Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-06 / 287. szám

1986. december 6., szombat Somogyi Néplap 3 Kádár János fogadta Franz Josef Strausst Kádár János, az MSZMP főtitkára, az Elnöki Tanács tagja péntek délelőtt a Parlamentben fogadta Franz Josef Strauss bajor miniszterei nököt, az NSZK-ibeli Keresztény­szociális Unió elnökét, aki magáin'látogatáson (tartózkodik hazánkban. Tisztább, gyorsabb, áttekinthetőbb Számítógép a barcsi Unitechnél Megyénkben a szövetkeze­tek közül a barcsi Unitech élen járt a számítástechnika meghonosításában. Korábban vegyesipari munkákat vé­geztek, a könyvelés kézzel készült. Rengeteg volt a hi­balehetőség, nagy az admi­nisztratív létszám. A termék- váltással egyidőben —a vas- ipaii ágazat felé tolódott el a szövetkezet — válaszút elé került az Unitech. Két elképzelés volt: az egyik a könyvelést közgépekkel (me­chanikus működési berende­zésekkel) Oldotta volna meg, a másik: a közbülső lépcső kihagyáséval — számítógép bevezetése. — Néhány éve született meg a döntés, hogy a szá­mítástechnikát hívjuk segít­ségül — mondta dr. Iliásics Károly főkönyvelő. VT 20/ IV-es és VT 16 típusú gé­peket vásároltunk. A készletgazdálkodást dol­goztuk át először, számító­gépre. A raktárnyilvántar­tás, a felhasznált és felhasz­nálható nyersanyagok pon­tos egyeztetése először több­letmunkának látszott, sok nehézséget is okozott. — Mostanra a munkaügy és bérgazdálkodás adatai is számítógépre kerültek, csak­úgy, mint a vevő- és szál- lítányilvántartás. — A gyártáselőkészítés elő- és utókalkulációját sze­retnénk még lefordítani a gép nyelvére, a főkönyvi könyvelésen jelenleg dolgo­zunk. Ha mindezek elké­szülnek. a programok nyolc­van százaléka gépen lesz. Utoljára a gyártásfejlesztési programcsomagot írjuk meg. — A pécsi tudományegye­temen készülnek a rendszer- tervek, de a program többi részét itt csináljuk — mond­ta az egy terminál mellett Petrik József programozó.— Lényegesen olcsóbb, mintha az egészet megvennénk. A számítógép bevezetésétől az Unitechnél dolgozóm. Az el­ső időben csak puhatolóz­tunk, aztán fél év múltán elkezdődött az igazi munka. Akkor még a kinyomtatott listákkal mi szaladgáltunk, alig tudtuk „eladni” valaki­nek. Mostanra vadásznak a pontos, napra kész adatok­ra. A felsőbb vezetők gazdái lettek a számítógépes rend­szernek. Nem lett státusz­szimbólummá a drága gép: arra használják, amire hi­vatott. Bevezetését az igaz­gatói szigor sürgette, s ko­rábbi ellenzőit már nem le­hetne rábírni, hogy manuá­lisan dolgozzanak. Faragó László A sajtó ünnepén írta: Lakatos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője Ünnepi nap a mai, még ha nem jelzi is piros betű a naptárban. Hait- vannyiolc esztendővel ezelőtt, 1918. de­cember 7-ión jelent meg az első hazai kommunistái ongánumj, a Vörös Üjség. Kiadáisált a Kommunisták Magyaror­szági Pártijának Központi Bizottsága határozta el azzal a szándékkal, hogy az újság ai magyar munkásosztályt a kizsákmányolás elflleni harcrai, a mun- káslhaítlafam kivívására szervezze és mozgósítsál Az újság első szerkesztői és szerzői között .volftlaik Kun Béla, Rudas Lász­ló, Révai József és Szamuely Tibor. A lap példányszáma rövidesen tízezer­re emelfcedietlt, a Tanácsköztársaság ideje alatt mindvégig meghatározó szerepe volt a tömegek