Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-12 / 9. szám
1987. január 12., hétfő Somogyi Néplap 3 Hat fémipari szakmában hatvanhat fiatal tanulja a szakma fortélyait *a Csepel Egyedi Gépgyárának Kaposvári Nehézgépgyárában. A korszerű tanműhelyekben szakoktatók irányításával készülnek hivatásukra. Az idén kilenc fiatal szakmunkástanulóval nő a gyár dolgozóinak száma. Képünkön a másodéves tanulók korszerű marógépeken Széles János szakoktató irányításával gyakorlaton vesznek részt. Növényvédő szakmunkások, kertészkedő A TABI BVG TAPASZTALATAI A KISZ KB ÜLÉSE Az ifjúság szabadidő sportjának és a KISZ kádermunkájának továbbfejlesztéséről tanácskozott a KISZ ' Központi Bizottsága szombaton, az ifjúsági szövetség székházában. Az ülésen részt vett és felszólalt Petrovszki István, az MSZMP KB osztályvezetője is. A testület meghallgatta Hámori Csabának, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP 1986. december 28-i üléséről. Ezt követően Domonkos László, a KISZ KB titkára terjesztette ető az ifjúsági vezetőkkel szemben támasztott követelményekről, a KISZ- vezetők kiválasztásáról és felkészítéséről a KISZ KP Intéző Bizottsága által megfogalmazott határozattervezetet. A KISZ KB tavaly februárban hozott határozatot a diáksport, az ifjúság szabadidősportja és turizmusa fejlesztéséről. Ennek végrehajtásáról Králikné Cser Erzsébet, a KB titkára adott szóbeli tájékoztatást, ezt a KB egyhangúlag elfogadta. Végül a testület meghatározta jövő évi munkatervét SENKI NEM AKAR KÉSZLETEZNI A sor végén a vevő kistermelők AZ ISMERET- SZERZÉS HETEI Újraéled egy régi módszer Sikeres is volt az önálló lépés Egynéhány településen már a múlt héttől, több helyen a mai naptól azzal a céllal gyűlnek össze emberek, hogy felfrissítsék a régit, vagy új szakismereteket szerezzenek. A megyei növényvédő állomáson hagyománya van az évenkénti továbbképzésnek: ez az a terület, ahol az átlagosnál is gyorsabb a megújulás nincs év, hogy ne kerülnének új szerek forgalomba, új eljárások a termelésbe. — Mind a nagyüzemekben dolgozóknak, mind a kistermelőknek érdeke, hogy lépést tartsanak az új ismeretekkel — mondta dr. Ja- sinka János, a növényvédő állomás igagaztóhelyettese. — Minden évben háromszázhat órás tanfolyamot szervezünk növényvédő betanított munkásoknak és méregrak tár-kezelőknek. Decemberben Nagyatádon, a múlt héten Boglárlellén, Barcson, Marcaliban, Kaposváron kezdődött el ez a mintegy két hónapig tartó tanfolyam. Hétfőn pedig mintegy harmincán Siófokon kezdik meg az ismeret- szerzést. A cél az, hogy mire kitavaszodik, és kezdődhetnek a munkák, megfelelő képzettségű emberek álljanak rendelkezésre a nagyüzemekben. — A növényvédelemben, a termeléstechnológiában rengeteg az újdonság. Elég utalni például a mostanában tért hódító bio-termelésre. Mennyi időre szól egy ilyen tanfolyamon szerzett ismeret? — Az általános gyakorlat szerint az itt kapott bizonyítvány három évig érvényes. Ezt követően feltétlenül szükség van továbbképzésre. Ez mindössze egy hetes, és a csurgói szakiskolával közösen minden évben másutt szervezzük. Január 12-én csaknem kétszáz résztvevővel Boglárlellén indul ez a továbbképzés. Igyekszünk ezeket filmekkel, diákkal minél szemléletesebbé tenni. Igen nagy jelentősége és gyakorlati haszna van a részvevők egymás közti tapasztalatcseréjének. Megkezdődtek a körzeti felügyelők táj értekezletei is: Üj szervezeti keretek között működik az idén hazánk egyetlen feketeszénmedencéjének legnagyobb bányaüzeme. A Mecseki Szénbányák mélyművelésből származó termelésének több mint a felét adó komlói bányaüzemben megszüntették az aknák eddigi viszonylagos önállóságát, s a a múlt héten Nagyatádon