nak, ilyenkor inkább késik a szállítmány, akkor viszont már kifogástalanul indíthat­ják útnak. — Az ilyen esetre alig akad példa — kapcsolódik a beszélgetésbe Orosz Ferenc vegyészmérnök, az analitikai laboratórium vezetője. — A gazdaságok növényvédelmi szakirányítóit és a munká­ban résztvevőket dicséri, hogy kevés a probléma a terményekkel. Felelősséggel végzik a dolgukat, tudják, hogy gazdaságuk jó hírét te­szik kockára egy-egy szállít­mánnyal, kerüljön az bel­földre vagy külföldre. Néhány éve szerezték be a gázkromatográfot, ezzel a műszerrel most az exportra szánt babot vizsgálják. Rö­videsen a ■ nagyberkiek is választ kapnak arra a kér­désükre, mi okozza a gon­dot a szerkombinációnál, amivel a kukorica gyomir­tását szeretnék elvégezni... H. F. utalja át, illetőleg fizesse ki a jogosultnak. Ha a végrehajtás meghatá­rozott cselekmény elvégzésé­re (ingatlan birtokba adásá­ra, lakás kiürítésére) vagy meghatározott magatartásra irányul, a végrehajtást az a legalsóbb fokú államigazga­tási szerv foganatosítja, amelynek illetékességi terü­letén a kötelezett lakása vagy székhelye, illetőleg az ingat­lan van. Ha nem a végre­hajtást elrendelő államigaz­gatási szerv jogosult a foga­natosításra, e célból az ille­tékes szervet kell megkeres­ni. A végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító ál­lamigazgatási szerv határoz, így a meghatározott cselek­ményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, vagy feljogosíthatja a jogo­sultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére el­végezze, illetőleg mással el­végeztesse. Ha a kötelezett meghatáro­zott ingóság kiadására köte­les, az ingóság helye szerin­ti legalsóbb fokú államigaz­gatási szerv az ingóságot a helyszínen jelenlevő jogo­sultnak átadja, illetőleg az ingóságnak a jogosuihoz való szállítása iránt intézkedik. Ha a köteleaett a megha­tározott ingóság kiadását megtagadja, az államigazga­tási szerv a rendőrség köz­reműködését kéri, és a vég­Az elmúlt év végén jelen­tősen megváltozott a felmon­dási idő és a felmondás alat­ti munkavégzés alóli felmen­tés jogi szabályozása. Koráb­ban akár a dolgozó, akár a munkáltató mondott fel, a felmondási idő teljes tarta­mára, vagy annak egy részé­re a munkáltató felmenthet­te a dolgozót a munkavég­zés alól. Erre az időre a dol­gozót átlagkereset illeti meg. Ha a munkáltató mondott fel, akkor új munkahely ke­resése címén a jogszabály­ban meghatározott szabad időt volt köteles biztosítani. Az utóbbi kötelezettséget az új szabályozás is megtartot­ta. A munkáltatói felmondás esetén, az új munkahely ke­resésére szabadidőt kell biz­tosítani. Ennek mértéke 15 naptól 30 napig terjedhet attól függően, hogy mennyi a felmondási idő. A felmon­dási idő 15 naptól 6 hónapig terjedhet. Ez a keret, ame­lyen belül a felmondási idő mértékét a munkaviszony­ban töltött idő tartam ától és a végzett munka jellegétől függően a kollektív szerző­dés határozza meg. Ezen kí­vül nincs kötelező felmen­tés,. A korábbi mérlegelési jog­kör jelentősen szűkült: a Immár nyolcadik éve, hogy életre hívták a városi alko­holizmus elleni bizottságot Kaposváron. Korábban úgy látszott, hogy a szervezet szélmalom-harcot folytat, az „ utóbbi idők tapasztalatai mást mutatnak. A múlt évi beszámolóból kitűnt, hogy érezhetően visz- szaszorult az italozás a me­gyeszékhelyen. Ez jórészt a Minisztertanács októ­beri határozatának köszön­hető: január 2-ától a ven­déglők után az