Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-06 / 287. szám

4________________________________________Somogyi Néplap 1986. december 6., szombat A Munka Törvénykönyv változásai Munkanapok, munkaidő, szabadság — Tartozáslevonás 33 százalékig — Az igazolatlan mulasztás következményei KUFAROK NYARA Szapudi András November elsejétől egy­szerűsödtek, egyben szigo­rodtak a folyamatos munka­végzést biztosító, a dolgo­zók érdekeit védő egyes ren­delkezések. A gazdálkodó szervezetek kollektív szerző­désükben, munkaügyi sza­bályzatban többnyire napi, heti, esetleg havi keretben írták elő a munkaidőt. A biztonságos vállalati terve­zés, a rövidített munkaihétre történt átállás miatt, a munkaidőalap jobb kihasz­nálása, a hatékonyabb ter­melés, a lakosság ellátásá­nak biztosítása és a munka­fegyelem megszilárdítása ér­dekében előírták az évi munkanapok számát. A Mi­nisztertanács heti ötnapos munkarendnél az évi mun­kanapok számát 255 napban határozta meg. Az e napo­kon a rendes (átlagos) mun­kaidőben végzett munka nem minősül túlmunkának. Űj rendelkezés, hogy a gaz­dálkodó szervezet termelési, gazdálkodási érdekből — a kollektív szerződés módosí­tása nélkül — előre nem látható körülmények miatt elrendelheti a munkanap­nak szabadnappal való fel­cserélését. Ehhez azonban a helyi szákszervezeti szerv* előzetes egyetértését meg kell szerezni. Termeléskiesést okoz, a folyamatos munkát akadá­lyozza a munkahelyről enge­déllyel eltávozás is, magán­ügyek intézésére. SOk eset­ben anélkül engedik el a dolgozót, vagy utólag tudo­másul veszik távolmaradá­sát, hogy vizsgálnák ennek indokoltságát. Pedig a ma­gánügyek többsége ma már munkaidőn túl intézhetők. Az új jogszabály szerint a munkáltató munkaidőben való eltávozást vagy más te­vékenységet csak akkor en­gedélyezhet, ha az ügy a munkaidőn kívül nem vé­gezhető el. Ha a dolgozó nem a jog­szabályiban megengedett ok­ból (hatósági, bírósági idé­zés, katonai ügyek intézése, véradás, közeli hozzátartozó halála) hiányzik a munká­ból, arra az időre, az érvé­nyes jogszabály szerint mun­kabér nem illeti meg. Az új szabály azonban telhetővé te­szi, hogy a dolgozó a mun­káltatóval megegyezzen, és elvégezze elmaradt munká­ját. Ez a munkavégzés vi­szont nem kerülhet túlmun­kaként elszámolásra. Az új szabály egyértelművé tesizi, hogy átmenetileg más mun­kakörben végzett munka esetén a dolgozót ténylege­sen betöltött munkakörre előírt munkabér illeti meg. Ez nem lehet kevesebb á munkaszerződésben megha­tározott munkakörben elért átlagkereseténél. * Korábban többször problé­mát okozott a vállalattól el­került dolgozó tartozásának a munkabérből való közvet­len levonása, például tüze­lőtartozás. Előleg esetén a munkáltatóik féltüntették ezéket a távozó dolgozó MIL^lapján, de a még ese­dékes járandóságából nem vonhatták le. Az új szabály egyszerűsítette az eljárást. A rendelkezés szerint a munkaviszonyát felmondás­sal vagy jogellenesen meg­szüntető, valamint a fegyel­mi úton elbocsátott dolgozó tartozását a munkáltató a dolgozó munkabéréből — legfeljebb annak 33 százalé­káig terjedően — levonhat­ja. A munkáltató azonban ebben az esetben is köteles követelését kártérítési hatá­rozattal, illetőleg fizetési f els zólí fással érv ényesíten i. Ha a jogerős határozat meg­állapítja, hogy a követe­lés és így a levonás is egész­ben vagy részben alaptalan volt; a levont összeget a ha­tározatnak megfelelően visz- sza kell fizetni. * A Munka Törvényikönyve eddig is iéhetővé tette, hogy fegyelmi vétség elkövetése esetén a munkáltató kizárja dolgozóját egyes kedvezmé­nyekből, juttatásból, vagy azok csökkentését a fegyel­mi határozatban elrendelje. A munkahelyéről' igazolatla­nul hiányzót november 1-jé- től fegyelmi büntetés nélkül is sújtják a szankciók, mégpe­dig már egy igazolatlan mulasztott nap esetén is. Ki­mondja a jogszabály, hogy a Munka Törvénykönyvében meghatározott juttatások mulasztott naponként egyne­gyedükkel csökkennek. A kollektív szerződés további vagy szigorúbb anyagi