Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-21 / 17. szám
1987. január 21., szerda Somogyi Néplap 3 TÖBB SZEM TÖBBET LÁT Milyen lesz az üdülőváros központja? Siófok lakosságát évtizedek óta foglalkoztatja a kérdés: milyen legyen az üdülőváros központja, mit érdemes megtartani a régiből, miként formálódjék az új. A múlt héten a városi tanács végrehajtó bizottsága elfogatta a részletes rendezési tervet, amelyet más, különböző elképzelések és hosszú viták előztek meg. Mint ismeretes, szokványosnak nem mondható településről van szó, mely 16 kilométer hosz- szú (kettészeli a vasút), s az is ismert, hogy más hasonló kisvárostól eltérő szerepet is vállalnia kell a Balaton déli partjának legforgalmasabb helységeként. Dr. Gáti István tanácselnök elmondta, hogy az első részletes rendezési tervet 1965-ben készítette el a Városépítési Tudományos Tervező Intézet. Ez a terv azonban még nem számolt az idegenforgalom, valamint a lakosság gyors növekedésével. Alábecsülte Siófoknak, mint üdülőközpontnak a szerepét, nem hangsúlyozta eléggé a kereskedelem, a vendéglátás és a telepszerű lakásépítés fontosságát. Tíz évvel később a Pest megyei Tervező Vállalat készített új, részletes rendezési tervet, mely már tudomásul vette ugyan azt a nyilvánvaló tényt, hogy Siófok nemzetközi jelentőségű üdülőközpont, ám szinte az egész régi városközpontot lebontásra ítélte. Csupán öt régi épületnek kegyelmezett volna: a műemlékjellegű borozónak, a Fogas presszónak, a templomnak, a víztoronynak és a Beszédes Múzeumnak. Az új épületek (tanácsháza, művelődési központ, DRV-székház stb.) természetesen megmaradtak volna. AZ 1975-ben készült tervből csupán a tízméteres házak valósultak meg, melyek, sajnos, nem válnak díszére az üdülőváros központjának. Ilyen előzmények után adtak megbízást 1985-ben a Somogy Megyei Tanács Tervező Vállalatának, a siófoki városközpont rekonstrukciós, részletes rendezési tervének elkészítésére. A városi tanács képviselőinek álláspontja a korábbi elképzelésekkel szemben most az volt, hogy a városközpont értékeinek, utcaszerkezetének megőrzése legyen a cél. A terv 26 régi és természetesen az új épületek megtartását javasolta. Fotók készültek a régi épületekről: a Kálmán Imre házról, a sörbárról, a Fogas presszóról, a postáról, a vasútállomásról és több lakóházról az építészeti értékek bizonyítása végett. A terv szerint a városközpont valamennyi régi utcáját meg kell tartani, még a sokat vitatott Budai Nagy Antal utcát is. A városi tanács a Somogy- terv által készített rendezési tervet jónak ítélte, ám — tanulva a régebbi „baklövésekből” — a megalapozott döntés végett úgy határozott, hogy a problémák tüzetes feltárására, az igények és lehetőségek összehangolására a szokásosnál több időt szán. Ezek után egy nyilvános, országos tervpályázatot hirdetett meg, s a végleges döntésig a központi területeken építési tilalmat rendelt el. A tervpályázat sikerrel járt, összesen 14 pályamunka érkezett. Noha teljes értékű megoldásra egyik sem volt alkalmas, számos hasznos javaslattal, ötlettel szolgáltak. A pályamunkákból hetet vásárolt meg a tanács, majd a legjobb ötleteket értékesítve a végleges tervet a Somogy- terv készítette el. Nos, milyen legyen (lesz) az üdülőváros központja? Az új részletes rendezési terv a többi között kifejezi a városközpont építészeti értékeinek, s a régi utca- és térrendszer