Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-12 / 9. szám
2 Somogyi Néplap 1987. január 12., hétfő GÖRÖGORSZÁG—TÖRÖKORSZÁG Tűzpárbaj a határon Pakisztáni tárgyalások Gorbacsov üzenete Cuellarhoz A magyarázatok természetesen homlokegyenest eltérnek, ám a tény tény marad: a görög—török határvonalon történt legutóbbi — kivételesnek korántsem nevezhető — konfliktus ezúttal halálos áldozatokat is követelt. Két török és egy görög vesztette életét a katonai járőrök kétórás gépfegyveres összecsapásában. Az athéni tiltakozás szerint egy háromtagú görög határőregységre lőttek rá ok nélkül a török oldaliról. Az ankarai változat alapján viszont a görög katonák előbb török felségterületre hatoltak be, majd felszólításra sem voltak hajlandók megállni vagy távozni. Az újabb incidens hevességét, tartós hatását jelezte az is, hogy napokkal később sem sikerült tető alá hozni a két ország illetékes tisztségviselői között tervezett határtalálkozót, ahol pedig éppen olyan szabályok kidolgozása lett volna a feladat, amelyek betRFtásfrvsl ft jövőben ptée>= Füihptpok (eikemthetőb= bek1?)' lennének n decemberi* he* hasfffllé incidensek: A friss ös6£ees8pás nem* esek e két érintett fővárosban keltett vihart, hanem — érthető módon — a brüsszeli NATO-központ vezetői körében is. Elvégre mind Görögország, mind Törökőr^ szág NATO-tag- A történelmi múltban gyökerező, évszázados ellenséges viszony, párosulva napjaink jó néhány akut ellentétével nemegyszer azonban szinte valószínűtlenné teszi e szövetségi kapcsolatokat. Egy jellemző megfogalmazás szerint a két állam nem csupán a NATO- ért, hanem a szomszédos NATO-partner éllen is fegyverkezik. Nem csoda tehát, hogy Brüsszelben évek óta komoly gondot okoz a „délkeleti szárny” ingatag volta, az a paradox helyzet, hogy immár harmadik esztendeje olyan hadműveleti terveket sem képesek kidolgozni, amelybe egyszerre bevonhatnák a görög és a török hadsereg alakulatait. S itt persze már egyáltalán nem elvont ellenszenvről, vagy történelmi homályba tűnő sérelmekről van szó, hanem az égei-tengeri ellenőrzés joga körüli konkrét érdekellentétekről. Dióhéjban összefoglalva: a viták a földrajzilag Törökországhoz igen közeli, ám jogilag Görögországhoz tarzó szigetvilághoz kötődnek. Ennek (bár a felszínen ez jelentkezik) nemcsak katonai jelentősége van, hanem a területi vizek meghatározása, a kontinentális talapzat hovatartozása nyomán húsbavágó gazdasági-stratégiai fontossága is. (Gondoljunk például a halászat mellett az esetleges kőolaj-lelőhelyekre ...) A légtérsértések és az átrepülési jogok ellenőrzése szintén számtalan tiltakozást vált ki — mindkét oldalon. A legsűrűbben emlegetett példa Lemnosz szigete. Görögország ragaszkodik hozzá, hogy itt állomásoztatott csapatai is részt vehessenek egy közös NATO-hadgya- korlaton, Törökország viszont azok bevonása ellen emel vétót. Innen származik, hogy sorra kudarccal jártak a brüsszeli egyeztetések, amit a két ország közti közvetlen párbeszéd előrehaladásának hiánya csak tovább súlyosbít. Márpedig ez utóbbira, tehát az Athén—Ankara viszony érezhetőbb felmelegedésére nemigen lehet számítani. A fő ok természetesen (meglehet, ezt kellett volna az érdekösszeütközések felsorolásakor vitathatatlan elsőként említeni) — Ciprus. A kis földközi-tengeri állam válsága 1974 óta gyakorlatilag semmivel nem került közelebb a megoldáshoz. Ekkor, a „fekete ezredesek” idején egy Athénból ösztönzött, de csakhamar elvetélt puccskísérlet nyomán szálltak partra török csapatok a szigeten, s