Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-23 / 19. szám
1987, január 23., péntek Somogyi Néplap 3 Nagyobb rangot a főmunkaidőnek A határozat mindannyiunknak szól Záporoznak a vélemények: a Központi Bizottság novemberi gazdaságpolitikai határozata élénk visszhangra talált a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának munkásai körében. — Nálunk korábban is az átlagnál szigorúbb volt a munkafegyelem — mondta Szabó Zoltánná munkamódszerátadó. — Három műszakban dolgozunk feszes normákkal. A munkaidő itt valóban 8 óra. Munkaidő alatt nem lehet csellengeni, s a különféle rendezvények már eddig is munkaidőn kívül voltak. Ez aizt jelenti, hogy a novemberi határozat több követelménye, nálunk már része a megszokott rendnek. A végrehajtás értékelésénél tehát figyelmfoe kell venni, hogy látványosabb eredménynövekedést produkálhatnak ott, ahol mindebben több még a tartalék, ahol eddig csak beszéltek a munkaidő kihasználásáról. — Ez nem jelenti, hogy nekünk ne volna mit tennünk, jobbítanunk — így Kiss Jánosné üzemvezető. Üj ösztönzőrendszer — Például a technológiai fegyeLem fokozásában, a minőség javításában. Az utóbbi érdekében tavaly tavasz óta több erőfeszítést tettünk, intézkedési tervek készültek, s új ösztönzőrendszert alakítottunk ki. Ezek nyomán 6 százalékkal nőtt például az első osztályú termékek aránya. — így sem mondhatjuk el, hogy a bérek minden esetben arányosak a teljesítményekkel — tette hozzá hadiszlai László villanyszerelő. — Olykor a „fillérek” differenciálnak a kiemelkedően teljesítők és azok között, akik „csak” elvégzik a dolgukat. Még mindig nem merjük szemtől szembe kimondani: te nem érdemelted meg ezt a bért. Az egyenlősdihez mindig akad magyarázat. Valaki egyedül neveli a gyerekeit, más idős szüleit tartja el. Az érdekeltséget azonban csak úgy lehet növelni, ha a bár a munkát ismeri el, s a szociális szempontokat a juttatásoknál veszik figyelembe. — Mindez igaz, mégsem könnyű megfelelnünk ennek a követelménynek, hiszen egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy emberek megsértődjenek és távozzanak a gyárból — mondta Kis Jánosné. — Az itt ddlgozók, mikor bérüket viszonyítják, levonják a műszakpótlékokat, s akikor úgy látják, hogy ugyanezt a pénzt máshol lazább munkatempóval is meg lehet keresni. Ha majd eljutunk oda, hogy mindenütt a munkával arányosan fizetnek, ha a munkahelynek becsülete lesz, akkor lehet majd igazán differenciálni. Ha sonló okból kényszerülünk megalkudni, egyes munkafegyelmi vétségek esetén is. Egy lazaságot eltűrni, vagy egy gépet leállítani, gyakran ez a kérdés. Szanált üzemek — Sok vitát váltanak ki a gazdaságtalan vállalatok felszámolásával kapcsolatos döntések — mondta La- diszlai László. — Azzal mindenki egyetért, hogy a veszteséges vállalatok támogatása az eredményesektől vonja el a feljesztési lehetőséget. Szóvá teszik azonban, hogy a különféle okok miatt csődbejutó üzemekben is vannak jól dolgozó munkásak, akik nem tehetnek például arról, hogy melyik ágazat termékei kelendőek _a,.világpiacon, vagy hogy saját munkahelyükön helyesek voltak-e a feljesztési lépések. — Úgy gondolom, idő kell ahhoz, hogy mindenki elfogadja, hogy — a megszokottól eltérően — már nem minden állás nyugdíjas, hogy a létbiztonság érdekében olykor munkahelyet, sőt talán szakmát is kell változtatni — így Szabó Zoltánná. — Ezt persze könnyebb elfogadni elvben, mint a valóság ezer gondjával. Tény viszont, hogy nincs más megoldás. Sokan fölteszik azt a kérdést is, hogy a létszámleépítések során fölszabaduló emberek valóban oda mennek-e, ahol