megóvására, megtartására vonatkozó szándékot. Fontosnak tartja a megmaradó épületek léptékéh sz igazodó kisvárosi jelleg megőrzését, s arra is törekszik, Mezőgazdaságunk gondja Savanyódnak a földek Hiába van kiváló vetőmag, szupertechnikát képviselő traktor, vetőgép, ha a termőtalaj gyenge. Bizony, ha a föld elerőtlenedik, a növények sínylődnek, nem érhetők el kimagasló termés- eredmények, elmarad a gazdasági siker. És mostanában a honi talajok termékenysége nem nő, ellenkezőleg ... Ez új jelenség. Korábban ugyanis nem a talajok minőségének romlása okozott gondot, hanem, hogy egyre szűkült a bevethető határ: 1965 —1980 között mintegy 300 ezer hektárral csökkent a mezőgazdaságilag művelt terület. Ez a káros tendencia az elmúlt öt évben szerencsére mérséklődött, sőt a szántók nagysága ez idő alatt kis mértékben meg is nőtt. És ez eredmény. Miképp az is, hogy ma már az egész ország területén — táblaszintig — meghatározható a talajok szerkezete, minősége, termőképessége, mely vizsgálatok után kijelölhetők a javítást szolgáló technológiai beavatkozások is. Savas eső és mészhiány Ez annak köszönhető, hogy az elmúlt évtizedben kiépült a korszerű laboratóriumi háttérrel rendelkező egységes növény- és talajtani vizsgálati hálózat. E rendszernek örülnünk kell, mert olcsóbb, és mégis hatékony tápanyag- visszapótlás csak akkor valósítható meg, ha pontosan lehet tudni azt, hogy mi hiányzik a földből. A laboratóriumok vizsgálati eredményei közül számosnak viszont nem örülhetünk. Mert ezek alapján megállapítható, hogy a honi termőtalajok egyre inkább sa- vanyodnak; a szakemberek már aggasztónak tartják, hogy a mezőgazdasági földterület több mint a felének a kémhatása már messze nem optimális. Hogy mi okozza ezt a kedvezőtlen folyamatot? Több tényező együttes hatása: az ipar levegőszennyezése, ami savas esőként tér — hullik — a földre; az egyoldalú műtrágyázás, meg hogy a kellő mészvisszapótlásról a legtöbb nagyüzem nem gondoskodik. De a mezőgazdáknak a határban nem csak a savanyo- sodás okoz gondot. Az is, hogy évről évre egymillió hektárt veszélyeztet elöntéssel a víz; szikes és erősen homokos ugyancsak egymillió hektár. Drága takarékoskodás A növények táplálkozása szempontjából természetesen elsősorban a nitrogén, a foszfor, a kálcium és a kálium-ellátottság mértéke a döntő. A helyzet e tekintetben sem megnyugtató. A közepesnél gyengébb a nitro- génszolgáltató képesség a talajok 70 százalékánál — de az elmúlt öt évben jelentősen romlott a földek kálcium-, kálium- és foszforfel- töltöttségi szintje is. Az összes agrárüzemre kiterjedő vizsgálatokon alapuló számítások szerint az elmúlt évtizedben a gazdaságok a szükségesnél mintegy másfél millió tonna műtrágya-hatóanyaggal kevesebbet használtak fel. Ez azt jelenti, mintha az egyik évben egy kommentárunk | Vállaltam, teljesítem hogy az eredeti mellett a közelmúltban megvalósult létesítményekkel egységben a munkálatok során új városkép bontakozzék ki. Ezért egyik, legfontosabb feladat az állomás előtti tér és a szemben levő postabővítés, valamint a vasútállomás és a Szabadság tér közötti kapcsolat építészeti megoldása, a Kálmán Imre sétány megóvása, a Fő utca és a Sió találkozásánál a régi utcavonal kialakítása. A műemlék- jellegű borozót mielőbb ki kell szabadítani az igénytelen „kócerájok” közül. Alapvető szempont a zöldterület növelése is (szanálások