napjainkig ellenőrzésük alatt tartják annak északi harmadát. Nem vezetett eredményre sem a két népközösség vezetőinek több szakaszos tárgyalási próbálkozása, sem az ENSZ égisze alatt megkísérelt közvetítés. Sőt, a jelek szerint érezhetően előrehaladt az elkülönítési folyamat: a? úgynevezett &88lf=§i£rysi Török Köztér* saség önálló pénzt és útié* velet boesájtött ki, alkot* mányt fogadtak el, és külön parlamenti, valamint elnökválasztást rendeztekEhhez képest minden egyéb téma háttérbe szorul. A török—ógörög ellentéteket igazán fajsúlyossá a katonapolitikai vetület teszi. A Szov* jetunióhoz fűződő viszony, a balkáni erőviszonyok, a robbanásveszélyes Közel- Kelethez való közelség, a mindkét országban megtalálható amerikai támaszpontok ügye — mind olyan tényező, amelyet a NATO tervezőinek számításba kell venni, amikor a ikét állam „súlyát” mérlegelik. Ügy tűnik, legalábbis az Egyesült Államok katonai segélyei erre utalnak, hogy ezen összevetésben általában Törökországot tartják „megbízhatóbb partnernek”. Az úgynevezett Rogers-formula alapján ugyanis a két szövetséges részére folyósított összegeket elvileg 7:10 arányban osztják meg évről évre — Ankara javára. Másrészről azonban (gazdasági fejlettség. külföldi megítélés) sokszor Athén könyvelhet el sikereket. Igaz, mostanság sokan beszélnek egy török gazdasági „csodáról-” is. A Közös Piac teljes jogú tagjaként Görögország „kapukon belülről” fékezheti az EGK és Törökország közeledését, nem is nagyon titkolva, hogy saját szempontjainak érvényesítése nélkül aligha fogad el bármilyen határozatot. Legutóbb például úgy nyilatkoztak: Athén nem ellenzi kategorikusan a tárgyalásokat, de jelenleg még „korainak” tartja a nyugat-európai gazdasági közösség és Törökország közti társult viszony kialakításáról kezdendő megbeszéléseket. Ciprus és kőolaj, légtérviták és gazdasági ellentétek, katonai megfontolások és történelmi gyökerek — hosz- szan lehetne tehát elemezni a „délkeleti szárny” helyzetét. Egy dolog azonban biztos : amíg a görög—török közeledés terén nem kerül sor áttörésre — s ez aligha várható a közeljövőben — addig mindig számítani kell a mostanihoz hasonló ha tár incidensek megismétlődésére. Szegő Gábor Edirne városban eltemetik a határincidens török áldozatait Horn Gyula külügyi államtitkár január 8—10 között látogatást tett Pakisztánban. Megbeszélést folytatott Abdul Szattar külügyi államtitkárral, valamint a pakisztáni kormány több más vezető képviselőjével. Fogadta őt Gúlám Iszhak Hán, a szenátus elnöke és Szahibzada Ja- kub Han külügyminiszter. A tárgyalásokon a felek áttekintették a magyar—pakisztáni kapcsolatok helyzetét, fejlesztésük lehetőségeit, valamint véleménycserét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel a dél-ázsiai térség problémáira. Ünnepi munkásőr egységgyűlést tartottak Kőbányán, ahol a Pataky István munkásőregy- ség csapatzászlójára Grósz Károly, az MSZ MP PB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára tűzte föl a Vörös Csillag Érdemren det A Szovjetunió kötelességének tartja, hogy az ENSZ nemzetközi békeévét követően tájékoztassa az Egyesült Nemzetek Szervezetét arról, hogy mit tett a békeévvel kapcsolatos remények valóra váltása érdekében — mutatott rá a Javier Pérez de Cuellarhoz, az ENSZ főtitkárához intézett, Moszkvában szombaton közzétett üzenetében Mihail Gor- bapsov, az SZKP KB főtitkára. A szovjet vezető föltette a kérdést: nem kötelessége-e minden országnak hasonlóképp eljárni? Mihail GorbftPSPV megái* lapította, hogy