szükség van rájuk. Eddig ezt nemigen tapasztaltuk, pedig mi várjuk az új dolgozókat. Minőséget — A bevezetett bértömeg-gazdálkodás lehetőségeket ad — mondta Kis Jánosné. — S nemcsak az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodásra. Ha egy munkahelyen már nem a mennyiségi teljesítmények megkövetelése a gond, a figyelem egyre inkább a minőségre összpontosul. — Ezt segítené az is, ha növekedne a főmunkaidő rangja — vette át a szót Ladiszlai László. — A határozatot feldolgozó taggyűlésünkön többen is elmondták, hogyha az abban leírtak megvalósulnak, a becsülettel végigdolgozott 8 óra is elég lehet a tisztességes megélhetéshez. — Mikor a határozatban arról olvastam, hogy formális volt egyes korábbi határozatok végrehajtása, s hogy laza volt az ellenőrzés, az jutott eszembe: ez rám is igaz. Hiszen én sem kértem számon a pártmegbízatások teljesítését az alapszervezetünkben ... Szabó Zoltánné szavai a lényegre tapintottak. Azt példázzák, hogy a novemberi határozat mindany- nyiunknak szól és szab tennivalókat. B. F. A Lady Ruházati Szövetkezet a FÉR Nagykereskedelmi Vállalaton keresztül a Centrum és a Skála áruházakba küldi most készülő ruháit. Elszállítottak már 3000 Trapper-szok- nyát. Most egy 5000 darabból álló szállítmányt készítenek elő: női szoknyát és női ruhaegyüttest csomagolnak majd ebbe. A jövő héten megkezdik az exortmunkát: 35 ezer darabból álló kollekció kerül szocialista exportra Megalakult a szervezet helyi csoportja Számítástechnika Fonyódon Az informatika, a számítástechnika mielőbbi térhódításától erőteljesen függ népgazdaságunk fejlődése — hangsúlyozta Horváth István, a Neumann János Szá- mítógéptudományi Társaság megyei szervezetének elnökségi 'tagja, a fonyódi szervezet alakuló ülésén. Az 1970- ben történt megalakulás óra a számítógéptudományi társaság jelentős sikereket ért el. Műdig István, a Somogy megyei szervezet elnöke ezt bizonyítandó elmondta: a számítástechnika alkalmazása központi kormányprogrammá vált, egyre több a felhasználó és a hobbiból számítástechnikáival foglalkozó fiatalók száma. Somogybán 80 tag és 8 vállalat illetve intézmény alapította meg 1978-ban a megyei szervezetet. Azóta országos és megyei kiállításokat szerveztek, jelentős feladatot vállaltak a számítás- technikával foglalkozó pedagógusok továbbképzésében. A tagok több száz előadást tartottak és folyamatosan emelkedik a számítástechnikai klubok száma a megyé- . ben. Fonyód az elmúlt két évben országos hírű rendezvényeknek adott otthont. A gimnáziumban kiváló pedagógusok ismertetik meg a fiatalokkal a számítástechnika kínálta lehetőségeket, az oktatási bázis az ország középiskolái között az egyik legjobban felszerelt. Elérkezett az idő, hogy olyan önálló szervezeti élet alakuljon ki a Balaton-parti nagyközségben, amely kisugárzó hatással lesz Fonyód társadalmi életére, az intézmények tevékenységére. Diákok és tanáraik, intézmény- és üzemvezetők jöttek el kollégáikkal megalakítani a fonyódi szervezetet. A tisztségviselők megválasztása után Győrfi Attila titkár ismertette az 1987. évi terveket. A fonyódi számítástechnikai szervezet céljai között szerepel a számítástechnika népszerűsítése, új tagok toborzása Fonyódon és vonzáskörzetében. Ismét megrendezik a középiskolai tanárok országos konferenciáját, részt vesznek a pedagógusok megyei továbbképzésében. Az intézmények között koordináció alapján történő fejlesztés lehetővé teszi, hogy a fonyódi szervezet optimális felszereltséggel várja a szám í tástechniika barátai t. ZARSZAMADASRA KÉSZÜLNEK 23 aszálykáros somogyi téesz