Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

4 Somogyi Néplap 1987. január 2., péntek Kooperáció egy osztrák céggel Repülőgép-alkatrészt készítenek Korábban már gyártottak repülőgépet Esztergomban; most e hagyományt folytat­ja a Labor Műszeripari Mű­vek járműgyára. Külföldi megrendelésre — az osztrák HB-Brditschka cég számára — motoros vitorlázógéphez gyárt szárnyat és farokrészt. Ebből a motoros és vitorlá­zó-alapoktatásra alkalmas gépből egy példány Eszter­gomban is van. (MTI fotó — Arany Gá­bor felvétele) Á dzsunge[_föry^nye NEMZETI PARK INDIÁBAN Nagy vadá&z volt Jim Cor­bett — nevét mindmáig le­gendák övezik. Egy ír család sarjaként született a múlt slzázad végén Észak-Imddá- ban. Kalandos életének jó részéit az őserdő ösvényein Itölrtlöltte, meghitt barátságban a természettel és a dzsun- gellakó 'indiaiakkal. Ha pré­dát kéreső ragadozók dúlták föl a falvak életét, segítsé­gül az öregek tanácsa a ret­tenthetetlen ,,puskás sikari”- érit menesztett. Hőstetteit több önéletrajzi regény is megör ökítette. A magyar né­zők évekkel ezelőtt a televí­zió jóvoltából nyerhették bepillantást Jim Corbett va- dászéLményedbe: a „Kumaond emberevő” című film az ő könyve alapján készült. A vadregényes észak-ln- díai vidéken, a Himalája nyúlványainál úgy emlékez­nek rá, mint aki együtt lé­legzett az ősrenigetaggel. Is­mert minden csapást, a dzsungel zajait, az állatok nyomait. Tökéletes hang­utánzó képességével magá­hoz tudta csalogatni a fene- viadalkat is. A kalandvágyó brit gyarmati előkelőségiek szafariútjai „faragtak” lelkes természetvédőt a vadásziból — az állatok értelmetlen és lelkiismeretlen leöldösése. aj- tóiféllfára akasztatta vele a puskát. Előadásokat kezdett el tar­tani a természet összhangja megőrzésének fontosságáról. Saját hángutánzásaival és fotofelyétéleiveli illusztrált bemutatókat szervezett a vadállatok életéről és szoká­sairól. India legrégibb és leghíre­sebb termésizetvédelmi terü­lete ma az ő nevét viseli. A több mint ötszáz négyzetki­lométernyi kiterjedésű Cor- hett Nemzeti Park Uttar Pradesh államban található: ott, ahol a Hiimlalája hegyol­dalairól a'láeneszkedő dzsun­gelt a Ramganga folyó táp­lálja vízzel. A, szinte érin­tetlen ősrengeteg, a sziklás meredélyek, a zöldesen csil­lanó tószemek és az elefánt- fűvel benőtt irtások nagyon sokféle állatnak, madárnak és növénynek nyújtanak ben­sőséges otthont. Az indiai hatóságok 1973- ban a természetvédelmi park­ban indították útjára a ki­pusztulás fenyegette tigrisek megmentését szolgáló prog­ramot, a project tigert. Az elgondolás alapja voltaikép­pen a természet törvényei­nek tiszteletben tartásán nyugszik. A dzsungelnek nincs szüksége arra, hogy az ember beavatkozzon évezre­des ösztönök szabályozta rit­musába — a fajfennmaradás és kiválasztódás törvényeinek érvényesülését csak a hábo­rítatlan őserdő nyugalma biztosíthatja. A körforgás­ban minden élőlénynek meg­van a maga élettere és sze­repe: a nyers erőin alapuló piramis tetején áll a királyi fenevad, a tigris. A program nyomán alig 10 éven belül a hatalmas ragadozók száma 44-ről 90-re emelkedett a Corhatt nemzeti parkban. A park vadonjában terme szetes környezetben él egy­mással a tigris, a leopárd, az elefánt, a szarvas, a vaddisz­nó, a sakál, a majom, a medve — és száz másféle ál­lat. A Ramganga folyó part­ján lusta krokod'ilusok süt­kéreznek, a sziklák között