Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-21 / 17. szám
1987. január 21., szerda Somogyi Néplap 5 A város és a művészetek A művészetek nélkül szegényebbek lennénk. Ahhoz, hogy hozzájussunk e javakhoz, szükséges, hogy megteremtsük az alkotáshoz, a befogadáshoz szükséges feltételeket. A tanácsok fontos feladata ez. Bármely település, ahol gazdag a kulturális élet, joggal büszke ezekre az eredményekre. A minap értékelte a Kaposvári Városi Tanács végrehajtó bizottsága a megye- székhely művészeti életét. A művelődésügyi osztály az átfogó kép megrajzolásában talán kevésbé tudta érzékeltetni azt, amit viszont a testületi ülés széleskörűen fogalmazott meg az írásba foglaltak alapján. A végrehajtó bizottság elé úgy került a téma, hogy azt már előzőleg megvitatta a művelődési állandó bizottság. Konzultáltak a város művészeti életének neves személyiségeivel is. Épp egy éve tartottak megbeszélést a tanácson a megyeszékhelyen élő alkotókkal. Az akkori megállapítások is hozzájárultak ahhoz, hogy többet akar magára vállalni a város; jobban meg akar felelni a megyeszékhelyi rangnak a művészetek támogatásában is. Ez szemléletváltást mutat. Néhány évvel ezelőtt Kaposvár ebben csupán az egyik városnak számított a hat közül, noha itt működnek a megyei intézmények, itt él az alkotók nagyobb része. A művészeti élet eredményei ellenére Kaposvár kisugárzó hatását alig lehetett érzékelni. A tervezés minősége is megváltozott, nőtt a ráfordítás mértéke. Ám az is törekvés, hogy az adottságokat az eddiginél hatékonyabban kamatoztassa a megyeszékhely. Intézményi 'fejlesztésre nem kerülhet sor, de a jövőt tervezve a fontos igényeket igenis számon tartják. Míg arra törekszenek, hogy — különösen a lakótelepeken — a lehetőségeket jobban kiaknázzák, a Hazafias Népfront, a városi pántbizottság körzeti helyiségeiben különböző közművelődési rendezvényeket is tartsanak. Továbbra is számolnak a zeneművészeti szakközépiskola beindításának szükségességével, a donneri művés2talep bővítésével. A kaposvári szimfonikus zenekar fejlesztése is napirenden van. A város ebben az esetben is kész vállalni a rá háruló mecé- nási feladatokat. Kaposvár gazdag irodalmi emlékeinek is otthont kívánnak biztosítani. Több éves gond, hogy nem épült idejében szabadtéri színpad a városban, ám igény van a nyári rendezvényekre. Ezeknek a megtartásához, ha egyelőre szerényen is, de biztosítani kell a feltételeket. A Csiky Gergely Színház szívesen játszana Bog- lárlelle mellett Kaposváron is a nyári hónapokban. Kaposvár nyaranta, egy kicsit idegenforgalmi központ is. A tartalmasabb kaposvári nyár kulturális programja sok érdeklődőt vonzhat a városba. A művészeti élet kérdéseit tárgyalva a testület azzal is foglalkozott, hogy miként jut el a sok értékes alkotás a közönséghez. A kulturális propaganda színvonala messze elmarad a kívánalomtól — állapította meg és ebben is a legfontosabb teendőkre hívta föl a figyelmet. összefogással bővül a csurgói rendelő Központi orvosi ügyeletet alakítanak ki Ha hosszabb huzavona után is, de rövidesen megkezdi működését Csurgón a központi orvosi ügyeleti rendszer.. / Mindeddig azért kellett várni erre, mert nem kaptak megfelelő gépkocsit, amellyel a kistelepüléseket is felkereshették volna az orvosok. Most végre sikerült vásárolni egy Niva terepjárót. Csurgón és környékén a tanácsok közreműködésével CB-hálózatot ■ építenek ki, amely ne mcsak az állam- igazgatási munkát könnyíti, hanem lehetővé teszi az orvosi ügyelet gyors hívását is. Az egészségügyi ellátás javítása a hetedik ötéves tervben más miatt is kiemelt helyet kapott Csurgón. Gál Endre tanácselnöktől hallottuk, hogy náluk a település- fejlesztési hozzájárulást a rendelő bővítésére szavazták meg. A meglévő épület kicsi, igény van újabb szakrendelések beindítására. Kialakításukat a nagyatádi kórházrendelőintézet is támogatja. Jelenleg ugyanis a csurgóiaknak és a környékbelieknek a városba kell utazniuk szemészetre, reumatológiai kezelésre éppúgy, mint nőgyógyászhoz vagy a belgyógyászatra. A környékről sokan járnak orvoshoz a szomszédos Nagykanizsára is. A következő öt évben a településfejlesztési hozzájárulásból két és fél millió forint jön össze. Ez a tervezett munkákhoz rendkívül kevés, hiszen tizenhat-tizenhét millió forintra lesz szükség. Ezért a tanács fejlesztési pénzeinek egy részét a bővítésre költi, s a társadalmi munkaakciókat is a várhatóan 1989-ben kezdődő munkákhoz szervezik. A rendelő bővítése, a szakrendelések bevezetése természetesen azzal is jár, hogy szakembereket kell letelepíteni. Ezért már most gondolnak a szolgálati lakások kialakítására. Egyebek között fel- ■ ajánlották, hogy a most szolgálati lakásban élőknek három vagy ötszöri lelépési díjat fizetnek, ha Csurgón építkeznek, vagy lakást vásárolnak. Az utóbbihoz választékot is kínálnak. A Reményi lakótelepen az idén hat lakást adnak át, a Széchenyi téren pedig megkezdik egy saroktelek beépítését. A földszinten üzletek és irodák kapnak helyet, az emeleten pedig jövőre tíz lakást adnak át. Ha a szakemberek társasház építésére szövetkeznek, akkor megfelelő területhez juthatnak, és segítik őket a munkáknál is. Ezzel nemcsak az egészség- ügyiek lakáshelyzetén javíthatnak, hanem- a pedagógusok letelepítését is segíthetik. N. J. A Magyar Nők Országos Tanácsának új kiadványa A Magyar Nők Országos Tanácsa és a Kossuth Könyvkiadó közös gondozásában hamarosan újabb kötetek jelennék meg. Magyar nyelven is olvasható majd Eleanor Marxnak és Edward Ave- 1 ingnek — Kari Marx leányának és vejének — A nőkérdés című könyve. Az első ízben 1886-ban napvilágot látott mű a korabeli nők helyzetét tárja fel, és felveti társadalmi problémáik, egyenjogúságuk kérdéseit. Temesvári Erszébet és Raf- fai Irén allergológusok két évtizedes orvosi tapasztalataikat osztják meg az olvasókkal az Amit az allergiáról tudni kell című alkotásukban. Leírják a leggyakoribb allergiás betegségek okozóit, kórképeit, jellegzetes formáit, s a laikusok számára is érthetően tájékoztatnak az allergiás bántalmak megelőzésének lehetőségeiről. Egy további kötet a módosított családjogi törvényt ismerteti és magyarázza, a törvény szellemének és betűjének megértését segíti elő. Megjelent A rák gyógyítható! Miit -kell tennünk!? című képes kiadvány is. Közlésével szerkesztői — az Országos Onkológiai Intézet munkatársai — -tájékoztatják az olvasókat a rákbetegségek megelőzésének és gyógykezelésének lehetőségeiről, a kutatásáról. A csaknem 200 000 példányban terjesztett kiadvány értékesítéséből származó pénzzel „A rák ellen — az emberért, a holnapért!” elnevezésű társadalmi alapítványt támogatják. Előkészületben van egy, a színész-egyéniségeket bemutató könyv, valamint a családok táplálkozási szokásait, az idős emberek életét, társadalmi j problémáit taglaló kötet isi Tavaly tíz könyvet jelentetett meg a MNOT a Kossuth Könyvkiadóval közösen. Ezek között van az Asszony a világ fölött című antológia, amelyet Német Irén szerkesztett neves írók — a MNOT és a Nők Lapja fel- szabadulási pályázatára beküldött — műveiből. Sándor- né Horváth Erika: A gyestől a gyedig című könyve a gyermekgondozási segély bevezetésének szükségességét, eredményeit vázolja, s az érdekelték figyelmébe ajánlja a gyed-re vonatkozó tudnivalókat. Czeizel Endre Az egészséges utódokért című művével a fiatalok családtervezését segíti. A szerző munkatársaival egyébként az Egészségügyi Világszervezet támogatásával a legmegfelelőbb családtervezési modell megvalósításán munkálkodik. Hálák László: Ágytól — asztaltól ...? című kötetével arra ösztönzi a háza9társakat, hogy kulturált módon vezessék le feszültségeiket, konfliktusaikat ne házasságuk felbontásával oldják meg. Gyűlölködés nélkül váljanak el, ha a házasságuk semmiképpen nem tartható fenn tovább, s egyezzenek meg: miként nevelik tovább közös gyermekeiket. A hazai válások történetét összegezte Rév Erika a Válóperek krónikája című könyvében, amelyben az egykori jogszabályokat is felidézi. Lengyel Györgyi: Nagyanyáink mintái című újabb kötetében a régi, kevéssé ismert hímzésmintákat ajánlja a kézimunkázok figyelmébe. Fekete-fehér és színes rajzokkal, fotókkal illusztrált könyvében leírja a leolvasható mintákat, s azok készítésének módját. EMLÉKHELY GORKIBAN Moszkvától délre, egy 16. század végén épült kastély és hatalmas parkja idézi Vlagyimir lljics Lenin emlékét. A forradalmár Gorkiban töltötte utolsó hónapjait, és itt halt meg 1924. január 21-én. Az októberi forradalom előtt Reinbot moszkvai város- parancsnok birtokában volt a kastély, ma emlékmúzeum. Belső berendezése, Lenin használati tárgyai, fotói, a ház levegője és hangulata hazaiak és külföldiek, tízezreit vonzza. A parkban monumentális szoborcsoport áll, Merkurov szobrászművész alkotása, A vezér temetése cimmel. E Gorkiban készült képsorral emlékezünk Lenin halálának évfordulójára.