élelmiszer- boltokban sem lehet szeszes nehajtást azonnal foganato­sítja. Ha a meghatározott ingó­ság nincs meg, a jogosult kérheti az ingóság pénz­egyenértékének megállapítá­sát. A pénzegyenértéket a végrehajtást foganatosító szerv határozattal állapítja meg. A további végrehajtás e pénzösszeg behajtása iránt folyik. Mint említettük, a végre­hajtás az államigazgatási el­járás befejezéséként hozott határozat gyakorlati meg­valósítására irányul. A vég­rehajtási eljárásra akkor ke­rül sor, ha a kötelezett ön­ként nem tett eleget köte­lességének, és ezért állami kényszert kell vele szemben alkalmazni. Az esetek túl­nyomó részében az állam- igazgatási ügyben hozott ha­tározat jogerőre emelkedése után a kötelezettnek rhég hoRszabb-rövidebb időt ad­nak az önkéntes teljesítésre. Ha azonban ez az idő ered­ménytelenül telt el, akkor indokolt, hogy az államigaz­gatási szerv gyorsan, késle­kedés nélkül érvény szerez­zen a határozatának. Ezért a főszabály — amely alól csak néhány kivétel van —, hogy a végrehajtás során hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Végrehajtási kifogással az élhet, aikinek a jogát a vég­rehajtás sérti. Ez rendszerint a kötelezett, de lehet más személy, esetleg a jogosult is. A kifogást a sérelemből szerzett értesüléstől számított bárom nap alatt a végrehaj­tást foganatosító szervnél kell előterjeszteni. (Folytatjuk.) Dr. Bálint Tibor munkáltató a dolgozót csak rendkívül indokolt esetben mentheti fel a munkavégzés alól, ha a munkavállaló mond fel, illetve csak rendkívül in­dokolt esetben lépheti túl a kötelező felmentés időtarta­mát. Erre a rendkívül indo­kolt esetre a jogalkotó egy példát említ, a szervezett munkaerő átcsoportosítást. Szervezett munkaerő átcso­portosítására a muiikaerő- közvetítő szervek közremű­ködésével legalább két mun­káltató között kerülhet sor akkor, ha az egyiket felszá­molják, vagy a munkáltató­nál tíz lőnél több dolgozó válik feleslegessé. A jogalkotó álláspontja az, hogy a rendkívüli indokolt­ság körét nem lehet kiter­jesztően értelmezni. Ezért nem elfogadható munkálta­tói magatartás ha a nyugdí­jazás miatti felmondást egy hónapot meghaladó munka­végzés alóli felmentés kísér. Erre a korábbi szabályozás alatt gyakran volt példa. A munkaviszony felmon­dása miatt történő felmen­tést meg kell különböztetni a munkavégzés alóli felmen­tésnek azoktól az eseteitől, amikor a dolgozó és a mun­káltató között nincs szó a munkaviszony megszűnésé­ről, hanem jogszabályi ren­italt árusítani reggel kilenc óra előtt. A városi AEB minden ter­vezett összejövetelét meg­tartotta a múlt esztendőben. Nem tűztek ki elérhetetlen célokat, csak olyanokat ter­veztek, amelyeket biztonság­gal végre is tudtak hajtani. A tavalyi vizsgálatok sze­rint sok szeszes italt árusí­tó hely van Kaposváron, de az ezek munkáját ellenőrzők száma kevés. Az AEB részt vállalt a vizsgálatokban és ennek megfelelően harminc­két városi és négy városkör­nyéki üzletet néztek meg. Volt közöttük italbolt, büfé, vendéglő is, amelyek állami, szerződéses, meg magánkeze- lésűek. Majd mindenhol ta­láltak hiányosságot, éppen ezért a későbbiekben újra meglátogatják az üzleteket. A szakszervezetekkel és a munkahelyi vezetőkkel jó kapcsolata van az AEB- nak. De a munkafegyelem javítása érdekében ponto­sabban meg kellene határoz­ni a teendőket. A téli gépjavítást követő­en megkezdődött a mezőgaz­dasági vontatóeszközök, pót­kocsik, erőgépek vizsgázta­tása. A Somogy Megyei Ta­nács Közlekedésfelügyelete hagyományosan helyben, téeszeknél, vállalatoknál vég­zi el a járművek ellenőrzé­sét. Egyelőre négy települé­sen szervezték meg a me­gyében a vizsgáztatást, de az utólagos bejelentkezéseket is elfogadja a közlekedésfel­ügyelet. Házivizsgákat először 1972- ben végeztek. Akkor és ké­sőbb is egy ideig évente leg­alább 20 jelentkezés érkezett Kaposvárra. A visszaesés egyik oka, hogy a vizsgára kötelezettek nem szívesen vállalják a szervezést.' A közlekedésfelügyelet ugyanis abban az esetben vállalja a helyi ellenőrzési, ha legalább detkezés vagy munkáltatói intézkedés alapján mentesül a dolgozó a munkavégzés alól. Ilyen: ha a dolgozó sza­vazáson vesz részt, hatósági, bírósági vagy munkaügyi döntőbizottsági idézésre ta­núként megjelenik, tanácsta­gi minőségben jár el, kötele­ző orvosi és rendőrorvosi vizsgálaton, hadkötelesként sorozáson vagy katonai nyil­vántartásba vételen jelenik meg, önkéntes tűzoltói te­vékenységet végez. Ilyenkor a távol töltött időre, vala­mint a dolgozó házastársa (élettársa), gyermeke vagy saját szülője halála esetén egy munkanapra, a véradás­ra történő rendkívüli be­rendeléskor a teljes mulasz­tott időre, egyéb véradáskor legfeljebb négy munkaórára átlagkereset jár a dolgozó­nak Ezen kívül csak jogsza­bályban meghatározott eset­ben jár átlagkereset a mun­kából kiesett munkaidőre. Munkaidőben való távozás vagy más tevékenység csak akkor engedélyezhető, ha a feladat a munkaidőn kívül nem végezhető el. Erre az időre munkabér nem jár, ki­véve, ha nem túlmunkaként való teljesítésében megálla­podtak. Dr. Hegedűs György 1987-ben továbbra is a megelőzés, az italozási szo­kások változását célzó isme­retterjesztő munka lesz az AEB elsődleges feladata. Se­gítséget nyújtanak a gyógyí­táshoz és az utógondozáshoz. Az illetékes hatóság ezután a bizottság véleményét is ki­kéri abban, hogy hol nyílhat szeszes italt árusító üzlet. A népfronttal és a rendőrség­gel karöltve vizsgálják majd a kérelmeket és csak a leg­indokoltabb esetben adnak zöld utat újabb italárusító­helyek nyitásához. Különös tekintettel lesznek az iskolák és munkahelyek környékére. Nemcsak az újonnan épülő üzleteket, vendéglőket véle­ményezik, hanem a már meglévők kilenc előtti árusí­tási kérelmét is felülbírál­ják. A tagok az év első ösz- szejövetelén éltek is ezzel a lehetőséggel. Öt élelmiszer- bolt kérte — az idegenfor­galomra és a főútvonalra te­kintettel —, hogy a reggeli nyitástól árulhassanak alko­holt is. Az AEB minden ké­relmet alaptalannak talált. 40 gépet tudnak felsorakoz­tatni a szervezők. A vizsga- bizottság napi normája 80 és 100 jármű között van. A másik oka a megcsap­pant érdeklődésnek, hogy a mezőgazdasági üzemek gép­parkja egyre öregebb, több az éves vizsgás munkaesz­köz. Ezeknek az egyidejű, gyors fölkészítése, javítása nagy feladat. Pedig az a ter­mészetes, ha télen javít, nyáron dolgozik az üzem. A házivizsga ezt teszi lehetővé, ráadásul a kisebb javításo­kat is elvégzi a közlekedés- felügyelet. Így elérhető, hogy megbu­kott gép ne legyen. A helyi szakembereknek is módjuk van arra, hogy megismerjék a vizsgáztatás technológiáját, és később ennek alapján ké­szítsék fel a gépeket. ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A HIVATALOK A végrehajtási eljárás Előssőr gyakorolt Jogosítvány Az alkoholizmus ellen Megkezdődött a mezőgazdasági gépek vizsgáztatása Kevesebb a házivizsga

Next

/
Thumbnails
Contents