Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-10 / 8. szám

1987. január 10., szombat Somogyi Néplap 3 Százmillió folyóiratcikk közül Információs forradalom Útnak indították az első exportszállítmányokat Az információ minden kor­ban hatalmat, pótolhatatlan erőforrást biztosított tudójá­nak. A Rotsohild bankárok például úgy kétszerezték meg a vagyonukat a XIX. század­ban, hogy mindenkinél előbb értesültek Londonban Napó­leon waterloói csatavesztésé­ről. A mai világgazdaság pe­dig már elképzelhetetlen nap­ra, sőt órára kész informá­ciós központok, számítógépes adatbankok nélkül, amelyek a szakmai kérdésekre azon­nal megadják a választ. A magyar ipar is csak ak­kor boldogulhat, ha tudja, hogy mi történik a világ­ban, mit keresnek az egyes piacokon, s mit fejleszte­nek az egyes intézmények­ben. Az Ipari Informatikai Központnak éppen az a fel­adata, hogy az ipari tárca vezetőit informálja a világ- gazdaság és a világpiac vál­tozásairól. mindenkori állá­sáról, és ugyanakkor a vál­lalatokat is kiszolgálja, meg­alapozva kutatási, fejlesztési, termelési, technológiai és piaci tevékenységüket. — Minden kornak meg­volt a maga gazdasági mo­torja, ami hatalmasat lendí­tett a világon — mondja dr. Gágyor Pál, a központ vezérigazgatója. — Az első ipari forradalom idején pél­dául a gőzgép és a vasút, manapság a számítástechni­kából, távközléstechnikából és adathalmazokból integrá­lódott informatika játsszák a főszerepet. Ám amilyen ne­héz volt valamikor belátni, hogy a lovaskocsik ideje le­járt, ugyanolyan nehéz ma beláttatni az informatika je­lentőségét. Ahol túlságosan kivárnak, s későn ismerik fel a jelentőségét, ott pótolha­tatlan éveket veszítenek. Egyébként gyakran említik az amerikai példát; amikor ugyanis a szovjetek fellőtték az első szputnyikot, az USA- ban megvizsgálták, hogy mi­ért maradtak le. S többek között kiderült, hogy renge­teg pénzt pocsékoltak el, mert a kutatók gyakran pár­huzamosan dolgoztak, nem tudván egymás eredményei­ről. Akkor építették ki a nagy adatbankokat. — Az ön által vezetett in­tézet hogyan segíti a magyar ipart? — Rendszeresen begyűjt- jük az Információkat a ma­gyar- és világgazdaságról, s azokat feldolgozzuk, elemez­Az új év első teljes mun­kahetében mindenkit ismét a munkapad vagy az íróasztal mellett lehetett találni. Az ünnepek közti különböző szabadságolások és csúsztatá­sok után munkába lendültek az üzemek és vállalatok is, ahol a hét legfontosabb ese­ményei az év eleji MUNKASGYOLÉSEK voltak. E hagyományos mun­kahelyi fórumok jelentősége most különösen nagy. Nyil­vánvaló ugyanis, hogy a szá­mos területen sürgető meg­újulás nem várható csupán rendeletektől vagy határoza­toktól. Változást a munkahe­lyi közösségek kezdeménye­zőkészsége, tenniakarása hoz­hat. Egyelőre számottevő hava­zás nélkül hozott kemény hideget a január. A védtelen vetéseket kifagyás fenyegeti, nagy gondot okozva a me­zőgazdasági szakembereknek. Megszaporodtak a távfűtés­sel kapcsolatos panaszok, .sa közlekedési dolgozóktól is na­gyobb erőfeszítéseket köve­telt a forgalom zavartalansá­gának biztosítása. A hideg­nek volt azonban előnye is. A hét közepén még arról számoltunk be, hogy az új­fajta influenzavírus elérte megyénket. Másnap már több körzeti orvos is beszámolt zük. Döntések előkészítésével segítjük az ipar vezetőit azok meghozatalában. Hasonló fontossággal bír tudományos- műszaki-gazdasági informá­ciós szolgáltatásunk, amely nélkülözhetetlen a hazai ku­tatóknak, fejlesztőknek. Kis ország lévén, csakis követő K+F (kutató+fejlesztő) te­vékenységet folytathatunk, tehát nem az alapkutatásokra fordítjuk az energiánkat, ha­nem inkább licenceket, know-how-kat veszünk, s azokat továbbfejlesztjük. Er­re viszont