kobrák sziszegnek, az árnyas fák ágain piton kúszik... A természetvédelmi területen 750 madárféle honos. Nem véletlen, hogy a nem­zeti park a hazai és külföldi ■turisták egyik felkapott ki­rándulóhelye. Dh lkaidból reggelente imbolygó elefánt- háton indulnak vadlesre a turisták — átszelve a köz­pontot övező füves csaurt, A park „viselkedési kó­dexének” megszegheteüen alapszabálya: az embernél: kell meghunyászkodnia a dzsungel törvényei előtt. Rácz Péter Űj törvényerejű rendeletek Az Elnöki Tanács keddi ülésén alkotott új jogszabá­lyok rendelkezései az állam­polgárok széles körét érin­tik, és 1987, elejétől — »a Magyar Közlönyben való ki­hirdetés napjától — lépnek hatályba. A jogalkalmazás jogpolitikai elvei A jogalkalmazó szervek tevékenységének továbbfej­lesztése, valamint a törvé­nyesség és a jogpolitikai követelmények erősítése vé­gett az Elnöki Tanács új határozatot hozott — 1973. évi, hasonló tárgyú rendel­kezéseit korszerűsítve — a jogalkalmazás elveiről. A február 1. napjától hatályba lépő rendelkezések előírják: a jogalmaklamzók működé­sük, eljárásuk során ismer­jék meg azokat a tényeket, társadalmi-gazdasági össze­függéseket és életviszonyo­kat;, - amelyekkel kapcsolat­ban a megfelelő jogszabályt alkalmazniuk kell. A jogalkalmazók feladatá­vá teszik az új rendelkezé­sek, hogy kísérjék figye­lemmel a jogszabályok al­kalmazásának társadalmi hatását. Törekedjenek a jogsértések és jogviták okainak feltárására, meg­szüntetésére és újabb jog­sértések megelőzésére. Ha valamely jogszabály érvé­nyesülésében hiányosságot, következetességet észlelnek, jelezzék ezt az intézkedésre hivatott szerveknek. Kezde- . ményezzék az elavult vagy a gyakorlatban be nem vált jogszabályok felülvizsgála­tát. Rendelkezik a jogpolitika arról is, hogy az ügyészség elveinek újrafogalmazása segítse elő a jogszabályok egységes értelmezését és al­kalmazását, a törvényesség megtartását. Növelje a tör­vényességért való felelőssé­get az állami, társadalmi és szövetkezeti szervekben. Szorgalmazza, hogy az irá­nyító, felügyeleti és ellenőr­ző szervek rendszeresen tartsanak vizsgálatot, és el­lenőrizze, hogy annak alap­ján a szükséges intézkedést megtették-e. Kezdeményezze — személyre és beosztásra tekintet nélkül — a tör­vénysértők felelősségrevoná- sát. Lépjen fel az állami és társadalmi érdek, illetőleg az állampolgárok jogainak érvényesítéséért. Határo­zottabban járjon el azokkal szemben, akik a jogos bírá­latot hátrány kilátásba he­lyezésével vagy okozásával elfojitják. A bírósági végrehajtás A bírósági végrehajtásról szóló — 1979-ben alkotott — törvényerejű rendeletet az Elnöki Tanács azért is mó­dosította, mert az utóbbi két esztendőben jogrendsze­rünk több területen tovább fejlődött. Az új rendelkezé­sek szerint: ha egy gazda­sági társaság pereskedik, nem szükséges minden egyes tagjának perben áll­nia. A gazdasági társaság közös neve alatt a közös képviselő is eljárhat. Ugyanakkor a társaság kö­telezettségeiért a társaság tagjai nemcsak a közös va­gyonnal, hanem a teljes magánvagyonukkal is felel­nek. Eddig vita volt nem­egyszer akörül, hogy végre­hajtással lehet-e behajtani a követelést a társaság olyan tagjával szemben, aki sze­mélyesen nem vett részt a perben, és név szerint nincs teljesítésre kötelezve az ítéletben. Ezután — az új rendelkezések nyomán — megszűnik ez a bizonytalan­ság. A tvr-módosítás