Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-16 / 13. szám
1987. január 16., péntek Somogyi Néplap 3 NAPONTA HÚSZEZER TASAK Korszerű, automata lisztcsomagoló tölti az egykilós zacskókat a Somogy Megyei Gabonaforgalmi Vállalat kaposvári malmában. Naponta egy műszakban húszezer egy- kilogrammos tasakot töltenek meg. Ebben az évben 8500 tonna liszt csomagolását tervezik, ebből 2500 tónnányit Budapestre szállítanak, a többit a megye ellátására. AKADÁLYOK SOROZATA MUNKA ÉS FEGYELEM Már nem is csodálkozom azon, hogy nálunk az 50-es évek első felére szinte mindennek megvolt az „ideológiája”. Nem kivétel ebben a munkafegyelem sem. A kapitalizmusban a munkafegyelem a munkás kiszolgáltatottságán, elbocsátástól való félelmén alapul; a szocializmusban pedig az elvtársi kapcsolaton és a kölcsönös segítésen. Elmúlt néhány évtized, és a német, a japán munkás fegyelmét állítjuk magunk elé példaképpen. Lehet persze, hogy ők nagyon félnek az elbocsátástól — nem tudom. Talán inkább attól félnek, hogy vállalatuknak kárt, főnöküknek gondot okoznak. Megkérdezték tőlem egy politikai foglalkozáson: ha ide pottyanna az Alföld közepére egy japán autóösszeszerelő üzem, ebben a magyar munkás tudna-e olyan fegyelemmel dolgozni, mint a japán? Rövid eszmecsere után szinte egységes volt az álláspontunk: igen. Elképzeltünk egy üzemet, ahol jó az anyag, a gép, a szerszám; ahol olyan a szervezettség, hogy egyből kiderül, ki rontott el valamit. Elképzeltünk olyan üzemi légkört, ahol a hibát keresik és nem a hibást; ahol a másoknak való károkozás a legnagyobb bűn. Kissé csú- folódva, de irigykedve rajzoltuk míg a japán munkás karikatúráját, aki becsavarodik, ha hibázik; rohan a művezetőhöz, a gépbeállító- hoz, a minőségellenőrhöz: „gyertek, nézzétek meg, hol a hiba, az anyagban, a szerszámban, ■ a gépben, vagy bennem?”. És addig nem engedi a szakembereket elmozdulni munkapadjától, amíg őt rendbe nem szedik. Elképzeltünk olyan helyzetet, ahol a minőség csak a munkáson múlik, mert minden egyéb feltétel adott. Ilyen körülmények között a magyar munkás is olyan, mint a japán. Fegyelmezett és lelkes. És egyiket sem szégyenli. Nem azért fegyelmezett, mert ki van szolgáltatva és fél az elbocsátástól. Nem is azért fegyelmezett, mert a többivel elvtársias a kapcsolata. Nem is csak azért, mert felszabadulva. a kizsákmányolás alól ia szocializmust építi. Egyszerűen azért, mert beosztotti, munkavállalói kötelessége a jó munka, és ehhez a munkaadó megadta a feltételeket. A munkafegyelem csupán a többi „fegyelem” végeredménye. A munkafegyelem „ideológiai” alapja ma már az, hogy az ember általában szeret dolgozni, hasznosat tenni; munkája révén a társadalmi gyakorlat részese lenni. Ma már nagyon avultnak tűnik, hogy valamikor a munkaerkölcs, a munkafegyelem egyértelműen munkáserkölcs és beosztotti fegyelem volt. Megmondták felülről, hogy kell viselkedni alul. Itt az ideje, hogy megmondják alulról is, hogyan kell viselkedni felül. A vezetés fegyelme legalább olyan fontos, mint a vezetők fegyelmező funkciója. A munkafegyelem lazaságáért a beosztott dolgozó ritkán felelős. Ha van munka, akkor dolgozik; Ha a többi termel, ő sem lazsálhat. Persze a legszervezettebb munkahelyen is lehet fegyelmezetlen ember. Késik, részegen jön be, igazolatlanul hiányzik, selejtet gyárt, megbízhatatlan. Fel kell neki mondani. Szocialista rendszerben nincs szükség az egzisztenciális és jövedelmi biztonság olyan fokára, amely biztonságot nyújt azoknak is, akik; önmaguk biztonságáért semmit nem tesznek, rendesen dolgozni nem hajlandók. Ahhoz, hogy a fegyelem üzemen belül megszilárdítható legyen, feltétel, hogy a vállalat adjon teret dolgozói fejlődésének, jellemük, egyéniségük kibontakoztatásának, a jó együttműködés lehetőségeinek. Fontos a munkához való jog helyes értelmezése. „A munkáltató köteles a dolgozót munkával ellátni, a munka megfelelő, egészséges és biztonságos végzésének feltételeit biztosítani, valamint a munkavégzés módjára vonatkozóan a szükséges iránymutatást megadni” — mondja a Munka Törvénykönyve. De ki védi meg a munkást, ha akadozik a munkaellátás és kifolyik a pénz zsebéből? Erre az 1884. évi XVII. törvény, az ipartörvény sem adott választ, csupán azt mondta ki, hogy „a segéd felmondás nélkül azonnal kiléphet, ha darabszámra dolgozik és az iparos őt folyamatos munkával ellátni nem képes”. A munkás, a segéd tehát a kapun belüli munkanélküliségből büntetlenül átmehetett a kapun kívüli munkanélküliségbe. A munkahelyi — ezen belül a munkarendi, a termelési. a minőségi és a technológiai — fegyelem feltétele a felelősségi fegyelem Ez a szervezeti fegyelem része, eleme. A szervezeti fegyelem megköveteli, hogy minden területnek, minden szintnek meglegyen az egyszemélyi felelős vezetője, aki gazdája a területének, és akinek a feje felett nem lehet átnyúlni. Befejezéséhez közeledik a termálfürdő rekonstrukciója Több mint két éve nélkülözik az emberek a kaposvári termálfürdő szolgáltatásait. Ennyi idő telt el az épület rekonstrukciójának a kezdete óta. A munkát három ütemre tervezték. Először a fűtés korszerűsítésére került sor még 1984-ben. A második ütem a termálrész teljes felújítását tűzte ki célul, és utoljára kerül sor az uszoda rendbetételére. A feladati elvégzésére 1983-as árszinten 120 millió forintot fizettek ki a kivitelezőknek. A hosz- szúra nyúló felújításról Kör- pöly Gábor műszaki ellenőrt kérdeztük. — A rekonstrukció első része, a fűtés teljesen elkészült. A régi széntüzelésű kazánokat korszerű gázkazánokra cseréltük. Ezeknek új kazánházat kellett építeni. A négy gázkazán mérete lehetővé teszi, hogy a teljes felújítás után a fűtésen kívül az uszoda medencéjének a vizét is melegítsék. Nehezítette a munka megkezdését, hogy a DRV az építőiparban nem talált generálkivitelezőt. A megrendelő legalább 30 vállalattal tárgyalt és tizenkét kivitelező kezdett hozzá az elaprózott feladatok végrehajtásához. Gyakran előfordult, hogy a vállalatok egymás munkájának az elkészülésére vártak, vagy egymást hátráltatták. A felújításra szánt pénz is csak kisébb tételekben állt rendelkezésre. 1985-ben 25, a következő évben pedig 22 millió forintot fordíthattak erre a célra. — A kezdetkor egy sor kellemetlen meglepetés ért bennünket. Az intézmény építésekor semmiféle légtechnikái berendezést nem szereltek föl, ezért a víz páráját nem lehetett elvezetni. A pára pedig elképesztő méretű roncsolást végzett a vasszerkezetekben, radiátorokban. A medencetér déli üvegfalát a tartószerkezet életveszélyes állapota miatt cserélni kellett. A tervek a medencetér mennyezetének egyszeri festését írták elő. Az álmeny- nyezet lebontása után kiderült, hogy a betonszerkezetet erősítő betonvasaik teljesen tönkrementek. A festésnek semmi értelme nem lett volna. A régi vakolatot két hónapi munkával sikerült leverni, hogy utána kétmillió forintos többletköltséggel vastag vakolást és tíz rétegű, vegyszerálló zománcfestéket hordjanak fel. — A korrózió a padlófűtés csöveit is szétmarta. 30 centi vastag betont kellett feltörnünk, majd mindent újraszigetelnünk műgyantával. Mondanom sem kell, hogy a tervekben ez a munka sem szerepelt. A felújított termálfürdőt most már ellátták a szükséges légtechnikai berendezéssel. Ennek a felszerelése 15 millió forintba került, a két hőbefúvó és a négy elszívórendszer tökéletesen megoldja a pára elvezetését és a fűtésbe is besegít. A medencetér fűtését úgy tervezték, hogy a radiátorok csak a meleg 25 százalékát biztosítják. A többi hőt a medence meleg vize és a befúvás adja. — Tavaly karácsonykor szerettünk volna vendégeket fogadni, de az említett nehézségek ezt nem tették lehetővé. Ráadásul nem ez volt az összes kellemetlenségünk. A medencetér kövezetét és a medencék alját csúszásmentes kerámiával akartuk megcsinálni. Ilyet Magyarországon is gyártanak, de amikor megnéztük az Agárdon beépített hazai kerámiát, lemondtunk róla. Nagyon csúnya volt. A nádudvari téeszen keresztül ^sikerült forintért kiváló minőségű svéd kerámiához jutnia a DRV-nek. Az első szállítmány azonban kéthónapos késéssel érkezett meg. Az időben indított kamion ugyanis útközben