Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-30 / 25. szám

Somogyi Néplap 1987. január 30., péntek Mihail Gorbacsov zárszava az SZKP KB plénumán Az SZKP Központi Bi­zottságának plénuma ki­emelkedő politikai esemény az SZKP és a szovjet társa­dalom életében — jelentet­te ki Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Köz­ponti Bizottság szerdán vé­get ért plénumán mondott zárszavában. A szovjet vezető megálla­pította-: joggal mondható, hogy a plénum lényegi öszr t ön zést ad a pántnak, az or­szágnak és az egész társada­lomnak az átalakítás útján. A mostni plénum megterem­tő az ahhoz szükségéi felté­teleket, hogy tovább lehes­sen haladni a gyorsítás:, az átalakítás:, a káderpolitika tökéletesítésének útján, összhangban a történelmi fejlődés mostani szakaszá­nak- féladataival. Mihail Gorbacsov szerint „számunkra mindenekelőtt a plénumnak az a polittika-i megállapítása alapvető je­lentőségű, hogy a patt és a társadalom egészséges erői az átalakítás mellett száll­nak síkra. Ha pedig ez így van, akkor más út nem is lehetséges”. Mihail Gorbacsov kijelen­tette, hogy az átalakítás im­már valóság, majd hozzá­fűzte: „Most világosabban és mélyebben értjük, hogy mind az ország belső fejlő­déssé. mind a külső feltéte­lek és a nemzetközi helyzet szempontjából- biztosíta­nunk kell az ország' -társa­dalmi-gazdasági fejlődésé- n ek meggyorsí tá'sá't’ ’. Az SZKP KB főtitkára megállapította-, hogy az 1986- os év eredményeinek átte­kintése láthatóvá teszi az élőreha-ladást. „Ez annák egyenes -következménye, hogy népü-n-k támogatja az átalakítás, a gyorsítás irány­vonalát” — mondotta. Mihail- Gorbacsov a szov­jet társadalom demokrat-i- zálájsának elmélyítését olyan ösztönzőnek nevezte, amely lehetővé teszi a meghatáro­zó erő, a nép bevonását az átalakítás művébe. „Ha ezt nem tesszük, nem oldjuk meg a gyorsítás feladatát, nem végezzük el az átalakí­tást, s nem lesz belőle sem­mi”. Az SZKP — folytatta a szovjet vezető — szilárdan síkra száll amellett, hogy a népnek mindenről tudomása legyen. „A nyilvánosság, a bírálat és az önbíráila-t, a tö­megek által gyakorolt ellén- őrzés — ez a szovjet fárada­lom egészséges fejlődésének záloga. Ha ez szükséges a népnek; akkor szükséges mindenki számára. Annál is George Shultz amerikai külügyminiszter Washingtonban fo­gadta Oliver Tambot, a Pretoria által betiltott Afrikai Nem­zeti Kongresszus párt elnökét. Csütörtök esti kommentár EGY AFRIKAI WASHINGTONBAN Talán mégis megmozdul az amerikai kormány a dél­afrikai rendezés ügyében. Legalábbis ezt a reményt kelti, hogy Shultz külügy­miniszter váratlanul jogadta Oliver Tambót, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetőjét. Az ANC vitatha­tatlanul a dél-afrikai fekete lakosság túlnyomó részének politikai képviselője, hiszen messze a legnagyobb politi­kai szervezet, amely az ős­lakosság érdekeit képviseli a fehér fajüldöző rendszerrel szemben. Pretoria ezért he­lyezte törvényen kívül már évtizedekkel ezelőtt, s tartja börtönben negyedszázada legnevesebb vezetőjét, Nel­son Mandelát. A dél-afrikai kormányzat politikai szótárában az ANC persze terrorista szervezet, s ezt a nézetet nagyon sokáig magáévá tette a hivatalos amerikai politika is. A hi­vatkozási alapot a Dél-Afri- kában időről időre lezajlott fegyveres akciók adták eh­hez az érveléshez. Pedig so­hasem volt igazolható, hogy az ANC olyan fegyveres tá­madásokat támogatna, ame­lyet ártatlan áldozatokat kö­vetelnek. A szervezet mindig is hangsúlyozta, hogy a fe­hér fajüldöző rezsim ellen a fegyveres harcot is jogos­nak tekinti, de csak a rend­szer, a hatalom képviselői ellen. A Shultz-cal folytatott tárgyalásain most is úgy ér­velt Tambo, hogy nem lehet összekeverni az okot az oko­zattal. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a dél-af­rikai hatóságok brutális erő­szakkal csapnak le a fekete lakosságra, s ez az állami terror számtalan áldozatot követel. Logikus reakció er­re az ellenterror, az elnyo­mottak időnkénti bosszúja — ez azonban nem kever­hető össze az ANC által is támogatott rendszerellenes fegyveres harccal. A nemze­ti Ikongresszus politikai esz­közökkel kívánja elérni a fajüldözés felszámolását, s noha nem zárja ki az erő­szakos hatalom elleni fegy­veres akciókat sem; az . ér­telmetlen, polgári áldozato­kat sújtó merényletektől mindig is elhatárolta ma­gát. Shultz ismét azt a preto­riai vádat emlegette, amely szerint minden dél-afrikai erőszakos cselekmény mö­gött az ANC áll, s felszólí­totta Tambót „az erőszak befejezésére”. Az ANC veze­tője válaszában arra szólí­totta fel Washingtont, hogy vegye végre komolyan a sa­ját törvényhozása által ho­zott szankciókat, mert kü­lönben nem remélhető előre­lépés az apartheid felszámo­lásában. Az ellentétek, a nézetkü­lönbségek tehát még mindig igen nagyok, de maga a tény, hogy az amerikai kor­mány hajlandó ilyen magas szinten tárgyalni az ANC- vel, azt mutatja: Washing­tonban keresik a megoldás lehetőségét. Pretoria ma­kacssága nehéz helyzetbe hozza amerikai támogatóit, s az elmúlt másfél év dél-af­rikai eseményei lassan kény­szerpályára terelik a Rea- gan-kormányt. A. K. fontosabb mindez, minthogy az SZKP hatalmon levő pánt. Érdekelt a nyilvános­ságban, a bírálatban és az önbírá-latba-n, mivel ezek az SZKP mindennapi tevé­kenységének tényleges és megbízható formái. Ezek azok az eszközök, amelyek a pálrtot megóvják politikai hibák elkövetésétől. Az ilyen hibákért fizetett- ár va­lamennyiünk számára isme­retes”. Mihail Gorbacsov nagy fi­gyelmét fordított az 1987-es jubileumi évben megoldan­dó feladatokra. Az SZKP Közpon-ti Bizottságának plé­numa nevében a párt tag­jaihoz, a szovjet emberek­hez fordulva- hangsúlyozta: „Az átalakítás ügye, a tár­sadalom forradalmi megúj­hodásának ügye, az ország sorsa- a nép kezében van. Ez a sors olyan lesz, amilyenné mi alakítjuk — közös mun­kánkkal, értelmünkkel és lelkiismeretűnkkel”. Gorbacsov közölte, hogy a Központi Bizottság tagjai or­szágos pártkonferencia meg­tartása mellett szálltak sík­ra, majd kijelentette, hogy a párt számára az ilyen érte­kezlet kiemelkedő politikai esemény. Emlékeztetett ar­ra, hogy az ország történel­mében a fordulópontokon tartott Hlyen konferenciák „elősegítették a- kitűzött cé­lok eléréséhez szükséges új utak és eszközök-fel kút at ás á,t,, s a- taktikai kereteket mesz- sze túlhaladó feladatokat Ol­dottak meg”. TUC-küldöttség utazik Moszkvába A brit szakszervezeti főta­nács, a TUC vezető testüle­té 34 szavazattal 10 ellené­ben jóváhagyta, hogy a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának meghí­vását elfogadva TUC-kül­döttség utazzék Moszkvába a szovjet szakszervezetek feb­ruári kongresszusára. A dön­tést éles politikai viták előz­ték meg: több, jobboldali nézeteiről ismert brit szak- szervezeti