jog­következményt is előírhat, és annak alkalmazását az igazolatlan késésre is kiter­jesztheti. Az előbbiek szerint csök­kenteni, vagy megvonni kell a természetbeni juttatást, kedvezményes beszerzést, a prémiumot, a részesedési (érdekeltségi) alapból járó év végi juttatást. Az új sza­bály ezekben az esetekben kizárja azt a korlátozást, hogy a megvonó? (a csök­kentés) a dolgozó havi át­lagkeresetének 10 százalé­kát, illetve a fegyelmi eljá­rás mellőzésével egy naptá­ri évben kiszabott bünteté­sek együttes összege a dol­gozó havi átlagkeresete fe­lét — nem haladhatja meg. Az igazolatlanul hiányzó és rendszeresen elkéső dolgozók tehát a jogszabályiban előírt mindenféle juttatásból és kedvezményből teljes egé­szében kizárhatók. Az iga- . zolatlan hiányzással együtt­járhat a munkaviszony meg­szüntetése is. Az új szabály ugyanis azt is kimondja, ha a dolgozó munkahelyén egy­mást követő három munka­napon át igazolatlanul nem jelenik meg, munkaviszo­nyát a munkáltató jogelle­nes kilépés címén az utolsó munkában eltöltött nappal megszüntetheti. Ha a dolgo­zó utólag alapos Okkal ki­menti magát, kérelmére a munkaviszonyt vissza kell állítani. * A rendes szabadság két­harmadát, ha a kollektív szerződés ennél többet ha­tároz meg, a dolgozó részé­re egybefüggően kell kiadni. 16. Az ifjú ügyvéd mellé most már egy fiatal bírósági fo­galmazó is beállt borítónak, ő az előre megtöltött „pin- cehideg” tartalmú kanosokat sorakoztatta fel az asztalon. — Nahát! — emelte a po­háréit Ráfi bácsi. — Most már ettetek is, ittatok is, de amiért jöttetteik, arról nem esett szó. Ha jól emlékszem, ma. szent Ráfáel napja van. Vagy rosszul tudom? — Ejnye, a szentségit! — hördült fel Jónás Antal. — Csakugyan megfeledkeztünk az illendőségről. Bocsáss meg! És most ezennel fel­szólítom a tisztelt ünneplő közönséget, hogy mindenki álljon fel! Akinek nincs te­le a pohara, az sürgősen töl­tesse tele, imert most a Ráfi egészségére iszunk. Éljen, éljen, éljen. Fenékig, bará­taim ! A dolgozó nőt és a gyerme­két egyedül nevelő apának járó pótszabadságot ennél figyelmen kívül kell hagyni, ami természetesen nem vész el. üa a kétharmad szabad­ság kiszámításakor töredék­nap keletkezik, lefelé kell kerekíteni. A dolgozó összefüggő pi­henését biztosítja az a ren­delkezés, hogy a szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki. A szabadságot esedékes­ségének évében kell kiadni. Munkatorlódás esetén leg­később a következő év már­cius 31-ig. A kollektív szer­ződés nem írhat elő ettől el­térő rendelkezést. Más eset, ha a dolgozó betegség, vagy személyét érintő, elhárítha­tatlan akadály miatt nem tudta kivenni a szabadsá­gát. Ilyen esetben az aka­dályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell a szabadságot kiadni. Új az is, hogy a szabad­ság kiadásának időpontját a munkáltató, a termelési, gazdálkodási és egyéb fel­adatok figyelembevételével — szabadságolási tervben határozza meg. A dolgozót előzetesen meg kell hallgat­ni és kívánságát a lehető­ségekhez képest figyelembe kell venni. Változatlan az a szabály, hogy a dolgozó munkaviszonya első hat hó­napjában szabadság kiadását nem igényelheti. A szabadságra vonatkozó új rendelkezéseket az 1987. évre járó szabadságra kell először alkalmazni. * A munkaügyi döntőbizott­ság eljárását megindító ké­relmet a kézbesítést köve­tő 15 napon belül lehetett előterjeszteni. Az új szabá­lyozás kiterjesztette azokra az esetekre is, amikor a dolgozó- munkaviszonya kö­zös megegyezés, vagy a dol­gozó nyilatkozató, dllétőleg igazolatlan mulasztásán ala­pul. A 15 napos határidő a munkaviszony megszünteté­sére, a munkakönyv kiadá­sára vonatkozó munkáltatói értesítést követő napon kez­dődik. A dolgozót a munkál­tató köteles erről tájékoztat­ni. Dr. Molnár József A bőséges vacsora után a vgndégek csoportokba verőd­ve ittak, beszélgették. Akadt köztük kifogyhatatlan Vicc­mesélő, érces hangjára rá­tarti nótafa — ők álig vár­ták, hogy produkálhassák' magukat. Néhányan a hűvös gyepre heveredtek, amely