rejtélyes módon eltűnt, így a kerámiák felrakását is későn tudták elkezdeni. Jelenleg ez a munka van hátra. Ha a további szállítmány időben érkezik, az első negyedévben kinyithat a fürdő. — A termál megnyitáskor egy terápiás résszel is bővül. Az egészségügy üzemeltet majd itt 16 ágyat. A betegek reggeltől estig kapnak terápiás és utókezelést. Ezen a részen eddig szinte kihasználatlan pihenő volt. A másik változás az lesz, hogy a szauna felköltözik a termálfürdő medencetere mellé. Eddig a zuhanyozóknál is termálvizet használtunk, ez sem használt a csöveknek. Most csak a medencék kapnak termálvizet. Sok pénzibe került az' épület szünetmentes világítása. Áramszünet esetében ezután akkumulátorok biztosítják a szükséges energiát. Ezeket úgy méretezték, hogy később az uszodát is szolgálhassák. Azt nem tudni, hogy erre mikor kerül majd sor, mivél a harmadik ütem munkáira egyelőre nincs pénz. A DRV- nél remélik, hogy 1988-ban folytathatják a rekonstrukciót. Az uszoda vízforgató berendezése 10—15 millió forintba kerülne, így ott egy ideig minden marad a régiben. Lehőcz Rudolf Bővül a belkereskedelmi választékcsere Az idén tovább bővül a belkereskedelmi választékcsere, a külkereskedelmi áruforgalom kiegészítésének immár csaknem három évtizede jól bevált módja. A Belkereskedelmi Minisztérium a szocialista partnerországok többségével már aláírta az ez évre szóló választékcsere- és határmenti árucsere-megállapodásokat. Eszerint a szocialista partnerországok belkereskedelmi árukészletéből átlagosan 5—8 százalékkal több kerül a hazai üzletekbe, mint tavaly. A több mint 350 millió rubel, értékű áru 56 százaléka választékcserében, 22 százaléka határmenti árucserében, s ugyancsak 22 százaléka áruházi cserék útján jut az országba. Hagyományosan a legnagyobb cserepartner Csehszlovákia; az idén 135 millió rubel értékű árut cserél a magyar belkereskedelemmel. Csehszlovákiából egyebek közt konfekcióáruk, elektromos háztartási gépen, radiátorok és sportruházati termékek érkeznek Magyarországra, ahonnan ellenértékként kerámiákat, kozmetikumokat, száraz- tésztát kap a' csehszlovák kereskedelem. Ugyancsak jelentős csere- partner az NDK: idén 40 millió rubel értékű áru cserél gazdát. Az NDK-ból elektroakusztikai cikkek, elektromos háztartási gépek, cipők, fűnyirók, optikai játékok érkeznek, a magyar belkereskedelem pedig egyebek közt bútorokat, csillárokat, kozmetikai cikkeket, bőrárukat szállít NDK-beli partnereinek. A Szovjetunióval is növekszik választékcsere-forgal- munk: a tavalyi 56 millió rubellel szemben idén eléri ai 64 milliót. A hazai üzletekbe az áruk nemcsak a Szovjetunió központi belkereskedelmi árualapjából érkeznek, a magyar partnerek tíz szovjet köztársasággal önálló választékcsereüzleteket is kötöttek. A Szovjetunióból a hűtőszekrények, kerékpárok,' órák, halkonzervek, konyhafelszere- íési tárgyak és szerszámok mellett az idén 500 Lada- gépkocsit is' kapunk választékcserében. Lengyelországból az idén 55 millió rubel értékű zöldségkonzerv, konfekció, kötöttholmi, .üvegáru és kozmetikai cikk érezik, s a, magyar belkereskedelem ugyanilyen értékben szállít a lengyel partnereknek textíliát, italárukat s kozmetikai termékeket. Bulgáriába 1987-ben 29 millió rubel értékű árut szállít a magyar bekereske- delem, s ugyanennyi érkezik hazánkba a bolgár partnerektől. AZ árucsere-forgalomnak mintegy fele áruházi hetek-napok keretében bonyolódik le, ezekből mindkét országban félszázat rendeznek az idén. Magyar bútorokért, cipőkért és más árukért többek között a közkedvelt zöldség-gyümölcs konzervekkel, szörpökkel, népművészéti cikkekkel fizetnek a bolgár vállalatok. Ugyancsak a választékcsere keretében látja el mindkét ország belkereskedelme a budapesti, illetve a szófiai bolgár és magyar ajándékboltokat hagyományos nép- művészeti, iparművészeti cikkekkel. A megállapodások alapján az idén Kubával több mint háromszorosára növekszik belkereskedelmi választék- csere-forgalmunk, s mindkét részről meghaladja a három millió rubelt. Az árulista is bővül. Elmélkedés a szocializmusról