vezető, így Eric Hammond, az Elektromos Ipari Dolgozók Szakszerve­zetének főtitkára és Bili Jordan, a Brit Technikusok Szakszervezetének elnöke ellenezte a szovjet meghí­vás elfogadását. „Negyven év után elérke­zett az ideje annak, hogy véget vessünk a hideghábo­rúnak és megkezdjük a híd­építést” — hangoztatta Alan Tuffin, a Postások Szak- szervezetének főtitkára. A brit szakszervezetek képviseletében Norman Willis, a TUC főtitkára uta­zik Moszkvába Ron Tódá­nak, a Főtanács Nemzetkö­zi Bizottsága elnökének tár­saságában. A nemzetközi szakszervezeti mozgalom kettészakítása óta ezúttal kerül sor TUC-küldöttség hivatalos szovjetuinióbeli lá­togatásra. Kormányszóvivői tájékoztató Császár Tibor, az MTI mi­nisztertanácsi tudósítója je­lenti : Bányász Rezső a kormány- szóvivői értekezleten a köz­leményben szereplő témák közül elsőként a földtör­vény tervezetéről szólt (a Központi Sajtószolgálat kér­désére). Elmondotta, hogy a törvénytervet meg kívánja szüntetni a ma érvényben levő indokolatlan átruházá­si korlátozásokat, így lehe­tővé teszi állami földek el­adását szövetkezetek szá­mára és viszont. A tervezet szerint egyszerűsödik majd a földrendezési eljárás, csök­ken a szakhatóságok beavat­kozása például á művelési ágak megváltozása esetén, s a földterületek jobb kihasz­nálását szolgálja, hogy a szövetkezetek és a mezőgaz­dasági nagyüzemek megha­tározott mértékig bárkinek adhatnak földet tartós hasz­nálatba. Az új törvényja­vaslat az idén kerül az Or­szággyűlés elé. Részben kapcsolódik a té­mához a kormány elé kerü­lő KNEB-vizsgálat is; erről (a Magyar Hírlap érdeklő­désére) a szóvivő kifejtette: a művelhető földek mind­össze 2,4 százaléka van ma­gánszemélyek használatá­ban, ám e területek mintegy négyszázezer család jöve­delmének kiegészítését, ház­tartásának ellátását szolgál­ják. A vizsgált nagyüzemek­ben a haszonbérbe és tartós használatba adás nyomán 23 százalékkal nőtt a hasznosí­tott földterület. Feltártak bizonyos hiányosságokat is: gyakran túllépik az egy sze­mélyre adható terület nagy­ságát, néhol pedig engedély nélkül olyan földeket is ki­mértek, amelyek nagyüze- mileg lennének igazán haté­konyan megművelhetek. A közúti közlekedés elő­készületben levő törvényéről szólva (a Népszabadság kér­désére) kiemelte, hogy a. szabályozás a közlekedés biztonsága mellett a gyalo­gosok és a tömegközlekedés érdekeinek elsőbbségét kí­vánja hangsúlyozni. Megal­kotását a közlekedésben résztvevők jobb együttmű­ködésének megteremtése, ér­dekeik összehangolása teszi szükségessé. A leendő tör­vény fontos céljai közé tar­tozik a közlekedés bizton­ságának általános növelése, a tömegközlekedés fejleszté­se, a környezetvédelem szempontjainak fokozottabb érvényesítése — például az utak építésekor —, valamint a megfelelő járműállomány és úthálózat fokozatos meg­teremtése és karbantartása. Az értekezleten Bányász Rezső tájékoztatást adott a rendkívüli időjárás okozta károkról (a Magyar Rádió kérdésére). Mindenekelőtt .arról számolt be, hogy az új kormánybizottság, a Gazda­ságfelügyeleti Bizottság szer­dai ülésén is foglalkozott e károk felmérésével, s a pót­lásukhoz szükséges felada­tok meghatározásával. Né­hány konkrét adat: a hó fogságába esett több mint 1200 település kiszabadítá­sa, a csaknem tízezer kilö­A legutóbbi jelentések szerint jól van Terry Walte, az ang­likán egyház különmegbízottja. akiről olyan