Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

2 Somogyi Néplap 1987. január 2., péntek M. Gorbacsov újévi üzenete Mihail Gorbacsov újévi üdvözlő beszédét mondja a Szovjet Televízióban (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Mi történt Alma-Atában? „Keserű leckét kaptunk" A. Alimzsanov kazah író cikke a Lityeraturnaja Gazetában (Folytatás az 1. oldalról) Külpolitikai kérdéseket említve az SZKP KB főtit­kára rámutatott: a nukleá­ris szembenállás új gondol­kodásmódot követel meg a nemzetközi politikában. A Szovjetunió átfogó békekez­deményezéseket tett, hogy megjavuljon a nemzetközi légkör. A legnagyobb jószán­dékkal terjesztettük elő ja­vaslatainkat Reykjavíkban. Ez volt az a pillanat, ami­kor az emberiség meglát­hatta az atomfegyvermentes világ körvonalait. Sajnos, számos nyugati politikus Reykjavíkra való reagálása megmutatta, hogy milyen erős még a régi, konzerva­tív gondolkodás, milyen messze áll egye kormányok politikája a népek igazi aka­ratától. Mihail Gorbacsov hangsú­lyozta: őszinte barátságot és együttműködést ajánlunk fel mindazoknak, akik amellett vannak, hogy azonnal kez­dődjenek tárgyalások az atomfegyver-kísérletek- teljes betiltásáról. Őszinte barátsá­got és együttműködést aján­lunk azoknak, akik az atom­fegyverek számának csökke­Javulónak igyekezett fel­tüntetni a szovjet—amerikai kapcsolatokat Reagan ame­rikai elnök rádióbeszédében, amelyet az Amerika Hangja rádióállomás útján intézett a Szovjetunió népéhez. Mint ismeretes, a szovjet fél ép­pen a kapcsolatok helyzete, az Egyesült Államoknak a leszerelést akadályozó lépé­sei miatt nem látta alkal­masnak az időpontot arra, hogy a két ország vezetői televíziós újévi üzenetben forduljanak a szovjet, il­letve az amerikai néphez. Reagan tízperces rádióbe­szédében, a Reykjavik után kialakított amerikai propa­ganda vonalához híven, azt bizonygatta, hogy az Egye­sült Államok és a Szovjet­unió az elmúlt évben „nagy lépéseket tett a béke érdeké­ben” és „alaposan előrelen­dítette a leszerelési kérdé­sek megoldását”. „Bár még sok munka van hátra, a két fél most : közelebb került egymáshoz, mint eddig bár­mikor volt. Reykjavíkban egyetértettünk abban, hogy kívánatos a nukleáris fegy­A Brandenburgi ka- put, Berlin egyik is­mert jelképét az el­múlt hónapokban felújítot­ták. A nevezetes építmény mellett húzódó, a várost kettészelő fal nyugati olda­lán, a Brandenburgi kapu­hoz vezető utat szintén ja­vítják, csinosítják. Az utób­bi hónapokban az NDK fő­városában és Nyugat-Ber- linben is lázas előkészüle­tek folytak Berlin 750 éves fennállásának gazdag prog­rammal, látványos rendez­vényekkel történő megün­neplésére. Az NDK fővárosában az 1987-es esztendő a 750 éves jubileum jegyében fog el­telni. Az új év első percei­ben látható hatalmas, szín­pompás tűzijáték — amire egyébként itt csak nagy rit­kán kerül sor — és a maj­dani szilveszteri zárókon- cer,t között rendkívül sok­színű, tartalmas politikai, kulturális, tudományos ese­ménysorozatnak a színhelye lesz Berlin, az NDK fővá­rosa. A szocialista német állam fővárosa az egész NDK eredményeivel szeret­né megismertetni a világot. A két világrendszer itt, egy városon belül zajló ver­sengése ezúttal ünnepi meg­emlékezések, kulturális és szakmai tanácskozások alakjában ölt majd testet. Szerencsére elmúlt már az az idő, amikor az úgyneve­zett berlini kérdés a nem­zetközi viszonyokat megha­nését, illetve teljes megsem­misítésüket követelik, továb­bá azt, hogy az egyenlőség és az általános biztonság el­vei alapján fejlődjenek a nemzetközi kapcsolatok. A mi ajtónk nyitva áll a tár­gyalások előtt. De egy má­sik dolognak is világosnak kell lennie mindenki számá­ra. Békeszeretetünknek sem­mi köze a gyengeséghez. A szovjet emberek békés mun­vertár csökkentése, a végső cél pedig valamennyi nuk­leáris fegyver teljes felszá­molása” — mondotta egye­bek között. Beszédében gon­dosan megkerülte az olyan kérdések megemlítését, mint az amerikai nukleáris fegy­verkísérletek, a SALT-II. szerződés tudatos megsérté­se, Vagy az űrfegyverkezés folytatása. Egyúttal azonban azt hangoztatta, hogy „Ame­rikában továbbra is készen állunk arra a kemény mun­kára, amely ahhoz szüksé­ges, hogy ellenőrizhető szer­ződéseket hozzunk létre.” A hivatalos üdvözletek el­maradása ellenére a két or­szág lakosai egy közvetlen rádiókapcsolat révén köszön­tötték egymást. A szovjet rá- rádióállomás közös, négyórás ünnepi műsort rendezett Szilveszter délutánján. Az élő közvetítésben mindkét rész­ről neves művészek, írók, költők, popzenészek vettek részt s nemcsak műveikkel, műsorukkal köszöntötték egymást, hanem beszélgetést tározó válsággóc volt. A vá­ros nemzetközi jogi státusa 15 év óta gyakorlatilag ren­dezett. Az elmúlt másfél év­tizedben különösen gazda­sági, de az utóbbi időben kulturális területen is jó ütemben fejlődnek az NDK és Nyugat-Berlin kapcsol,a- ~tai, harmonikusnak azonban nem nevezhető ez a vi­szony. Többek között a nemzetközi szerződések el­térő értelmezése, s nem utolsósorban a Nyugat- Berlinből az NDK ellen irá­nyuló propagandakampány miatt. Az NDK fővárosa és Nyu­gat-Berlin külön-külön fog ünnepelni. Nyugat-Berlin- ben a város életét irányító szenátus korábban azzal vádolta az NDK-t, hogy Berlin történelmét kisajátít­va egyedül akar ünnepelni. Amikor azonban október­ben Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának el­nöke, aki egyben a jubileu­mi ünnepségeket előkészítő bizottság vezetője, az 1987 októberi központi ünnepség­re szóló meghívót küldött Eberhard Diepgen nyugat­berlini kormányzó polgár- mesternek, hirtelen rend­kívül tanácstalanokká vál­tak a nyugati városrész ve­zetői. Diepgen — nyilatko­káját megvédjük. A szocia­lizmus vívmányait az erős, korszerűen felszerelt szovjet fegyveres erők védelmezik. Az újév alkalmából szívé­lyesen üdvözöljük a szocia­lista-országok népeit, min­denkit, aki küzd a békéért és a társadalmi haladásért, minden jót kívánunk a föld valamennyi népének — hang­zott el Mihail Gorbacsov üzenetében. is folytattak, elmondották újévi jókívánságaikat. A moszkvai rádió az új­esztendő napján ismertette Ronald Reagannek, az Egye­sült Államok elnökének rádióbeszédét, amelyet a Szovjetunió népéhez inté­zett. zatad szerint — tulajdon­képpen szívesen elegeit ten­ne a meghívásnak, de kon­zultálnia kell a Nyugat- Berlint megszálló három nyugati hatalom vezetőivel, vajon ezzel nem sérti-e meg a Berlin státusára vo­natkozó rendelkezéseket. _ A jelenleg megosztott Berlin, a várostörténet ta­núsága szerint