Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-23 / 19. szám

4 Somogyi Néplap 1987. január 23., péntek A hivatalos lap Az 1848-as törvények Ma­gyarországon eltörölték a rendiséget, s az ország a polgári fejlődés útjára lé­pett. Megalakult az első magyar független miniszté­rium, amely 1848. június 8-án megindította az első magyar hivatalos lapot, a mai Magyar Közlöny elődjét, a Köz­lönyt. A lap a polgári kor­mányzási elvek értelmében a kormány rendeletéit és intézkedéseit volt hivatva ismentetni, és igyekezett tel­jes képet adni az ország- gyűlés lefolyásáról. Általá­ban két-három naponként jelent meg, mégpedig a sza­badságharc katonai helyze­tétől függően más-más he­lyen városról-városra ván­dorolva a kormánnyal és az állami nyomdával. Amed­dig a kormány Pesten tar­tózkodott. addig az Egyete­mi Nyomdában állították elő. Utolsó száma 1849. augusztus 11-én, a világosi fegyverletétel előestéjén, Aradon látott napvilágot. A szabadságharc bukását követő Bach-korszaknak és provizóriumnak is megvolta maga hivatalos lapja, hi­szen a kormányzás rendele­tek özönével történt. A Ma­gyar Hírlap 1849. november 15-től 1852. június 30-ig, majd az ezt felváltó Buda­pesti Hírlap 1860. november 30-ig tartalmazta a rende­leteket és utasításokat. 1860. december 1-jétől 1867. február 19-ig Sürgöny volt a hivatalos lap neve. A kiegyezés évében, 1867. február 20-án indult az új hivatalos lap, a Budapesti Közlöny, amelynek első fe­lelős szerkesztője több mint huszonöt esztendőn át Sala­mon Ferenc történész és esztéta volt. Halála után Vadnay Károly, majd Bek- sics Gusztáv és 1907-től Bár­sony István szerkesztette a lapot 1928-ig, őt Szász Ká­roly követte. A Budapesti Közlönyben hirdették ki a rendeleteket, a törvényeket pedig az Országos Törvény­tár közölte. A Budapesti Közlöny 1944. december 31- ig, tehát csaknem nyolcvan esztendőn át jelent meg megszakítás nélkül. Az 1944 decemberében Debrecenben összeült Ideig­lenes Nemzetgyűlés által megválasztott Ideiglenes Nemzeti Kormány sem nél­külözhette azt az eszközt, amely nyilvánosságot bizto­síthatott rendelkezéseinek. Ezért új hivatalos lapot in­dított. Az új lap neve Ma­gyar Közlöny lett. Első szá­ma 1945. január 4-én jelent meg Debrecenben. A lap ne­ve alatt álilt minősége: Hi­vatalos lap. Az első. tíz, továbbá a 13. és 14. szám Debrecen­ben, a 11. és 12., valamint a 15. számtól megjelenő töb­bi Budapesten készült (1949. szeptember 10-ig a Magyar Állami Nyomdában). A kö­vetkező, szeptember 13-i számot már az akkori Hír- lapnyomdában (ma Zrínyi .Nyomda) állították elő, s ott nyomtáik 1978. szeptem­ber 28-ig. Azóta — október 4-től — a Zrínyi Nyomda szedi és a Szikra Nyomda nyomja. A lap kiadója 1948-ig a Magyar Állami Nyomda igazgatója volt. 1948 feb­ruárjától az Állami Lapki­adó Rt. 1950 augusztusától 1962. december 31-ig kiadá­sáért az 1950. augusztus 1- jén külön e célra alakított vállalat, a Magyar Közlöny Lapkiadó Vállalat igazgató­ja felelt. 1963. január 1-jé­től a Magyar Közlöny Lap­kiadó Vállalatot megszün­tették. Kiadását a Lapkiadó Vállalat vette át. s felel ér­te a mai napig. Az 1947. január 1-i, 1. számban a lap címe alatt megjelent a tartalmára uta­ló „Rendeletik Tára” szö­veg, bár 1947. végéig nem csupán jogszabályokat, ha­nem tőzsdei híreket és hir­detéseket is közölt. 1949. május 3-án az új alcím már „Törvények és rendeletek tára’V 1950. július 1-jétől a törvények és törvényerejű rendeletek az I. Főrész, míg a többi jogszabály a II. Fő­rész alcím alatt került ki­hirdetésre. 