már megtartották. Ezeken a szakspecialisták a múlt év tapasztalatait elemezik, az előrejelzések alapján a várható veszélyhelyzetről kapnak tájékoztatást, hogy kellő módon és időben felkészüljenek elhárítására. Dr. Jasinka János azt mondta: összeségében a nagyüzemekben az igényes szakmai munkához, igényes felkészülés folyik —, sajnos ugyanez nem mondható el a kistermelésről. Jóllehet mind több zöldség és gyümölcs kerül tőlük közfogyasztásra, és sem a termelőnek, sem a fogyasztónak nem mindegy, hogy milyen módon és milyen minőségű áru ér a piacra. Figyelemreméltó az a TIT- tel közös kezdeményezés, amely egy régi, csaknem hatvanéves hagyományt elevenít fel: új formában, új tartalommal az ezüst- és aranykalászos gazdaképző- tanfolyamok oktató célját szolgálja. A tanfolyam elvégzése után — ugyanúgy mint régen — oklevelet kapnak a kistermelők. A megyében jó hírű a nagyatádi kertbarátkor. Itt a TIT-tel közösen már beindult a tanfolyam, több térségben — Csurgón, Kaposváron, Tabon, Boglárlellén, Siófokon —ahol intenzívebb kertkultúra folyik még a szervezésnél tartanak. — Ha nagyüzem számára fontos — mondta dr. Jasinka János — akkor a kistermelő számára talán még fontosabb, hogy kellő hozzáértése, szakértelme legyen. Hiszen többségük a szabadidejét feláldozva folytatja ezt a gazdaságilag értékes tevékenységet, és nem mindegy, hogy milyen haszonnal, eredménnyel. A kertbarátszövetség ezért is szervez rendszeres szakmai képzést például a megyeszékhelyen és környékén. Minden páros héten hétfőn a kaposvári Ruhagyárban és Kaposfüreden a párthelyiségben, a páratlan heteken pedig a szentjakabi művelődési házban és a to- ponári általános iskolában tartanak előadásokat. V. M. korábbi területi szervezetet úgy alakították át, hogy jobban megfeleljen a természeti adottságoknak és a gazdasági követelményeknek. A vízszinteshez közeli, úgynevezett lapos telepek fejtésére az abban leginkább járatos zobáki, a meredek dőlésűekére pedig a bétái bányászok „szakosodnak”. Másfél éve döntött arról a Budapesti Vegyipari Gépgyár tab gyáregységének közössége, hogy 1986. januárjától a korábbinál lényegesen nagyobb önállósággal kívánnak működni. Ez közbeeső lépcső a gyáregységi szervezet és a leányvállalati forma között. Miért választották az önálló elszámolást? Mert a korábbi ösztönző rendszerrel nem tudták elérni a tartalékok teljes feltárását, és arra is számítottak, hogy ha dolgozóik jövedelme közvetlenül függ az eredményüktől, akkor jobban, pontosabban és körültekintőbben végzik feladataikat. Ezzel együtt növekszik a gyári és az összvállalati hatékonyság is. A múlt év bizonyította, hogy helyesen döntöttek, amikor nem a leányvállalati formát, hanem az önelszámolású gyáregységet választották. — Ezt a döntést a vállalat igazgatósága tudomásul vette, aktívan támogatta — magyarázza Horváth Gyula gyárigazgató —, amelynek eredményeként a tabi gyár egy éve önelszámoló egységként végzi a munkáját. A tapasztalatok kedvezőek: az árbevételi tervet 10, a nyereségtervet 25 százalékkal túlteljesítettük. A közösségünk közvetlen haszna az, hogy a tényleges jövedelmek a túlteljesítésnek megfelelően nemcsak a tervezett Az elöljárók 169-en vannak a megyében. Társközségekben intézik az ügyeket, nem egyszer apró településeken, ahol rajtuk kívül nincs más hivatalos ember. Nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint arra, hogy gondját viselik a településnek, és újjászervezik a községi közéletet. Vállalkozásuk sikeres: a nagyobb közösség érdekeit figyelembe véve eredményesen képviselik falujuk érdekeit. Döntési joguk 12 féle ügyben van. Ezek közül azonban ma tulajdonképpen még csak kettőt — a segélyezést és a méltányossági elbírálást — gyakorolnak rendszeresen. Egyetértési jogukkal — az elöljáróságok megalakulását követő időszakban — számos esetben éltek már. Néhány Balaton- parti településen például azért nem tudja tartós használatba adni a tanács a társközségek üres telkeit, mert a helyi elöljáróságnak a hasznosítást illetően más az elképzelése. Valószínűleg jobhan ismerik a helyi igényeket és érdekeket az elöljáróságok, mint a községi tanács. 5 százalékkal, hanem 8 és fél százalékkal nőttek. Egyenletes és folyamatos volt a termelésünk, a jövedelmeket pedig összhangba hoztuk a teljesítményekkel. Növekedett és közvetlenebbé vált a kapcsolat az elért eredmények és a jövedelmek között. Nőtt dolgozóink felelősségvállalása, illetve a kisebb közösségek kezdeményező készsége. Tabon ma még csak a kezdeti lépéseket tették meg az önálló gazdálkodásra. A tervezett szervezeti keret még nem alakult ki teljesen. A Tabon szerzett kedvező tapasztalatok alapján azonban a vállalat minden termelő egysége hasonló módon dolgozik már. Tovább kell viszont javítani az önelszámolás személyi feltételeit, mérnökök, közgazdászok felvételével. — Ettől az évtől azt várom — mondta az igazgató, hogy a tartalékainkat még jobban kihasználjuk. Ez egyébként a gazdasági szabályozó rendszernek is egyértelmű követelménye. Az idén a jövedelmet csak a hatékonyság fokozásával, a felkutatott tartalékok kiaknázásával, a kollektív vezetés és felelősség előtérbe helyezésével tudjuk növelni. Ha sikerül ezt megvalósítani, akkor 1987-et is jól zárjuk majd. Krutek József A megalakulás előtt a községi tanácsok vezetői egy kicsit tartottak az elöljáróságoktól : ellenlábast láttak bennük, olyan intézményt, amely nehezíti a munkájukat, döntéseik végrehajtását a helyi érdekekre hivatkozva. Aztán hamar kiderült: értelmes együttműködésük úgy lendíthet a társközségek sorsán, hogy ennek a székhelyközség is hasznát veszi. Mert helyi erőket és lehetőségeket tárnak fel és mozgósítanak. A legszembetűnőbb a változás máris a társközségfejlesztő társadalmi munkák terén: az elöljáróságok nemcsak megszervezik az akciókat, hanem le is bonyolítják azokat. Kadankú- ton arra ösztönözték az elöljárókat, hogy a helyi igényeket gyűjtsék össze. Az eredmény: Visnyén és Hedrehe- lyen ismét szervezik már a körzeti orvos letelepítéséhez szükséges feltételeket. Másutt azt latolgatják, hogy miként lehetne ismét tanítani a társközség bezárt általános iskolájában. Az elmúlt másfél év bizonyította: életképes ötlet volt A Kaposvári Ruhagyár alapanyag-szállító partnerei közül egyes gyárak kihasználják a monopolhelyzetüket. A Fémlemezipari Művek például tavaly /Tíáromhónapos késéssel is szállított, a Pa- mutfonó-ipari Vállalat ütemezést nem vállal, s bizonytalan, hogy mikor milyen színű cérnát kapnak. A Magyar Selyemipar rossz minőségű bélésanyaga miatt a szükséges mennyiség más- félszeresét keli rendelniük. Ez több esetben felár elfogadására kényszerítette a ruhagyárat. Hallottunk ennél meggon- dolandóbb esetet is a Somogy Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság csütörtökön tartott ülésén. A Tungsram Rt. Kaposvári Elektronikai Gyárának alapanyag- és alkatrészgyártó partnerei a profilra való hivatkozással felosztották egymás közt a piacot. Egymás területére nem mennek át, így nincs piaci versenyhelyzet. Ez a számukra előnyös helyzet diktálta, hogy az elektronikai gyár tőkés importból szerezte be azokat az alkatrészeket — különböző vegyszerek, félvezetők —, amelyeket itthon gyártanak ugyan, de csak nyugati exportra. Az eset furcsasága, hogy az alkatrész ki sem megy az országból, de a magyar gyártási helyről mint „tőkésáru” kerül a gyárhoz... A két példa csak kicsiny