Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-02 / 1. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 1. szám Ára: 1,80 Ft 1987. január 2., péntek LOSONCZI PAL A döntő változások ÚJÉVI KÖSZÖNTŐJE útjára léptünk Kedves Honfitársaim! Az új esztendő első nap­ját! tisztelettel köszöntőm hazánk minden állampolgá­rát- Sikerekben szerényebb, ám tanulságokban annál gaz­dagabb óévet hagytunk ma­gunk mögött. Megnyugtató, hogy létünk és munkánk legalapvetőbb feltétele, a béke, változatla­nul fennmaradt, 1986 jellem­zőije Volf a Genf ben kibonta­kozott folyamat erősödése. A Szovjetunió és a szocialista arszágdk új elemeket tartal­mazó békekezdeményezései újraélesztették a népek biza­kodását az enyhülés vissza­térése iránt. A reykjavfki szovjet—amerikai csúcsta­lálkozón ismét meggyőződ­hettünk, hogy tárgyalóasztál mellett, őszinte eszmecseré­ben, az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásával a nemzetközi élet legsúlyosabb problémái is közel kerülhet­nék a megoldáshoz. Ugyan­akkor azt is jól tudjuk: je­lentősek még azbk az erők, amelyek a bizalmatlanság szításával fékezik a népek közötti normális kapcsolatok .kialakítását, zavarják a bé- ' és egymás mellett élést. Hazánk a bonyolult világ­politikai „ helyzetben is fo- ább bővítette nemzetközi jpcsólatait. A Magyar Nép- iíöztánsaság külpolitikájának ddlig is egyik legmarkán- ább vonása volt, hogy a ba- d|ti szocialista országokkal gyütt, összefogiva a világ haladó erőivel, szorgalmazza fegyverkezési verseny meg­tiltását. a leszerelést, a nem- jertközi biztonság, az államok közti bizalom és a béke erő­sítését. Mindenkor síikra .álltunk a különböző társa- aflimi rendszerű országok kölcsönösen előnyös együtt- oűködéséért, kiálltunk a vi- iás kérdések tárgyalások út­ján való rendezése mellett. Tárgyasunk mindenkivel, aki tiszteletben tartja társa- ’lalmi rendünket, szövetségi Japes olátaimkat és a kölcsö­nös érdekek elismerése alap­ján akar velünk szót váltani. Vallattuk és valljuk, hogy az emberiség gondjai csak úgy 'enyhülhetnek, ha a népek közösen munkálkodnak or­voslásukon. Csakis a kölcsö­nös bizalom és egymás érde­keinek tiszteletben tartása viheti előbbre az emberisé­get. Csakis így távolíthatók el azok a mesterségesen emelt, politikai természetű akadályok, amelyek az orszá­gok közötti együttműködés útjában állnak. Kedives Barátaim! Szőkébb értelemben vett hazai dolgainkat tekintve, el­mondhatjuk, hogy a körül­mények kedvezőtlen alakulá­sa ellenére is gyarapodott a nemzeti vagyon, hazánk új létesítményekkel gazdago­dott, erősödött gazdaságunk és társadalmunk átfogó re­formfolyamata, új tudomá­nyos eredmények, szociális és kulturális létesítmények születtek. Megőriztük a tel­jes foglalkoztatottságot és a lakosság ellátásának színvo­nalét is. Az az összteljesít­mény, amit népünk nyújtott, megbecsülést érdemel, mert nehéz körülmények között érte el eredményeit. Célja­ink eléréséhez azonban mind­ez kevés volt. A világgazdaság értékíté- leitei tovább szigorodtak. Termékeink leértékelőd é&e folytatódott, kedvezőtleneb­bé váltak értékesítési lehe­tőségeink. Hátráltatták ver­sen y képességünk et azok a végső soron politikai jellegű akadályok, amelyek nemcsak a termelőberendezések és technológiák, hanem az áruk normális cseréjét is megne­hezítik. De csupán ezök a vitathatatlan tények nem szolgálhatnak magyarázatul lemaradásunkra, és nem mlenithletnek fel bennünket következményei alól. Későn ismertük fel a külső hatáso­kat, nem készültünk fel kö­vetkezményeire, nem igazod­tunk elég rugalmasan és gyorsan az új követelmé­nyekhez. Pártunk Központi Bizottságának 1986 novem­beri határozata joggal álla­pította meg, hogy a magyar népgazdaság mérsékeltebb teljesítményében saját mun­kánk gyengeségei, a vezetés és irányítás fogyatékosságai, a végrehajtás következetlen­ségei is jórészt tükröződnek. Bár az emberek többsége becsületesen dolgozik, még nem vált általánossá a kor­szerű gazdálkodási szemlélet, a szervezett és fegyelmezett munka. Pazarlóan bánunk anyaggal, energiával, idővel, s ami talán a legsúlyosabb: az emberi munkával. Ezen a helyzeten változtatnunk kell, ha előre akarunk haladni. Az életkörülmények javítása és a jqgos fogyasztási igé­nyek kielégítése csak úgy te­hetséges, ha a maga terüle­tén mindenki az eddigieknél eredményesebben dolgozik. A XIII. pártkongresszuson megfogalmazott célokat nem­zeti egyetértés fogadta, és társadalmunkban megvan a készség, hogy az elérésükhöz szükséges feladatokat végre­hajtsa. Államunk ezeréves történelme is bizonyítja, hogy népünk a legnehezebb helyzeteken is úrrá tudott lenni, ha értelmes célok ér­dekében egyesítette erőit.. Az országgyűlés a közel­múltban törvényerőre emelte az idei költségvetést, és ter­Mihail Gorbacsov újévi üzenete szovjet társadalom életének más területein is. — A döntő változtatások útjára léptünk, mégpedig kö­zös megegyezéssel — mond­ta Mihail Gorbacsov és hoz­záfűzte: ugyanakkor érzékel­hető még az egy helyben to- pogás, a közömbösség, egye­sek abban reménykednek, hogy minden visszatér a ré­gi mederbe. Ez az erő azon­ban nem állíthatja meg a szovjet társadalmat az át­szervezés útján. Határozot­taknak és következeteseknek kell lennünk. A legcseké­lyebb megingást sem enged­hetjük meg piagunknak. Po­litikai és erkölcsi álláspon­tunk az, hogy a szociaista rendszer fejlesztésének haté­kony eszköze a kezdeménye­zés, a felelősségtudat, a bí­rálat és a nyilvánosság, a demokrácia és a fegyelem. (Folytatás a 2. oldalon) Kedvezőek az együttműködés távlatai Kínai fokomul nyilatkozata vünk tartalmazza a legfon­tosabb ten nival ókat. Ered­ményes teljesítése elenged­hetetlen gazdaságunk élén­küléséhez. Arra van szükség, hagy már az év elejétől — a termelésben és minden más munkahelyen — a le­hető legjobban hasznosítsuk erőforrásainkat. Különösen fontos a munka minőségének javítása és az ésszerű taka­rékosság. Szocialista fejlődésünk és egyben a korszerű gazdálko­dás nélkülözhetetlen feltéte­le, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket a ha­tékonyan működő vállalatok fejlesztésére, a biztosabb és gyorsabb megtérülés javára fordítsuk. Mint ahogy — a szinte már vérünkbe ivódott egyenlősdit fölszámolva — bérrendszerünkben is követ­kezetesebben érvényesítjük a munka szerinti részesedés elvét. A magasabb színvona­lú, az alkotó tevékenységet kívánjuk átlagon felül meg­becsülni az élet minden te­rületén. Ez nemcsak kor­mányzatunk szándéka, ha­nem a becsületesen dolgozó nagy többség igénye is. Társadalmi rendünk szi­lárdsága, népünk felelősség- érzete és demokratikus in­tézményrendszerünk erősö­dése egyaránt záloga a szo­cializmus sikeres továbbépí­tésének. Ennek érdekében — a kölcsönös előnyök alapján — a jövőben is készek va­gyunk együttműködni min­den országgal, függetlenül azok társadalmi berendezke­désétől. Legbiztosabb táma­szunk azonban a baráti szo­cialista országok korszerűsö­dő és gazdagodó együttmű­ködése. Hisz nemcsak célja­ink azonosak, hanem közös a felismerésünk is: kapcsola­tainkban minőségileg új vi­szonylatok és távlatok rejte­nek. E gondolatok jegyében és nemcsak az új év napjának szokása alapján mondom: reményeinket párosítsuk tenniakarással, sőt, tettekkel, és akikor az eredmény sem maradhat el. Ehhez kívánok 1987 első napján békés, bol­dog új esztendőt valamennyi honfitársamnak és barátunk­nak az egész világon. Az elmúlt esztendőt a tu­datos útkeresések, a megfe­szített munka, az átalakítá­sok, az elképzelések és ter­vek valóra váltása jellemez­te. Az elmúlt évben erő­södött a békéért vívott harc — állapította meg Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára a szovjet néphez in­tézett újévi üzenetében, amely a szovjet televízióban hangzott el. Az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy a gaz­dasági élet minden területén sikerült továbblépni, és le­küzdeni ta pangás jelenségeit. Lényegesen gyarapodott a nemzeti jövedelem, a gyara­podás meghaladja a négy százalékot. Fordulat előtt áll­nak a társadalmi és szociá­lis problémák hatékony meg­oldása terén is. Gorbacsov a továbbiakban arra, figyelmeztetett, hogy az elkövetkező esztendőben még jobb teljesítményekre lesz szükség a gazdaságban, a vállalatoknál széles körben be kell vezetni az új gazdál­kodási módszereket, döntően javítani kell a termékek mi­nőségét. Hasonló, nem kevés­bé fontos és bonyolult fel­adatokat kell megoldani a Kedvezőek a távlatai a kölcsönösen előnyös szovjet —kínai együttműködésnek, különösen a gazdaság, a ke­reskedelem területén — álla­pította meg a leningrádi fő­konzul, a Moiszkovszkije No- vosztyi című szovjet lap szerdái számában megjelenít nyilatkozatában. Csan Csen a kétoldalú vi­szony javulásának világos je­leként értékelte azt, hogy a közelmúltban Leniingrádban kínai, Sanghajban pedig szovjet főkanzulátust nyitot­tak. Elmondta a moszkvai lap tudósítójának, hogy már találkozott a leningrádi ta­nács vezetőjével, és nagy ér­deklődéssel hallgatta meg a város jelieméről, fejlődéséről elmondottakat. Fontos szakaszához ér­keztek a dunaújvárosi szaimacellulózgyár re­konstrukciójában, amely­nek során 780 millió fo­rintot költenek arra, hogy a gyár éves fehé- ritettceilulóz-termelését 20 ezerről 30 ezer ton­nára növeljék. Elkészült és megkezdte a próba- termelést az új fehérítő- üzem, miután korábban már üzembe helyezték az osztrák gyártmányú cellulózvíztelenítő és -adagoló gépsorokat, s az NSZK-ból beszerzett szecskázó berendezést. Fontos szakaszához ér­keztek a dunaújvárosi szaimacellulózgyár re­konstrukciójában, amely­nek során 780 millió fo­rintot költenek arra, hogy a gyár éves fehé- rítettcellulóz-termelését 20 ezerről 30 ezer ton­nára növeljék. Elkészült és megkezdte a próba- termelést az új fehérítő- üzem, miután korábban már üzembe helyezték az osztrák gyártmányú cellulózvíztelenítő és -adagoló gépsorokat, s az NSZK-ból beszerzett szecskázó berendezést. Az évi szabadság kétharmadát egyben adják ki Szigorúbbak a munkaügyi szabályok Január elsejével töhb új munkaügyi jogszabály lépett életbe. A váLtozások egyebek között érintik a munka mel­lett továbbtanulóknak nyúj­tott (kedvezményeket. Fize­tett munkaidő-kedvezmény és tanulmányi szabadság to­vábbra is minden esetben megilleti azokat, akik mun­ka mellett akarják elvégezni az általános iskola nyolc osz­tályát. Azok azonban, akik a középiskolákban, illetve a felsőfokú oktatáisi intézmé­nyekben tanulnak tovább es­ti vagy levelező tagozaton, csak akikor részesülhetnek fi­zetett tanulmányi kedvez­ményekben, ha a tanulásra a vállalatuk kötelezte őket, illetőleg tanulmányi szerző­dést kötötték a munkáltató­jukkal:. A szaibadságölások új rend­jére vonatkozó előírások már november 1-jén napvilágot láttak, de ezéket csak az 1987. évre járó szabadságok kiadásánál kell először al­kalmazni. Az idei évtől a korábbi tíz munkanap he­lyett a rendes évi szabadság kétharmadát kell egybefüg­gően kiadniuk a vállalatok­nak. A munkáltatók és a dol­gozók azonban ennél nagyobb arányban is megállapodhat­nak a vállalati kollektív szerződésekben. Szabadságot az egyik évről a másikra csak akkor lehet átvinni, ha a munkák torlódása miatt a munkáltató nem tudta dol­gozóit szabadságra engedni. Az emiatt megmaradt sza­badságot sem lehet azonban korlátlan ideig tartalékolni, hanem art legkésőbb a kö­vetkező óv márciusának vé­gétig fel kell használni. Nem vonatkozik ez az élőírás azokra a dolgozókra, akik amiatt nem tuditak szabad­ságra menni, mert pl. gyeden vagy gyesen voltak, netán hosszan betegeskedtek. Az ő számukra az akadá­lyoztatás megszűnésétől szá­mított 30 napon beiül kell ki­adni a meglevő szabadságu­kat. A munkjaidő védelmére, a munkafegyelem megszilárdí­tása érdekében az elmúlt hó­napokban a munkaviszonnyal összefüggő több jogszabály módosítására is sor került. Egyebek között szeptember 15-étől a vállalatok csak igen indokolt esetben mente­síthetik a munkavégzés alól a felmondási idejüket töltő dolgozóikat. Ilyen kivételes eset lehet az, amikor valaki­nek a vállalata mond fel, a munkaerő szervezett átcso­portosítása miatt. Egy másik rendelet lehető­vé tette a vállalatok számá­ra, hogy a korábbi hat nap helyett már három egymás után igazolatlanul távol töl­tött munkanap Után is jog­ellenes kilépés címén meg­szüntethessék a mulasztó dol­gozó munkaviszonyát, hacsak az nem tudja utólag elfogad­hatóan igazolni távoliéiért. Nemrégiben arról is határo­zat született, hogy a vezetőik csak kivételes, valóban indo­kolt esetekben engedélyezhe­tik a dolgozók eltávozását munkaidőben. Az erről szóló rendidet azt is kimdindja, hogy a munkából való eltá­vozás idejére — még ha ar­ra a munkáltató engedélyé­vel is került sor — nem jár munkabér, kivéve, ha azt utólag ledolgozzák. A mun­kafegyelem javításának kö­vetelményével kapcsolatos az az új rendelet is, amely ja­nuár elsejétől megtiltja a szeszes italok árusítását és fogyasztását a munkahelye­ken. A szigorú rendelkezés nemcsak munkaidőben érvé­nyes, hanem a munkaidő után tartott vállalati rendez­vényeken is megtiltja áz égetett szeszes italok árusí­tását és fogyasztását.

Next

/
Thumbnails
Contents