két település egyesüléséből jött létre. Szláv törzsek mintegy 1400 esztendővel ezelőtt a Spree jobb partján alapították Berlint és a folyó ugyan­azon szakaszának egy szige­tén a Coelln nevű telepü­lést. A német hódítók a XII. században szorították ki erről a vidékről a szlá- vokat. Egy 1237. október 28-i dátumot viselő oklevél említi először Coelln váro­sát, Berlin neve egy 1244-es okiratban fordul elő elő­ször. A két település 1907- ben egyesült. A Spree-parti város elég gyorsan fontos kereskedelmi központtá nőt­te ki magát és a XV. szá­zad végén a brandenburgi választófejedelemség szék­helye lett. A város igazi nagy korszaka azonban 1871-ben kezdődött, amikor az egyesült német fejede­lemségek, azaz a második német birodalom fővárosává emelték Berlint. Az addig PINOCHET ÍGÉRETEI Augusto Pinochet chilei elnök azt ígérte újévi tele­víziós beszédében, hogy nem hosszabbítja meg a szeptem­berben bevezetett ostromál­lapotot, annak lejárta (ja­nuár 6.) után, s hamarosan lehetővé teszi a politikai emigránsok zömének haza­térését. A Reuter hírügynökség je­lentése ezzel kapcsolatban rámutat: a kormánynak az ostromállapot esetleges meg­szűnése után is széles jogkö­re maradna letartóztatások­hoz és szigorú cenzúra al­kalmazásához a — kisebb megszakítással — 1973 i óta érvényben lévő szükségálla­pot rendelkezései alapján. Az elnök ígérete szerint 90 napon belül hazatérhet­nek a külföldre menekült vagy száműzött ellenzékiek, kivéve azokat, akiknek je­lenléte a kormány megítélé­se iszerint „nemzetbiztonsági érdekeket” veszélyeztetne. Chilei emberi jogi csoportok a bejelentést követően bírál­ták a kormányt, mert az „továbbra is fenn akarja tartani magának a jogot, hogy eldöntse, kinek szabad, s kinek nem szabad Chilé­ben élnie”. Megfigyelők szerint Pino­chet a katolikus egyháznak tett gesztust ezzel az ígéret­tel. Az egyház vezetői nem­régiben felszólították őt, hogy a pápa három .hónap múlva esedékes látogatása előtt tegyen „jóakaratról ta­núskodó politikai lépéseket”. A rendszer száműzött politi­kai ellenfelei között jelentős számban vannak katolikus papok is. alig .több mint 800 ezer lé­lekszámú város lakosságá­nak száma a századforduló­ra elérte a hárommilliót. Óriási mértékű ipari fejlő­dés ment végbe és száza­dunk első évtizedeiben ala­kult ki Berlin utcáinak, ne­gyedeinek sok helyütt máig meglevő sajátos aruclata. A második világháború befe­jeződése után a bombázá­soktól és utcai harcoktól szétrombolt fővárosban több mint hetvenmillió köbméter romot kellett el­takarítani. A város nyolc kerülete szovjet, 12 kerület a H'itler-ellenes koalíció három nyugati hatalmának megszállása alá került. Né­metország kettészakítása után Berlin megosztása is bekövetkezett, majd 1961- ben az NDK a Nyugajt-Ber- linből szervezett és irányí­tott gazdasági szabotázs- és politikai felforgató akciók elleni védekezésül lezárta Nyugat-Berlin felé addig nyitott határát, felépítették a falat. Az NDK párt- és állami vezetése nagy politikai je­lentőséget tulajdonít a ju­bileumi évnek és azt sze­retné, ha fővárosa 1987-ben a békát, a népek közötti megértést szolgáló kelet— nyugati találkozók színhelye lenne. Júniusban a világ több tucatnyi országa fővá­rosából várják a polgármes­tereket eszmecserére. Ma­gas rangú vendégeket hiv­Az alima-atai események eszmeileg és politikailag ikii- józaníitóak voltaik, keserű lec­két kaptunk a korábbi évek­ben elkövetett hibáink miatt — írta a Lityeraturnaja Ga- zeta január 1-jiei dátumozá­sé számában Anuar Alim­zsanov, kazah író, aki az események egyes összefüggé­séire világított rá. ^Minden a Kazah Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának soros ülése után kez­dődött, ahol a döntéseket a kommunisták tűlnyomÓTtöbb- sége megszavazta — írta Alimzsanov. — Ennek elle­nére valakinek rábeszéléssel, hazugsággal és fenyegetéssel sikerült politikailag analfa­béta fiatjai okai az utcáikra és a terekre kivininie. A törté­nelem legsötétebb korszakai­ból eredő, az élet által már félredobott, nacionalista jel­szavak hangzottak el. A diá­kok kezébe ellenséges tar­talmú transzparenseket ad- talk. A tömegbe garázda, ré­szleges személyek, társada- lömellenes elemek vegyülték. A vasrudakikal, botokkal és kövekkel felfegyverkezett ne- kttvadult botrányhősök ver­íték és szidalmazták az embe­reket, gépkocsikat gyújtottak fel, betörték az üzletek ki­rakatait, a kollégiumok és más középületek ablakait. A rendőrök és az önkéntes rejndfenmtartók azonban mlegfékeaték a tombol ást. [Mostanra világossá vált, 'hogy provokáció történt, vi­szályt kívántak költeni az emberek és a népek között — állapította meg a kazah író, majd emlékeztetett arra, hogy 255 évvel: ezelőtt a ka­zah nép önként csatlakozott Oroszországhoz, s a cári kor­szakban sok száműzött élt, lelt a maga és utódai szá­mára végleges otthont Ka­zahsztánban. Alimzsanov megállapította, hogy egy nemzet sem élhet elszige-- télitségben, a kazah történe­lem és kultúra szorosan ösz- szekapcsolódott a többi test­véri nép, mindenekelőtt az orosz nép történelmével és kultúrájával. ‘ A szocializmus szent vív­mánya a Szovjetunió népei­nek barátsága és összefor- rottsága — hangsúlyozta Alimzsanov, majd feltette a kérdést: vajon december 17 —18-án miért támadtak erre a vívmányra? A választ az utóbbi évek történéseiben és légkörében lelte meg. Mint tak a világ minden részéből az októberi központi ünnep­ségre. A művészetek barátai 35 országból érkező több mint 150 neves zenekar, baletr- és színtársulat játékában gyönyörködhetnek. Nyári szünet nélkül fogadják a kö­zönséget a berlini színházak és a múzeumokban is szá­mos, ritkán látható kiállí­tást tekinthetnek majd meg, köztük a Kreml kincstárá­nak, valamint a Mediciek római gyűjteményének ér­tékeit. Berlin történelmi város­magja, a jelentősebb törté­nelmi épületek mind az NDK fővárosának területén találhatók. Az egész ország­ból összehívott több tízezer restaurátor, építész, kőmű­ves évek óta azon fáradozik, hogy a nevezetes épületek eredeti szépségükben ,hely­reállítva készüljenek el az ünnepre. A város legrégibb építészeti emléke a XIII. századi Miklós templom kö­rül új, hangulatos „óvárost” építettek fel. Nyugat-Berlinnek több koronás vendége lesz a ju­bileumi évben és a nyuga­ti viliág számos neves sze­mélyiségét is meghívták. Nagyszabású nemzetközi építészeti kiállítást rendez­nek. A színpadokon hang­versenytermekben egymást követik majd a komoly és a könnyűzene sztárjai. Pach Ferenc ínta, akkoriban a mutatók, a számadatok voltak előtérben, az emberek a számok árnyé­kában maradtak. Kialakult a megvesztegetés, a korrup­ció gyakorlata, a képmuta­tói». A hatalom birtokosai egy valamit mondtak a tri-'* bündkön, de cselekedeteik már nem voltak összhangban ezzel. A protekcionizmus, a hí­zelgés, a hajbókolás vezetői kultuszt szült falusi, járási, területi és köztársasági szin­ten egyaránt. Az alulról jövő bírálatot Kazahsztániban az utóbbi évtizedekben a nul­lára redukálták. Súlyos kö­vetkezmények vártak arra az emberre, aki bírálni meré­szelt. Mindez az emberekben egykedvűséget, passzivitást keltett, táplálta az inigyen- élősködést, a karrierizmust, a porhintést. Felmerül a kérdés, mit akartak azok, akik az utcá­kon és a tereiken tomboltak? December 17-én. a páirt, a tanácsi és a társadalmi szer­vek képviselői javasolták, hogy az, aki akar, lépjen föl a tribünre, onnian mondja el, mit alkar, nyugodt módon vi­tassák meg a helyzetet. Azok közül azonban, akik a meg­gondolatlan fiatalokat izgat­ták, esztelen cselekedetre hajtogatták, senki nem je­lentkezett. Voltak azonban mások, akik felmentek a tri­bünre. Köztük egy csemege- üzlet eladónője is, aki magá­ról mesélt és arról, hogy mi­lyen nehezen szerzett lakást Végül, az elmondottaktól függetlenül felkiáltott: miiért küldtek „máshonnan” Ka­zahsztánba Vezetői. (Ezzel Gennagyij Kolbinra, a Ka­zah KP KB most megválasz­tott orosz nemzetiségű veze­tőjére utalt.) Türelmesen megmagyarázták neki, ki ez a vezető:, hol dolgozott, s hogy a Kazah KP KB, amely­nek közel a fele kazah okból áll, választotta meg őt. Ezek a napok kijózanító eszmei-politikai megvilágo­sodást jelentettek. Keserű leckét kaptunk a korábbi években elkövetett hibáink miatt, amikor az új típusú emberért folytatott harc a barátság példáinak leltárba vételére, s az e téren elért síikének ismételgetésére kor­látozódott. Észrevétlenül hal­mozódtak azonban azok a tények, események, amelyek a barátságot aláásták. Alim­zsanov az őszinteség hiányá­ra vezette vissza, hogy az el­múlt években nem merült fel semmiféle kifogás az in­ternacionalista neveléssel kapcsolatban. „Hiszem, mély meggyőző­désem, hogy eljön az az óra, amikor megtudjuk, kik vol­tak az alma-atai események szervezői. Mosti, még inkább, mint valaha, az igazságra és csakis az igazságra van szük­ségünk” — hangoztatta a moszkvai irodalmi-politikai hetilap hasábjain a kazah író. Diáktüntetés Pekingben Csütörtökiön,, a kora dél­utáni órákban többszáz diák meglepetésszerű tüntetést tartdtf a pekingi Tienanmen- téren. A hatalmas tér zömét a kínai rendőrség egész nap lezárva tartotta. A rendőr- kordonon nem engedtek át sem kínaiakat, sem külföl­dieket. Az indokolás az volt, hogy úttörőik tartanak ün­nepségét a téren, a forrada­lom mártírjainak emlékmű­vénél. Megfigyelők szerint azonban a teret azért zárták le, mert a pekingi egyeteme­ken napokon át röplapokon és nagybetűs faliújságokon arra szólították fel a diáko­kat, hogy január elsején vo­nuljanak fel és tartsanak nagyszabású tömegtüntetést a Tienammen-téren. Reagan tízperces rádióbeszéde Egyiptomi—jordániai csúcstalálkozót tartottak a Jordániái Akabában. A képen: Mubarak egyiptomi elnök (fent balra) és Husszein jordán uralkodó (Telefotó — AP—MTI—KS) Berlin 750 éves

Next

/
Thumbnails
Contents