ki­mondja: ha a közös név alatt működő, de jogi sze­mélyiséggel nem rendelkező társaságot kötelezte a bíró­ság, akkor — az ilyen hatá­rozat alapján — a végre­hajtásit nemcsak magával a társasággal szemben lehet elrendelni, hanem mind­azokkal szemben, akik a ha­tározat jogerőre emelkedé­sekor a társaság tagjai vol­tak. A módosítás egyik in­tézkedése a tartásdíj fizeté­sét is érinti. Eddig, ha a bí­róság tartásdíjat ítélt meg, egyidejűleg minden esetben azonnal köteles volt felhívni az adós munkáltatóját arra, hogy a tartásdíjat vonja le, és fizesse ki a jogosultnak. A gyakorlatban bebizonyo­sodott, hogy ilyen szabály felesleges és méltánytalan, ha a kötelezett önként haj­landó rendszeresen megfi­zetni a tartásdíjat, és ebben az ígéretben maga a jogo­sult is megbízik. Ezért az új szabály szerint a jövőben a bíróság a per befejezésekor a felhívást csak akkor kül­di el a munkáltatóhoz, szö­vetkezethez, ha ezt a jogo­sult kérte. A bíróságnak azonban kötelessége lesz, hogy a jogosultat tájékoz­tassa ilyen kérelem lehető­ségéről. Rt és kft A gazdasági társulásokra vonatkozó törvényerejű ren­delet módosításának fő in­doka, hogy a gazdaságirá­nyítási rendszer továbbfej­lesztése során ugyanis bel­földön is szükségessé vált a részvénytársasági és a kor­látolt felelősségű társasági forma szélesebb körű fél- használása, hogy a gazdál­kodás szervezeti rendje ké­pes legyen mind rugalma­sabban alkalmazkodni a gazdaság és a piac szerte­ágazó, gyorsan változó kö­vetelményeihez, elősegítve ezzel a hatékony és jövedel­mező társadalmi tőkeáram­lásit. Az új rendelkezések lényege az, hogy lehetőséget teremtenek: belföldi jogi személyek — külön enge­dély nélkül — létrehozzanak részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társa­ságot. Ez utóbbiak törvé­nyességi jellegű felügyele­tét a továbbiakban is a cég­bíróságok látják el. A jövő­ben állami vállalatot rész­vénytársaság, illetőleg kor­látolt felelősségű társaság elnevezéssel nem lehet ala­pítani; az eddigiek azonban tovább folytathatják műkö­désüket. Érik a bor Azt mondják, ahol jó bor forr, gondosan kezelt hor­dókban, ott megjelenik a nemespenész is. A zöldes szürke, bársonyos tapintású képződmény belepi a falat, rátelepszik a hordókra és az üvegekre. Még a töklopón is megül, de ezt már csak el­vétve teheti, mert a köny- nyen tisztára öblíthető üveg- hébéreket majdnem min­denki jobban szereti. No, meg a tök akkorára nő, amekkorára akar. Vincellér legyen a talpán, aki néhány literes lopótököt egykönnyen tele tud szippantani. Mind­erre igazából az idősebbek emlékeznek csak ... Buzsák szomszédságában a Kálvária-hegyen, gyönyö­rű borházak sorakoznak. Egy részüket mostanában Az arany egyelőre sehol Amikor a legendás brit postarablók 1963. augusztus 8-án osztozkodáshoz ültek, akkori viszonyok között ha­talmas zsákmány — 2,6 mil­lió font ütötte markukat. Mindez csekélység volt ah­hoz képest, ami 20 évvel később, 1983. november 26- án, azon a nevezetes boron- gós hajnalon a londoni Heathrow légikikötő arany- rablóinak ölébe pottyant: hat álarcos gengszter behatolt a Brinks Mat biztosítótársa­ság lerakatába és 26 millió font értékű aranyrúddal és gyémánttal lépett meg. A Scotland Yard azóta is ki­tartóan nyomoz a profi bű­nözőkből álló banda után. Időközben a nyomozók je­lentős sikereket is értek el, mégha egyelőre nem is tud­ják, hogy ki volt a banda szellemi vezére. Egy négy- tuCatnyi alkalmazottból álló különleges stáb üldözi a bűnözőket, és a zsákmány után nyomozva eljutottak már az Egyesült Államok, Latin-Amerika és a Karibi­szigetek 'bankközpontjaiba. Annyi most már ismert, hogy a kereken 3 tonna ara­nyat beolvasztották, kétes nemesfémkereskedők és ék- szerésgek hálózatán át visz- szajuttatták a piacra és a hatalmas nyereséget brit bankokon keresztül külföldi pénzügyi központokba utal­ták át. A Zsákmánnyal szer­zett pénz „tisztára mosásá­ban” — mint a nyomozás kiderítette j— az amerikai maffia is részt vett. Míg a postarablókat még egyfajta gengszter-romantika övezte, ami számukra bizonyos nép­szerűséget szerzett, az arany­rablók már nyilvánvalóan kevesebb szimpátiát ébresz­tő, sima modorú üzletembe­rek, akik állami tisztvise­lőkkel és pénzügyi szakér­tőkkel játszottak össze. Mint számos hasonló eset­ben, a döntő információ a londoni rablásnál is egy bennfentestől származott. Az illető, a Brinks Mat egyik alkalmazottja, később beval­lotta, hogy ő látta el érte­sülésekkel a bűnözőket. A rendőrségnek két rabló azo­nosításában is segített, akik fejenként 25 évet kaptak. Három másik tettest a zsák­mány továbbításában talál­tak bűnösnek, további ki­lenc személy pedig pere lefolytatására vár. A banda egy része Spa­nyolországba szökött, ahol a Nagy-Britanniával való ki­adatási szerződés híján úgy élhettek, mint Marci He­vesen. Amikor a két ország között 1986 júliusában élet­be lépett a kiadatási szer­ződés, a Scotland Yard nyomban Dél-Spanyolország- ba küldte nyomozóit, mely­nek partvidékét a londoni sajtó ironikusan csak „Costa del Crime”-nak („Bűnpart”­nak) nevezi. Onnan a banda egyik feltételezett tagját Costa Ricán keresztül az Egyesült Államokba követ­ték, ahonnan kiadatása a küszöbön áll. A zsákmány nagy része azonban — akárcsak a hat­vanas évek postarablása után — most sem került elő. A 3 tonna beolvasztott nemesfém — ma már hiva­talos nemesfémjelzéssel el­látva — aranyrudak formá­jában nyilván régóta forga­lomban van. A bűnözők utáni hajsza mindenesetre a rendőrök so­raiból is szedett áldozatot. Múlt év januárjában né­hány detektív több héten ke­resztül figyelte Kenneth Noye üzletember luxusvillá­ját Kent grófságban. Egyi­küket egy éjjel megtámadta egy házőrző kutya, majd az elősiető Noye egy konyha­késsel leszúrta. Noye tettét később önvédelemnek minő­sítették, mégis 14 évet sóz­tak >rá az aranyügyben ját­szott orgazdaszerepért. építették, de a legtöbb régi. Nádtető fedi valamennyit, falukat fehérre meszelték. Alacsony, slides sapkás ember fogadott bennünket az egyik ilyen pincében. Az épület gerendás, a geren­dákról sok embert látott petróleumlámpa lóg le. Molnár János szerint ta­valy nem volit sok lé, de igen jó a cukorfok. Kék­frankos, zalagyöngye, otelló van neki. — Egyszer már lefejtet­tem; nem szeretem sokáig a „moslékon” tartogatni. A le­szűrt léhez adok tisztítónak kénport, s a bor elpihen. Aztán megint lefejtem. A nádfedél egyenletes hő­mérsékletet tart a pincében; télen melegen tartja, nyáron nem engedi át a hőséget. A gazdák pincéje hasonló, bo­raik azonban mások. Elfo­gadják egymás tapasztala­tát, de jószerivel mindenki úgy kezeli a hordókat és a bennük levőt, ahogy eleitől tanulta. Átjárnak egymás­hoz, megisznak egy-két po­hárral, s nagyon büszkék, ha valaki megdicséri a ter­mést.

Next

/
Thumbnails
Contents