Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-06 / 287. szám
1986. december 6., szombat Somogyi Néplap 7 I/Ä71?! I/I7ÜI7I/ IV w Íj Ju< JLí IVIL Jt IS IV Borax a patikából Egyet panaszainak kettő lesz belőle... De úgy is fogalmazhatnék: egy panaszból sokfelé vezetnek a szálak. Erről győzött meg egy beszélgetés Major Jenővel, a kaposvári főtéri patika vezetőjével. A kályha ahonnan elindultunk: bóraxot kívánt náluk venni hegesztéshez egy ember, aki kifogásolta, hogy nem azonnal szolgálták ki ezzel az anyaggal, hanem cédulát akartak neki adni, s kérték térjen vissza néhány óra múlva. A kérdéssor ezután: miért nem adták rögtön bóraxot, miért a patikában kell beszerezni hegesztésihez ezt a vegyszert, miért... De a többit lentebb. Az első válasz: — A bórax nincs csomagolva, ki kell mérni. A második emeleten mérik, a recept nélküli készítményeket kiszolgáló patikus viszont nem mehet el a helyéről. Minden itt készülő, illetve itt kimérendő gyógy- és egyéb szert csak néhány órás „türelmi idő” után tudunk kiszolgálni. Amikor bővítették a gyógyszertárat, akkor csak fölfelé terjeszkedhettünk. Régebben elég volt, ha — például bóraxért — hátraszólt a pultnál ülő. Most legföljebb házi telefonon üzenhetne a második emeletre, de a szerkezet több hete rossz, a javítók nem jöttek. Óriási a zsúfoltság általában. Sok dolgot kell készítenünk, mérnünk, nem boríthatjuk föl a sorrendet. A vásárlók — különösen, ha sietős a dolguk — ezt nehezen tűrik. Némiképp érhető is ez, de mi is megértést kértünk. — Lehet egyáltalán másutt is bórákhoz jutni? — Úgy tudom, hogy kapható ipari bórax is, de ettől függetlenül inkább a patikában veszik ezt az anyagot azok, akiknek kevés kell a speciális hegesztéshez vagy forrasztáshoz. Mi viszont elsősorban a betegek kiszolgálására szegődtünk, övék az elsőbbség. — Köztupott, hogy minden patika túlterhelt. Viszont ma már kozmetikumokkal és egyebekkel is foglalkoznak, ilyesmit is árulnak. — Igen. Két tűz között vagyunk. Az egyik, hogy néha túl sok a munkánk, a másik pedig az, hogy nekünk is érdekünk a mind nagyobb pénzbevétel. De egyelőre az előbbi szorítás az erősebb, különösen télen, náthás időszakban vannak sokan a patikában. — Ha a patika árulhat bébihadfürdőt, akkor az ABC-áruház miért nem árusíthat C-vitamint, amelyről köztudott, hogy teljesen veszélytelen, akár egy kilót is meg lehet belőle enni. — Ez egy olyan kérdés, amelyre nem is merék válaszolni. Tudtam, hogy tabut érintek. Mégis tovább firtattam a dolgot. A szokásos példa: aki külföldön jár láthatja, hogy néhány gyógyszer — például Aszpirin vagy Alka- Seltzer (fejfájás, gyomorégés, másnaposság ellen) — vegyesboltban is beszerezhető. Major Jenő végülis „megtört” : — Lehet, hogy már ezért is kapok a fejemre, de megkockáztatom: talán példáu: C-vitamint lőhetne automatával árusítani. Bizonyára csökkentené a gyógyszertárak, ezáltal a gyógyszerász., túlterheltségét. De több: kérem, ne is kérdezzen . Nem kérdeztem. Magam viszont nem kockáztatok, ha — nem először e hazában — megjegyzem: érdékes lenne az emberéket felnőttinek tekinteni. És néhány alap- gyógyszert — például Kal- mopyrdnt, széntabléttát — akár automatával, akár ABC- áruházban árulni. Ezekért a hőemelkedéses, avagy a has- marsos polgárnak nem kellene a gyógyszertárig elku- tyagoüniia (különösen az utóbbinak nehéz az ilyen mutatvány), hanem megkapná a legközelebbi vegyeske- reskedéáben. Bízzunk benne, hogy az utca egyszerű embere nem kívánna az említett szerekkel „visszaélni”. Nem beszélve arról, hogy a patikában sokféle gyógyszert bármikor bárki racept nélkül megvehet. Valahol bizonyára — igen szigorúan — meg kellene húzni a határt. Hogy hol, ehhez már nem értek. De — visszatérve a gyógyszerészekre — vajon nem veszélyes-e az, hogy túlterhelt emberek öt levél C-vitamin, három csomag kamillatea, négy Kalimopy- rim és hasonlók sorozata közben foglalkoznak valóban komoly és — véletlen csere vagy egyéb hiba esetén — nagy veszélyekét is rejtő gyógyszerekkel? Az ő terheiket, s ezáltal e veszélyforrást csökkentené ártalmatlan dolgok „fölszabadítása”. A panaszos hegeszteni akart. És mérgelődött, mert nem kapott rögtön bóraxot. Kifogása jogos. De jogos a patikus indoka is; ő betegek tucátjait szolgálva nem tud soron kívüli hegesztési bóraxokkal foglalkozni. Nem is kellene neki, sőt még mással sem. Ha ... Nos, így lesz egy kis panaszból sok kérdés. És — gyanítom — meg is maradnak. De vajon miért? Luthár Péter — télen Néhány merész fürdőző a tenger hullámai között, sok napozó, több ezer sétáló, kiránduló a hegyekben, gyógyulni vágyók a szanatóriumokban, gyógyfürdőkben. Üdülés a tengerparton? Télen? Nagyszerű élmény! Jól tudta ezt az IBUSZ Balato ni Igazgatósága, amely no vember végén 150 — ugyancsak vizparti, Balaton.környéki — turistának szerve zett kellemes napokat. Szocsit 4 millió ember látogatja évente, de ilyenkor is nyüzsgő forgalom jellemzi a part mentén 145 kilométer hosszan terjeszkedő üdülővárost. Néhány adat is elég ahhoz, hogy képet alkossunk a méretekről. Beutalóval évente másfél millió ember tölt heteket a város 214 gyógyintézetében és 51 szanatóriumában. Háromezer orvos gondoskodik gyógyulásukról. 21 szálloda, négy múzeum, színház, 29 uszoda (többségük melegített tengervízzel), szaunák és különböző szórakozóhelyek várják a hazai és külföldi vendégeket. Ez utóbbiak 200 000-en fordulnak meg évente Szocsiban. A 340 000 lakosú városban „csak" 20 000-en a vendégek kiszolgálásával foglalkoznak. Az üdülőhely, a táj gyönyörű. Á Kaukázus szívesen várja vendégeit. Lent most szüretelik a mandarint, odafent hull a hó. Kirándulások Gagrába, Szuhumiba. Helikopterrel a hófödte csúcsok között; autóbusszal a félelmetes magasságú sziklafalak tövén megbúvó szerper- tinen; szárnyashajóval a békésen hullámzó tengeren ... De nem hiányzik a gyalogtúra sem. A Rica-tó szépsége, a teaültetvények látványa a hegyoldalakban, a teakóstoló színes népi zenével, délszaki gyümölcsökkel, ajándékkal fűszerezve; a szamovármúzeum, s az abb- háziak fergeteges tánca mind a napsütötte tengerpart téli üdülésének tartozéka. Ezekből a látványokból nyújtunk át egy csokorra valót olvasóinknak.
