Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-08 / 288. szám

2 Somogyi Néplap 1986. december 8., hétfő Befejeződött a kisiparosok országos küldöttgyűlése Vasárnap befejeződött a Budapest Kongresszusi Központban a kisiparosok kongresszusa. (Folytatás az 1. oldalról.) Felszólalt a vitában Ka- polyi László ipari minisz­ter. Mint mondotta: a kis­ipar részesedése a nemzeti jövedelem termelésében csupán 2 százalék, azonban a lakosság részére végzett szolgáltatásokban részará­nyuk 61 százalék. A kisipa­rosok tevékenysége a kü­lönböző szolgáltatásokban a jövőben is meghatározó lesz, de szerepe a teljes ipari te­vékenységben jelentősen kell hogy fejlődjék. Ez egyaránt Vasárnap esti kommentár Év végi hajrá Hajlamosak vagyunk azt hlnnii, hogy csak ránk jel­lemző az év végi hajrá, a decemberben hirtelen össze- tonnyosuló munka. A való­ságban mindenhol szeretik „tiszta lappal” nyiitmi az új esztendőit. Lehetőleg lezárni a problémás ügyeket még december 31. előtt. Így van ez a világpolitikában, köze­lebbről az európai gazdasági közösségen beliül is. A múlt hót végén Brüsz- szelben a hadügyminiszterek tanácskoztak kontinensünk katonai helyzetéről, a leg­újabb szovjet javaslatokra adandó válaszokról. Pénte­ken és szombaton London­ban közös piaci csúcsértekez­letre került sor, míg a pénz­ügy- és mezőgazdasági mi­niszterek hétfőn kezdenek megbeszéléseket az EGK székhelyén, ai belga főváros­ban. Még a hét második fe­lére is marad hasonló jelle­gű fórum, hiszen a NATO tagállamainak küUügyminisz- terei szintén Brüsszelbe utaz­nak. Az év végi nyugat-európai diplomáciai aktivitás tető­pontját kétségkívül: aiz im­már hagyományos közös pia­ci csúcsértekezlet jelentette. A vendéglátó Margaret Tha­tcher minden tőle telhetőt elköveített a konferencia si­kerének előzetes biztosítá­sáért. Lehetőség szerint min­den olyan témát, száműzött a napirendről, amiben túl nagy lenne a nézeteltérés a tizen- kettek között, , s ráadásul mindössze öt órában szabta meg a tárgyalások idejét, ami eleve kizárta az érdemi vitákat. Ezzel kettős célt kö­vetett. Egyrészt saját pozí­cióit kívánta erősíteni a kö­zelgő általános választások előtt, másrészt demonstrálni szerette volna a nyugat-eu­rópai egységet, ily módon is segítve Romáid Reagant je­lenlegi nehéz helyzetében. A megbeszélések központi témája a gazdasági kilátások és a munkaalkalmak számá­nak gyarapítása voltak, de Thatcher szorgalmasan: lob­bizott az amerikai politika támogatása mellett is. Szó esett olyan társadalmi prob­lémákról is, mint a kábító­szer-élvezet elleni küzdelem, a rák gyógyítására irányuló kutatások és az AIDS terje­désének megfékezését célzó programok. Természetesen még ezek­ben a látszólag világos kér­désekben is voltak vélemény­különbségek a jelenlevők kö­zött. de igazi vita csak a munlkamieffik illőség enyhítését szolgáló intézkedések kérdé­sében és a Dél-Afrikából származó szón importjára tervezett embargó ügyében volt. Ez utóbbit egyébként az NSZK és Portugália meg­torpedózta. A legkényesebb helyzetbe Raymond francia külügymi­niszter került: két szék kö­zött a padlóra esett. A fran­cia küldöttség számára ugyanis — a többihez hason­lóan — csak két széket he­lyeztek el a tárgyalóasztal köriül. Ezeket a sajátságos helyzetből kifolyólag Mitter­rand és Chirac foglalta el, s Raymond ülőhely nélkül ma­radt. A külügyminiszter csa­lódottan hazautazott, s meg­indultak a találgatások egy esetleges francia belpolitikai válságról, amelyet Mitterrand elnök és Chirac külügymi­niszter ellentétei okoznának. összességében azonban: in­kább volt karácsonyi a han­gulat, ‘mintsem, hogy bárki és kiélezte volna a vitát Lon­donban. A neheze a giazda- sági ügyökkel foglalkozó mi­niszterekre maradt. Illetve a következő, jövőre