csak akkor képes a magyar ipar, ha napról napra figyelemmel követi a világot. Az iparvállalatok, kutató- fejlesztő intézetek önállóan képtelenek a szükséges és sze­lektált információkhoz hoz­záférni, és azokkal megbir­kózni. Ha hozzánk fordul­nak, egyidőben akár 100 mil­lió folyóiratcikkből, kutatási jelentésből, konferencia elő­adásból, szabadalomból tud­juk kiválasztani az éppen szükségeset, hiszen a tőkés világ 100 legjelentősebb adat­bankjával, és a KGST-orszá- gok információs intézményei­vel és rendszereivel vagyunk állandó kapcsolatban. — Az \Ipari Minisztérium vezetői kellően értékelik az önök munkáját, tehát végig­olvassák, fontolóra veszik elemzéseiket? — Nem lehet panaszunk; őket már nem kell meggyőz­ni, hogy miilyen fontossága van az információnak. — Es ia ivállalatok? — Egyelőre 100 vállalat tartozik állandó megbízóink közé, s ez nem túl sök. Mint­ha a többiek nem a piacról élnének, s nem volna szük­ségük a legújabb tudomá- nyos-műszaki eredmények, versenytárgyalási kiírások, és piaci mozgások ismeretére. Az érdektelenségre persze az is magyarázat lehet, hogy még a lehetőséget sem isme­rik. Holott a számítógépes szabadalmi figyelőszolgála­tunk, amit az Országos Ta­lálmányi Hivatallal együtt működtetünk, 50 ország sza­badalmi dokumentációját tartalmazza. Többek között a Medicor, a Bakony Művek és a Tüzeléstechnikai Kutató Intézet bíz meg bennünket a szabadalmak figyelésével. A versenytárgyalási kiírásokról, tendékről két forrásból érte­sülünk, a luxemburgi, a nyu­gat-európai számítógépes in­arrói, hogy a lehűlés meg­állította a vírus terjedé­sét, mert — ami ritkaság — több rendelőben egész nap nem jelentkeztek légúti pa­nasszal. Ugyancsak örültek a hidegnek a téli sportok ked­velői; rámehettek a márösz- szefüggő jég borította tavak­ra. A munkavédelem somogyi helyzetét tekintette át a megyei tanács-vb keddi ülé­se. A hozzászólásokból ki­tűnt, hogy a megyei munka- védelmi felügyelőség követ­kezetes és szigorú föllépésé­nek nagy része van abban, hogy a biztonságos munka­végzés feltételeinek megte­remtésében jó eredmények születtek, a vállalatok és szö­vetkezetek a nehezebb gaz­dálkodási körülmények elle­nére is nagy összegeket és figyelmet fordítottak a mun­kavédelemre. Jócskán van azonban még tennivaló. A felügyelőség új, jelentős fel­adata lesz a MUNKAIDŐALAP VÉDELMÉVEL kapcsolatos tevékenység. A hét elején már új sze­repkörben kezdték a munkát a megye bankhálózatának régi és újonnan alakult in­tézményen. Az öt új nyere­ségérdekeltségű országos ke­formációs adatbankból, és a Világbank információs rend­szeréből. Minden egyes ten­der információban közöljük a 15 legfontosabb adatot, sőt külön kérésre még egyedi in­formációkat is kérünk a ten­dert meghirdető cégtől. A magyar vállalatok közül egyébként a Transelektro, a Hajdúsági Iparművek, és a Budapesti Vegyipari Gépgyár számára rendszeresen kike­ressük az őket érdeklő ten­dereket. — Az említett vállalatok a legjobbak közé tartoznak, te­hát van esélyük a nemzetkö­zi megmérettetésre. A többi­ek talán azért nem érdeklőd­nek, mert nem .tudnának mit kezdeni az információkkal, hiszen elavult gépeken gyárt­ják ma még eladható termé­keiket. — Így van. Ma még elad­ható, de mi lesz holnap? És egyszer el kell indulni fel­felé, ha anyagiak híján las­san is teszik ezt. Az infor­mációkat tehát ők sem mel­lőzhetik. — Magyarországon az in­formáció áramlást leginkább a távközlés fejletlensége aka­dályozza, s erről szólt ön az Országgyűlés őszi ülésszakán. — Sajnos gazdaságunk sú­lyos veszteséget, a VII. öt­éves terv idején több mint 70 milliárd forintot kényte-, len elkönyvelni a távközlés elmaradottsága miatt. Azt a luxust nem engedhetjük meg magunknak, hogy az infor­mációs jelentőségét lebecsül­jük. Gazdasági nehézségeink ellenére is áldoznunk kell a korszerű távközlési hálózat megteremtésére. Nem törőd­hetünk bele, hogy például a telefonellátásban az utolsó helyen kullogunk Európában. Ha viszont sikerül elindíta­nunk egy távközlési kor­mányprogramot, akkor meg­változhat a helyzet. — A korszerű hírhálózat kiépítésével viszont a válla­latoknak nem kellene Önö­ket megbízni, hogy tudomá­nyos-műszaki információt szolgáltassanak, hiszen akkor ők maguk is lehívhatják szá­mítógépen az adatbankokból. — így igaz, de mi ezt iga­zán nem bánnánk. Akkor végre csak azzal foglalkoz­hatnánk, ami a mi dolgunk: elemzéseket és fejlesztéseket készítenénk egy-egy téma körben tő nyitott önálló egységeket Somogybán, míg a Magyar Nemzeti Bank mint a pénz­ügyi életet irányító jegybank folytatja működését. Egyelő­re a szétválás technikai le­bonyolítása adta a legtöbb feladatot, ám már az első napokban is több ígéretes üzleti tárgyalás is zajlott. Az MKP Somogy megyei és Kaposvár városi szerveze­te megalakulásának 42. év­fordulója alkalmából hétfőn rendeztek koszorúzási ünnep­séget Kaposváron. Tisztelgés volt ez a helytállásukkal ma is példát adó egykori párt­alapítók előtt. E héten élhettünk először a Kaposvári Városi Tanács módosított ÜGYFÉLFOGADÁSI RENDJE által kínált lehetőségekkel. Sajnos, több a meghosszab­bított ügyfélfogadásra már korábban áttért intézmény tapasztalata is megerősíti, hogy a legtöbben továbbra is inkább munkaidőben kére- tőznek el. Ez persze nem je­lenti azt, hogy hiábavalóak a hasonló kezdeményezések, in­kább azt, hogy van még mit termi a munkarend betartá­sában és a szemlélet formá­lásában. Bíró Ferenc Szigorú ellenőrzés, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatok után kerülnek csak végső helyűikre a raktárban a dí­szes konzervdobozok. A Ka­posvári Húskombinát export­üzeme rendre küldi az újabb szállítmányokat. A dobozolt sonkák ízre és elkészítésre is különböző változatai várják az elszállítást. A kamion ér­kezése előtt egy hónappal pontosan tudják az illetéke­sek, hogy mennyi dobozolt, fóliás és bélbe töltött sonkát vagy lapockát kell útnak indítani. A kamion szorosan odaáll a klimatizált raktárhoz, a rakodóknak csaknem egy óra alatt kell megtölteni a kon­ténert. Hamburgig gurul a száznyolcvan-kétszáz mázsa konzervvel megrakott kami­on; ott hajóra rakják és két- három hét alatt az amerikai kontinensre ér. A konzerv- sonka szavatossága fél év. Mivel legkésőbb egy hónap­pal az elkészítés után elvi­szik, még bőven marad idő a felbontásig. A Balatonboglári Mezőgaz­dasági Kombinát január má­sodikén kezdett dolgozni az idén. Szovjetunióba, az NDK- ba és az Amerikai Egyesült Államokba szállítanak bort. Az építőipar az idén azzal számol, hogy országosan egy százalékkal növeli az építés- szerelési teljesítményt. Az ágazat kivitelező szervezetei a tavalyinál 2—3 százalékkal nagyobb teljesítmény elérését tervezik, s ezen belül a ha­gyományos vállalatok és szö­vetkezetek építési tevékeny­sége a múlt évinek közelé­ben marad. A legdinamiku­sabban, csaknem húsz száza­lékkal bővítik termelésüket a kisszervezetek, míg a nem építőipari vállalatok építési részlegeinek munkája némi­leg csökken. Az előrejelzések szerint az építési piacon tovább erősö­dik a megrendelők pozíciója, mert az ország több térségé­ben tovább növekedik az építési kínálat, s ezzel élén­kül a vállalkozók közötti verseny is. A vállalati be­ruházások körében is főleg a gép beszerzése növekedik, s e fejlesztések építési igé­nye lényegében a múlt évi­hez hasonló szinten marad. Az építőiparban tehát még- inkább követelménnyé válik, hogy a kivitelezők rugalma­sabban teljesítsék a diffe­renciált építési