1954. szeptember 4-től egy minisztertanácsi határozat alapján a II. Fő­rész alatt csak a miniszteri rendeletek és államtitkári rendelkezések maradtak, a többi — a „személyi régz- szel” együtt az I. Főrészben kerültek kihirdetésre. A Magyar Közlöny szer­kezetét érintő újabb tago­lást az 1974. évi 24. számú törvényerejű rendelet, illet­ve az azt végrehajtó 1963 1974. (XII. 30.) számú mi­nisztertanácsi határozat hozta. Ennek értelmében a lap 1975. január 1-jétől III. Főrésszel bővült, amely a nemzetközi szerződéseket, a Legfelsőbb Bíróság Elvi Döntéseit és Irányelveit, to­vábbá iránymutatásokat és az állásfoglalásokat tartal­mazza. A lap megjelenése nincs bizonyos naphoz vagy dá­tumhoz kötve. Akkor és annyiszor jelenik meg, ami­kor és ahányszor a kihirde­tésre váró jogszabályok megkövetelik. Egy évben ál­talában 50—60 szám lát napvilágot, de volt olyan esztendő, amikor ennél többször kellett kiadni. Dr. Csonkaréti Károly UJKÉRY CSABA 3. — Én, mint a Várvédelmi Társaság elnöke kijelentem, méltó ajándékot adunk a magas török személyiségek­nek. Fekete bársonytokban egy-egy korabeli piasztert. Komoly numizmatikai érté­kük ... — Rendben van Forró elvtárs, nagyon rendben — kopogta le kissé ingerülten Virthegyi. De arra kérek most javaslatot, mi legyen a templommal! Fiatalember állt fel, aki a nagy meleg ellenére visel­te zakóját, most összegom­bolta és megigazította szem­üvegét. — A 9. számú Dirigovics Márk úttörőcsapat nevében felajánlást teszek. Rendbe­hozzuk a templomkertet, ki­takarítjuk a templomot. De kőművesmunkát nem vállal^ hatunk... talán az építés­ügy vezetője — intett egy szürke, savanyú képet vágó férfi felé. Nevezett kelletle­nül feiállt, és az asztalra te­nyereivé megszólalt. — Nincs rá idő. Másrészt csinálja az egyház, övék az ingatlan ... hanem — szem­öldökét ráncolva pár pilla­natig gondolkodott. — Ha­nem, a török urak által elő- reküldött márványtáblát a városgazdálkodás felhelyezi. És ha ott vannak már, a homlokzati részen a feltűnő SZOT-szálló Egerben Újabb lehetőséggel bő­vül a SZOT-üdültetés: 332 személy befogadásá­ra alkalmas szálló épül Egerben. A háromszáz-1 millió forintos költséggel épülő létesítményt 1988 decemberére szándékoz­nak átadni rendeltetésé­nek. Történelmi váro­sunk mindig vonzza a turistákat, nagy a láto­gatottsága. A város ven­déglátói remélik, hogy két év múlva sokan töl­tik majd itt a szabadsá­gukat családostól. A tö­kéletesen berendezett üdülőben minden ké­nyelmet biztosítani tud­nak. Kihasználatlan a fogyasztásbeállító állomás Terhelten mérik a jármüveket Vadász és vad- tenyésztő középiskola Jó fizikumú fiúk jelentkezzenek Szombathelyen, a Heves Ákos Szakközépiskolában és Szakmunkásképző Intézet­ben a következő tanévtől va­dász, vadtenyésztő szakkö­zépiskolai képzés kezdődik. Ezzel a hároméves szakmun­kásképzés itt megszűnik, il­letve szakmunkásokat csak a felnőttoktatás keretében ké­peznek. Az iskolába fegyelmezett, jó fizikumú és tanulmánya­ikban is az átlagot meghala­dó fiúk jelentkezését várják Vas megyéből és a Dunán­túlról; a távol lakókat kol­légiumban helyezik el. A diákok a második évtől — tanulmányi eredményüktől függően — ösztöndíjban is részesülnek. (Jelentkezni március 20-ig lehet. Az in­tézet címe: Szombathely, Út­törő utca 10.) A végzett tanulók a ter­melőüzemeknél, vállalatok­nál hivatásos vadászként, fő­vadászként, kerületvezető­ként, vadtenyésztőként dol­gozhatnak, természetvédelmi munkakörben helyezkedhet­nek el, s természetesen az érettségi után tovább is ta­nulhatnak. vakolathiányokat eltüntetik, ha ... ha nincs a program­ba körüljárás. Virthegyi az iratokba mé- lyedt, majd