hírek terjeng­tek. hogy szintén elrabolták. A képen: a január 17-i felvé­telen Waite szomját oltja Bejrutban. (Telefoto — AP—MTI—KS) méternyi út megtisztítása 135 millió forinttal haladta meg a telenként általában e céra fordított összeget. Az utak pályaszerkezetét ért ká­rok elérhetik a 2—3 milliárd forintot is, ám pontos fel­mérésükre csak tavasszal kerülhet sor. A vasúti köz­lekedésben az el'pző, hómen­tes hetekhez viszonyítva a belföldi szállítások mennyi­sége 50, az exporté 40, az importé 70, a tranzit szál­lításoké pedig 60 százalékos volt. A szénbányászatban elsősorban a külfejtéseknél okozott gondot a rendkívüli hideg; a kohászat vesztesé­gei elérték az 550 millió, a gépiparé a 900 millió, a vegyiparé az 500 millió, a könnyűiparé pedig a 850— 900 millió forintot. A ter­meléskiesések 12—15 száza­léka érinti az exportot. A mezőgazdaságban viszont a károkat bőven ellensúlyoz­za az a kedvező hatás, ame­lyet a hótakaró jelent. Ugyancsak sokmilliós vesz­tesége van az élelmiszer- iparnak, valamint az építő- és építőanyagiparnak is. A károk tehát egyáltalán nem lebecsülhetek, ugyanak­kor megnyugtató, hogy szin­te valamennyi érintett vál­lalat azonnal konkrét intéz­kedési tervet dolgozott ki a termeléskiesés és az export­lemaradások pótlására és sok helyen már jó ütemben folyik ez a munka. Abban mindenki egyetért, hogy a veszteségeket lehetőleg köz­ponti segítség nélkül kell felszámolni — hangsúlyozta a szóvivő. Az MTI tudósítója arról érdeklődött, hogy a kemény télben nyújtott segítségen túl általában milyen részt vállalnak néphadseregünk katonái a gazdasági felada­tok elvégzéséből. ' Bányász Rezső válaszá­ban rámutatott, hogy szinte már elképzelhetetlen egy- egy nagy építkezés, nagy „munkaroham” a néphadse­reg egységeinek a részvétele nélkül. Hosszú ideje részt vesznek a katonák az építő- munkában,, nélkülük nsim készült volna el — vagy nem időben — néhány olyan nagy alkotás, mint a Paksi Atomerőmű, a Tiszai Vegyi­kombinát, a Péti Nitrogén- művek, s derekasan hielytt- á'lltak például a Szabadság- híd felújításában, a metró és a lakótelepek építésé­ben. Munkájuk értéke az el­múlt öt évben az ipari ága­zatokban meghaladta a 25 milliard forintot. Rendszere­sen sokezer katona segít a földeken, a betakarításban iS. A legutóbbi hetekben pe­dig kétezer embert és 1300 járművet mentettek ki a hó fogságából, sok beteget jut­tattak kórházba, s több ezer tonna élelmiszert, fűtőanya­got szállítottak a nehezen megközelíthető helyekre. Egy kérdésre válaszolva (Vasárnapi Hírek) kifejtet­te: a kormány őszintén üd­vözli a KISZ Központi Bi- zottságánák „Jövőnk :a tét” elnevezésű felhívását. — Nemcsak azért, mert gazda­sági. társadalmi gondjaink megoldásához nem nélkülöz­hetjük az ifjúság tenniaka- rását, lelkesedését, de azt reméljük, hogy a fiatalok egészséges lendülete, újítás­ra kész gondolkodásmódja magával ragadja majd kör­nyezetüket is. E felhívás re­mélhetőleg segít felTázni mindazokat, akik még min­dig csodákra várnak, vagy másoktól várják a cselek­vésit. A kormány bízük ab­ban, hogy a felhívás nyomán a Hátaitoktól minél több új, hasznos javaslat érkezik a munka megjavítására, gyor­sabb előrehaladásunk meg­alapozására. Kitért arra is (a TV-hír- adó érdeklődésére), hogy a munkaidő jobb kihasználá­sába sok figyelemre méltó kezdeményezés született az elmúlt hónapokban. Döntő fordulatot azonban még nem