tájékoztatásá­ban és tettekre serkentésében. • Az elLenfarrladaimii rendszer súlyos csjapást mért a farradailimi sajtóra is. Vállal Ijuk és megőrizzük azok örök­ségét, alkilk a batblldal legális vagy ille­gális sajitójábani, a bécsi vagy a moszk­vai emigráció kiadványaiban á szo- diálisjtja eszmék, a haladás hirdetői voltak a iegkiilátásítalanatofo, vészter­hes időkben, is. Tiszteljük azokat, akik — a Népszavától az 1942-ben megje­lent illegális Szabad Népig — szószó­lói és bátor harcosai voltak a nép­front eszméinek, aiz antifasiszta küz- déliamnek, népünk szabadságának, ha­zánk függetlenségének. Emlékezünk mártírjainkra: Somogyi Béla, Bacsó Bélái, Bálint György, Rózsa Ferenc, Ságvári Endre és mások már nem érhették meg a feliszabadulás napját. Az ember számára a legdrágábbat, életüket áldozták az egyeniőltüen küz­delemben. Az azójtia eOitedit több mint négy év­tizedben a magyar sajtó népünk fel- „ emelkedésének, szocialista társadalmi rendiünk fejlődésének tevékeny része­se lett- A szocialista sajtó, a tömeg­tájékoztatás mihden eszköze segítette épíftőmunfcánlk meggyorsítását, a tár­sadalom- és művelődéspolitikai fel­adatok végrehajtását. Hozzájárult a testvéri szocialista országokhoz fűzőidő kapcsolataink elmélyítéséhez. Tekin­télyes, rangos félként vett részt a bé­kéért, a társadalmi haladásért folyó nemzetközi küzdelem, a békés egy­más imél'Mt élés gyakran bonyolult kérdésiéinek megvilágításéiban. A tájékoztatás eszközeinek valame­lyike vagy éppen több formája is ott­hon van minden magyar családnál. A rádiózás elterjedése hazánkban^ csak­nem teüljesnék mondható. A becslések szerint 6 millió rádiókészülék van a lakosság tulajdonában. Mintegy há­rommillió családihoz jut el a tv mű­sorai. A televízió a két fő- és körzeti adásaiban hetente csaknem száz órán át sugároz műsoirt. Terjed a városi kálbielitalevÉfózás. Csaknem harminc helyien jelentkezik rendszeresen a vá­rosi tv helyi stúdiója. Az év végére egymillió emberhez jut el a városi kábeflltellevízió műsora, s ez a szám gyorsain növekszik. A Magyar Rádió három központi és qt regionális prog­ramját heti 540 órás műsoridőben, köz­vetíti. Jeden;leg több mint 1700 időszaki lap jelenik meg nálunk, ezek mintegy 1 miliflilárd 500 millió példányban jut­nak el az olvasókhoz. Nemcsak saj­tónk szerkezetének, hanem egész tár­sadalmunk demokratizmusának is tükre az, hogy a pántlapokon kívül igen keresették a szakszervezeteik lap­jai, folyóiratai. Közkedveltek a Haza­fias Népfront, a Kommunista Ifjúsági ‘ Szövetség, a Miagyar Nőik Országos . Tanácsának kiadványéi. Saját lapjuk van a Magyarországon élő nemzetisé­giek szövetségiéinek. Valamennyi egy­ház és felekezet saját újságokat jelen­tet meg, mélyek — ideológiai különb­ségeink ellenére — hozzájárulnak a Vallásos és nem vallásos emberek együttműködés éneik tov ábbi e jles z/tésé- hez. A központi és a megyei napilapok a legolvasottabb tömeglapofcká váltak. Együttes példányszámúk meghaladja a napi hárommilliót. Vegyiünk példá­ul egy ájttegos megyei lapot, amely 80—100 ezer példányban közvetíti a friss ioformádiókat — példányiszámá­nál1 legalább háromszor több olvasó­hoz. Nem egyszer olyanokhoz, akik­nek a megyei napilap az egyetlen írott Információforrás. A szocialista társadalom építése, a szaciájlista demokrácia fejlesztése, a népi-nemzeti egység, a közmegegyezés áilllaínldó erősítése magas színvonalú munkát követel a televíziótól, a rá­diótól, a sajtótól. Ennek szellemében az Országgyűlés március 20-án tör­vényit alkotott a sajtóról, a tájékozta­tásról. Ez a szocialista törvény szerves follyjtjaitása az 1848. évi első magyar sajitótörvénynék.. A Tanácsköztársaság valósította meg történelmünk során élősz|ör a munkásosztály sajtójának szabadságát. A két világháború kö­zött — az ellenforradalom szolgálatá­ba ámítva a sajtót — már az 1914. évi sajtótörvénynek is számos rendelke­zésiét hatályom kívül helyezték, illetve többször is módosították, saigorítoit- ták. A fél6Za[badiuliást követően a sajtó­val kaposiólatas jogszabályok a de- ntokraitifcuis,, maijd a szocialista átala­kulás igényeit szolgálták. A, szocialis­ta s|aj|tóS2ia|badság elvét 1949. évi al­kotmányunk is kinyilvánította. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, hosszú - távú tájékoztatáspolitikájának megfe­lelően — felszámolva a sajtó terüle­tén is kialakult torzulásokat — 1957- tői folyamatosain igyekszik megújítani a tömegtájékoztatás tartalmát és szer­vezeti kereteit. Ez a rövid történelmi áttekintés is illusztrálja, hogy az Or­szággyűlés legjobb hagyományaink szellemében! alkotta meg szocialista sajtótörvényünket. Mi a sajtótörvény legfőbb jellemző­je? A törvény a sajtó feladatát az ái- laimpolgárolkmialk a tájékozódáshoz va­ló j,Olgához kapcsolva határozza meg. Ezzel egyidejűleg megfogalmazza’ a tájékoztatóik jogát e!s felelősségét is. Kifejeződik a törvényben, hogy a hlazai és nemzetközi információkhoz jutást a nép,, a lakosság természetes jogának tartjuk. Ennek érdekében a sajtóval szemben alapvető követel­mény, hogy hiteles képet nyújtson hazánk politika!, gazdasági, tudomá­nyos és kulturális életéről. Adj-on hírf a nemzetközi élet eseményeiről, segít­se elő a különböző országok és népek jobb megismerésiét, a kölcsönös meg­értést. Mutassa be a béke, a biztonság megóvása, valamint á társadalmi ha- iadiás érdekében kifejtett erőfeszítése­ket. Nyilvánvaló, hogy a sajtó csak ak­kor tlud megfelelni hivatásának, ha hozzájut a feladatai ellátásához szük­séges információkhoz. Szükséges te­hát, hogy az állami és társadalmi szervezetek, az egyesületek, a vállala­tok és intézmények folyamatosan tá­jékoztassák a közvéleményt a közérde­kű kérdésekről. Kiindufllópontunk az, hogy a tájékoztatás nem szívesség, nem valamiféle kegy gyakorlása. S ez az újságírókra éppúgy vonatkozik, mlint az információt adókra. Nincsen olyan fontos kérdés — akár hazai dolgainkat, akár a nemzetközi ese­ményeket illetően —, amelyekről hall­gatni kellene, vagy a késleltetett tá­jékoztatás indokolt lenne. Nem véletlen, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa is kiemelte a .tájékozta­tás. felelősségét, a hiteles, gyors, pon­tos informálás jelentőségét. Az el­múlt évtizedeikben országépítő politi­káink hitelét az is erősítette, hogy az .MSZMP őszintén szólt — az eredmé­nyek megemlítése mellett — a nehéz­ségekről, a miind nagyobb követelmé­nyekről is. Az őszinteség, a nyíltság bizalmat kelt az emberekben, A biza­lom pedig energiahordozó: a nyilvá­nosság az értékképző munka, a köz­életi aktivitás, a szocialista demokrá­cia és a nemzett egység javításának egyik hajtóereje. A sajtónak fontos szerepe van a közvélemény tükrözé­sében és formálásában. Nehezen be­szélhetünk jól tájékozott közvélemény nélkül közmegegyezésről; nélküle el­képzelhetetlen, hogy a társadalomban meglevő szándékok, erők egyinányba hassanak. Ez az önmagunkkal való szembe­nézés jellemezte pártunk Központi Bizotltsálgámjak legutóbbi ülését is. A Közponjtii Bizottság határozatának lé­nyege az, hogy a népgazdaságot — az inányításltöl a végrehajtásig terjedően — a XI,III. kongresszuson elhatározott növekedési pályára állítsuk. Ez azt jelenti, hogy prioritást kell adnunk a szieliek|tív élénkítésnek, az egyensúly erősítésének, az éllatszínvonial stabili­tásától a társladatan teljesítmények növeléséiig. Hazánkban a legfontosabb feladat az elfogadott gazdaságpoliti­kai célok megvalósítását szolgáló szemléleti és cselekvési egység meg­teremtése, a társadalmi aktivitás ki- bom|tja|kottlatása. A sajtó, a tömegtájékoztatás dolgo­zóinak tennivalója', hogy mindennapi munkájukká® szolgálják társadalmi, gazdasági programunk végrehajtását, hogy a valóság hiteles, pontos bemu­tatásával, a szocializmus ügye iránti elkötelezettséggel a társadalmi hala­dásért, országépítő céljaink megvaló­sításiáért munkálkodjanak. A nyömttátött és az etektranikuß sajtó legnagyobb ünnepe, ha a lakos­ság egész évben olvassa az újságokat, nézi a televíziót, hallgatja a rádiót. A sajtó kötelessége, hogy segítsen ab­ban: azonosuljanak céljainkkal az emberek, s váljanak tudatos és cse­lekvő részeseivé társadalmunk jobbító formálásának. A magyar tömegtájékoztatás egysé- igesi, közös . elhaltánazással ma szinte ,;éb,resz|tőt” fúj. Hangsúlyozza: talp­ra, tettre emberek, munkára fel, ma­gyarok! Sorsunk jobbítása, magunk és szeretteink jobb sorsa, szebb, tar­talmasabb élete azon múlik, növelni tudjuk-e az egyén, s rajta keresztiül a társadalom összteljesítményét. Hogy legyen mát elosztani a szocializmust ■építő népnek. Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA A Citibank Budapest Rt. egy éve A hét elején zászlódíszbe öltöztek a megyeszékhely utcái. December 2-án fel- szabadulásának 42. évfor­dulójáról emlékezett Kapos­vár és a környékbeli tele­pülések lakossága. Tegnap pedig Barcson köszöntötték a felszabadulás évfordulóját. Kitüntették azokat, akik az elmúlt években különösen sokat tettek a város fejlesztéséért, gazdagításáért. Kaposvár ün­nepi eseménysorozatán részt vett a szovjetunióbeli test­vérmegye, Kalinyin három­tagú pártmunkás-küldöttsé­ge is. Barcsra pedig a szom­szédos Viroviticáról érkeztek vendégek. Decemberben már a hónap elején megkezdődnek az ün­nepi vásárlások. Vannak, akik fogadkoznak, hogy idén nem halasztják a beszerzé­seket a csúcsforgalom idejé­re, mások azt remélik, hogy épp az előbbi okoskodás miatt közvetlenül az ünne­pek előtt járnak majd sze­rencsével. A várható ellá­tásról rendezett szerdai an­kéten megtudtuk, hogy a kereskedelmi vállalatok nem­csak a karácsonyfára való hagyományos cikkekből ígér­nek bőséges ellátást, hanem az elmúlt hetekben olykor hiába keresett áruféleségek­ből is javuló kínálatot. A kaposmérőieknek min­denesetre könnyebb lesz be­szerezni az ünneprevalót: a héten adták át a községben az összefogással épült 350 négyzetméter alapterü­letű áfész kisáruházat. A Tab melletti kisközségben Kányán az új óvoda építé­séhez az ott élők 1 millió forint társadalmi munkával járultak hozzá. A két hír azt példázza, hogy az embe­rek egyre nagyobb része cse­lekvőén támogatja lakóhe­lye fejlesztését. Remélhetően elmondhatjuk majd ugyan­ezt januárban a kaposvá­riakról is. A héten folytató­dott a megyeszékhelyen a településfejlesztési hozzájá­rulással kapcsolatos aláírá­sok gyűjtése. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a csalá­dokat felkereső megbízottak a korábbiaknál felkészülteb­ben és meggyőzőbb érveket sorakoztatnak fel. így pél­dául igyekeznek megértetni, hogy nem arról van szó, hogy a tanács lakossági pénzből akar fejleszteni. Hi­szen a várhatóan befolyó összeg alig két százaléka a fejlesztési pénzeknek. Fon­tosabb ennél, hogy a tehó nagyobb azonosulásra kész­tesse az embereket a közös célokkal. Sokszínű eseménysorozat a hétfőn kezdődött gyermekkönyvhét. S bár a kiadók adósak maradtak néhány, az iskolai ajánlott irodalomhoz kap­csolódó művel, így is sok szép könyv jelent meg. Jó volna, ha a sokszor a több ezer forintos elektronikus játékcsodákkal egymásra li­citáló szülők és rokonok ezekből a valódi értékekből is válogatnának. A héten befejeződött a szokásosnál rövidebb kam­pány a Kaposvári Cukor­gyárban, ugyanakkor meg­kezdődtek a téli nagyjaví­tások a mezőgazdasági nagy­üzemek gépműhelyeiben. E munka tétje most nagyobb, mint más években, hiszen kérdéses, hogy a nagyrészt aszály sújtotta szövetkeze­tekben jövőre jut-e pénz a gépek felújítására. Bíró Ferenc Sikeresen beilleszkedett a hazai bankrendszerbe a Ci­tibank Budapest Rt, melyet 1985 decemberében hozott létre az amerikai Citibank és a magyar Központi Vál­tó- és Hitelbank Rt 500 mil­lió forintos alaptőkével. Robin M, Winchester, a Citibank Budapest vezér- igazgatója az MTI munka­társának elmondotta, hogy viszonylag gyorsan, komo­lyabb nehézség nélkül kezd­hette meg tevékenységét az első, vegyesvállalati formá­ban működő magyar—ame­rikai bank. Annak ellenére, hogy a nyelvi nehézségek és a két országban alkalmazott eltérő banktechnika az in­dulásnál bizonyos gondot okozott, rövid idő alatt si­került. alkalmazkodni a ma­gyarországi körülményekhez. Az új pénzintézet üzletköre fokozatosan bővül, számos jelentős magyar vállalat tar­tozik már a bank partnerei közé. A bank bekapcsolódott a magyar ipari vállalatok és mezőgazdasági szövetkezetek működésének, vállakózásai­nak finanszírozásába. Ter­mészetesen csak a jövedel­mezően működő vállalkozók számíthatnak arra, hogy hi­telt kapnak a banktól, de ők sok esetben olcsóbban juthatnak a kölcsönhöz. A hittelek mellett elsősior- bam a bank információs és tanácsadó szolgáltatásai vál­tak keresetté. Számos külföl­di cég, 'ha üzleti kapcsolato­kat kíván kiépíteni Magyar- országon, első lépésiként a Citibank Budapestet keresi fel, hogy tájékozódjon a le­hetséges magyar partneriek pénzügyi piaci helyzetéről. A bank különböző pénzügyi szOlgálftlaitásokkal is részt vál­lal a vállalatok közötti kap­csolatok fejlesztésében. A magyar gazdálkodók számára 'ágén hasznosnak hizanyuülhait a Citibankok 'egész világot behálózó számítógépes infor­mációs rendszere, amelynek révén viszonylag rövid idő alatt juthatnak hasznos gaz­dasági információhoz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents