Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-21 / 17. szám
4 Somogyi Néplap 1987. január 21., szerda Cukor, Bizsu és a többiek A geszti istálló trófeagyűjtői Különleges ágazat a mer- nyei Űj Barázda Termelő- szövetkezetben a versenyló- tenyésztés ; eredménye, termelési értéke nem játszik meghatározó szerepet a gazdálkodásban. Ami miatt mégis fönntartják már több mint fél évtizede, az inkább erkölcsi, semmint anyagi haszon miatt van. Takács Dezső elnök mondja: amit ők a lovakra költenék, más üzemek ogyanannyiit vagy többet reklámra fordítanak, s nekik soha jobb hírverés nem kell, mint az ország különböző pontjain rendezett lovasversenyeken való részvétel, illetve siker. — Ha egy gazdaságot a jó versenylovairól megjegyeznek, annak már egyéb gazdasági kérdésekről is köny- nyebb tárgyalnia. Az ország legjobb lőtartó mezőgazdasági nagyüzemei ott vannak Űj élelmiszerüzletet nyitott tegnap a Siófoki Áfész a Balaton-parti város déli részén, a Mészáros Lőrinc és a Zrínyi utca sarkán. (Az említett területen zömmel a siófoki úgynevezett őslakosok, s azok leszármazottai élnek családi házakban, köztük sok a nyugdíjas.) Eddig a közelben volt egy kis vegyesbolt, de már jó ideje nem felelt meg az igényeknek, különösen nyáron, amikor a földszintes, kertes lakásokban fizetővendégek is laktak. általános gazdálkodási eredményeikkel is a sorrend első harmadában, de szűkíthetem a kört Somogyra is, ha csak a Balatonnagybereki Állami Gazdaságot, a Kutási Állami Gazdaságot említem----övé a sárdi ménes —, vagy a ba- bócsai, a somogyjádi téeszt, mindegyik a jól gazdálkodó üzemek sorában van ... Az elnök szavait a vezető egyéni elfogultságának is tekinthetnénk, ha nem tudnánk, hogy a versenylótenyésztés a téesz tagságának egyetértő támogatásával folyik az Űj Barázdában. A lovak szerteviszik a téesz hírét-nevét, hiszen rendszeresen ott vannak például a nagyvázsonyi lovasjátékokon, s ha. valaki a nézők sorában előveszi a térképet és megkeresi rajta Mernyét, ahonnan a „szereplő” lovak érkeztek, már megtérült valaAz új ABC esztétikai szempontból is illik a környezetbe. Berendezése korszerű. Alapterülete 120 négyzetméter, s a beruházás értéke mintegy 3 millió forint. A kivitelező — a Kékbalaton Kisszövetkezet — minőségi és rendkívül gyors munkát végzett. Másfél hónap alatt adta át az épületet, melynek elemeit a Szombathelyi Fagazdasági Kombinát Soproni Szerkezetgyáránál rendelte meg a szövetkezet. Bíró Zoltán, a Siófok és Vidéke Áfész igazgatóságának elnöke elmi az ágazat költségéből... — Két évvel ezelőtt — erős nemzetközi mezőnyben — megnyertük a Balaton Kupát Balatonfenyvesen, tavaly éppen hogy csak leszorultunk a második helyre — mondja Takács Dezső. — Több díjat elhoztunk a jugoszláviai Közeveiből, a Horvát Köztársaság Lovasbajnokságáról. Megnyertük például az ifjúsági összetett versenyt és miénk lett a Krizevci Kupa. Tavaly óta törzstenyészet-jelölt az ágazat, s az idén várjuk, hogy lovaink megkapják a törzstenyészet rangot... A lovasok, a hajtők egy kivételével a termelőszövetkezet tagjai, s az edző nem más, mint a szövetkezet fő- állattenyésztője, Csór Zoltán. Az egy kivétel még iskolás, de ő is a téesz ösztöndíjával tanul. A lovak az ő közremondta, hogy a városi tanács azonkívül, hogy az egymillió forint értékű telket rendelkezésre bocsátotta, anyagiakkal is segítette a bolt felépítését. (Megjegyzendő : ha szükség lesz rá, idővel az