igényeket. Vállalkozási készségük erősí­tését több központi intézke­dés segíti. Így a versenytár­gyalások rendjének módosí­tásával javultak a verseny tisztaságának és bővítésének Az NDK-ba ezenkívül pezs­gőt is útnak indítottak. Do­bozos üdítőitalt is csomagol­tak: az aknaié és a fehér vagy vörös szőlőből készült nektárból kielégítik az igé­nyeket. A szocialista export­ra több mint egymillió pa­lack, az Egyesült Államokba hatszázezer üveg bort szál­lítottak el. Ezek mind az idei töltésből valóik. A hideg időjárás, a lefa­gyott utak sokszor tartóztat­ják a kamionokat. A hús­kombinátnál folyamatosan megrakják a járműveket, de ha összetorlódnak a kocsik feltételei. A közeljövőben pedig megjelenik az az új jogszabály, amely szerint a vállalkozó és a beruházó a két félnek egyaránt megfelez lő, megegyezéses ár alapján köthet — lakások kivételével építési szerződéseket. Ezek a megegyezések majd a piaci értékítéletet közvetítik, és ösztönzik a kivitelezőket olyan munkák elvégzésére is, amelyekre korábban az el­avult normatívák alapján csak ráfizetnének, s ezért el sem vállalnák. A nem termelési célt szol­gáló beruházások az idén mérséklődnek, de ezen belül növekedik a tudományos ku­tatás, az általános- és kö­zépiskolai oktatás feltételeit javító fejlesztések aránya. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem, valamint a színházak rekonstrukciós programja. Mintegy 800 álta­lános iskolai és 500 közép­iskolai tanterem épül. A kórházi ágyak száma 1100- zal, az idősek szociális ott­honi helye 800-zal bővül. A népgazdasági terv az idén 60—61 ezer lakás fel­építését, ezen belül hatezer állami lakás átadását irá­nyozza elő. A magánlakás­építés aránya tehát 90 száza­lékra emelkedik. az a szállítónak és az üzem­nek sem hasznos. A boros- pezsgős palackokat vasúton viszik a rendeltetési helyére. A MÁV felkészült az év eleji rohamra. Korábban alig vették észre, hogy új év kez­dődött: ugyanúgy kellett dol­gozniuk január első hetei­ben, mint az év végén. Ügy látszik, a nagy felkészülés most fölösleges volt, mert a máskor sokat fuvaroztatók eddig nemigen adták vasút­ra a portékájukat. Az első héten alig volt mit tenni a kocsikba. Különösen nagy feladat a budapesti lakásépítési elő­irányzat ütemes teljesítése. A Fővárosi Tanács mintegy 9000 új otthon létesítését tervezi, s ebből 5900 lakást telepszerű, földszintes házak­ban kíván megvalósítani. A múlt évben a budapestieken kívül 5—6 vidéki építőipari vállalat vett részt a fővá­rosi lakásépítkezésben. A vi­déki és a budapesti kivite­lezők érdekeltségét jelentő­sen javítja, hogy az idén Budapesten 24 ezerről 50 ezer forintra emelkedett a kivitelezők lakásonkénti adókedvezménye. Az idén meggyorsul a ta­nácsi lakásállomány felújítá­sa is: mintegy 20 száza­lékkal több, összesen 28 900 otthon felújítását, s további 13 400 lakás korszerűsítését irányozták elő. A magántu­lajdonú lakásokkal együtt várhatóan 35 400 lakás fel­újítása és 15 400 otthon kor­szerűsítése valósul meg szer­vezett kivitelezéssel. Ennek több mint a felére a fővá­rosban kerül sor. Az építőipari kapacitások hasznosításában a külföldi munkavállalások is jelentős szerepet kapnak. így a terv szerint az építési export, fő­leg a tengizi munkákkal a tavalyinak mintegy másfél- szeresére növekedik. Átadták Győrben a Magyar Külkereskedelmi Bank első vidéki irodáját. A belvárosban létesített irodában, az előzetes tervek szerint 1987-ben mintegy 4—5 milliárd forintos forgalom lebonyolítását tervezik. Képünkön: Som János keramikusművész alkotása dí­szíti az új' iroda belsejét. D. L. Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA reskedelmi bank közül két­Hatvanegyezer lakás Az építőipar idei tervei

Next

/
Thumbnails
Contents