Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
I '*''' <''' % * ' ' ' "*/ '' ■*’' 'v WSmfmSSRiB&&BBB^ h88WÜ \ ■■ $ ~W/™ -. mMÜ s **'y'%^w%;&,' 8 í ' * é _______________________________Somogyi Néplap_________ 1987. január 31., szombat D iákok szövetkezetében PROGRAM KISZ-EH KÍVÜLIEKNEK Áz a bizonyos tagozat f izenéves Siklik a havon a szán, s rajta a másnapi meglepetés. Négercsókot, Túró-Rudit is sikerült szerezni a szemfüles eladóknak. Nem hiányzik a pékáru és az üdítőital sem. A kaposvári Bartók Béla Általános Iskola boltjában minden kapható, amire szüksége lehet egy diáknak. Tízórai, meleg tea, egészségügyi cikkek, papíráru, könyv. S amitől mindez érdekessé válik: itt nemcsak a vásárlók, hanem az eladók is diákok. Az intézményben ezen a télen alakították meg az iskolaszövetkezetei, s elsőként a boltot nyitották meg. A szövetkezetnek több mint háromszáz tagja van, ez a tanulók harminc százaléka. Ez az egész megyében egyedülálló arány. A szövetkezetnek természetesen vannak felnőtt vezetői is, a legtöbb munkát azonban a gyerekek végzik (el. ök rendelik meg és szállítják el az árut, ök értékesítik, s a pénzzel is nekik kell .elszámolni. Nem túl nagy felelősség ez? — A felelősség valóban nagy — mondta Kálmán Ferenc, az iskola Igazgatója —, de a bolt megnyitásával éppen ez volt az egyik célunk. Szeretnénk a gyerekekben olyan képességeket kialakítani, amelyekre az oktatómunkában nincs lehetőség. Megtanulják, mit jelent köDecember elején találkoztam vele a főutcán. Egy kapualjban állt a csípős hidegben. Bajuszán apró jégcsapok képződtek és mindig akadt körülötte néhány érdeklődő gyerek, ajándékot kereső szülő. — Mi volt ez az akció? — kérdezem Karancz Józsefet, az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat megyei munkatársát. — Minden megyében próbálkozott a vállalat ezzel az árusítással a karácsonyi aranykapu-akció keretében. Ez kifejezetten az ünnepek előtti időszakra vonatkozott, januártól azonban szeretnénk folyamatossá tenni az árusítást és a kínálatot is bővítjük regényekkel, krimikkel. — Mi késztette a lapkiadót a változtatásra? — Egyre több kiadó van, és nem biztos, hogy egy boltosok zösségben, együtt, egymásért dolgozni, s belekóstolhatnak a munka ízébe is. Olyan, esetenként gyenge tanulók új értékei bontakoznak itt ki nap-nap után a szemünk előtt, amelyeket nem is sejtettünk. A gyerekeket gyakran csupán a tanulmányi munkájuk alapján ítéljük meg, s ez nagy hiba. A boltban hetedik-nyolcadik osztályosok dolgoznak, ez a munka sokat segít a pályaválasztásban is. Szende Marianna, a j bolt vezetője is most jutott végső elhatározásra. Az iskola befejezése után boltosnak tanul. — Nincs annál jobb érzés, mint látni a sok mosolygó gyereket, amikör betér a boltba, s meglátja a kínálatot. A legtöbben az édességet és az üdítőitalokat keresik. Nagyszünetben a végeláthatatlan sorban szinte mindenki tízóraira vár. Ritkán marad meg áru, de az sem vész kárba, mert a maradékot délután a napköziben áruljuk. Én már reggel hétre érkezem, hogy leadjam a rendeléseket, átvegyem az árut. Sok munka van itt, de szívesen csinálom. S Mariann ezzel nincs egyedül. Szinte minden tanuló szeretne valamilyen módon bekapcsolódni a munnagy könyvesboltban kiemelt helyre kerülnek a kiadványaink, ezért esetleg számításba jöhet egy külön elárusítóhely is. Nagyon meg kell gondolni azonban a hely kiválasztását, gondolok itt a Füredi csomópontban lévő könyvesbolt példájára, amit föl kellett , számolni. — Mi a feladata a megyei munkatársnak? — Az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó postán keresztül terjesztett lapjainak a felügyelete. Ezen kívül ellátom a megyei úttörőcsapatokat és KISZ-szervezeteket azokkal a propaganda-anyagokkal, amelyek csak rajtam keresztül rendelhetők 'meg Elősegítem, hogy mindig elegendő számban lehessen ifjúsági és sportlapokat kapni. A falvakban ez a postás feladata, aki fölveszi a megrendeléseket. A pavilonokban nem lehet pontosan felmérni a keresletet, ezért kába, kipróbálni, milyen érzés a pult másik oldalán állni. Kezelni a mérleget, a számológépet, bár ez utóbbit a gyakorlottabb eladók ritkán veszik kézbe. A nagy forgalomban gyorsabb a fejszámolás. — Amíg levesszük és becsomagoljuk az árut, gondolatban már össze is adtuk a számot — mondja Varga Erika, az intézőbizottság helyettes vezetője. — Tévedni ritkán szoktunk, az elszámolással még semmi gondunk nem volt. Ha nem tudunk ellenállni a csábításnak, megkívánjuk a sok édességet, mi is vásárolhatunk, de természetesen pénzért. Itt senkinek sem jut eszébe elvinni valamit, mert mindannyian felelősséget érzünk ezért a boltért, amelyben dolgozunk, amely értünk van. Az iskolaszövetkezet diáktagjai egyébként az éves forgalom után tárgyjutalmat kapnak. Naponta három- négyszázán vásárolnak a boltban. Klubdélutánok, rendezvények alkalmával meghosz- szabbítjuk a nyitvatartási. Az eladók mindenhol szívesen segítenek, ahol szükség van rájuk. Ök foglalkoznak az utánpótlás nevelésével is. A tavaszi szünet után az alsóbb évfolyamokat szintén bevonják a munkába, hogy a végzősöket pótolni tudják. Ez idő alatt meg kell tanulniuk az udvarias kiszolgálást, a kedvességet, a türelmet. Erre nem csupán az iskolaboltban lenne szükség. Az új év mindenhol magában hordozza a változás légkörét, a munkakezdés lendülete, az új tervek mindig biztatónak látszanak. Az ifjúsági mozgalomra különösen érvényes a megújulás igénye. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az országos, megyei döntések hogyan valósulnak meg a gyakorlatban — Milyen lehetőségei vannak a lakóterületi KISZ-bi- zottságnak? — Kaposmérőben és a társközségekben is adottak a létesítmények, de a fölszereltséggel már korántsem lehetünk elégedettek. Évi 30 ezer forinttal gazdálkodunk, és ez kevés dologra elég — mondja Papp József, a KISZ- bizottság titkára. — Hogyan lehetne ezen segíteni ? — A jövőben megpróbálunk olyan terveket készíteni, ;hogy rendezvényeink gazdaságosak legyenek. Mindig mindenki arról panaszkodik, hogy kevés a pénz. Szeretminden hónapban statisztikát készítek. A legkényesebb dolog az üdülőkörzetek ellátása és különösen nyáron szinte kiszámíthatatlan a Balaton déli partjának igénye. — Mit tehet a megyei, munkatárs azért, hogy lehessen ifjúsági lapokat kapni? — A postának csak javasolhatok, megpróbálok tehát olyan érveket találni, ameA szakszervezeti ilfjúsági tagozatok egyelőre még csodabogárnak számítanak: kíváncsian méricskélik a dolgozók és óvatosan kísérleteznek, próbálkoznak a vállalatok. A SZOT 1985 októberi állásfoglalását a tagozatok mega laki tásáról nem egyhamar követte mozgolódás. Sok intézménynél, termelőegységnél jóidéig csak figyelték, figyelik, milyen tapasztalatok vannak másutt. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában tavaly ősszel — az országban az elsők között — alakult meg az ifjúsági tagozat. Ebben a gyárban körülbelül ötszáz 30 éven aluli fiatal dolgozik. Ez a nagy szám jelzi és meghatározza a fiatalokkal való folyamatos foglalkozás fontosságát. Az ifjúságért nem helyettük vagy fölöttük, hanem velük együtt kell dolgozni — ezt szorgalmazta a SZOT állásfoglalás, és ennek szellemében igyekszik befolyásolni, alakítani a tagozat tevékenységét a szakszervezeti bizottság. A bizottság titkára, Forróné Czár Erzsébet szerint még nagyon kezdeti lépéseknél tartanak és még mindig föllelhetők .bizonytalan elképzelések, téves nézetek a tagozatok rendeltetésével kapcsolatban. — Széleskörű, a lehetősénénk bebizonyítani, hogy nemcsak várni kell a segítségre, hanem mi is tehetünk valamit. — Milyen sikereket értek el a múlt évben? — A legnagyobb visszhangja a szovjet—magyar baráti találkozónak volt, de nagy sikernek tartjuk a he- tesi sporttalálkozón a Vikár Béla-kupa elnyerését is. — A kongresszusi határozatokban szerepel az, hogy meg kell akadályozni a szervezet túlzott felhígulását. Mit lehet tenni ennek érdekében ? — Az eddigi gyakorlat szerint, akik befejezték az általános iskolát, szinte automatikusan KISZ-tagok lettek. Most megszűnnek az ilyen „ünnepélyes” avatások, és valamiféle próbaidős rendszert szeretnénk bevezetni. Az általános iskola elvégzése után szinte mindenki jelentkezett a KISZ- be, de mivel elmentek más iskolába vagy munkahelyre, lyek alapján növelik, vagy esetleg csökkentik az éppen érintett lap példányszámát. Előfordulhat, hogy nem méltányolják a javaslatot, de továbbra is érzékelem: nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Ilyenkor bemegyek mondjuk öt pavilonba és aláíratom azt, hogy két hete nincs elég ebből vagy abból az újságból. Ilyenkor növelik a rendelést. T. F. L. gókhez képest pedig alapos tájékoztatást adtunk a szak- szervezet ifjúságpolitikai elképzeléseiről, mégis az tapasztalható, hogy sokan nem értik, mi is a célja, a föladata a tagozatnak és milyen a partneri kapcsolat- rendszere. Hallunk olyan véleményeket is hogy konkur- rense a KISZ-nek, noha valójában munkamegosztásról és együttműködésről van szó. Fiatal dolgozóink közül sokan — mintegy kétszázötvenen — tagjai a KISZ- nek, a másik, csaknem kétszázötven fiatalt azonban korábban nem sikerült mozgósítani, ők nem találták meg közösségüket, s csak esetenként találtak olyan elfoglaltságot, amely hasznos és tartalmas. Nyilvánvaló, hogy a KISZ-en kívüli fiatalokra szintén jellemzőek az életkori sajátosságok: az érdeklődés, a cselekvőkészség, a fokozott mértékű politikai és emberi érzékenység. Ha valamilyen okból mégsem kívántak a politikai aktivitást is igénylő ifjúsági szervezet tagjai lenni, pasz- szívak voltak — ezt mintegy „lehetővé tette”, hogy nem volt kerete, tere annak, hogy a KISZ-en kívül szerzett közösségi életet éljenek. — Mennyire élénkült meg a közösségi jellegű tevékenység a tagozat megalakítása óta? idővel elmaradoztak. Lehetséges, hogy a hetven tagú kaposmérői KISZ-tagból csak harmincán maradunk, de a létszámcsökkenés visszaadhatja a szervezet rangját. — Milyen feladatokat vállaltak? — A lipótfaiak társadalmi munkában labdarúgó-pályát építenek, a kaposmérői- ek a játszótér fölött vállaltak védnökséget. A klub fölszereltségét pedig úgy próbáljuk javítani, hogy a tagok olyan munkákat vállalnak, amivel pénzt tudnak szerezni az alapszervezetnek. T. F. L. A csurgói gimnázium ősparkjának száz évnél idősebb fái a város féltve őrzött büszkeségei. Minden törzshöz emlék fűződik, hiedelem tapad. Az ágak Juhász Gyula szobrát őrzik Ha valaki nem készült és félt a feleléstől, elég ha az út közepén elsétál a szobor előtt, s jó hangosan így köszön: „Csókolom Gyula bácsi”. Ezek után nyugodtan