Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-19 / 15. szám
2 Somogyi Néplap 1967. január 19., hétfő Kiszabadult az ecuadori elnök Bécsről — a munka szünetében Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-kép- viselője vasárnap Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST VB 122. ülésén. A kormány elnökhelyettesének elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Borisz Szíükalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. II. János Pál fogadta Husszeint II. János Pál pápa, katolikus egyházfő szombaton a Vatikánvárosban magánkihallgatáson fogadta a hivatalos látogatáson Olaszországban tartózkodó Husszein jordániai királyt. A félórás megbeszélésen Husszein ismertette elképzelését, miszerint a közel-keleti rendezés elősegítésére az érdekelt felek bevonásával tartsanak nemzetközi értekezletet, és részesítsék fokozott pénzügyi támogatásban az izraeli megszállás alatt lévő palesztinokat. II. János Pál a maga részéről síkra szállt a „palesztin haza” megteremtése mellett és sürgette : valamilyen formában adjanak nemzetközi státust Jeruzsálemnek, lehetővé téve ezzel az ottani szent helyek akadálytalan felkeresését. Kockázatos dolog jóslatokra vállalkozni egy mérkőzés félidejében, különösen, ha nem lehet kizárni a hosszabbítás lehetőségét sem. Ha ez igaz két fél vetélkedése esetén, különösen érvényes akkor, ha a részvevők száma 35, és akár egyetlen különvélemény is megakadályozhatja az eredményes befejezést. Mégis a bécsi utó talál kozó — január végéig tart a hosszúra nyúlt téli szünet — olyan teljesítményt mutatott fel munkája első hat hetében amely nemcsak értékelhető, hanem várhatóan az eszmecserék további menetét is meghatározhatja. A külügyminiszteri szinten november 4-én megkezdődött úgynevezett nyitószakasz, majd a madridi utóitalálkozó óta végzett munka értékelése a bécsi Hofburgban viszonylag higgadt légkörben folyt. A bécsi találkozó első szakasza ezzel jól szolgálta az európai együttműködés folyamatát, segítette az álláspontok tisztázását, előkészítette a terepet ahhoz, hogy a következő szakaszban a részvevők már a gyakorlati javaslatok kidolgozásóra koncentráljanak. Noha az úgynevezett beszámolási — vagy ahogyan egyes nyugati országok delegátusai értelmezték: számonkérési — időszak nem volt mentes az egyes szocialista országok elleni politikai támadásoktól, és általában a diplomáciai penge- villogtatásoktól, összességében a munka légköre Bécsben eddig jobb volt, mint legutóbb Madridban. Alighanem ez az első olyan következtetés, amiben jelenleg mind a 35 résztvevő egyetért. A világpolitikában az 1985 novemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozó nyomán tapasztalt pozitív változások jó hatással voltak a bécsi utótalálkozóra is. Kedvező légkört teremtett számára az álláspontok bizonyos mértékű közeledése a bécsi nyitás előtti hetekben tartott reyk- javíki Gorbacsov—Reagan találkozón, és az össz-euró- pai egyetértés lehetőségét példázta a stockholmi konferencia, amely 1986 szeptemberében érdemi megállapodásokkal, a kölcsönös bizalmat erősítő konkrét intézkedések elfogadásával fejeződött be. A „pszichológiai áttörést” segítették azok a javaslatok, kezdeményezések is, amelyeket a Szovjetunió és a Varsói 'Szerződés szervezetének tagállamai tettek a genfi csúcstalálkozó óta eltelt időszakban. (Például a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentésének az a programja, amelyet a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1986 júniusi budapesti ülése hagyott jóvá.) A nemzetközi helyzet javulása, a madridi utótalálkozó óta tartott szakértői értekezletek munkájának alapvetően pozitív tartalma sugallta azt az optimizmust, amelyet hazánk^ külügyminisztere, Várkonyi Péter így fogalmazott meg bécsi beszédében : „Bebizonyosodott, hogy valamennyi kérdésben, még az emberi jogok és a humanitárius együttműködés oly érzékenynek tekintett területén is lehetséges az építő eszmecsere, sőt a megegyezés is, ha valamennyi fél erre törekszik.”