Országszerte — így Somogybán is — készülnek a termelőszövetkezeti zárszámadások. A tagság a szövetkezeti demokrácia fórumain, küldöttgyűléseken, közgyűléseken, részközgyűléseken értékeli az elmúlt év gazdálkodásának eredményeit, és dönt az idei tevékenység irányairól, feladatairól. A TOT-nál értékelt első gyorsjelentés szerint a közös gazdaságok teljesítménye az elmúlt évben némileg elmaradt a várakozástól. Nem sikerült az előirányzatnak megfelelően fokozni a gabonatermelés hozamait, és az állattenyésztés teljesítése is a tervezettnél mérsékeltebb volt. Mindebben közrejátszott, hogy a termelőket jelentős aszálykár érte. Kétszáznál több téeszben gyorsított eljárással, részben állami segítséggel pótolják az aszály okozita kiesést, újra megteremtve a jövedelmező gazdálkodás alapjait. Megyénkben — a decemberben megismételt felmérés szerint — 23 termelőszövetkezet Műszaki fejlesztés az ipari szövetkezetekben Vállalni kell a kockázatot A kaposvári ipari szövetkezetek csak a műszaki fejlesztés gyorsításával rukkolhatnak ki versenyképesebb termékekkel, növelhetik az exportjukat Ez azonban csak nagy erőfeszítések révén valósítható meg. Makkó Istvánná, a kaposvári ipari szövetkezetek pártbizottságának titkára: — A gazdaság- és szövetkezetpolitikai munkabizottság tizenkét szövetkezetben végzett fölmérést. Ennek alapján tárgyalta meg végrehajtó bizottságunk a technológiai és műszaki feljesz- tések, a termelő beruházások helyzetét és a továbbfejlesztés lehetőségeit. A szövetkezeteknek nagyon kevés pénzügyi lehetőségük volt a műszaki fejlesztésre, a technológiai korszerűsítésre, a gyártmányfejlesztésre, s nem is foglalkoztak ezzel kellő határozottsággal, nehezen vállalták a kockázatot. A szövetkezetek nem képeznek műszaki feljesztési alapot, ez nincs is előírva nekik. Ezeket a ráfordításokat a termelési költségek között számolják el. Természetesen a VI. ötéves terv időszakában is voltak beruházások, feljesztések és a mostaniban is lesznek. Csak nem annyi, amennyire szükség lenne. Jó példaként említette az Agrotechnika Gépipari Kisszövetkezetet. Évről évre többet fordítottak gépek beszerzésére. Ennek köszönhetik, hogy megfelelő színvonalú a dízeladagolók, vákuumszivattyúk javítása, a gépalkatrészek gyártása. Az Univerzál Vas- és Faipari Kisszövetkezet a gazdaságos működés érdekében nagyobb gondot fordít a gyártmányfejlesztésre. Szó van új típusú konténerépületek, gumiszállítószalagok gyártásáról. A sok példa közül érdemes kiemelni a Delta Sportáru és Bőrkonfekcióipari Szövetkezetei. A tavaly beállított bőrfestőgép technikai és technológiai előrelépést hozott a sport- labdák festésében. Most speciális tűzőgépek beszerzését tervezik. Nekik is kevesebb a pénzük, mint az előző ötéves tervben. Előrelépést hoz a Szolgáltatóipari Szövetkezetben a tervezett színesfénykép-labo- ratórium, a Fazekas Háziipari Szövetkezetben pedig a virágcserépgyártó félautomata beállítása. — Az anyagiak hiányán kívül a szellemi teljesítőképesség sincs meg a korszerű gyártás- és gyártmányfejlesztéshez a szövetkezetek egy részében — folytatta Makkó Istvánná —. Ugyanez mondható el a jól képzett szakemberekről is. Sajnos, sokan közülük, éppen a legjobbak, kisiparosnak mentek vagy gmk-ba. A piackutatás sem megfelelő színvonalú. A vitában elhangzott egy olyan példa a Lakberendező Kisszövetkezet gyakorlatából. A piaci lehetőségek miatt nem gazdaságos a bútorgyártás egy kisszövetkezetnek. Nagy a konkurencia, s így nehéz boldogulni. A termékváltás sem mindig válik be. Így inkább együttműködnek a nagyüzemekkel. Jogos az a megállapításunk, hogy