üzletet könnyen bővíthetik, ugyanis ezt az épület szerkezete és a telek nagysága lehetővé teszi.) Az ABC félmillió forint árukészlettel várta tegnap a környék lakóit, s az első vásárlónak ajándékkal kedveskedett Hegedűs Gyuláné üzletvezető. működésükkel érik el sikereiket. A huszonöt ló közül tizet — ezeket három éven belül selejtezik — bértartásra adtok ki magántenyésztőknek, ahol még versenyeken is hasznosíthatják képességeiket, de inkább szekér elé fogják őket. A módszer révén csökken a szövetkezetben a lótartás költsége — ez nem kis összeg, lovanként és évenként akár 30 ezer forintra is rúghat. S ha a bértartó két csikót visszaad a téesznek, övé marad a ló. Két éve „él” ez a gyakorlat, s évente három lovat adnak ki bértartásra magántenyésztőknek. A szövetkezet somogygeszti istállójában tizenhat boxban és hat állásban tartják a versenylovakat. A vemhes állatok most pihennek, a többieknél rendszeres a j ártatás és a kondíciótartást szolgáló munka. Országos bizonyításra az idén először májusban Bolyban, a Ménesek versenyén kerül sor, s alaposan fel kell rá készülni. Ezt szolgálja majd a május elsejei, felmérő célú háziverseny is. A geszti istállónál találkozunk a téesz főállattenyésztőjével és Szakáll István sportlovassal, a téesz másod- osztályú versenyzőjével, akinek feladatai közé tartozik a belovaglás. Szedresről jött Mernyére, ahonnan a meglévő állomány zöme is származik. Ahogy bemutatja a lovakat, az egyiknél az elnök megjegyzi: Bizsuért már kétszázezer forintot is ígértek, de nem adták. Egyébként 1985-ben ez a kanch szuperelit minősítést nyert a Kiskunhalason rendezett te- nyészversenyen. Az istállóból kikerült lovak szőrét csípős északi szél borzolja, ám szemlátomást jólesik a friss levegő, a mozgás. Csikó és anyja — Cukor és Bizsu — is iramodna, ha edző és lovas nem késztetné mérsékletre... Hernesz Ferenc Ajándék az első vásárlónak Új ABC-t nyitottak Siófokon t. Nagy szürke madár keringett fent a magas kék égen. El-elrikkantotta magát, szárnyával nagyot csapott, majd kiterjesztve mozdulatlanul vitorlázott. Fejét néha félrebillentette, és kíváncsian pillantott alá, a nagy földvárra. Emberek szorgoskodtak, sározták a palánkot. Nagyba- juszú parasztok felgyűrt gatyaszárral, combig álltak a várat körülvevő víz szélében, a tómedret szélesítették. Mások. talicskát toltak, rőzse- kötegeket cipeltek és görnyedő háttal, hatalmas puttonyokban földet hordtak a falakra. A sarokbástya szabadtéri tűzhelyén, kócos, vörös karú asszonyok fújták a bogrács alatti tüzet, szelték kondérba a hagymát és az ürühúst. Sivalkodó gyerekek rohangáltak köröttük, nagyokat es- telq a várudvaron összedobált építőanyagokon. Nyalka vitézek mustrálták a jobbágymunkát, jöttek, mentek. Lovat vezettek a várszegletbe a patkolókovácshoz. Ki-be vágtattak a kapun, dongott alattuk a várhíd. A fal melletti árnyékban kövön kardot fentek, mellette egy f elf ordított dobon kockáztak. A bástyában szüröm-bö- köm bajszú hadfi Gergő, egy lenhajú menyecskét ölelgetett, fülébe sugdosott és a fészer alá akarta bevonni. A lány nagyokat vihogva ellenállt, de hamarosan ott termett egy másik legény, az aliacsony, barna bőrű Zsopán. Hátralökve kardját társa segítségére sietett, nagy szőrös keze1 elmerült a lány prusz- likjába. Rozali kétségbeesetten visítani kezdett, mire ott termett egy felgyűrt ingujjú éltesebb asszonyság. Nyújtó- fával nagyot vágott Zsopán hátára, puffanva rebbentette róla a nyár porát. — A férgek nyüvesszenek. nem hagyjátok azt a lyányt!? Apátok mindönét, a kontyossal vitézködjetek!... Nem átok arrább! Zsopán behúzott nyakkal kotródott hátrafelé. Takarodott Gergő is, közben a menyecske úgy teremtette képen, hogy süvege két öllel repült arrább, és vitézi bajsza- egészen összekuszálódott. — Jól van vén kotló, csak őrizze ükét, nem tudja kinek — mérgelődött tisztes távolból Zsopán dalia gallérját igazgatva. — Éccaka akkor is bemö- gyök hozzá és megbögyölöm, ha a szoknyája alá is dugja, vén sárkány! — durrogott a kuszáit bajszú Gergő és süvegét porolva pdábbállt. Az asszonyság Rózáira támadt. — Te meg céda, addig mórikálod magad, még egyszer tényleg rosszul jársz. Mit tüzelőd, főzöd ükét? Nincs neköm ölég bajom az átkozott fösvény kasznárral, főzőasszonyokkal, még tégöd is vigyázzalak? Eriggy a többi közé a munkába, mert mögkontyollak rögtön! Rozali pirulva — titokban nyelvet öltve — nagy copfjait babrálva igyekezett a víz felé, ahol a többiek kerepelő nyelvekkel, a ruhákat sulykolták. Fényes tekintetű, nehéz járású vitéz, Dirigovics Márk kapitány jelent meg hadnagyai kíséretében az óratorony mellett. Megállt a paraszt kezében az ásó, a patkolókovács kalapácsa, kocka a levegőben, kondérban a lé rotyogása, az asszonyok ke- lepelő nyelve. Mindenki az óratorony felé fordult, ahol a kapitány állt szálfa egyenesen, szúrós tekintettel. Végignézett a munkában izzadt embereken. Szakállas arca mosolyfélére derült. — Már biztosan jön a török, feleim! Nem hiába serénykedtek ... hát csak tovább, munkára! — harsogott aggodalmas kacagása. A pillanat dermedtsége felengedett. Földbe mélyedt az ásó, lecsapott a kalapács, Totyogott a kondér, leesett a levegőbe dermedt kocka, és megindult az asszonyok nyelve. A kapitány a mellvédhez lépett. Zölden hullámzott a várat körülvevő vízparti nádas. A berken túl ködösen púplolt a Tireny-hegy. Ha jön, fogadni kell, mégpedig illendően. Ügy, hogy megemlegessék késő utódaik is, nehogy kedvük kerekedjen újabb vendégségre! — fordult a mellette állókhoz, és nyomatékül kardjára csapott, mely akkorát zörrent, mint a várpince ajtaja, ha betaszítják. (Folytatjuk.) A polgári védelmi kötelezettség A honvédelmi törvény leszögezi: a haza védelmében személyes szolgálatával, anyagi javaival valameny- nyi állampolgár köteles részt venni. Felsorolja a honvédelmi kötelezettség formáit is. Ezek, a hadkötelezettséget, a polgári védelmi kötelezettséget, a honvédelmi munkakötelezettséget, a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséget, valamint az ifjúság honvédelmi oktatásban való részvételének kötelezettségét. A honvédelmi kötelezetté ségnek tehát része a polgári védelmi kötelezettség, amelynek célja: a lakosság felkészítése a támadó fegyverek, elemi csapás és más rendkívüli esemény okozta károk megelőzésére, felszámítására és hatásuk csökkentésére, továbbá az ezekkel összefüggő mentési és mentesítési feladatok végrehajtása. A polgári védelmi kötelezettség férfiakra 16—65 éves, nőkre 16—60 éves korig vonatkozik. Arról, hogy a polgári védelmi kötelezettség alatt álló hol és milyen formában tartozik kötelezettségét teljesíteni, a jogszabály a következőket mondja ki: „A polgári védelmi kötelezettség teljesítését a munkahely, illetőleg a lakóhely szerint illetékes polgári védelmi vezető (az illetékes miniszter, az üzem, intézmény vezetője, a tanács elnöke) rendeli el.” A polgári védelmi kötelezettség magába foglalja a kiképzésben (legfeljebb évi 60 óra) és gyakorlaton (évente legfeljebb 3 nap) való részvétel, valamint a j polgári védelmi szolgálat ellátásának kötelezettségét, valamint a megjelenési és bejelentkezési kötelezettséget. A polgári védelmi kiképzés munkaidőn kívül a lakóhelyen vagy a munkahelyen történik. A polgári védelmi kiképzést és gyakorlatot a munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban állók részére rendszerint munkahelyükön kell megtartani. A gyakorlat elrendelésére a honvédelmi miniszter a polgári védelem országos törzsparancsnoka vagy az általa megbízott polgári védelmi vezető jogosult. A tovább tanuló dolgozókat tanulmányaik ideje alatt a polgári védelmi kiképzésben és gyakorlaton való részvétel alól mentesíteni kell. A kiképzésben, vagy gyakorlaton való részvétel alól indokolt esetben (szabadság, kiküldetés stb.) bárkinek meghatározott időre halasztás adható. Viszont polgári védelmi feladatok ellátására kötelezhető az is munkahelyén vagy működési területén, akire a polgári védelmi kötelezettség egyébként nem terjed ki, vagy aki a polgári védelmi kötelezettség alól mentes. A polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt folyamatos vagy ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátására lehet kötelezni. Aki polgári védelmi szolgálatellátására felhívást kapott, az köteles a felhívásban megjelölt helyen időben' megjelenni, ott a rábízott feladatokat ellátni és végrehajtani a részére adott utasításokat. Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól: a terhes nő, a terhesség megállapításától, az anya gyermeke 3 éves koráig. A mentesség természetesen az örökbefogadott és a nevelt gyermek után is megilleti az anyát. Mentes az is, aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra szoruló egyenesági rokonát vagy házastársát egyedül látja el, vagy aki a vele közös háztartásban élő 6 éven aluli, vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét egyedül látja el. A gyermekét egyedül gondozó szülő nem mentes a polgári védelmi kötelezettség alól, akkor ha gyermekét bentlakásos intézetben, rokonnál, illetőleg más személynél helyezi el, feltéve, hogy az elhelyezés tartós jellegű, illetve ha gyermekének elhelyezéséről a hatóság gondoskodott (állami gondozásba vétel stb.) feltéve, hogy az elhelyezés határozatián időre szól. Ebből következik, hogy nem mentes a kötelezettség alól például az anya, ha gyermekét diákotthonban helyezi el, vagy gyógypeda- góiái intézetbe vették fel a gyereket. Mentes viszont a polgári védelmi kötelezettség alól az, aki munkaiképességét 67 százalékosan elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán alkalmatlan a kötelezettség teljesítésére. Végül mentes az is a polgári védelmi kötelezettség alól, akit fontos közérdekből a felügyeletet gyakorló miniszter — egyetértésben a honvédelmi miniszterrel — a kötelezettség alól mentesített. Körmendi Árpád A_DUNÁNTÜLI regionális VÍZMÜVEK a műszaki igazgatóhelyettes mellé magasan kvalifikált, közép- vagy felsőfokú végzettségű, gyakorlott GYORS- ÉS GÉPÍRNI TUDÓ tifkámőt keres azonnali belépéssel. Idegennyelvtudás előny. Jelentkezni lehet személyesen önéletrajzzal, az eddigi tevékenység és fizetésigény megjelölésével a személyzeti és oktatási osztályon. Cím: Dunántúli Regionális Vízművek 8600 Siófok, Tanácsház u. 7. Telefon: 11-000/88. (118686)