töredéke a dr. Óvári László vizsgálatvezető, megyei népi ellenőrzési bizottsági tag által ismertetetteknek. Megtudtuk: a megye ipari vállalatainál az anyaggazdálkodás helyzete összességében nem javult a legutóbbi, megyei átfogó vizsgálat, azaz 1982 óta. Feleletet adott ara falugazda szerepre is vállalkozó elöljáróságok létrehozása. A társadalmi munka szervezésén túl részt vesznek a településtisztasági szemléken, a kereskedelmi ellenőrzéseken. Értékes a tapasztalatuk és a véleményük a gyámügyi viták eldöntésében, a birtokháborítási ügyek megoldásában. Megalapo- zottabbak a döntések véleményük birtokában akkor, ha a köztartozások eltörléséről vagy behajtásáról van szó. Az elöljáróság új intézmény. Lehetőségeiket most próbálgatják a falugazda szerepre vállalkozó elöljárók és a községi tanácsok. Maguk az elöljárók ha más területen is szereztek már gyakorlatot; minden második tíz évnél régebben tanácstag már. A közéleti tapatalato- kat jól egészíti ki élettapasztalatuk. A tanácsok viszont most tanulják, hogy az elöljárósággal is számolni kell. Előny is, gond is, hogy 10 elöljáró közül kettő túl volt már a 60. életévén, amikor megválasztották. Előny, mert ra is a vizsgálatvezető, hogy miért súlyosbodott az anyag- gazdálkodás helyzete, annak ellenére, hogy a vállalatok konkrét intézkedéseket is tettek a helyzet javítására. „Külső tényezők” játsszák a főszerepet — hangzott az összegezés. Melyek ezek? A monopolhelyzetben levő gyártó és készletező vállalatoknak megvannak az eszközeik, hogy a vevőt saját érdekeik elfogadására kényszerítsék. Nem vállalnak ütemezett szállítást, a visszaigazolások elmaradnak, minőségi kikötéseket nem fogadnak el, indokolatlan felárakat kötnek ki, felosztják egymás közt a piacot, a szállított mennyiség meghatározásakor a gyártó és nem a vevő érdeke érvényesül. Mindezek a készletek túlbiztosításához vezetnek, de a termelésben mégis zavarok voltak a készlet összetétele miatt. Gyakori az anyaghiány és a minőség miatti leálláskényszer folytán a termékváltás, ez ugyanakkor önköltségnövelő is, és zavarja az egyenletes termelést. Űjvári Miklós azután érdeklődött, hogy az utóvizsgálatban szereplő fél tucat vállalatnál tapasztalt helyzet mennyire „illeszthető” a somogyi ipari vállalatokra. A feleletből kitűnt: sajnos, másutt sem rózsásabb a kép. Ugyanakkor az is elhangzott: jó lett volna még több nagyvállalatot „megszondázni”. Tihanyi Zoltán hozzászólásában arra az anomáliára mutatott rá, hogy a vállalati anyaggazdálkodási osztályok munkája a „kész helyzetben” legtöbb helyütt anyagnyilvántartásra korlátozódik. B. J. tekintélyüket egy élet munkája alapozza meg. Nagyrészük ugyanis ott dolgozott a faluban pedagógusként, orvosként, tanácsi dolgozóként, vagy éppen mérnökként. S mert megszerették — nyugdíjba vonulásuk után is — maradtak. Gond viszont az, hogy kevés a fiatal. Tíz közül egy akad csupán. (A gond nem meglepő: a társközségek egy része is erőteljesen öregszik.) A megyei tanács-vb legutóbbi ülésén azt vizsgálta, hogy milyen feltételek között és milyen eredményességgel dolgoznak az elöljárók, és miként segítik munkájukat a községi végrehajtó bizottságok. A vizsgálat sok eredménye közül egyetlen adat: fennállásuk másfél éve alatt ötezer döntést hoztak. Igaz, ezek nagy része egyedi ügy. Hat százalékuk azonban olyan, amelyik a társközségek egészét érinti. Ezeket a döntéseket helyben hozták, s őrködtek a végrehajtásukon is. Valamilyen módon a társközségek érdekképviseletét is jelenti ez. S ha többre nem is vállalkoznának, mint erre az érdekképviseleti szerepre (pedig ennél jóval többre vállalkoztak) már megérte létrehozni őket. Dr. K. I. Sz«mz«fl átalakulás ELÖLJÁRÓK