á beruházásokra, a műszaki fejlesztésre fordítható ösz- szegek csökkenése miatt a szövetkezeti termékek színvonala nem tart lépést a világpiaccal, a régi, hagyományos technológiával gyártottak pedig még az árukkal sem tudnak versenyben maradni. Sokat segítene egy országos intézkedés. Ha egy bizonyos ösz- szeg a szövetkezeteknél maradhatna abból, amit most elvonnak, amikor az új termék, technológia érdekében beruháznak az sokat segítene. — Mire ösztönzik a szövetkezetekben tevékenykedő tizenegy pártalapszer- vezetet? — A gazdálkodásnak rugalmasan igazodnia kell a környezeti föltételekhez és a központi szabályozó rendszerhez. Szükség van megújulásra és alapvető szemléletváltozásra. Ennék elérésében nagy szerep vár az alapszervezetekre és minden kommunistára. A megfelelő műszaki színvonal és gyártmányfeljesztés nélkül ugyanis nem lehet a mai követelményeknek megfelelő minőségű termékeket gyártani. Az előrelépés érdekében ki kell használni mindazokat a lehetőségeket — a licenceket, a lizing-ügyletet, az újításokat —, amelyek a korszerűsítést, a műszaki fejlődést szolgálják. Az alapszervezetektől azt kértük, hogy időszakonként értékeljék a feladatok megoldását, s amikor szükség van rá, segítsenek a megoldások keresésében és megtalálásában Nagyobb merészségre, bátorságra van szükség a piackutatásban, a feljesz- tésben. S természetesen a szövetkezeteknek hatékonyabban, nyereségesebben kell gazdálkodniuk. L. G. aszálykáros, közülük 17 a kedvezőtlen, 6 pedig a nem kedvezőtlen adottságú üzemek körébe tartozik. Tizenhárom azoknak a somogyi közös gazdaságoknak a száma, ahol a szántóföldi hozamérték csökkenése mégha ladja a 20 százalékot, tízben ez a csökkenés 15—20 százalék .közötti. Az adatok szerint az ország téeszeinek bérgazdálkodása az elmúlt évben kellőképpen mértéktartó volt, a kifizetések alapvetően nem szakadtak el a teljesítményektől. A .téeszek jövedelme szintén kisebb a vártnál, és — az előzetes adatok szerint — nem éri el az 1985. évi értéket sem. A fizetésképtelenné vált téeszek száma egyelőre még nem ismeretes. A január végén esedékes mérlegzárás után derül majd ki, hogy hány üzem lett veszteséges, vagy alaphiányos, illetve vált fizetésképtelenné. Ez lesz az első év, amikor a fizetésképtelenség ténye és annak mértéke alapján rendezik az ilyen helyzetbe jutott téeszek sorsát. Az aszálykáros somogyi üzemek köréből tíz számol veszteséggel, közülük a saját források bevonása után — ahol a hozamértékcsökkenés 20 százalékon felül van — hat nem tudja rendezni a veszteségét. Ugyancsak — várhatóan — képtelen rendezni veszteségét saját hatáskörben további három olyan téesz, mely nem tartozik sem a kedvezőtlen, sem pedig az aszálykáros .termelőszövetkezetek sorába. Az ország mezőgazdasági szövetkezeteinek egy része — több mint 200 üzem — tartósan eladósodott, ezt a helyzetet a zárszámadás is tükrözi. E szövetkezetek fölzárkózásának segítésére újabb intézkedések várhatók, amelyektől e termelői kör pénzügyi helyzetének fokozatos megszilárdulása is remélhető. Ami a tervkészítést illeti: az országos előirányzat a mezőgazdasági termelés 4,5—5 százalékos növekedésével számol ebben az esztendőben. Az átlagosnál nagyobbak a követelmények a növénytermeléssel szemben, míg az állattenyésztésben a termelés lassúbb ütemű bővülésével számolnak. A somogyi tsz-ek idei gazdálkodásában fő követelmény az árualapok bővítése, a termelés jövedelmezőségének javítása, és kiemelt figyelmet fordítanak a gabona- és hústermelésre, a kiegészítő tevékenység fejlesztésére, a műszaki-technikai színvonal emelésére.