ülhet egész délelőtt a pad- ban, biztos lehet benne, hogy aznap már nem éri kellemetlen meglepetés, tartja a diákhit. Persze ehhez azt is tudni kell, ha nem egyesével haladnak el a szobor előtt, nem talál meghallgatásra a kérés. Laczó János iskolaigazgatónak alig pár méterre mostani íróasztalától volt a helye diákkorában, s köszönt ő is. Jól emlékszik még a hajdan volt időkre, hagyományokra, s ápolásukat ma is fontosnak tartja. A 20—25 ezer kötetes könyvtár több százéves könyvein meglátszik az idő nyoma. Szükség van a restaurátori munkára, s ez nem olcsó, ezért szélesíteni kívánják a fakultációs tárgyak körét. A restaurátori képzés mel— Jó irányú változásokat látok a fiatalok tevékenységében. Kötőtanfolyamot szerveztek, kirándulásokat terveznek, alakul a kertbarátok köre — vagyis önállóak, öntevékenyek. Kedvezően alakul a tagozat együttműködése a KISZ-szel is: a vezetők a testületi ülésekre, megbeszélésekre kölcsönösen meghívják egymást. Nagyon tevékenyek a szakszervezeti _ főbizalmik, bizalimik: nagyobb gyakorlatukat kamatoztatva a programok szervezésében segítenek a fiataloknak. Érdekes, hogy a tagozat által szervezett elfoglaltságokon nemcsak a harminc éven aluliak vesznek részt. A kötőtanfolyamon, a kirándulásokon középkorúak és időskorúak is részt vesznek. Ezt a fajta nyitottságot megőrizni szándékozik a tagozat. — Milyen célokat tűzött ki eddigi megbeszélésein a tagozat vezetősége? — Közreműködnek a fiataloknak nyújtandó lakás- támogatás igazságos elosztásában, a munkakörülmények javításában. Az előbbiben például környezet-tanulmá- nyokkaü, az utóbbiban pedig javaslataik ismertetésével. Tervezik azt is, hogy a sokaikat érdeklő témákról ismeretterjesztő előadásokat szerveznek: például a családtervezésről. Folyamatosak lesznek a kulturális programok és állandóan bővíteni, fejleszteni szándékoznak a szabadidős tevékenységet. A tagozat egyik legfontosabb törekvése, hogy vonzó, változatos programokkal keltse föl és mélyítse el az érdeklődést a közöségi életforma iránt. — Miiképpen irányítja a szakszervezeti bizottság a tagozat tevékenységét? — Tájékoztatásokkal, a szakszervezeti munkaprogram megismertetésével, valamint az ifjúsági tagozatot vezető személyén keresztül, aki szb-tag is. Szóval közvetett eszközökkel. Egyébként a különböző munkaterületekről megválasztott tizenegy tagú vezetőség teljesen önálló: a fantáziájától, munkastílusától, ambíciójától függ, hogy mennyire lesz eredményes. lett szerepel a tervekben a vámkezelői és számítástechnikai fakultáció bevezetése is. Rendezvényekben soha nincs hiány — tájékoztat Szak Andrea, másodikos tanuló. A szakkörök közül a versbarátok és a nyelvkörök a legnépszerűbbek. Szívesen halljuk iskolánk két zenekarának, az ovibandnek és a bölcsibandnek a számait is. Énekkarunk az országos ifjúgárda verseny első helyezettje volt. Az otthon családias hangulatáról a kollégium gondoskodik. Lakóinak száma évről évre nő, ma már csaknem kétszázan élnek falai közt. Az együtt töltött négy év során nem csupán a tanulásban segítik a nevelők a gyerekeket. Igyekeznek megtanítani őket, amire később szükség lehet. Fölkészítik őket az anyaszerepre, főző, betegápoló tanfolyamot hirdetnek, hétfőnként pedig sajtó- és etikai foglalkozások kötik le a tanulókat. A nagyhírű'gimnázium é: kollégium falai közt éle több mint félezer tanult napjait így szövi a múlt é: a jelen. H. É Könyv a kapu alatt Horváth Éva Új fölszerelések a klubba KISZ-védnökség a játszótér fölött K. Gy. Diákhagyományok és diákremények