. A bécsi utótalálkozó első hat hete indokolta ezt a derűlátást, és bizonyította, hogy a szocialista országok kezdettől fogva kezdeményezőleg léptek fel. Nyilvánvalóan meglepte a NATO-országok küldöttségeit az az újszerű magatartás, amelyet az emTrident — tüntetés Több mint száz letartóztatott Több mint száz tüntetőt tartóztattak le szombaton a floridai Cape Canaveral légi- támaszpont és űrrepülőtér bejáratánál. A letartóztatottak között van a világhírű gyermekgyógyász, az amerikai békemozgalom közismert harcosa, a 83 éves dr. Benjamin Spock is. A mintegy négy és fél ezer tüntető a Trident—2 típusú rakéta kipróbálása és az amerikai fegyverkezés folytatása ellen rendezett tiltakozó nagygyűlést a támaszpontnál, és sokan közülük megpróbáltak behatolni az elzárt területre is. A tüntetésre az ország minden részéből érkeztek résztvevők. így hatolt be dr. Benjamin Spock a neves íróaggastyán Cape Canaveral-i katonai központba, hogy tiltakozzék a Tridant II. rakéta ellen béri jogok és a humanitárius együttműködés kérdéseiben a Szovjetunió tanúsított. Javasolta a szovjet delegáció, hogy Moszkvában tartsanak átfogó jellegű konferenciát a humanitárius kapcsolatok egész kérdésköréről, Sevardnadze szovjet külügyminiszter pedig beszédében aláhúzta, hogy a Szovjetunióban nagy horderejű törvényhozási és adminisztratív intézkedéseket tesznek a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, a humánus családegyesítések, illetve a vegyesházasságok megkönnyítése érdekében. Mindezekben a Szovjetunió — tette hozzá a külügyminiszter — a berni szakértői értekezlet ajánlásait tekinti útmutatásnak. A szocialista országok kezdeményező szerepét demonstrálta az a Csehszlovákia által kezdeményezett javaslat is, hogy Prágában tartsanak össz-európai fórumot a gazdasági és kereskedelmi együttműködés kérdéseiről. E javaslatot támogatva a magyar delegáció vezetője kiemelte: a politikai akadályoktól és diszkriminációktól mentes kereskedelem a nemzetközi biztonság fontos tényezője. Bécs első hat hetét értékelve, és a folytatás esélyeit latolgatva a magyar diplomácia képviselői hangsúlyozzák: érdekeltek vagyunk a találkozó sikerében, olyan megállapodások kidolgozásában, amelyek a helsinki záróokmány elveinek 'és ajánlásainak kiegyensúlyozott végrehajtását szolgálják. Országunk szorgalmazza, hogy szülessék megállapodás a stockholmi konferencia folytatásáról, amelynek napirendjén a budapesti Felhívásban foglaltak is szerepelnének. Fontosnak tartjuk a humanitárius kérdéseket, az emberi kapcsolatokat tartalmazó „harmadik kosarat” (országunk gyakorlata e vonatkozásban, csakúgy, mint az 1985 őszi Kulturális Fórumon játszott házigazdái szerepünk, elismerésre talált Bécsben is). Ugyanakkor hasznosnak tartanánk, ha a másik két kosár is kellő figyelmet kapna a Hofburgban folyó vitákban. Minthogy jelentős magyar kisebbség él határainkon túl, Bécsben is határozottan síkra szállunk a nemzetiségek kollektív politikai és kulturális jogainak biztosításáért, az anyaországgal való kapcsolataik zavartalanságáért. Mi várható a bécsi folytatástól? Remélhetőleg higgadt, tárgyilagos, a jövőbe tekintő munka, az, hogy tovább javul a légkör. Ez természetesen függvénye a nemzetközi helyzetnek, más — főként leszerelési — fórumok munkája eredményességének. Legfőképpen azt reméljük, hogy a három fő együttműködési területen — amelyet három kosárként emlegetünk — az utótalálkozó nem válik terméketlen konfrontáció színterévé. Ezt azonban mint külügyminiszterünk is aláhúzta — csak a 35 résztvevő ország együttes politikai jóindulata szavatolhatja. Szászi József NADZSIB-SAJTÓÉRTEKEZLET Kabul kész az egyenlőségen alapuló tárgyalásokra Nadzsib afgán vezető szerint a párt és a kormány teljes erejét latba veti a nemzeti megbékéléséért, mert annak alaternatívája csak a háború folytatódása lehet. Az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkára, aki vasárnap Kabulban nyilatkozott a nemzetközi sajtó képviselőinek, a megbékélés politikáját olyan összetett folyamatnak nevezte, amely a valóság iránti megértést, kompromisszum-készséget, érettséget és bölcsességet igényel. Óvott attól a felfogástól, hogy a megbékélés csupán napok-hetek kérdése. Nagy politikai próbatételről van szó, amelyben elképzelhetők megtorpanások is. A vezetés nem gyengeségből kezdeményezte a megbékélést, hanem azért mert megnövekedett ereje és kiszélesedett társadalmi bázisa. Kabuil kész komoly, őszinte és egyenlőségen alapuló tárgyalásokra minden olyan erővel, amely hazafias platformra helyezkedik, s hajlandó a független és el nem kötelezett Afganisztán érdekében tevékenykedni. A szembenálló csoportok közül jónéhány- nyal: már megkezdődött a párbeszéd. Nem lehet megbékélés azonban azokkal az erőkkel, amelyek a testvérharc folytatását választják. A párt nem akarja kisajátítani a hatalmat, hanem kész a józan egyezségekre. A forradalmi vezetés olyan demokratikus álilamrend híve, amely az ország hagyományaiból és az iszlám vallás értékeiből táplálkozik, tekintettel van azokra. A január 15-én, kihirdetett tűzszünet — mondta Nadzsib — a megbékélési politikának fontos gyakorlati lépése volt. Közlése szerint az elmúlt három napban 2500 fegyveres állt át az állam oldalára. Hét ellenforradalmi szervezet pesavari döntéséről, amelyben azok elutasították a tűzszünetet és száműzetésben lévő kormány megalakítását hirdették ki, Nadzsib főtitkár kijelentette: felelőtlen és rövidlátó csoportokról van szó, amelyek nemhogy a forradalmi vezetéssel, hanem az ország és a nép érdekeivel szemben cselekszenek. Nadzsib főtitkár bejelentette. hogy a szovjet csapatok kivonásának ütemtervéről már megállapodott Moszkva és Kabul. Szó lesz róla az ENSZ közvetítésével Genfben folyó afganisztáni—pakisztáni megbeszélések következő, februári fordulójában. Ha Genfben egyezmény születik, beszüntetik a beavatkozást Afganisztán belügyeibe és ha létrejön a nemzeti megbékélés, az összes szovjet katona elhagyja az ország területét — jelentette ki. A külső agressziós lépések folytatódása esetén a Szovjetunió nem fogja magára hagyni Afganisztánt. Sértetlenül szabadon engedték elrablói pénteken este az ecuadori államfőt, Leóv Febres Corderót. A tizenkét órás túszdráma azután ért véget, hogy az államfő rendeletet írt alá a börtönben lévő Frank Vargas Pazzos tábornok szabadon engedéséről. A tábornok tavaly márciusban két lázadást is irányított az elnök ellen. tallation $höut ionunk Nyár Rióban. Mi didergünk, a brazil tengerpart strandjain 36 Celsius fok meleget mérnek. (Telefotó: AP—MTI—KS) Vasárnap esti kommentár Á tizek küldetése Űj fogalommal ismerkednek a világpolitika iránt érdeklődők. A tízek immár nem a Közös Piacot jelenti — az EGK-nak tizenkét tagja van, ezért tizenkettek- nek nevezik újabban —, hanem egy olyan diplomatacsoportot, amely az ENSZ főtitkárából, az Amerikai Államok Szervezete főtitkárából és nyolc latin-amerikai ország külügyminiszteréből áll. Ez a küldöttség újból megkísérli közös nevezőre hozni a közép-amerikai konfliktusban érintett országok álláspontját. Nehéz küldetés, de talán nem lehetetlen. A delegációban a Conta- dora-csoport négy országa és az őket támogató Lima- csoport másik négy ország mellett — hangsúlyozottan magánemberként — részt- vesz az AÁSZ főtitkára is. Ez azért nagy szó, mivel az Egyesült Államok befolyása alatt álló szervezet korábban nem segítette a Conta- dora-csoport munkáját, s a legutóbbi időben is heves vitákat folytattak a tagországok közösen követendő politikájukról. Washington minden eszközzel igyekezett megakadályozni a tízek misszióját, vagy legalábbis az AÁSZ-t távoltartani a kezdeményezéstől. A feléledő latin-amerikai öntudat ugyanis egyre jobban veszélyezteti az amerikai törekvéseket és politikai célokat. A sokáig „hátsó udvarnak” tekintett térség lassan kezd kicsúszni az errefelé csak „gringóként” emlegetett észak-amerikaink kezéből, ez pedig nagyon nyugtalanítja a Fehér Házat. Gyakorlatilag ezzel magyarázható az Egyesült Államok félelme a nicaraguai forradalomtól, attól, hogy a haladó erők szilárdan megvethetik lábukat a kontinensen. Egy „második Kuba” gondolata olyan elborzasztóan hat az amerikai politikusokra, mintha bizony Havanna próbálta volna erőszakkal és gazdasági-katonai nyomással megdönteni az Egyesült Államok törvényes kormányát huszonöt esztendőn keresztül. Bár előzetesen nem lehet minden részletében megjósolni, pontosan milyen javaslatokkal indulnak útra a tízek, Managua máris támogatásáról biztosította a közvetítőket. Ez sajnos még nem jelent automatikus sikert, mivel Washington még éppen elég befolyással rendelkezik minden békekezdeményezés megtorpedózására. H. G.