megkönnyeb­bülve szólt. — Nincs. Csak a bejárat előtt lesz megállás. Lepel­lerántás, kétperces török nyelvű beszéd, távozás. Ez a két minisztérium, és a biz­tonsági szervek által megál­lapított menetrend... A templomajtó legyen tárva, úgy nem látszik külső fol- dozása. Ez is átkos örökség. Hiába, ezer egy gondunk mellett nem jut templomja­vításra — tárta szét karját, — Van még hozzászóló? Csendes izgelődés, mozgo­lódás mellett a résztvevők hallgattak. Virthegyi újra felállt. — Most már nagyon rövi­den összefoglalom, mert egy óra múlt. Tehát 27-én 9 óra­kor ereszkedik le a helikop­ter a csónakázótó melletti tisztásra. Tőle száz méterre a földes úton állnak a diplo­máciai gépkocsik. Az 1-es jelzésűbe száll be a külügy­miniszter és a nagykövet ve­lem együtt. Ezt követően mindenki a számára kijelölt kocsiba ül, és kezdődik a program. Körbejárjuk a vá­rat, majd behajtunk. A dzsá­mi előtt kiszállás. Bemenetel. Amennyiben vallásos meg­Hat éve jelent meg az a módosított 12/1981. számú KPM rendelet, amely a gép­anyag felhasználásának a mennyiségét, és azok minő­ség-normáit szabályozza. En­nek értelmében tilos 6 nap­nál tovább üzemeltetni azo­kat a járműveket, amelyek üzemanyag fogyasztása túl­lépi a megengedett határt. Az üzemanyag fogyasztás mérésére hozták létre me­gyénkben a boglárlellei és őrei stabil mérőállomásokat. Orcihan a KPM tulajdoná­ban levő és a Kapostáj tsz által üzemeltetett műszerrel két éve végeznek ilyen mé­réseket és beállítják a szük­séges fogyasztást. Az eddigi tapasztalatok szerint a vál­lalatok nem élnek a lehető­séggel. Az állomáson veze­tett napló tanúsága szerint tavaly novemberben mind­össze »tíz vizsgálatra került sor. Ennyi járművet napon­ta tudnának fogadni. A 2 millió forint értékű műszer alig van kihasználva. Ennek okairól Ilon Miklóst a me­gyei tanács közlekedésfel­ügyelet igazgatóját kérdez­tük. — Van egy másik KPM rendelet, amely a gépjármű­vek üresfutását szabályozza. Ha a vállalat a gépkocsijai üresfutását nem tudja csök­kenteni, akkor bizonyos pénz­összeg kifizetésére kötelez­hető. Az így befolyt pénzből kapták a megyék a stabilmé­rő műszereket. Ezeket ná­lunk a közlekedési felügye­nyilvánulásuk nincs, három­perces üdvözlőbeszéd a Vár­védelmi Társaság elnökétől, ajándékátadás. Autóbaszál- lás, irány Tireny. A templomnál emléktábla leleplezés, utána vissza a gépkocsikba. Elvtársak na­gyon megjegyezni... nem abba az autóba szállunk, amelyikbe tetszik, hanem ami ki van jelölve. Aki le­marad, gyalog jön. Nincs más kocsiba való bekérez- kedés ... nem tűzoltóver­senyre megyünk. A hallgatóság csüngött az elnökön, aki már láthatóan fáradt volt és nehezen lé­legzett, de folytatta. — Vissza a városba, foga­dás a tanács dísztermében. Remélem egy óránál nem tart tovább. Aztán újra autó­ba, vissza a helikopterhez, és a törökök visszaszállnak ahonnan jöttek. Ezek után elvtársak, visszamegyünk a a díszterembe, és kifújjuk magunkat..., de addig, na­gyon mértéktartóan, nagyon felelősségteljesen tessék vi­selkedni ... Mégvalamit, Horváth elvtárs, menjen át Rudolf elvtársnőhöz a Len­dület Varró Kisipari Szövet­kezetbe, és varrasa meg a Török Köztársaság lobogóját. (Folytatjuk.) let ellenőrzése mellett a bog­iári borkombinát ipartelepén és a Kapostáj itsz-nél üze­meltetik. Mivel ezek hatósá­gi mérőállomások, a közüle- teknek, vállalatoknak itt kell beszabályoztatni a járművek fogyasztását, amennyiben az nem megfelelő. Mellette ki­sebb javításokat is végeznek ezeken a helyeken olyan esetben, ha a hiba befolyá­solja a fogyasztást. A közlekedési felügyelet­nek van már egy