a nemzetközi békeév sajnos nem törte meg az olyan évek sorozatát, amelyekre a gyorsuló ütemű fegyverkezési hajsza volt a jellemző, mivel a világszervezet nem minden tagállama törekedett arra, hogy tettekkel és ne szavakkal segítse elő a fegyverzet csökkentését. Az év elején, január 15-én a Szovjetunió méreteit és célját tekintve példa nélküli kezdeményezéssel, a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésének, a tömegpusztító fegyverek — köztük a vegyi fegyverek — az évszázad végéig történő teljes felszámolásának programjával jelentkezett. Az év során az egyes vonatkozásait tekintve konkretizálta ezt a programot és gyakorlati lépésekkel támasztotta azt alá. Nukleáris kísérleti telepein akkor már öt hónapja csend honolt. A szovjet moratórium 1987. január 1-je utáni — egészen a következő amerikai nukleáris robbantásig tartó — meghosszabbítása újabb esélyt ad arra, hogy hatékony akadályt állítsanak a nukleáris fegyverkezési hajsza útjába — hívta föl a fi* gyeimet üzenetében a fő* titkár. Mihail Gorbacsov emlékeztetett az amerikai elnökkel tartott reykjavíki találkozójára, amelyre azért volt szükség, hogy megoldást találjanak a nukleáris és űr- fegyverek kérdéskörének alapvető problémáira. Az azzal kapcsolatos remények, hogy a találkozó gyakorlati eredményekkel végződik, nem igazolódtak. A reykjavíki találkozó ugyanakkor soha nem látott magaslatokra emelte a nukleáris leszerelés ügyét, s innen új távlatok nyílnak. A szovjet vezető hangsúlyozta: a Szovjetunió nem azért törekszik az atomfegyverek megsemmisítésére, hogy ezáltal fölénybe kerüljön a hagyományos fegyverek terén. A Varsói Szerződés tagállamaival közösen,1 1986 júniusában Budapesten ezért tett javaslatot az európai haderők és hagyományos fegyverzet csökkentésére, amely az Atlanti- óceántól az Uraiig terjedő térséget érintenéGorbacsov üzenetében sorra vette a leszerelési intézkedések hatékony és megbízható ellenőrzését szavatoló szovjet javaslatokat s rámutatott, hogy az ilyen lépéseknek kölcsönöseknek kell lenniük, ám a másik fél éppen ez alól akar kibújni, jólehet korábban maga követelt szigorú ellenőrzési intézkedéseket. A Szovjetunió egyetért azzal, hogy a fegyverkezési kiadások csökkentése révén felszabaduló összegeket a szociális és a gazdasági fejlesztés céljaira kel fordítani. Kedvezően reagált az el nem kötelezett országok hararei felhívására, teljes megértéssel és a gyakorlati lépésekre való készséggel fogadta a „négy kontinens hat államának” felhívását, a szovjet—indiai találkozó során pedig aláírták a nukleáris fegyverektől és erőszaktól mentes viliág elveit megfogalmazó delhi nyilatkozatot. A továbbiakban Mihail Gorbacsov részletesen foglalkozott a helyi kezdeméFordulat a francia sztrájkmozgalomban Felbőszült a kispolgárság nyezésekkel, a regionális konfliktusok felszámolására irányuló szovjet külpolitikai tevékenységgel— EmlŐifMtP* tett rá, hogy országa témp* gatja a balkáni atomfegy- vérmentes övezpf létrehozására irányuló bolgár és re* mán, az észak-európai ha* sonló övezet megteremtését célzó finn javaslatot, a vegyi fegyverektől mentes Kö- zép-Európa megteremtésének csehszlovák és NDK-beli tervét. Kész munkálkodni az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánítását javasoló ENSZ-felhívás megvalósításán és egész sor kezdeményezést tett az ázsiai és csendes-óceáni térség jövőjével kapcsolatban, támogatja az óceán déli részén létrehozandó atomfegyvermentes övezet tervét és aláírta az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyveket. Annak érdekében, hogy kimozdítsák a holtpontról a közel-keleti rendezés ügyét, javasolta: az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak részvételével hozzanak létre előkészítő bizottságot a nemzetközi békekonferencia összehívására. Szovjet részről törekszenek az Afganisztán körüli helyzet haladéktalan rendezésére. A Szovjetunió a közép-amerikai és az Afrika déli részén kialakult helyzet rendezésére törekszik. A szovjet vezető üzenetében végezetül hangsúlyozta: országa a világszervezet szerepének és hatékonyságának növeléséért száll síkra. Felértékelték a márkát A nyugatnémet márka és a holland forint 3—4 százalékos felértékelésében egyeztek meg szombaton este az európai pénzügyi rendszerben (EMS) tömörült országok pénzügyi szakértői Brüsszelben. A többi valuta árfolyamát nem módosítják a 12 közöspiaci tagország közül nyolcnak a valutáját magába foglaló rendszerben, amelynek az a célja, hogy az árfolyammozgásokat bizonyos határok között szabályozza. Az energiaszolgáltató szektor munkásainak sztrájkja fordulatot hozott a francia közszolgálat három hete folyó bérkövetelő mozgalmában. Az áramtermelés csökkenése, amelynek hatását a villamos művek a szükségesnél nagyobb kikapcsolásokkal még fokozta is, kirobbantotta a forrongó indulatokat a kispolgárságból, s ezt Chirac miniszterelnök és az RPR párt buzgón igyekszik politikailag meglovagolni. Több városban is tüntettek a villamos művek helyi irodái előtt. Az alig pár száz főnyi tüntetések résztvevői nagy hangerővel és haragjuk látványos kifejezésével ellensúlyozták csekély tömegeiket. A pékek számos helyen összekenték kisüthetet- len kenyértésztájukkal a villamos művek helyiségeit, másutt paradicsommal, záptojással hajigálták meg a felbőszült boltosak az áram- szolgáltató irodáit. Párizsban és környékén megszállták helyiségeiket, sőt tettleg is bántalmazták a hivatalnokokat, akik egyébként nem sztrájkolnak. A hangoskodó csoportokat legtöbb helyen a chiracista RPR parlamenti képviselői vagy polgármesterei vezették, Nizzában testvéri egységben meneteltek a szélsőjobboldali nemzeti front képviselőivel a menet élén. A kis- és középvállalkozók párizsi szövetsége minden tagját tüntetésre szólította Rendkívüli bizottságok hétfőre, de a tüntetés jelszavát eredetileg maga Jacques Toubon, az RPR főtitkára adta ki. Miután a nagyobbik kormánypárt teljes erővel belevetette magát a politikai izgatásba, amivel revansot remél venni a diákmozgalomtól elszenvedett vereségéért. Chirac miniszterelnök a megfontolt, aggódó államférfi mezében fellépve inthette nyugalomra az egymásnak feszülő erőket. Daniel Ortega, Nicaragua elnöke felmutatja az országnak az 1979-es forradalom óta első alkotmányát Afganisztán tíz tartományában rendkívüli bizottságokat hoztak létre a nemzeti megbékélés előmozdítására — jelentette a Bahtar afgán hírügynökség. A bizottságok munkájában az afgán társadalom széles rétegeinek képviselői, munkások, parasztok, törzsi és vallási vezetők, valamint az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt és több társadalmi szervezet aktivistái vesznek részt. A bizottságok alakuló ülésein megvitatták a nemzeti megbékéléssel ösz- szefüggő legfontosabb feladatokat. Az ENSZ égisze alatt folyó közvetett afgán—pakisztáni tárgyalások legközelebbi fordulóján Afganisztán a szovjet csapatok kivonására olyan előnyös javaslatot tesz, amely megfontolásra kell, hogy késztesse Pakisztánt — közölte New Yorkban Farid Zarif, Afganisztán állandó ENSZ-képvi- selője.