vastagon, puhán borította a présház előtti teret, imások pohárral a kezükben bók­lásztak a kúriának is beillő épület körül. Ráfi bácsi az asztal mellett ‘maradt né­hány korabeli vendégével (nyugdíjba vonulásuk előtt szinte valamennyien fontos posztot töltöttek be a város­ban vagy a környéken), köz­tük Jónás Antallal, aki va­laha iskodatársa volt. — Igaz is, jut eszembe, hol van Ildikó? — kérdez­te a hajdani iskolatárs. — Csak nem beteg tán? Ráfi bácsi meredek hom­lokára árnyék borult. — Hálistennek semmi ba­ja, csak kirándulni támadt kedve a vőlegényével. — A Tompos doktorral? — Azzal. Fölruccantak Budapestre egy kávéra. — Ez igen — nevetett az egykori tanácselnök. — Jó dolguk van ezeknek a mai fiataloknak. Gondolnak egyet, aztán hipp-hopp föl­röpülnek Budapestre. A fe­ne a jó dolgukat! — És koc­cintásra emelte a poharát. — Nem szeret ez a lány itt — ingatta a fejét Ráfi bácsi —; sehogysem találja a helyét. Gondoljátok meg: fölépítettem egy 20 milliós értékű vendéglőt. Van egy nyolcszabás nyaralóm a túl­só parton, tele nyugaiti ven­déggel. Ugye, ez a szőlő sem csekélység, a présház emele­tén pedig 100 négyzetméter­nyi összkomfort van, amit azért építettem, hogy legyen egy nyugalmas kuckóm, ha majd visszavonulok az üz­lettől. Szóval csak azt aka­rom mondani, hogy mind­ezt ez a lány örökli, az övé lesz mindenem, ha én földobom a bakancsot, ez meg váltig azt hajtogatja, hogy nem tudja megszokni ezt a várost, hogy utálja az üzletet, nem tetszik neki a nyaraló sem, mert „egy ron­da nagy hodály” és mindig megnyúlik a képe, ha arra kérem, jöjjön ki a pince­szerre ... Egész életemben 'gürcöltem. Annyi vagyont hagyok rá, hogy ha élete végéig a lábát lógatná, ak­kor sem látna szükséget. És én ezért azt várnám tőle, - becsülje meg, amije van, es lépjen a helyemre. Tanulja meg, hogyan kell egy vendéglőt elvezetni, le­gyen jó üzletasszony. Hát sók ez, mondjátok? Hallot­tátok volna, mit mondott erre! Kerek perec kijelentet­te, hogy tegyek a vendég­lőmmel, amit akarok, zár­jam be, adjam el, bontsam le, neki mindegy, mert ő so­sem liesz kocsmárosnő. Leg­kevésbé ebben a városban. Ö Pestre akar menni. Férj­jel vagy férj nélkül, de min­denképpen Pestre. Ha a kedvében akarok járni, tet­te hozzá, vegyek számára Pesten lakást, mer egy kis üzlethelyiséget, ahol butikot nyithat majd. Mondjátok, mit tegyek?! Ha úgy -hozza a sors, hogy holnap valami történik velem, holnapután ez a gyerek kiárusít minde­nemet. És — meggyőződé­sem — áron alul, csakhogy mielőbb megszabaduljon in­nen. (Folytatjuk.) Patron Nagybajomból Egy hónapja kezdték el a fénycsőgyújtó-patronok gyár­tásait a nagybajomi termelő­szövetkezet melléküzemágá­ban a Tungsram RT kapos­vári elektronikai gyárának. Jelenleg két műszakban het­venen dolgoznak a patronok készítésén. Ez év végéig másfél milliót készítenek, jö­vőre pedig nyolc és fél mil­lió darab fénycsőgyújtó­patron hagyja el az üzemet. Piaci körkép r Arcsúcsok Riasztó árakat hozott a tél első kaposvári hetipiaca. A zöldség a Zöldért pavilonjá­ban 36 forint volt. A 8 forintos fejes káposz­tát érdemesebb házilag sa­vanyítani,. A töltötitikáposztá- höz Valóért ugyanis 24 fo­rintot kémek literienként, afni még nem is egész kiló. 7-ért öntötték szatyorba a burgo­nyáit, kétszer ennyibe került a főzőhagyma. 22 forint a lila csemegehagyma, míg a fokhagyma egyre-másra dön­ti az -árcsúcsokat. Jelenleg 170 fontait. Úgy hírlik a Skála Coop-,nál csak 98 forint, ám 62(t szemfüles kiskereskedők fölvásárolják, mire Kapos­várra érhetne. Tetőfokára hágott a diómizéria. Egy kis­kereskedő már nem is árul­ta csajk vette. Ugyan miben sámtikál? Hiszen- az ár máris 200 forint körül van. Minőségtől függően 8—20 forintot kóstál az aiima. 25- ért mértek mákutátlan kör­téit. Nem -kaptunk tojást 3 fo­rintnál olcsóéban. Egy bon- tett csirke 100, egy ugyan­csak konyhakész tyúk 120— 140 forintért várt vevőit. Egy ötkilós pucolt kacsa egyetlen fogyatékossága a 350 forin­tos ár volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents