Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-08 / 288. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XLII. évfolyam, 288. szám Ara: 1,80 Ft 1986. december 8., hétfő A tű foka Évente több mint húszezren jelentkeztek alap-, közép- és felsőfokú nyelvvizsgára. S végül az alapfokúra jelentkezőknek hetven-nyolc- van, a középfokúra ötven, a felsőfokúra jelentkezőknek pedig mindössze harminc százaléka veszi kézbe a sikeres vizsgát bizonyító oklevelet. Hogyan lehetséges ez? Hol a hiba? Ma már se szeri, se száma a magánoktatóknak,- a nyelvet tanító géemkáknak, a TIT-tan folyamok mellett. (Ezúttal tekintsünk el az iskolai nyelvtanítástól.) Manapság senki sem panaszkodhat, hogy nem talál magának nyelvtanárt. Sokan sokféleképpen vállalnak tanulókat. ' Hogy pontosan hányféle módszerrel tanítanak hazánkban idegen nyelvet, azt lehetetlen megmondani. Gyakorlatilag Magyarországon ma bárki elsajátíthat valamilyen idegen ínyelvet, ha van rá pénze és energiája. Ez az első lépcsőfok. A második: a nyelvvizsga. Hazánkban Budapesten az Idegénhyelvű Továbbképzőközpontban és öt vidéki részlegében — Pécsett, Veszprémben, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden — lehet vizsgázni. Vidéken évente egy alkalommal, a fővárosban alapfokút szeptemberben, decemberben, márciusban és júniusban, közép- és felsőfokút októberben, novemberben, januárban, februárban, májusban és júniusban. Jelentkezési lap és 500 forint vizsgadij befizetése szükséges — a sikeres vizsgán kívül — az oklevél megszerzéséhez. Az alapfokú vizsga csupán szóbeliből áll, a magasabb szintű szóbeliből és írásbeliből. Mindkettőt más-más tanár vezeti, hogy ne befolyásolják egymást a döntésben. Az írásbeli szövegét a vizsgázó nem kapja vissza, ezért nem is tudja meg, hol és milyen hibát követett el. Mind az írásbelit, mind a szóbeliről készült feljegyzést elszámolási nyomtatványként kezelik a központban, aholis eldöntik: ki milyen fokú nyelvvizsgáról szóló oklevelet érdemel. Sokak szerint a vizsgákra jellemző a bibliai mondás: könnyebb a tevének átjutni a tű fokán ... Az Idegennyelvű Továbbképzőközpont az ELTE rektorának felügyelete alá tartozik. Itt a nyelvvizsga színvonalának megfelelően készítik föl a hallgatókat, s egyáltalán nem meglepő, hogy a tőlük indulók általában eredményesebben vizsgáznak. A nyelvtanulók és a nyelvvizsgára jelentkezők többsége csalódott. Ügy érzi, csak az a fontos, hogy az óra- és a vizsgadíjat befizesse, az már más kérdés, hogy nem kevés pénzért tényleges tudást is lehetőséget kapjon. Óriási a szakadék az oktatás és a vizsgáztatás között. Ki tegye meg a közelítő lépéseket? Mindenképpen az, aki a vállalkozótól pénzt kér és kap! Mert csak így lesz tisztességes az üzlet. Felül. kellene vizsgálni a tanított tananyag nagyságát, a vizsgáztatás gyakorlatát — hogy a jövőben ne kelljen azzal ezreket elbocsátani a vizsgáról: nem érik el a várt színvonalat. Holott talán épp őket engedte úgy vizsgabizottság elé a szintén egyetemen oktató tanár: „Bizonyos vagyok benne, sikeresen vizsgázik majd.” Egyszóval: közös nevezőre kellene hozni az idegen nyelvű oktatást és a vizsgáztatást. Horváth Teréz Befejeződött a kisiparosok országos küldöttgyűlése Az országos választmány beszámolója feletti vitával folytatódott szombaton, majd vasárnap befejeződött a Kisiparosok Országos Szervezetének IX. országos küldöttgyűlése. A vitában a küldöttek hangsúlyozták: a kisiparosok csak akkor képesek eleget tenni a megnövekedett igényeknek, ha folyamatosan fejlesztik miunkájuk műszaki-technikai színvonalát. Erre azonban sok kisiparosnak nincs lehetősége, jnert nem képes vállalni a gépvásárlással, a bérlettel járó anyagi terheket. A vidéken élő kisiparosok gondjairól szólva elmondották: a helyi tanácsok nem élnek mindenütt az adókedvezmény nyújtásának lehetőségével, pedig annak ösz- szege ez év elejétől lényegesen emelkedett. E témához kapcsolódva hangzott el az is, hogy a kistelepüléseken dolgozó mestereket hátrányosan érintette a hálózat- fejlesztési hozzájárulás, a magas társadalombiztosítási díj. Sok esetben éppen emiatt szüntetik meg munkájukat olyan községekben is, ahol a lakossági szolgáltatásokat kizárólag ők látják el. Többen szóvá tették, hogy a kisiparosok jelenleginél több terméke találna gazdára külföldön, ha könnyebben hozzájutnának az előállításukhoz szükséges anyagokhoz. Ehhez a KIOSZ segítségét kérték. A személy- és teherfuvarozással kapcsolatban elmondták: a két, viszonylag új vállalkozási forma sokak számára vonzó, azonban a gyors meggazdagodás reményében többen olyanok is kiváltják iparjogosítványukat, akik nem képesek eleVéget ért az EGK-csúcs Mitterrand „szünetjelként" jellemezte Margaret Thatcher brit kormányfő az Egyesült Államokat a kormányzati válság gyors lezárására, európai partnereit pedig Reagan elnök melletti felsorakoztatásra szólította fel szombaton az "EGK londoni csúcs- értekezletének befejezése alkalmából tartott sajtóértekezletén. „Nagyon remélem, hogy az Egyesült Államokban hamarosan normalizálódnak a dolgok, mert bármi, ami gyöngíti Amerikát, gyöngíti Európát és az egész szabad világot is” — hangoztatta a brit kormányfő. Szerinte „a világnak szüksége van Amerika vezető szerepére”, s ezért különösen fontosnak mondotta, hogy — az Egyesült Államok „belső nehézségei idején” — a közös piaci országok kormányfőinek londoni tanácskozása „Európa szolidaritását és egységét demonstrálja”. Thatcher asszony megítélése szerint erről az „egységről” tanúskodott a kétnapos londoni tanácskozás, amelyet „nagyon építőszelleműnek és gyakorlatiasnak” nevezett. Nem volt hajlandó kommentálni Mitterrand francia államfőnek azt a sommás ítéletét, amely szerint a londoni találkozójuk nem volt több, mint „csúcsértekezlet — fontos döntések között”. A francia köztársasági elnök által puszta „szünetjelként” jellemzett csúcsértekezletről mindazonáltal 21 oldalas záróközleményt tettek közzé. Ez nagyon sok szóval mondja el, hogy az EGK legfelső fóruma „bátorítani”, „előmozdítani”, „segíteni”, továbbá „javítani” kívánja a munkanélküliség csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, anélkül azonban, hogy „akcióprogramja” érdemi intézkedéseket tartalmazna. Előirányozza a közös piaci országok egymásközti kereskedelmét gátló akadályok felszámolását 1992-ig bezárólag és állást foglal a gazdasági növekedés ösztönzése mellett. (Folytatás a 2. oldalon.) get tenni a követelményeknek. így e területen különösen nagy a fluktuáció. Nehezítik a fuvarozók munkáját a magas gépkocsialkatrész-árak, illetve a beszerzés nehézségei. A kisiparosok érdekképviseleti, érdekvédelmi munkáját a jövőben javítani szükséges, mert ebben — a küldöttek tapasztalata szerint — az utóbbi időben csak szerény előrelépés történt. Elhangzott az is, hogy a KIOSZ nemcsak a kisiparosok, hanem újabban a gazdasági munkaközösségek érdek-képviseleti szerve is, ám a gmk-k még nem érzik magukénak a szervezetet. A szombati vitában felszólalt Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter. Elmondta, hogy bár a kisipar ágazati irányítása az Ipari Minisztériumhoz tartozik, a kisiparosok munkája sok szállal kötődik az építésügyi tárcához is: egyre nagyobb szerepet töltenek be az építésben, a felújításban. Évente több tízezer családi házat, nyaralót építenek fel kisiparosok. E tevékenységre a jövőben is nagy szükség lesz, de ahhoz, hogy a kisiparosok eleget tudjanak tenni az igényeknek, szükséges, hogy az építőiparban a versenyfeltételek azonosak legyenek. A miniszter szólt arról is, hogy a jövőben az igényekkel összhangban bővül a már eddig is sikeres gépkölcsönző hálózat: rövidesen több olyan szolgáltatóház nyílik, ahol a kisiparosok korszerű kisgépekhez juthatnak. (Folytatás a 2. oldalon.) Mától próbaüzem Műsort sugároz a marcali rádióadó Ma délben megkezdődik a Marcali közelében fölépített kétszer-ötszáz kilowat- tos rádióadóban a próbaüzem. . Az 1251 kiloherzes frekvencián sugározzák a Petőfi műsorát. A próba harminc napig tart, utána Szovjet pártmunkásküldöttség látogatása Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására Valerij Muszatovval, az SZKP KB Külügyi Osztályának a 1 osztályvezetőjével az élen december 2—7. között szovjet pár-tmunkásküldött- ség -tett látogatást hazánkban. A delegációt fogadta Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Kótai Géza, a KB tagja, a KB külügyi, és Radios Katalin, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. A találkozókon részt vett Thürmer Gyula, a KB külügyi osztályának politikai munkatársa. A küldöttség ellátogatott Bács-Kiskun megyébe. már véglegesen átveszi az új' adó a balatonszabadi 135 kilowattos állomás szerepét. Az új középhullámú adó a Dunántúlon és a Duna—Tisza közének egy részén javítja a vételi lehetőségeket. A próbaüzem idején előfordulhatnak rövidebb adáskimaradások, változhat az adás minősége is, mert harminc nap alatt kel-1 véglegesen „belőni” az új létesítményt. Az adó szovjet gyártmányú, a BHG Híradástechnikai Vállalat munkásai és a Szovjetunióból érkezett szakemberek együtt dolgoztak a szerelés idején. Mindvégig betartották a határidőket, s így a 126 méter magas adótorony, valamint a hozzá tartozó berendezések a jó néhány éve beharangozott időben „életre kelnek”. Miért nem lettem vegetáriánus? A címbéli kérdésre három válaszom van. Az első: szeretem a húst. A második: azért, mert ennek ellenére kipróbáltam. Egy hétig voltam növényevő, és ennyi idő alatt kiderült, hogy nincs a dologban semmi különös, akármeddig is tudnám csinálni. S ha valami ennyire könnyen megy, az engem nem dob föl. Untam, S jött újra a hús. A harmadik — legnyomósabb okot rejtő — válaszom pedig: azért, mert nincsen Kaposváron kábeltévé. Mielőtt még bárki úgy találná, hogy meghibbantam, kérem: ne süssék rám hebehurgyán ezt a bélyeget. Ragadozó mivoltom és az említett hírközlő eszköz hiányának összefüggése egyenes, sőt nyilvánvaló. Rögvest be is bizonyítom. Kábeltévé van például Pécsett, Tatabányán és még sok helyütt. Falvakban is. Egyszer — épp növényevő-napjaimban — hallottam róla, hogy Kaposváron szintén lesz. Utána pedig — igen hamar — azt hallottam, hogy mégsem lesz. Ez aztán bejött. Nem is lógunk ki a sorból, mert egyelőre még azok a települések különlegesek, amelyeknek a lakói élvezhetik a „házi műsort”. A kábelcsatornán fura dolgok történnek. Például megszűnik a vízszolgáltatás egy helyen, s a gyors kábelesek néhány perc múlva már be is tudják mondani, hogy ké- remszépen itt meg ott eltörött egy főnyomóvezeték, a javítás megkezdődött és este nyolckor újra lesz víz. Néhány ezer ember pedig nem kezd el találgatni, tippelgetni, rémhírt terjeszteni, hanem megnyugszik. Mennyivel érdekesebb itt nekünk. Van egy jó kis gázszünet vagy vízszünet, mi meg fogadásokat köthetünk, hogy miért és meddig tart. A kábeltévés helyeken megtörténik az is, hogy a polgár beballag a stúdióba — mert tudja, hogy hol.«an —, s ott elmond valamit, mire a szerkesztők belenyomják egy karosszékbe, kivilágítják, mint ünnepeken a Lánchidat, ráirányítanak egy kamerát és ráripakodnak: „Most tessék elmondani!” A lakásokban meg a hivatalokban a bekapcsolt tévéken pedig az látszik, hogy Kovács 25. János állampolgár beszél: „Ebben és ebben a körzetben három éve azt ígérték, hogy tavaly kész lesz... De látjuk, mert itt élünk, hogy még jövőre sem lesz kész... Es mit tetszik ehhez szólni az illetékeseknek, akik ígérték, mert ez a dolog itt háromezer-kétszáz- ötvenhét választópolgárnak böki a csőrét, aki mind a népfront jelöltjére szavazott?” Ilyeneket csinál a kábeltévé. Már ahol van. Es akik nézik, azok jobban tudják — mióta nézik —, hogy szűkebb hazájukban miféle dolgok történnek és nem történnek, kik intézik a kis közösség fontos ügyeit, és hol... Néhol az a meglepő eset is előfordult, hogy a honpolgár arcról ismeri a tanácstagját, az országgyűlési képviselőjét, a körzeti tűzvédelmi megbízottat, a tömbházfelügyelőt és más fontos közéleti személyiségeket. Olyasmiről is hallottam — kábelesektől —, hogy ez nem is ment olyan könnyen. Szokatlan volt, hogy „egy az egyben” kérdeznek a helyi dolgokról a képernyőn és ugyanúgy kell válaszolni. Nem harminc nap múlva egy háromsoros levélben. „Deviáns” volt ez az egész. A „túlzott közvetlenség” persze leginkább azoknak nem tetszett, akiknek esetleg kínos volt a válaszadás. Nos, aki vegetáriánus, az manapság deviáns. Nem fér bele a „képbe”. A vendéglőben nem főznek neki, a boltban sem talál megfelelő választékot, s ha társaságban nem eszik húst, akkor megszólják; úgy általában is cukkolják, cikizik. Tehát a növényevő hasonlatos a kezdő kábeltévéshez. Eltér a szabályoktól, a kijegesedett szokásoktól. Kaposváron pedig nem lett kábeltévé. Tehát minden szabályszerű. S ezt épp hús nélküli napjaim végén tudtam meg. Logikus, hogy vegetáriánus sem lehettem tovább. Luthár Péter