Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-08 / 288. szám
2 Somogyi Néplap 1986. december 8., hétfő Befejeződött a kisiparosok országos küldöttgyűlése Vasárnap befejeződött a Budapest Kongresszusi Központban a kisiparosok kongresszusa. (Folytatás az 1. oldalról.) Felszólalt a vitában Ka- polyi László ipari miniszter. Mint mondotta: a kisipar részesedése a nemzeti jövedelem termelésében csupán 2 százalék, azonban a lakosság részére végzett szolgáltatásokban részarányuk 61 százalék. A kisiparosok tevékenysége a különböző szolgáltatásokban a jövőben is meghatározó lesz, de szerepe a teljes ipari tevékenységben jelentősen kell hogy fejlődjék. Ez egyaránt Vasárnap esti kommentár Év végi hajrá Hajlamosak vagyunk azt hlnnii, hogy csak ránk jellemző az év végi hajrá, a decemberben hirtelen össze- tonnyosuló munka. A valóságban mindenhol szeretik „tiszta lappal” nyiitmi az új esztendőit. Lehetőleg lezárni a problémás ügyeket még december 31. előtt. Így van ez a világpolitikában, közelebbről az európai gazdasági közösségen beliül is. A múlt hót végén Brüsz- szelben a hadügyminiszterek tanácskoztak kontinensünk katonai helyzetéről, a legújabb szovjet javaslatokra adandó válaszokról. Pénteken és szombaton Londonban közös piaci csúcsértekezletre került sor, míg a pénzügy- és mezőgazdasági miniszterek hétfőn kezdenek megbeszéléseket az EGK székhelyén, ai belga fővárosban. Még a hét második felére is marad hasonló jellegű fórum, hiszen a NATO tagállamainak küUügyminisz- terei szintén Brüsszelbe utaznak. Az év végi nyugat-európai diplomáciai aktivitás tetőpontját kétségkívül: aiz immár hagyományos közös piaci csúcsértekezlet jelentette. A vendéglátó Margaret Thatcher minden tőle telhetőt elköveített a konferencia sikerének előzetes biztosításáért. Lehetőség szerint minden olyan témát, száműzött a napirendről, amiben túl nagy lenne a nézeteltérés a tizen- kettek között, , s ráadásul mindössze öt órában szabta meg a tárgyalások idejét, ami eleve kizárta az érdemi vitákat. Ezzel kettős célt követett. Egyrészt saját pozícióit kívánta erősíteni a közelgő általános választások előtt, másrészt demonstrálni szerette volna a nyugat-európai egységet, ily módon is segítve Romáid Reagant jelenlegi nehéz helyzetében. A megbeszélések központi témája a gazdasági kilátások és a munkaalkalmak számának gyarapítása voltak, de Thatcher szorgalmasan: lobbizott az amerikai politika támogatása mellett is. Szó esett olyan társadalmi problémákról is, mint a kábítószer-élvezet elleni küzdelem, a rák gyógyítására irányuló kutatások és az AIDS terjedésének megfékezését célzó programok. Természetesen még ezekben a látszólag világos kérdésekben is voltak véleménykülönbségek a jelenlevők között. de igazi vita csak a munlkamieffik illőség enyhítését szolgáló intézkedések kérdésében és a Dél-Afrikából származó szón importjára tervezett embargó ügyében volt. Ez utóbbit egyébként az NSZK és Portugália megtorpedózta. A legkényesebb helyzetbe Raymond francia külügyminiszter került: két szék között a padlóra esett. A francia küldöttség számára ugyanis — a többihez hasonlóan — csak két széket helyeztek el a tárgyalóasztal köriül. Ezeket a sajátságos helyzetből kifolyólag Mitterrand és Chirac foglalta el, s Raymond ülőhely nélkül maradt. A külügyminiszter csalódottan hazautazott, s megindultak a találgatások egy esetleges francia belpolitikai válságról, amelyet Mitterrand elnök és Chirac külügyminiszter ellentétei okoznának. összességében azonban: inkább volt karácsonyi a hangulat, ‘mintsem, hogy bárki és kiélezte volna a vitát Londonban. A neheze a giazda- sági ügyökkel foglalkozó miniszterekre maradt. Illetve a következő, jövőre