esedékes csúcsértekezletre. Vagyis né­mi piszok a szőnyeg alá is került. Talán 1987-ben kony- nyebib lesz a takarítás. H. G. jelenti az exportorientált fejlesztést és a belső igé­nyek magasabb színvonalú kielégítését. Emellett termé­szetesen megmaradnak a hagyományos funkciók. Ami a szolgáltatási tevékenységet illeti, mindenekelőtt az or­szág kisebb településein, a városok peremkerületeiben és az új lakótelepeken szá­mít a lakosság továbbra is a kisiparosokra. A kisipar feladatainak csak úgy tud eleget tenni — mondotta a miniszter —, ha a hagyományos működési formák mellett új típusú szervezeti formákat alakít ki, bővíti a szolgáltatóházak, műhely'sorok, munkafelvevő­helyek, munkaszervező iro­dák számát. Molnár József, a KIOSZ elnöke öszegezte a vitát, ezt követően a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta a be­számolót, és állásfoglalásban rögzítette a kisiparosok és az. országos választmány fel­adatait a következő 5 évre. A küldöttgyűlés megvá­lasztotta az arzságos választ­mányt, a felügyelő bizottsá­got és a tisztségviselőket. A KIOSZ elnöke ismét Molnár József lett, Fischer Pált és Molnár Györgyöt elnökhe­lyettessé választották. Véget ért az EGK-csúcs (Folytatás az 1. oldalról.) Hasonlóképpen az általá­nosságok szintjén fejezi ki a tagállamok elkötelezettsé­gét a terrorizmus, a kábító- szerkereskedel em, a rákbe­tegség, az AIDS-fertőzés és az illegális bevándorlás megfékezésére. Megállapod­tak például abban, hogy 1989-et „európai rákkutalá- si tájékoztatás évének” nyil­vánítják. A záróközleményben fog­lalt elhatározásokra ' utalva jelentette ki Thatcher asz- szony sajtóértekezletén, hogy az EGK csúcsértekez­let az „egyszerű emberek gondjait” állította tanácsko­zásainak középpontjába. A brit kormányfő kijelen­tette: a közlemény azért nem tartalmaz utalást a ke­let—nyugati kapcsolatokra, mert az európai közösség NATO-tagállamai a fegyver­zetkorlátozás témakörében már kifejezésre juttatták ál­láspontjukat a. NATO had- ügyminiszteri értekezletéről kiadott közleményben. A Magyar Izraeliták Országos Képviseletének közgyűlése A Magyar Izraeliták Or­szágos Képviselete vasárnap, 7-ón tartotta meg szokásos évi teljes ülését, melyen dr. Losonci András elnök beszá­molt a képviselet egyéves munkájáról és szólt a követ­kező év feladatai ról. A Ma­gyar Izraeliták Országos Rlaibbítanácsának elnökévé dr. Schöner Alfréd főrabbit, eddigi elnökhelyettest vá­lasztották meg. Az ülésen je­len volt Sarkadi Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hiva­tal általános elnökhelyettese. VÁLSÁG FR AN CIAORSZAGBAN A különleges osztag ámokfutást rendezett Jacques Chirac francia mi­niszterelnök hazaitért Lon­doniból és félórás tanácsko­zást -tantott legfontosabb mi­nisztereivé! a kormány ed­dig legkomolyabb politikai teherpróbájáról. Utána szó­vivője útján közölte, hogy a jövő hét elején tájékoztatja a kormánypártok parlamenti csoportjait a politikai hely­zetről. A párizsi diákság délután gyászfelvonulást tartott a rendőri brutalitás áldozatá­nak tiszteletére. A Sorbonne- tól mintegy 30 ezren vonul­tak néma fegyelmezett so­rokban a Cochin kórházhoz, ahol Maliik Oussekine haj­naliban elhunyt. A menet öt Iráni kapcsolat — fejlemények Reagan elismerte: „hibák történtek“ a végrehajtásban Reagan elnök szombati rádióbeszédében elismerte, hogy „hibák történtek” az „iráni kapcsolat” végrehaj­tásában, s azt ígérte, nogy amennyiben egyesek tör­vénysértő akciókat követtek el, a felelősségrevonás nem marad el. Az elnök azonban továbbra is védelmébe vet­te azt, hogy az Egyesült Ál­lamok titokban kapcsolatot létesített Iránnal és fegyve­reket adott el neki. Az el­nöki rádióbeszédre a De­mokrata Párt nevében Tho­mas O’Neüll, a képviselőház távozó elnöke válaszolt, ki­jelentve: az iráni fegyverel­adásokra vonatkozó döntés „rettenetes” volt. s az el­nöknek el kell ismernie sa­ját hibáját. Reagan szombati rádióbe­szédében „sajnálkozását” fe­jezte ki amiatt, hogy az „iráni kezdeményezés” el­lentmondásokat keltett és „aggodalmat” okozott az Egyesült Államokban. Nem szólt azonban érdemlegesen arról, hogy a fegyverüzlet hasznából a nicaraguai el­lenforradalmároknak nyúj­tottak katonai támogatást, a fennálló törvények ellenére.* Az elnök ismét megígérte, hogy az ügyet részletesen kivizsgálják s az eredmény­ről haladéktalanul tájékoz­tatják a kongresszust és a közvéleményt. Az első kommentárok úgy ítélitek meg, hogy a beszéd az egyre szélesedő politikai vihar lecsillapítására, a köz­vélemény megnyerésére szolgált, de — demokrata párti bírálói szerint — adós maradt a nyílt és teljes vá­lasszal. Közben a sajtó le­leplezései nyomán egyre részletesebb kép alakul ki arról, hogyan biztosította az Egyesült Államok a nicara­guai ellenforradalmárok ka­tonai segélyezését akkor, amikor azt a kongresszus megtiltotta Washington szá­mára. A The Washington Post például kiderítette, hogy maga Shultz külügy­miniszter is részese volt en­nek: Brunei, az ’ olajban gazdag álla m szultánjától például személyesen kért „hozzájárulást” a kontrák fegyverellátásához. Brunei titkos számlára több millió dollárt utalt át egy svájci bankba erre a célra. Más sajtójelentések szerint az Egyesült Államok diplomá­ciai apparátusának utasítása volt arra, hogy más orszá­goktól is kérjenek „hozzájá­rulást” a kontrák támogatá­sához. Szombatról vasárnapra vir­radóra már barikádokat emeltek a tüntető diákok Párizs utcáin. (TELEFOTO: Wirephoto—MTI—KS) perces néma leüléssel fejez­te ki szolidaritását, az el­hunyt diáktárssal, majd egy­re hamgosaíbhan folytatta út­ját, A szavalókórusok Charles Pasqua belügyminiszter és Jacques Chirac miniszterei- niök lemondását követették. Egy kisebb csoport megdo­bálta a 13. kerületi rendőr­kapitányságot őrző roham- rondőröket, akik könnygáz­gránátokkal válaszoltak. A menet ezután sem osalott fel, hanem továbbvon.ult a város­házai, Chirac polgármester palotája felé. Itt is pajzsos, sisakos roham-rendőrök fo- giajdták őket és hamarosan megkezdődött a csetepaté. Újabb szemtanúk vallomá­sából ki bontakozik, hogy a rendőrség motoros különleges osztaga- valóságos ámokfutást rendezett szombatra virradó éjjel a diáknegyedben. Ütöt­tek, vertek mindenkit, akit mozogni 1-áittak, a meggyil­kolt diákon kívül még egy került súlyos fej sérüléssel - kórházba-. Betörtek több ká­véháziba is, hogy k-iikergessék a fiatal külsejűéket. Szovjet utazási könnyítések A szovjet kormány a ja­nuár 1-jén életbelépő utazá­si könnyítések elrendelése­kor a szovjet és a külföldi állampolgárok érintkezésé­nek előmozdítása végett fi­gyelembe vette nemcsak az emberi jogokról szóló ko­rábbi, jóváhagyott nemzet­közi okmányokat, hanem a tavasszal tartott berni érte­kezlet záródokumentum-ter­vezetét is, noha azt el sem fogadták. Erről és a könnyí­tések részleteiről nyilatko­zott vasárnap az Izvesztyija hasábjain Ivan Szamoscsen- ko, a szovjet igazságügyi miniszter első helyettese. Emlékeztetett arra, hogy a helsinki záróokmány alá­íróé Halmainak a nemzetközi utazási kapcsolatokról ápri- ril—májusban rendezett szákértői értekezletén ösz- szegző dokumentum terve­zetet dolgoztak ki, amely az egyéni utazások megkönnyí­tésével is foglalkozott. A tervezet jóváhagyását azon­ban az Egyesült Államok meghiúsította. Ennek ellené­re a szovjet kormány úgy döntött, hogy nem várja ki, amíg a berni tervezetet mindenki jóváhagyja, ha­nem ennek alapelveit máris érvényesíti saját utazási jogszabályainak fejlesztésé­ben. Szem előtt tartotta to­vábbá az állampolgári és szabadságjogokról szóló nemzetközi egyezményt — amelyet a Szovjetunió 1973- ban ratifikált, az Egyesült Államok viszont mindmáig nem —, valamint a helsinki záróokmány és a madridi utóértekezleten elfogadott dokumentum tételeit. A kor­mány által augusztusban el­határozott és rövidesen élet­be lépő, a korábbi alapren- deletet kiegészítő új szabá­lyok olyan nagyfokú köny- nyítéseket tartalmaznak, amelyek több szempontból túl is mennek az említett nemzetközi okmányokban foglalt követelményeken. A miniszterhelyettes a to­vábbiakban ismertette az új rendelkezés néhány fonto­sabb elemét. Egyik kiegészí­tő szabály kimondja, hogy a ki- és beutazási kérelmek eldöntésében teljes jog- egyenlőséget kell érvényesí­teni, nem szabad figyelem­be venni az utazni kívánók származását, szociális és vagyoni helyzetét, nemét, faji, nemzetiségi vagy vallá­si hovatartozását. A rendel­kezés pontosan tisztázza a .magáncélú ki- és beutazások elfogadható indokait. Ezek közé sorolja a családegyesí­tést, a közeli rokonokkal va­ló találkozást, a házasságkö­tést, a súlyosan beteg rokon meglátogatását, a közeli hozzátartozók sírhelyének felkeresését, az örökségi ügyek intézését, de elfogad­hatónak minősít más alapos utazási célokat is. A család- egyesítés esetén az új ren­delkezés megengedhetőnek tartja -«■ noha ez a nemzet­közi gyakorlatban koránt­sem álltai án os — a testvé­rekhez való költözést, sőt azt is, hogy valaki távolab­bi rokonához vándoroljon ki, ha a Szovjetunióban nem élnek családtagjai. A berni tervezet szorgal­mazta az utazási kérelmek intézkedésék gyorsítását és egyszerűsítését, a madridi értekezlet záródokumentu­ma pedig hathónapos határ­időt jelölt meg a család- egyesítést célzó utazások el­bírálására. Az új szovjet rendelet erre vonatkozó pontja viszont kimondja, hogy legkésőbb egy hónap alatt el kell bírálni mind a rövidebb idejű kiutazásra, mind a kivándorlásra vo­natkozó kérelmeket, sőt kül­földi rokon súlyos betegsé­gével vagy halálával össze­függő kiutazási igényről há­rom napon belül döntést kell hozni. Ennél hosszabb, de legfeljebb hathónapos ügyintézési idő csak akkor engedhető meg, ha a kére­lem sorsának eldöntése kü­lönleges mérlegelést, huza­mosabb vizsgálatot igényel. Számos nyugati ország törvényeitől eltér az új ren­delkezés abban is, hogy elő­írja: az utazási kérelem el­utasítása esetén ennek okát a hatóságok kötelesek közöl­ni a kérelmezővel. Lehetővé teszi továbbá, hogy az el­utasított kérelem megismét­lésekor a hatóságok — az eljárás egyszerűsítése végett — elfogadják a korábban benyújtott okmányokat, ha időközben nem történtek az elbírálás szempontjából lé­nyeges, új okmányokat igénylő változások a kérel­mező helyzetében. Természetesen továbbra is vannak bizonyos korlátozá­sok a kd- és beutazásokban — folytatta a tájékoztatást Ivan Szamoscsenko —, hi­szen ilyeneket az említett nemzetközi egyezmény is megenged az állambizton­ság, a közrend, a közegész­ségügy és közrelköcs, vala­mint más embereket meg­illető jogok védelme céljá­ból. Ezért az új rendelkezés szerint sem engedhető meg a Szovjetunióból való ma­gáncélú kiutazás, ha az ille­tő állampolgár államtitok birtokában van, vagy ki­utazása más szempontból sértené az állambiztonsági érdekeket; ha a kiutazás csorbítaná más szovjet ál­lampolgárok jogait vagy tör­vényes érdekeit; ha a ki­utazni szándékozó ellen tör­vényes okból bűnvádi el­járás indítása várható. E korlátozások azonban egy- egy személyre vonatkozóan csak addig vannak érvény­ben, amíg a kiutazást nem engedő körülmények fenn­állnak. Mihelyt az ilyen kö­rülmények megváltoznak, el­múlnak, a kérelem minden további nélkül újból be­nyújtható és elbírálható — mondotta a szovjet igazság­ügyi miniszter első helyet­tese.

Next

/
Thumbnails
Contents