nélkül), valamint a parkolási gondok enyhítése. A tervnek erénye továbbá, hogy megvalósítási szempontból körültekintő, realista. Ezért a tanács a rendelkezésre álló eszközökkel a közeljövőben a városközpont kialakítását megkezdheti. Tárgyalásokat folytatnak a rendezési tervben szereplő vegyesáruház, az iparcikk áruház, valamint az önkiszolgáló étterem megvalósítása végett. A vasútállomás előtti térre, illetve a Szűcs Menyhért utca északi oldalára tervezett üzletházak felépítéséhez szükséges előkészítő munkálatokat ugyancsak ímegkezdték a városi tanács szakigazgatási szervei. (Jelentős magánerő igénybevételével valósul majd meg.) A központ megmaradó régi épületeit átalakítják, felújítják. — Elmondhatjuk tehát, hogy a Balaton parti övezet, valamint a Tanácsház utca kiépítése után most végre a Fő utca következik — mondta a tanácselnök. — A VII. ötéves terv időszakában is elsősorban az állandó lakosság igényeit kielégítő legfontosabb fejlesztéseket kell megvalósítanunk. A többi között 100 ággyal bővül a kórház, ezzel a járóbeteg-ellátás is korszerűbbé válik. A főszezonra elkészül az gramm műtrágyát sem szórtak volna ki a magyar határban! Persze, e fontos kemikáliával való spórolás nem általános: az üzemek harmada mindig pontosan annyit juttatott Iki, amennyit igényelt a föld és a növényzet; másik harmada takarékoskodott is, meg nem is, pillanatnyi anyagi helyzetétől függően, a harmadik harmada a gazdaságoknak ellenben — mintegy másfél millió hektáros területen — már évek óta a szükségesnél kevesebb műtrágyát használ. Olcsóbb műtrágya De a hozzáértők mást is mondanak. Leszögezik: egy percig sem folytatható tovább a talaj tápanyagtőkéjét és termékenységét csökkentő gazdálkodási gyakorlat. A műtrágyával nem szabad tovább takarékoskodni, mert maholnap esetleg arra ébredhetünk, hogy lényegesen kisebb a termés. Nemcsak egy- egy körzetben, országszerte. Az elmúlt években az üzemekben nem felejtették el a növénytermesztés ábécéjét, a legtöbb helyen azért nem indították akikor és annyiszor a műtrágyázó brigádokat, ahányszor azt a szükség megkövetelte volna, mert így próbáltak takarékoskodni a kevés forinttal, amit a gazdálkodás teremtett. Januártól — átlagosan — mintegy 8 százalékkal csökken a műtrágyák ára. Talán ez is ösztönzi majd az évek óta stagnáló műtrágyafelhasználás Okszerű növelésére az üzemeket. Horváth L. István északi, valamint a déli (Sal- lai utcai) tehermentesítő út, következésképpen javul a városi közlekedés egy autóbusz körjárat indításával. Az idén megkezdjük a gimnázium bővítését, az autós bevásárlóközpont építése már folyamatban van Kilitin, s ugyanitt befejezés előtt áll egy nyolc tantermes iskola építése. A város egyik legnagyobb beruházásának megvalósítását: jelesen a Batthyány utca és környéke csapadékvíz elvezetését is az idén kezdjük meg, s folytatjuk a szennyvízhálózat kiépítését. Ugyancsak az idén fejezzük be a sóstói strand bővítését: mintegy 1 hektár területtel lesz nagyobb. A MÁV villamosítással összefüggő rekonstrukciója révén Siófokon mintegy 400 millió forint értékű beruházás valósul meg. Továbbá új postahivatal, tűzoltólaktanya létesül, új irodaház épül az IBUSZ és a bank számára, s a jövő évben átadják a központi nagy gyógyszertárat is. Jó ütemben halad a gyermekkönyvtár építése, és számos új üzlet kialakítására van lehetőség. Űj köztéri szobrokat kap a