Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-22 / 18. szám
1987. január 22., csütörtök Somogyi Néplap 5 SZELLEHI ÖRÖKSÉG Gyergyai Albert nevét vette föl a kaposvári középiskolai kollégium A tegnap délutáni névadón - amelyen részt vett Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gyenesei István megyei tanácselnök - Köpe- czi Béla művelődési miniszter mondott avató beszédet, a megyei tanács pedig zászlót adományozott a kollégiumnak, s erre a testvérintézmények képviselői szalagot kötöttek. Az ünnepség Gyergyai Albert írásaiból összeállított irodalmi műsorral fejeződött be. „Mit köszönhetek a Kollégiumnak? — kérdezte együk írásában Gyergyai Albert. És így felelt rá: — A könyvtári olvasmányokon kívül a közeli, látható s mindenképpen megfigyelhető vagy a beérkezettek kézzelfogható példáit, A regényhősök, a gondolatrendszer, a holt könyvek példáinál mennyivel erősebben hathatott ránk Horváth János, az irodalmár vagy Gombocz Zoltán, a nyelvész élettől sugárzó, mindenütt jelenlevő s mindenképp vonzó alakja ... Emlékszem,... mennyire kutattam minden után, amivel Horváth úr... közelebb kerülhetett hozzám, a könyvtárból kölcsönzött könyvei után (mert a könyvek helyére még neki is egy nevét s a könyvet jelző cédulát kellett tennie), s mily áhítattal olvastam, hogy Dickens egy regényét (angolul is olvas hát!) vagy Talne vagy Brunetiere tanulmányait (ők. a francia mesterei!) vette ki a könyvtáriból, vagy régebbi s újabb cikkeit keresgéltem a folyóiinatteremben, a régieket a Budapesti Szemlében, az újabbakat a Magyar Figyelőben (szóval Gyulafákkal tant, és Tisza István lapjában polemizál vagy a Pintér Irodalomtörténetében), és így jobban megismertem, mintha naponta együtt étkeztünk volna...” Ez a szellem, ez a példa az Eötvös Kollégiumé volt. Gyergyai Albert nevét tegnap a „székvárosi” középiskolai kollégium vette fel. Somogy szülötte 1893. január 20-án Nagybajomban látta meg a napvilágot, és Szegő Albertként jegyezték be az anyaikönyvbe. A Nyugat hasábjain publikált írásainak jelölésére használta először a Gyergyai nevet. Ez az irodalmi név később átkerült a személyi igazolványába is. Gyergyai Albert, aki kaposvári diákként már novellákat írt. 1911-ben került az Eötvös Kollégiumba, innen pedig Párizsba, az Ecole Normale padjaiba. Franciaországban jegyezte el magát a francia irodaiammal, az európai kultúrával, amelynek sok évtizeden át, haláláig közvetítője volt. A két világháború között nem leap ott itthon hozzá méltó állást: házitanító lett és középiskolai tanár, majd az Eötvös Kollégium előadója. Csak a felszabadulás uitán. nevezték ki a budapesti egyetem professzorává, ahol nyugalomba vonulásáig a világirodalom és különösen a francia irodalom nagy hatású pedagógusa. volt. — Gyergyai Albert, az irodalomtörténész és kritikus a Nyugat nagyjairól írt tanulmányaival vált először ismertté — mondta avató beszédében Köpeczi Béla. — Korán megkezdte műfordítói munkásságát is, és sorra fordította Proust, Flaubert és más francia klasszikusok munkáit, mesteri tolmácsolásban. Egy francia pályatársa „irodalmi nágykövet”-nék nevezte Gyergyait, aki kiváló ízléssel, tiszta szellemmel és kivételes nyelvismeréttel interpretálta a francia irodalom legjobbjait. Munkássága valósággal kivirágzott életének utolsó évtizedeiben. Sorra rendezte sajtó alá esszéköteteit: Klasszikusok, Kortársak, A Nyugat árnyékában, Késői tallózások. Nyugalomba vonulása után megírta nagysikerű önéletrajzi trilógiáját. Tevékeny, bölcs öregkort ért meg, amelyben tanítványok és ifjú pályatársak szeretetétől övezve mindvégig megőrizte alkotókedvét. 'Mi volt Gyergyai Albert titka? Mindenekelőtt az az alázatos figyelem, amellyel az irodalom nagy alkotói ás alkotásai felé fordult esszéistáiként, kritikusként, műfordítóként egyaránt. Magát mindenekelőtt tanárnak tartotta, akinek a feladata a világ magyarázata, s ezt a feladatot lelkesen és hűségesen, de csendesen és szerényen látta el mindvégig. Egyszerre fordult a magyar irodalom és a világirodalom nagy teljesítményei felé, s ezzel mércét állított ♦ magyar olvasók elé ... Gyergyai szerette az ifjúságot. Tanári sikereit elsősorban a fiatalság iránti kifogyhatatlan érdeklődésének, érzékeny figyelmének, segftőikedvének köszönhette. Méltóan örökítjük meg emlékét akkor, amikor a középiskolás diákok kollégiumára írjuk föl a nevét. Értékeket és etikai magatartást képviselt egy változékony korban, és talán ez legfőbb szellemi öröksége is, amelyet a kaposvári diákokra, késed utódaira hagyott. Őrizzék emlékét szeretettel és tisztelettel — mondta befejezésül Köpeczi Béla. x Az ünnepségen Terényi Zoltán kollégiumi igazgató bejelentette: az intézményben végzett tevékenységéért Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Szabó István és miniszteri dicséretben részesült Ba'loghné Papp Zsuzsanna. Az összefogás eredménye: Új iskolaszárny Barcson az 525-ös számú Ipari Szakmunkásképző Intézet épületéhez formájában is szervesen illeszkedik egy új szárny, mely kívülről vakolásra, belülről a festési, és szerelési munkák elvégzésére vár. Ez persze önmagában mindennapos dolognak látszhat akkor, ha nem tudnánk: az épületet szinte teljes egészében az iskola tanárai, tanulói, a szülők és egy-egy segítőkész vállalat hozta létre. Szabó László, az intézmény igazgatója — bízva a pontosan még nem is körvonalazható társadalmi ösz- szefogásban — 1983-ban úgy döntött, véget vet a tarthatatlan állapotnak, a diákot, tanárt egyaránt próbára tevő délelőtti — délutáni tanításnak, megoldják az iskola bővítését, enyhítik a tanteremhiányt. Lépésről-lépésre haladva, először az anyaépülelben alakítottak át minden talpalatnyi helyet a szaKtranyu oktatás számára. Ezáltal sikerült elérni, hogy csökkent a délutáni órák száma, de az órarend tömörítése miatt az is előfordult, hogy egy napig .nem volt testnevelés- órájuk a diákoknak, mert az öltözőben is oktattak. A szakelméleti órákat ugyanakkor kitelepítették az Épgép, a Kemikál, az ÉSZKV üzemeibe. így már négy helyen folyt a tanítás. Minden osztálynak azonos időben kellett részt vennie a szakelméleti órákon. A diákok négy nap alatt kapták meg azt a szakismeretet, amit egy hónap alatt kellett volna elsajátítaniuk. A számonkérés teljesen lehetetlenné vált. A közismereti órákat ugyanebben a leterhelésben az anyaiskolában oktatták továbbra is. A délutáni tanítás megszűnt. A diákoknak azonban sem étkezési lehetőséget, sem kollégiumi elhelyezést nem tudtak biztosítani. Videóval oktatnak az MHSZ-klubokban Közlekedési park épül Nagyatádon A napokban összegezte a múlt évi feladatok megoldását a Magyar Honvédelmi Szövetség nagyatádi városi vezetősége, amely 17 honvédelmi és egy rádiós klubot irányít. Ezt követően kértük meg Jurida Jánost, a szervezet titkárát, hogy szóljon főbb tapasztalataikról és újabb terveikről. — Kiemelkedő munkát végzett az üzemi klubok közül a konzervgyári és a Danuvia 4. sz. gyárában működő, a községek közül pedig a szabási és a kutasi. Üj klubot alakítottunk a nagyatádi gimnáziumban és egészségügyi szakközépiskolában. Erőteljesebb lett klubjaink politizáló jellege. A fiatalok — a technikai, a sport és egyéb igények kielégítése mellett — bővítették politikai ismereteiket is. A sorkötelesek politikai oktatása színvonalasabb, tartalmasabb volt, mint a korábbi években. Kezdeti eredmények születtek a szocialista versenyben és a névadó mozgalomban. Az általános honvédelmi előképzésben megkezdtük a táborszerű képzést. A rádiósok és a könnyűbúvárok részére intenzív tanfolyamot szerveztünk. Látogatottak voltak a tömegsport jellegű lövészrendezvényeink. Eredményesen segítettük az ifckolai honvédelmi jellegű szakkörök munkáját. — Mit terveznek az idén? — A különböző évfordulókhoz, eseményekhez kapcsolódva változatos politikai, mozgalmi akciókat szervezünk. Klubjaink a jól bevált hagyományos formák mellett új módszereket — emléktúrák, kirándulások, találkozók, bemutatók, filmvetítések stb. — is alkalmaznak, hogy munkájukat színesebbé és vonzóbbá tegyék. Fontos szerepet szánunk a technika legújabb Vívmányainak, így mindenekelőtt a videotechnikának, ez ugyanis lehetőséget teremt a színvonalas szórakozásra és az eredményesebb oktatásra — mondta az MHSZ titkára. Hat területen több mint háromezer személy honvédelmi elő- és utóképzését végzik. A sorkötelesek közül öt év alatt mintegy ezer fiatalt vonnak be a gépjárműképzésbe és kétezer ma- gángépjártnű-vezetőt képeznek ki. Növelik a rádió- távirász, a híradós, a köny- nyűbúvár és a modellező képzésbe bevont fiatalok számát. Terveik között szerepéi a képzési bázis továbbfejlesztése. Ennek a tervei már a múlt évben elkészültek. A közeljövőben meg szeretnék építeni az új lőteret, a hétállásos garázst, a közlekedési parkot és a rutinpályát. D. S. A végleges osztály szerkezet kialakításához, a megfelelő szakmai csoportbontáshoz azonban ez sem jelentett megoldást. Az iskola igazgatója fölmérte, hogy csak központi alapból a fejlesztés nem jöhet létre. A megyei tanács rögzítette ezt a tarthatatlan állapotot. Ekkor következett az a bizonyos lépés ... Az igazgató tudta: ahhoz, hogy valami elkezdődjön. pénzre van szükség. De honnan? Ekkor még se terv, se építési engedély nem volt. Az iskola, a szakmai utánpótlást váró vállalatok, tanárok, diákok és szülők minden szabad percüket rááldozva, társadalmi munkával, anyag és szállítás felajánlásával megteremtették az induláshoz, de főképp a bizalomhoz szükséges forintokat. Miután pontosan rögzítették a munkák értékét, a tanács is hozzájárult kétmillió forinttal az építkezéshez. Egymillió háromszáz- ezer forintot adott a Szigetvári Cipőgyár is. Az alapozást 1985 őszén, az építkezést 1986 tavaszán kezdték meg. A terveket a tanács megbízásából a Barcsterv készítette, a beruházó a városi tanács, az építésvezető Süveges Sándor, az ÉSZKV mérnöke lett. Minden egyéb tevékenységet az iskola vállalt magára. S hogy miként dolgoztak, azt mi sem bizonyítja jobban: az épület jelenlegi készültségi foka 90 százalékos, átadását 1987. augusztus 20- ra tervezik a határidő előtt egy évvel korábban. Körülbelül tízmillió forintos érték az ő munkájúkkal testesült meg. A régi épület 900 m--rel bővül, korszerű körülményeiket biztosítva a 11 szakma oktatásához. A kétszintes új szárnyban 4 tanterem, öt iroda, étkező, raktár. szociális helyiség, melegítőkonyha, könyvtár és két szertár várja a tanárokat, diákokat. — Hogyan sikerült ennyi embert, erre a szinte emberfeletti áldozatvállalásra bírni ? Légrády György, az iskola műszaki igazgatóhelyettese: — Tíz éve hagyománya van nálunk a városért végzett társadalmi munkának. A diákok dolgoztaik a járdaépítésnél, a forradalmi ifjúsági park kialakításánál, a parkosításnál stb. Szakoktatóink jó része több, mint tíz éve tanít az intézményben. Vonzó vált a számukra, hogy a tervezéstől a kivitelezésig minden munkafázisban részt vehettek. Élményt jélentetta számukra. A vállalatok áldozat- készségét a jó kapcsolat garantálta, valamint az, hogy az itt tanuló szakmunkások ezeknél az üzemeknél helyezkednek majd el. Várnai Ágnes