sikerült elérni; a hétfő dél­előtti és a- péntek délutáni termelés intenzitása példá­ul továbbra is elmarad a he­ti átlagtól. Bíztató ugyanak­kor, hogy mind szélesebb körben állnak ki és intéz­kednek a munkahelyi fegye­lem betartásáért. A külkereskedelem idei kilátásairól szólva (a Ma­gyar Nemzet kérdésére) hangoztatta, hogy az elő­irányzatok teljesítéséihez most kedvezőbbek a feltéte­lek, mint korábban. A vállalatok az 1987-ben érvényes szabályoizókat már tavaly megismerhették, s a szükséges import nyersanya­gokból, alapanyagokból most a korábbinál több van. A szocialista partnerekkel ed­dig aláírt szerződések össze­ge több, mint 1986 azonos időszakában volt. A tőkés exportszállításokra azonban igen alacsony a kötésállo­mány, s ez egyelőre nem valószínűsíti a kivitel jelen­tős, a nagyobb feladatokkal összhangban álló bővülését. A mezőgazdasági termékek idei kivitelében viszont re­mélhetőleg sikerül pótolni a múlt évi kiesések nagyré- szét. Figyelmeztető tapasz­talat, hogy a vállalati im­portigények az idén is lé­nyegesen meghatódják a tervben előirányzott meny- myiiségeket. S változatlanul sók a tennivaló a piackuta­tás, a termékfejlesztés terü­letién. A pályakezdő fiatalok, el­helyezkedési lehetőségeiről — egy kérdésre válaszolva — a szóvivő azt mondotta, hogy a munkaerőkereslet csökkenése egyelőre nem Okoz jelentős gondokat a fiatalok elhelyezikedésében. Ugyanakkor valóban nehe­zebben találnak munkahe­lyet a szakképzetlen tizen­évesek és az érettségizett, s nem fizilkai munkát kereső leányok. A szóvivő (a Daily News kérdésére) beszámolt arról, hogy a külföldi, elsősorban magyar származású állam­polgárok körében nő az ér­deklődés hazai ingatlanok megszerzése iránt. Jelenleg csak a letelepedési vagy ha­zatérési engedéllyel rendel­kezőik jogosultak ingatlan- szerzésre, ám a megnöveke­dett igény nyomán azt ter­vezik, hogy egy új jogsza­bállyal tartós ingatlanhasz­nálati lehetőséget juttatnak az érintetteknek, olyan jogot, amely a bérbevevőnek a ko­rábbinál lényegesen na­gyobb biztonságot nyújt. A kormány előterjesztése nyo­mán az Elnöki Tanács hoz majd döntést e kérdésben. Bányász Rezső a Tájékoz­tatási Hivatal elnöikelkéínit nemrégiben Egyiptomban tett látogatáséról szólva el­mondotta: Magyarország és Egyiptom kapcsolatai az el­múlt években tovább fejlőd­tek, s a két ország között jeltenleg is jó kereskedelmi, gazdasági kontaktusok lé­nyeges bővítésére is lehető­ség van. Egyiptomi részről egyebék között magyar gép­ipari, járműipari termékek •iránt érdeklődnek. Ugyan­csak mód nyílhat a politi­kai, a kulturális, a tudomá­nyos együttműködés bőví­tésére, ahogyan erről szó esett az egyiptomi személyi­ségekkel — köztük a mi­niszterelnökikel — folytatott megb es z éléseken. — Ami a tájékoztatási kapcsolatokat illeti: a két éve aláírt munkaprogram értelmében bővült a két or­szág közötti újságfrócsere és rádiós műsorcsere, kialakult az újságírószövetségek kap­csolata, s tapasztalataink szerint kiegyensúlyozottab­bá vált a hazáinkról szóló tájékoztatás Egyiptomban. Most az együttműködés ki- szélesítéséről tárgyaltunk pairtneréinkkel; egyrészt a televíziós műsorcsere bőví­téséről, másrészt pedig — Pálos Tamással, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztő­jével együtt — a két hír­ügynökség, az MTI és a M'ENA közötti kapcsolatok fejlesztéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents