Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-21 / 17. szám

4 Somogyi Néplap 1987. január 21., szerda Cukor, Bizsu és a többiek A geszti istálló trófeagyűjtői Különleges ágazat a mer- nyei Űj Barázda Termelő- szövetkezetben a versenyló- tenyésztés ; eredménye, ter­melési értéke nem játszik meghatározó szerepet a gaz­dálkodásban. Ami miatt még­is fönntartják már több mint fél évtizede, az inkább er­kölcsi, semmint anyagi ha­szon miatt van. Takács De­zső elnök mondja: amit ők a lovakra költenék, más üze­mek ogyanannyiit vagy töb­bet reklámra fordítanak, s nekik soha jobb hírverés nem kell, mint az ország külön­böző pontjain rendezett lo­vasversenyeken való részvé­tel, illetve siker. — Ha egy gazdaságot a jó versenylovairól megjegyez­nek, annak már egyéb gaz­dasági kérdésekről is köny- nyebb tárgyalnia. Az ország legjobb lőtartó mezőgazdasá­gi nagyüzemei ott vannak Űj élelmiszerüzletet nyitott tegnap a Siófoki Áfész a Balaton-parti város déli ré­szén, a Mészáros Lőrinc és a Zrínyi utca sarkán. (Az említett területen zömmel a siófoki úgynevezett őslako­sok, s azok leszármazottai élnek családi házakban, köz­tük sok a nyugdíjas.) Eddig a közelben volt egy kis ve­gyesbolt, de már jó ideje nem felelt meg az igények­nek, különösen nyáron, ami­kor a földszintes, kertes la­kásokban fizetővendégek is laktak. általános gazdálkodási ered­ményeikkel is a sorrend első harmadában, de szűkíthetem a kört Somogyra is, ha csak a Balatonnagybereki Állami Gazdaságot, a Kutási Állami Gazdaságot említem----övé a sárdi ménes —, vagy a ba- bócsai, a somogyjádi téeszt, mindegyik a jól gazdálkodó üzemek sorában van ... Az elnök szavait a vezető egyéni elfogultságának is te­kinthetnénk, ha nem tud­nánk, hogy a versenylóte­nyésztés a téesz tagságának egyetértő támogatásával fo­lyik az Űj Barázdában. A lovak szerteviszik a téesz hírét-nevét, hiszen rendsze­resen ott vannak például a nagyvázsonyi lovasjátékokon, s ha. valaki a nézők sorában előveszi a térképet és meg­keresi rajta Mernyét, ahon­nan a „szereplő” lovak ér­keztek, már megtérült vala­Az új ABC esztétikai szem­pontból is illik a környezet­be. Berendezése korszerű. Alapterülete 120 négyzetmé­ter, s a beruházás értéke mintegy 3 millió forint. A kivitelező — a Kékbalaton Kisszövetkezet — minőségi és rendkívül gyors munkát végzett. Másfél hónap alatt adta át az épületet, melynek elemeit a Szombathelyi Fa­gazdasági Kombinát Soproni Szerkezetgyáránál rendelte meg a szövetkezet. Bíró Zol­tán, a Siófok és Vidéke Áfész igazgatóságának elnöke el­mi az ágazat költségéből... — Két évvel ezelőtt — erős nemzetközi mezőnyben — megnyertük a Balaton Kupát Balatonfenyvesen, ta­valy éppen hogy csak leszo­rultunk a második helyre — mondja Takács Dezső. — Több díjat elhoztunk a ju­goszláviai Közeveiből, a Horvát Köztársaság Lovas­bajnokságáról. Megnyertük például az ifjúsági összetett versenyt és miénk lett a Krizevci Kupa. Tavaly óta törzstenyészet-jelölt az ága­zat, s az idén várjuk, hogy lovaink megkapják a törzs­tenyészet rangot... A lovasok, a hajtők egy kivételével a termelőszövet­kezet tagjai, s az edző nem más, mint a szövetkezet fő- állattenyésztője, Csór Zoltán. Az egy kivétel még iskolás, de ő is a téesz ösztöndíjával tanul. A lovak az ő közre­mondta, hogy a városi ta­nács azonkívül, hogy az egy­millió forint értékű telket rendelkezésre bocsátotta, anyagiakkal is segítette a bolt felépítését. (Megjegy­zendő : ha szükség lesz rá, idővel az üzletet könnyen bővíthetik, ugyanis ezt az épület szerkezete és a telek nagysága lehetővé teszi.) Az ABC félmillió forint árukészlettel várta tegnap a környék lakóit, s az első vá­sárlónak ajándékkal kedves­kedett Hegedűs Gyuláné üz­letvezető. működésükkel érik el sike­reiket. A huszonöt ló közül tizet — ezeket három éven belül selejtezik — bértartás­ra adtok ki magántenyész­tőknek, ahol még versenye­ken is hasznosíthatják ké­pességeiket, de inkább sze­kér elé fogják őket. A mód­szer révén csökken a szö­vetkezetben a lótartás költ­sége — ez nem kis összeg, lovanként és évenként akár 30 ezer forintra is rúghat. S ha a bértartó két csikót visszaad a téesznek, övé ma­rad a ló. Két éve „él” ez a gyakorlat, s évente három lovat adnak ki bértartásra magántenyésztőknek. A szövetkezet somogygeszti istállójában tizenhat boxban és hat állásban tartják a versenylovakat. A vemhes állatok most pihennek, a többieknél rendszeres a j ár­tatás és a kondíciótartást szolgáló munka. Országos bizonyításra az idén először májusban Bolyban, a Méne­sek versenyén kerül sor, s alaposan fel kell rá készülni. Ezt szolgálja majd a május elsejei, felmérő célú házi­verseny is. A geszti istállónál találko­zunk a téesz főállattenyész­tőjével és Szakáll István sportlovassal, a téesz másod- osztályú versenyzőjével, aki­nek feladatai közé tartozik a belovaglás. Szedresről jött Mernyére, ahonnan a meglé­vő állomány zöme is szár­mazik. Ahogy bemutatja a lovakat, az egyiknél az el­nök megjegyzi: Bizsuért már kétszázezer forintot is ígér­tek, de nem adták. Egyéb­ként 1985-ben ez a kanch szuperelit minősítést nyert a Kiskunhalason rendezett te- nyészversenyen. Az istállóból kikerült lo­vak szőrét csípős északi szél borzolja, ám szemlátomást jólesik a friss levegő, a moz­gás. Csikó és anyja — Cukor és Bizsu — is iramodna, ha edző és lovas nem késztetné mérsékletre... Hernesz Ferenc Ajándék az első vásárlónak Új ABC-t nyitottak Siófokon t. Nagy szürke madár kerin­gett fent a magas kék égen. El-elrikkantotta magát, szár­nyával nagyot csapott, majd kiterjesztve mozdulatlanul vitorlázott. Fejét néha félre­billentette, és kíváncsian pil­lantott alá, a nagy földvár­ra. Emberek szorgoskodtak, sározták a palánkot. Nagyba- juszú parasztok felgyűrt ga­tyaszárral, combig álltak a várat körülvevő víz szélében, a tómedret szélesítették. Má­sok. talicskát toltak, rőzse- kötegeket cipeltek és gör­nyedő háttal, hatalmas put­tonyokban földet hordtak a falakra. A sarokbástya szabadtéri tűzhelyén, kócos, vörös karú asszonyok fújták a bogrács alatti tüzet, szelték kondérba a hagymát és az ürühúst. Sivalkodó gyerekek rohan­gáltak köröttük, nagyokat es- telq a várudvaron összedo­bált építőanyagokon. Nyalka vitézek mustrálták a jobbágymunkát, jöttek, mentek. Lovat vezettek a várszegletbe a patkolóko­vácshoz. Ki-be vágtattak a kapun, dongott alattuk a várhíd. A fal melletti ár­nyékban kövön kardot fen­tek, mellette egy f elf ordított dobon kockáztak. A bástyában szüröm-bö- köm bajszú hadfi Gergő, egy lenhajú menyecskét ölel­getett, fülébe sugdosott és a fészer alá akarta bevonni. A lány nagyokat vihogva el­lenállt, de hamarosan ott termett egy másik legény, az aliacsony, barna bőrű Zsopán. Hátralökve kardját társa se­gítségére sietett, nagy szőrös keze1 elmerült a lány prusz- likjába. Rozali kétségbeeset­ten visítani kezdett, mire ott termett egy felgyűrt ingujjú éltesebb asszonyság. Nyújtó- fával nagyot vágott Zsopán hátára, puffanva rebbentette róla a nyár porát. — A férgek nyüvesszenek. nem hagyjátok azt a lyányt!? Apátok mindönét, a kontyos­sal vitézködjetek!... Nem átok arrább! Zsopán behúzott nyakkal kotródott hátrafelé. Takaro­dott Gergő is, közben a me­nyecske úgy teremtette ké­pen, hogy süvege két öllel repült arrább, és vitézi baj­sza- egészen összekuszálódott. — Jól van vén kotló, csak őrizze ükét, nem tudja kinek — mérgelődött tisztes távol­ból Zsopán dalia gallérját igazgatva. — Éccaka akkor is bemö- gyök hozzá és megbögyölöm, ha a szoknyája alá is dug­ja, vén sárkány! — durrogott a kuszáit bajszú Gergő és süvegét porolva pdábbállt. Az asszonyság Rózáira tá­madt. — Te meg céda, addig mórikálod magad, még egy­szer tényleg rosszul jársz. Mit tüzelőd, főzöd ükét? Nincs neköm ölég bajom az átkozott fösvény kasznárral, főzőasszonyokkal, még tégöd is vigyázzalak? Eriggy a töb­bi közé a munkába, mert mögkontyollak rögtön! Rozali pirulva — titokban nyelvet öltve — nagy copf­jait babrálva igyekezett a víz felé, ahol a többiek ke­repelő nyelvekkel, a ruhákat sulykolták. Fényes tekintetű, nehéz járású vitéz, Dirigovics Márk kapitány jelent meg hadna­gyai kíséretében az órato­rony mellett. Megállt a pa­raszt kezében az ásó, a pat­kolókovács kalapácsa, kocka a levegőben, kondérban a lé rotyogása, az asszonyok ke- lepelő nyelve. Mindenki az óratorony felé fordult, ahol a kapitány állt szálfa egyene­sen, szúrós tekintettel. Vé­gignézett a munkában izzadt embereken. Szakállas arca mosolyfélére derült. — Már biztosan jön a tö­rök, feleim! Nem hiába se­rénykedtek ... hát csak to­vább, munkára! — harsogott aggodalmas kacagása. A pillanat dermedtsége fel­engedett. Földbe mélyedt az ásó, lecsapott a kalapács, To­tyogott a kondér, leesett a levegőbe dermedt kocka, és megindult az asszonyok nyel­ve. A kapitány a mellvédhez lépett. Zölden hullámzott a várat körülvevő vízparti ná­das. A berken túl ködösen púplolt a Tireny-hegy. Ha jön, fogadni kell, még­pedig illendően. Ügy, hogy megemlegessék késő utódaik is, nehogy kedvük kereked­jen újabb vendégségre! — fordult a mellette állókhoz, és nyomatékül kardjára csa­pott, mely akkorát zörrent, mint a várpince ajtaja, ha betaszítják. (Folytatjuk.) A polgári védelmi kötelezettség A honvédelmi törvény le­szögezi: a haza védelmében személyes szolgálatával, anyagi javaival valameny- nyi állampolgár köteles részt venni. Felsorolja a honvédelmi kötelezettség formáit is. Ezek, a hadkö­telezettséget, a polgári vé­delmi kötelezettséget, a honvédelmi munkakötele­zettséget, a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötele­zettséget, valamint az ifjú­ság honvédelmi oktatásban való részvételének kötele­zettségét. A honvédelmi kötelezetté ségnek tehát része a polgári védelmi kötelezettség, amelynek célja: a lakosság felkészítése a támadó fegy­verek, elemi csapás és más rendkívüli esemény okozta károk megelőzésére, felszá­mítására és hatásuk csök­kentésére, továbbá az ezek­kel összefüggő mentési és mentesítési feladatok vég­rehajtása. A polgári védelmi kötele­zettség férfiakra 16—65 éves, nőkre 16—60 éves korig vo­natkozik. Arról, hogy a polgári vé­delmi kötelezettség alatt álló hol és milyen formá­ban tartozik kötelezettségét teljesíteni, a jogszabály a következőket mondja ki: „A polgári védelmi kötelezett­ség teljesítését a munka­hely, illetőleg a lakóhely szerint illetékes polgári vé­delmi vezető (az illetékes miniszter, az üzem, intéz­mény vezetője, a tanács el­nöke) rendeli el.” A polgári védelmi kötele­zettség magába foglalja a kiképzésben (legfeljebb évi 60 óra) és gyakorlaton (évente legfeljebb 3 nap) való részvétel, valamint a j polgári védelmi szolgálat el­látásának kötelezettségét, valamint a megjelenési és bejelentkezési kötelezettsé­get. A polgári védelmi kikép­zés munkaidőn kívül a la­kóhelyen vagy a munkahe­lyen történik. A polgári védelmi kikép­zést és gyakorlatot a mun­kaviszonyban vagy szövet­kezeti tagsági viszonyban állók részére rendszerint munkahelyükön kell meg­tartani. A gyakorlat elrendelésé­re a honvédelmi miniszter a polgári védelem országos törzsparancsnoka vagy az általa megbízott polgári vé­delmi vezető jogosult. A tovább tanuló dolgozókat ta­nulmányaik ideje alatt a polgári védelmi kiképzésben és gyakorlaton való részvé­tel alól mentesíteni kell. A kiképzésben, vagy gyakorla­ton való részvétel alól indo­kolt esetben (szabadság, ki­küldetés stb.) bárkinek meghatározott időre halasz­tás adható. Viszont polgári védelmi feladatok ellátására kötelezhető az is munkahe­lyén vagy működési terüle­tén, akire a polgári védelmi kötelezettség egyébként nem terjed ki, vagy aki a polgári védelmi kötelezettség alól mentes. A polgári védelmi kötele­zettség alatt álló személyt folyamatos vagy ideiglenes polgári védelmi szolgálat el­látására lehet kötelezni. Aki polgári védelmi szolgálatel­látására felhívást kapott, az köteles a felhívásban meg­jelölt helyen időben' megje­lenni, ott a rábízott felada­tokat ellátni és végrehajtani a részére adott utasításokat. Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól: a terhes nő, a terhesség megállapí­tásától, az anya gyermeke 3 éves koráig. A mentesség természetesen az örökbefo­gadott és a nevelt gyermek után is megilleti az anyát. Mentes az is, aki a vele kö­zös háztartásban élő, állan­dó ápolásra szoruló egye­nesági rokonát vagy házas­társát egyedül látja el, vagy aki a vele közös háztartás­ban élő 6 éven aluli, vagy legalább három 14 éven alu­li gyermekét egyedül látja el. A gyermekét egyedül gondozó szülő nem mentes a polgári védelmi kötelezett­ség alól, akkor ha gyerme­két bentlakásos intézetben, rokonnál, illetőleg más sze­mélynél helyezi el, feltéve, hogy az elhelyezés tartós jellegű, illetve ha gyerme­kének elhelyezéséről a ha­tóság gondoskodott (állami gondozásba vétel stb.) fel­téve, hogy az elhelyezés ha­tározatián időre szól. Ebből következik, hogy nem mentes a kötelezettség alól például az anya, ha gyermekét diákotthonban helyezi el, vagy gyógypeda- góiái intézetbe vették fel a gyereket. Mentes viszont a polgári védelmi kötelezett­ség alól az, aki munkaiké­pességét 67 százalékosan el­vesztette, vagy aki egészsé­gi állapota folytán alkal­matlan a kötelezettség tel­jesítésére. Végül mentes az is a polgári védelmi kötele­zettség alól, akit fontos köz­érdekből a felügyeletet gya­korló miniszter — egyetér­tésben a honvédelmi mi­niszterrel — a kötelezettség alól mentesített. Körmendi Árpád A_DUNÁNTÜLI regionális VÍZMÜVEK a műszaki igazgatóhelyettes mellé magasan kvalifikált, közép- vagy felsőfokú végzettségű, gyakorlott GYORS- ÉS GÉPÍRNI TUDÓ tifkámőt keres azonnali belépéssel. Idegennyelvtudás előny. Jelentkezni lehet személyesen önéletrajzzal, az eddigi tevékenység és fizetésigény megjelölésével a személyzeti és oktatási osztályon. Cím: Dunántúli Regionális Vízművek 8600 Siófok, Tanácsház u. 7. Telefon: 11-000/88. (118686)

Next

/
Thumbnails
Contents