esedékes csúcsértekezletre. Vagyis némi piszok a szőnyeg alá is került. Talán 1987-ben kony- nyebib lesz a takarítás. H. G. jelenti az exportorientált fejlesztést és a belső igények magasabb színvonalú kielégítését. Emellett természetesen megmaradnak a hagyományos funkciók. Ami a szolgáltatási tevékenységet illeti, mindenekelőtt az ország kisebb településein, a városok peremkerületeiben és az új lakótelepeken számít a lakosság továbbra is a kisiparosokra. A kisipar feladatainak csak úgy tud eleget tenni — mondotta a miniszter —, ha a hagyományos működési formák mellett új típusú szervezeti formákat alakít ki, bővíti a szolgáltatóházak, műhely'sorok, munkafelvevőhelyek, munkaszervező irodák számát. Molnár József, a KIOSZ elnöke öszegezte a vitát, ezt követően a küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta a beszámolót, és állásfoglalásban rögzítette a kisiparosok és az. országos választmány feladatait a következő 5 évre. A küldöttgyűlés megválasztotta az arzságos választmányt, a felügyelő bizottságot és a tisztségviselőket. A KIOSZ elnöke ismét Molnár József lett, Fischer Pált és Molnár Györgyöt elnökhelyettessé választották. Véget ért az EGK-csúcs (Folytatás az 1. oldalról.) Hasonlóképpen az általánosságok szintjén fejezi ki a tagállamok elkötelezettségét a terrorizmus, a kábító- szerkereskedel em, a rákbetegség, az AIDS-fertőzés és az illegális bevándorlás megfékezésére. Megállapodtak például abban, hogy 1989-et „európai rákkutalá- si tájékoztatás évének” nyilvánítják. A záróközleményben foglalt elhatározásokra ' utalva jelentette ki Thatcher asz- szony sajtóértekezletén, hogy az EGK csúcsértekezlet az „egyszerű emberek gondjait” állította tanácskozásainak középpontjába. A brit kormányfő kijelentette: a közlemény azért nem tartalmaz utalást a kelet—nyugati kapcsolatokra, mert az európai közösség NATO-tagállamai a fegyverzetkorlátozás témakörében már kifejezésre juttatták álláspontjukat a. NATO had- ügyminiszteri értekezletéről kiadott közleményben. A Magyar Izraeliták Országos Képviseletének közgyűlése A Magyar Izraeliták Országos Képviselete vasárnap, 7-ón tartotta meg szokásos évi teljes ülését, melyen dr. Losonci András elnök beszámolt a képviselet egyéves munkájáról és szólt a következő év feladatai ról. A Magyar Izraeliták Országos Rlaibbítanácsának elnökévé dr. Schöner Alfréd főrabbit, eddigi elnökhelyettest választották meg. Az ülésen jelen volt Sarkadi Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal általános elnökhelyettese. VÁLSÁG FR AN CIAORSZAGBAN A különleges osztag ámokfutást rendezett Jacques Chirac francia miniszterelnök hazaitért Londoniból és félórás tanácskozást -tantott legfontosabb minisztereivé! a kormány eddig legkomolyabb politikai teherpróbájáról. Utána szóvivője útján közölte, hogy a jövő hét elején tájékoztatja a kormánypártok parlamenti csoportjait a politikai helyzetről. A párizsi diákság délután gyászfelvonulást tartott a rendőri brutalitás áldozatának tiszteletére. A Sorbonne- tól mintegy 30 ezren vonultak néma fegyelmezett sorokban a Cochin kórházhoz, ahol Maliik Oussekine hajnaliban elhunyt. A menet öt Iráni kapcsolat — fejlemények Reagan elismerte: „hibák történtek“ a végrehajtásban Reagan elnök szombati rádióbeszédében elismerte, hogy „hibák történtek” az „iráni kapcsolat” végrehajtásában, s azt ígérte, nogy amennyiben egyesek törvénysértő akciókat követtek el, a felelősségrevonás nem marad el. Az elnök azonban továbbra is védelmébe vette azt, hogy az Egyesült Államok titokban kapcsolatot létesített Iránnal és fegyvereket adott el neki. Az elnöki rádióbeszédre a Demokrata Párt nevében Thomas O’Neüll, a képviselőház távozó elnöke válaszolt, kijelentve: az iráni fegyvereladásokra vonatkozó döntés „rettenetes” volt. s az elnöknek el kell ismernie saját hibáját. Reagan szombati rádióbeszédében „sajnálkozását” fejezte ki amiatt, hogy az „iráni kezdeményezés” ellentmondásokat keltett és „aggodalmat” okozott az Egyesült Államokban. Nem szólt azonban érdemlegesen arról, hogy a fegyverüzlet hasznából a nicaraguai ellenforradalmároknak nyújtottak katonai támogatást, a fennálló törvények ellenére.* Az elnök ismét megígérte, hogy az ügyet részletesen kivizsgálják s az eredményről haladéktalanul tájékoztatják a kongresszust és a közvéleményt. Az első kommentárok úgy ítélitek meg, hogy a beszéd az egyre szélesedő politikai vihar lecsillapítására, a közvélemény megnyerésére szolgált, de — demokrata párti bírálói szerint — adós maradt a nyílt és teljes válasszal. Közben a sajtó leleplezései nyomán egyre részletesebb kép alakul ki arról, hogyan biztosította az Egyesült Államok a nicaraguai ellenforradalmárok katonai segélyezését akkor, amikor azt a kongresszus megtiltotta Washington számára. A The Washington Post például kiderítette, hogy maga Shultz külügyminiszter is részese volt ennek: Brunei, az ’ olajban gazdag álla m szultánjától például személyesen kért „hozzájárulást” a kontrák fegyverellátásához. Brunei titkos számlára több millió dollárt utalt át egy svájci bankba erre a célra. Más sajtójelentések szerint az Egyesült Államok diplomáciai apparátusának utasítása volt arra, hogy más országoktól is kérjenek „hozzájárulást” a kontrák támogatásához. Szombatról vasárnapra virradóra már barikádokat emeltek a tüntető diákok Párizs utcáin. (TELEFOTO: Wirephoto—MTI—KS) perces néma leüléssel fejezte ki szolidaritását, az elhunyt diáktárssal, majd egyre hamgosaíbhan folytatta útját, A szavalókórusok Charles Pasqua belügyminiszter és Jacques Chirac miniszterei- niök lemondását követették. Egy kisebb csoport megdobálta a 13. kerületi rendőrkapitányságot őrző roham- rondőröket, akik könnygázgránátokkal válaszoltak. A menet ezután sem osalott fel, hanem továbbvon.ult a városházai, Chirac polgármester palotája felé. Itt is pajzsos, sisakos roham-rendőrök fo- giajdták őket és hamarosan megkezdődött a csetepaté. Újabb szemtanúk vallomásából ki bontakozik, hogy a rendőrség motoros különleges osztaga- valóságos ámokfutást rendezett szombatra virradó éjjel a diáknegyedben. Ütöttek, vertek mindenkit, akit mozogni 1-áittak, a meggyilkolt diákon kívül még egy került súlyos fej sérüléssel - kórházba-. Betörtek több kávéháziba is, hogy k-iikergessék a fiatal külsejűéket. Szovjet utazási könnyítések A szovjet kormány a január 1-jén életbelépő utazási könnyítések elrendelésekor a szovjet és a külföldi állampolgárok érintkezésének előmozdítása végett figyelembe vette nemcsak az emberi jogokról szóló korábbi, jóváhagyott nemzetközi okmányokat, hanem a tavasszal tartott berni értekezlet záródokumentum-tervezetét is, noha azt el sem fogadták. Erről és a könnyítések részleteiről nyilatkozott vasárnap az Izvesztyija hasábjain Ivan Szamoscsen- ko, a szovjet igazságügyi miniszter első helyettese. Emlékeztetett arra, hogy a helsinki záróokmány aláíróé Halmainak a nemzetközi utazási kapcsolatokról ápri- ril—májusban rendezett szákértői értekezletén ösz- szegző dokumentum tervezetet dolgoztak ki, amely az egyéni utazások megkönnyítésével is foglalkozott. A tervezet jóváhagyását azonban az Egyesült Államok meghiúsította. Ennek ellenére a szovjet kormány úgy döntött, hogy nem várja ki, amíg a berni tervezetet mindenki jóváhagyja, hanem ennek alapelveit máris érvényesíti saját utazási jogszabályainak fejlesztésében. Szem előtt tartotta továbbá az állampolgári és szabadságjogokról szóló nemzetközi egyezményt — amelyet a Szovjetunió 1973- ban ratifikált, az Egyesült Államok viszont mindmáig nem —, valamint a helsinki záróokmány és a madridi utóértekezleten elfogadott dokumentum tételeit. A kormány által augusztusban elhatározott és rövidesen életbe lépő, a korábbi alapren- deletet kiegészítő új szabályok olyan nagyfokú köny- nyítéseket tartalmaznak, amelyek több szempontból túl is mennek az említett nemzetközi okmányokban foglalt követelményeken. A miniszterhelyettes a továbbiakban ismertette az új rendelkezés néhány fontosabb elemét. Egyik kiegészítő szabály kimondja, hogy a ki- és beutazási kérelmek eldöntésében teljes jog- egyenlőséget kell érvényesíteni, nem szabad figyelembe venni az utazni kívánók származását, szociális és vagyoni helyzetét, nemét, faji, nemzetiségi vagy vallási hovatartozását. A rendelkezés pontosan tisztázza a .magáncélú ki- és beutazások elfogadható indokait. Ezek közé sorolja a családegyesítést, a közeli rokonokkal való találkozást, a házasságkötést, a súlyosan beteg rokon meglátogatását, a közeli hozzátartozók sírhelyének felkeresését, az örökségi ügyek intézését, de elfogadhatónak minősít más alapos utazási célokat is. A család- egyesítés esetén az új rendelkezés megengedhetőnek tartja -«■ noha ez a nemzetközi gyakorlatban korántsem álltai án os — a testvérekhez való költözést, sőt azt is, hogy valaki távolabbi rokonához vándoroljon ki, ha a Szovjetunióban nem élnek családtagjai. A berni tervezet szorgalmazta az utazási kérelmek intézkedésék gyorsítását és egyszerűsítését, a madridi értekezlet záródokumentuma pedig hathónapos határidőt jelölt meg a család- egyesítést célzó utazások elbírálására. Az új szovjet rendelet erre vonatkozó pontja viszont kimondja, hogy legkésőbb egy hónap alatt el kell bírálni mind a rövidebb idejű kiutazásra, mind a kivándorlásra vonatkozó kérelmeket, sőt külföldi rokon súlyos betegségével vagy halálával összefüggő kiutazási igényről három napon belül döntést kell hozni. Ennél hosszabb, de legfeljebb hathónapos ügyintézési idő csak akkor engedhető meg, ha a kérelem sorsának eldöntése különleges mérlegelést, huzamosabb vizsgálatot igényel. Számos nyugati ország törvényeitől eltér az új rendelkezés abban is, hogy előírja: az utazási kérelem elutasítása esetén ennek okát a hatóságok kötelesek közölni a kérelmezővel. Lehetővé teszi továbbá, hogy az elutasított kérelem megismétlésekor a hatóságok — az eljárás egyszerűsítése végett — elfogadják a korábban benyújtott okmányokat, ha időközben nem történtek az elbírálás szempontjából lényeges, új okmányokat igénylő változások a kérelmező helyzetében. Természetesen továbbra is vannak bizonyos korlátozások a kd- és beutazásokban — folytatta a tájékoztatást Ivan Szamoscsenko —, hiszen ilyeneket az említett nemzetközi egyezmény is megenged az állambiztonság, a közrend, a közegészségügy és közrelköcs, valamint más embereket megillető jogok védelme céljából. Ezért az új rendelkezés szerint sem engedhető meg a Szovjetunióból való magáncélú kiutazás, ha az illető állampolgár államtitok birtokában van, vagy kiutazása más szempontból sértené az állambiztonsági érdekeket; ha a kiutazás csorbítaná más szovjet állampolgárok jogait vagy törvényes érdekeit; ha a kiutazni szándékozó ellen törvényes okból bűnvádi eljárás indítása várható. E korlátozások azonban egy- egy személyre vonatkozóan csak addig vannak érvényben, amíg a kiutazást nem engedő körülmények fennállnak. Mihelyt az ilyen körülmények megváltoznak, elmúlnak, a kérelem minden további nélkül újból benyújtható és elbírálható — mondotta a szovjet igazságügyi miniszter első helyettese.