város, elkészül Siófok monográfiája, s egyéb, a várost ismertető kiadványokat jelentetnek meg 1987-ben, illetve a középtávú terv időszakában. A napokban ült össze a városszépítő egyesületet előkészítő bizottsága, amelynek nagy szerepet szánt a tanács az említett tervek megvalósításában. Számítanak javaslataikra, tanácsaikra. Sz. A. Több bébiétel Kecskemétről A Kecskeméti Kon-; zervgyár egyik legsikeresebb termékcsaládja a bébiétel, amelyből már 39 félét készítenek. Az elmúlt évben több mint 20 millió üveggel gyár-, tottak, de ez a mennyiség is kevésnek bizonyult. A teljesen kihasznált gyártósorok teljesítményét a szigorú technológiai utasítás miatt tovább fokozni már nem lehet, ezért 1987-,től szombaton és vasárnap Is szerveznek 2—2 műszakot. így hetente 20— 30 ezer darabbal tudják emelni a bébiételkonzcr- vek gyártását. Volt idő, amikor az adott szó \kötelezett. Aztán következett: „a szó elszáll — az írás megmarad”. Ma sok tekintetben ott tartunk: „írás van — de minek!?” Fanyarú, sajnálatos, nem éppen az erényeinket példázó folyamat jelei ezek. Senkinek sem jó. A legkézenfekvőbb igen-ek és nem-ek helyett körmönfont összetett mondatok fogalmazására — mondására és írására — kényszerít. Magyarázkodásra és megmagyarázásra. Ami önmagában is valamiféle hiba következménye. írás van — de minek?! Szerződés van. de ki tartja be? Szabó István, a TOT elnöke mondta a közelmúltban a termelőszövetkezetek V. kongresszusán: „... ezen a fórumon szóvá kell tenni a minőséget, a szerződési készséget és fegyelmet, az üzleti kultúrát, a szolgáltatások tartalmát... Utána kell járnunk, hogy a vállalatközi kapcsolatokban oly gyakran érezhető igénytelenség és közöny milyen búvópatakokból táplálkozik.” Ha nem jártak is utána, de ezen fórumon többen is szóvá tették: jó néhány esetben elviselhetetlen a megállapodások semmibevétele. Szóvá tette ezt a szabolcsi almatermelő, a nyugdíjas kertészkedő, de úgy gondolom, nincs olyan gazdálkodó, aki a saját gyakorlatából ne tudna példát idézni. Kirkovics István, a Kutast Állami Gazdaság igazgatója mondta jó fél évvel ezelőtt: „lassan a személyes kapcsolatra, megbeszélésre nagyobb biztonsággal lehet alapozni, mint a hivatalos, írásban rögzített megállapodásra. A szerződéses fegyelem szinte kiveszik”. Nem az a baj, hogy a személyes kapcsolat ilyen rangra emelkedett, sokkal inkább az, hogy a gazdasági folyamatokat lényegesen befolyásoló szerződések ilyen nagy mértékben veszítettek hitelükből. A pontatlanság pontatlanságot szül, a következetlenség újabb következetlenséget. Gazdasági nehézségeink megszüntetésén, a gazdasági élet fellendítésén munkálkodunk. Megújulást várunk és kérünk számon a közéletben éppúgy, mint a termelőmunka legkülönbözőbb területein. A fegyelmezettebb, a szervezettebb munkát igényeljük, csakhogy mindaddig üres szólam ez, amíg a munkás kénytelen a gépe mellett ácsorogni, mert nem érkezett meg az anyag. Vagy nem indulhat el a gép, mert hiányzik az alkatrész. A fegyelem, a zökkenőmentes, eredményes munka igen sok szálon kapcsolódik a szerződéshez. A megállapodások döntő része ezekben a januári hetekben születik. Az iparban és a mezőgazdaságban is most kötik a termelési, az értékesítési, a szállítási szerződéseket. Nem új formára, hanem új tartalomra van szükség. És nem többre, mint az adott, a leírt szó tartására. Csak annyira: vállaltam, teljesítem! V. M.