műszeres gépkocsija, amellyel helyszí­nen végzik a túlfogyasztó gépkocsik bemérését, beállí­tását. A 'tapasztalat szerint a vállalatok jobbam szeretik ezt a berendezést. A mobil mérésnek azonban van egy hiányossága, mégpedig az, hogy a fogyasztást csak a gépkocsi terheletlen állapo­tában tudja mérni. A stabil mérőállomáson ezzel szem­ben a motorteljesítmény is mérhető és egy mérőpadon a terheléses állapotot is lét­re tudják hozni. A bírósági perek egy ré­sze hosszú hónapokig, éve­kig is elhúzódik, és nem mindig a hatóság hibájá­ból. Dr. Halász Lajos, a ka­posvári városi bíróság elnö­ke: — A tanúk, sőt néha a vádlottak is semmibe veszik az idézést. Az eljárási sza­bályok értelmében a tanúk­nak a vádlott jelenlétében kell nyilatkozni. Ezzel kap­csolatban előfordult olyan eset, hogy megjelent a meg­idézett öt tanú, a vádlott pedig sehol. Természetesen új tárgyalási időpontot kel­lett kitűzni, s ott a tanúk­nak újra meg kellett jelen­niük. Sajnos, nem egyedi esetekről van szó. Belegondolni is rossz, mennyi hátrány származik az ilyen mulasztásokból: egyrészt elhúzódik az ügy, másrészt a feléknek újra kell jönni. Emellett a bíró­ságnak szintén többletmun­kát jelent és a munkahelyé­ről hiányzók kiesése a vál­lalatok számára gazdasági hátránnyal jár. — Az eddigi gyakorlat sízerint első lépésként rend­bírságot szabunk ki, majd elővezetést rendelünk el — — folytatja a városi bíróság elnöke —, 1986 áprilisában megjelent egy miniszteri rendelet, amelynek alapján a mulasztónak meg kell té­rítenie az elővezetés és a rendőri kísérés költségeit is. Az illetőnek tehát kétszer — Amikor ezt a szolgálta­tást elkezdtük, azit gondol­tuk, hogy a műszert kellően kihasználják. Eleinte statisz­tikai adatok alapján beren­deltük a nagy fogyasztású járműveket, viszont ennek a nyilvántartásnak a pontat­lansága miatt gyakran olyan autót is vizsgáltunk, ame­lyiknek nem volt gond a fo­gyasztásával. Ezért inkább különféle propagandával akartuk tudatosítani az érde­kelteknél a mérés szükséges­ségét. A legtöbb közület azonban a mobilhoz hasonló műsze­reket szerzett be magának és „házilag” végezték el a mé­réseket. A rendelet adta le­hetőség is segített a vállala­toknak. A gépkocsivezetőt érdekeltté tették a jármű fo­gyasztásának alacsony szin­ten tartásában a készpénzel­számolással. Ez jelenleg a benzinüzemű járművek eseté­ben valósult meg. L. R. kell a pénztárcájába nyúl­nia és ráadásul szégyenkez­het is környezete előtt a rendőri intézkedés miatt. — Hogyan lehet meggyőz­ni az embereket, mennyire fontos a megjelenésük ta­núként? — Tudom, senki sem ta­núskodik szívesen, de gon­doljanak arra, hogy az ügy igazságos elbírálása szem­pontjából milyen fontos egy tanúvallomás. Másrészt bár­ki kerülhet szorult helyzet­be, és csak akkor érzi ma­gát igazán ennek a fontos­ságát. A tanút hátrány nem éri, hiszen a munkából való kiesés idejére átlagkereset jár, a vidékről érkezettet pedig költségmegtérítés is megilleti. — Mit tesz a bíróság a perek gördülékenysége ér­dekében ? — Újabb gyakorlatunk szerint igyekszünk úgy ki­tűzni a tárgyalást, hogy ne kelljen sokat várakozni. Előre megtervezzük a tanú­kihallgatás sorrendjét és például az egy ügyben sze­replő tíz tanút nem idézzük egyaránt negyed kilencre. Kérjük, hogy a felek ponto­san olvassák el az idézés fi­gyelmeztető rovatát, abban minden benne van. Vétlen mulasztás esetén jogaikkal pedig bátran éljenek, mert ha lekésik a határidőt, a bí­ró nem tud mit tenni. T. F. L. SEMMIBE VETT IDÉZÉSEK Rövidebbek lehetnének a perek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents