Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-06 / 287. szám

2 Somogyi Néplap 1986. december 6., szombat A SZOVJETUNIÓ KORMÁNYÁNAK NYILATKOZATA A Szovjetuniónak egyelőre nem áll szándékában átlépni a hadászattá fegyverzetkorlá­tozási megállapodásokban foglalt határokat, annák el­lenéne sem, hogy az Egyesült Államok gyakorlatilag fel­mondta a SALT—II. szerző­désit — hangzik a szovjet kormány tegnap kiadott nyi­latkozata. A szovjet kormánynyilat­kozat megállapítja, hogy az Egyesült Államok a napok­ban rendszeresítette a légi­erőnél a 131. nehézbombá­zót, amély nagy hatótávolsá­gú rabotrepülőgépaket hor­doz. Ugyanakkor kompenzá­cióként nem vont ki semmi­féle egyenértékű aitomfegy- verhjondozót. Ezzel — mutat rá a nyilatkozat — Washing­ton túllépte a külön-küllőn oóliravezathető robbanófe­jekkel felszerelt hadászati ballisztikus rakéták indító állásaira, valamint a rotooit- repülőgépeket hordozó ne- hézbombiázófcra a SALT—II. szerződésben előirányzott 1320 egységnyi közös felső határt. Az Egyesült Államok nem is Itiitfcoija, hogy ezzel teljes mértékben szakított a SALT—II-vei, amely szerin­te „túlhaladok”. Más szóval gyakorlatilag is alátámasz­totta Reagan elmük május­ban tett nyilatkozatát arról a szándékról, hogy elutasítja az 1972-es ideiglenes megál­lapodást, és az 1979-es SALT —II. szerződést. A saját hadászati eszközök gyarapítására, a SALT—II. szerződés felrúgására csakis az a törekvés indította "Wa­shingtont, hogy megbontsa a katonai paritást a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között, biztosítsa magának a katonai fölényt. Ezzel kinyíl­tak a zsilipek a hadászati atomfegyverek korlátlan nö­vekedése előtt, s ez elkerül­hetetlenül fokozza a vesze­delmes katonai vetélkedést. Az Egyesült Államok most a végső csapást imérte a SALT —II. szerződésre, ám annak alélaiknázását már évakikéi ezelőtt élfcezdte. Reagan már kormányzásának első nap­jaiban megtagadta' e megál­lapodás ratifikálását. A szovjet nyilatkozat ez­után kiemeli: a Washingtont hatalmába kerítő militarista hangulat együk ékes megnyil­vánulása volt az a magatar­tás, ahogyan az atomfegy­ver-kísérletek beszüntetésé­nek ügyét kezelte. Nem csu­pán a, moratórium bejelenté­sére vonatkozó szovjet példa követését utasította el, ha­nem még vitatkozni, sőt tár­gyalni sem óhajt erről a kérdésről. Természetesen, e militaris­ta programok valóra váltását komolyan zavarta a SALT— II. Washington tehát úgy döntött, hogy egyszer s min­denkorra megszabadul tőle. Ugyanígy keveredtek el­lentétbe a rafcétaelhárító rendszerekkel kapcsolatos szerződéssel a hadiipari üz­leti világ érdekei, hiszen azok összefüggnek a kozmikus te­lepítésű elemekkel, a csapás­mérő űrfegyver ékkel egyesí­tett átfogó rakétaelhárító rendszer létrehozásával. Az Egyesült Államok a hadásza­ti védelmi kezdeményezés­sel ki akarja terjeszteni a fegyverkezést a világűrre is, s a kozmikus térséget való­ságos katonai citadellává változtatni. A rakéta elhárító rendszerrel kapcsolatos szer­ződés tehát a SALT—II. után a második célpont az ameri­kai kormányzat szemében, így elkezdte ennek a meg­állapodásnak a fokozatos fel­lazítását is. Washingtonnak azonban feltétlenül tudnia keli, hogy ez a politika nö­vekvő felháborodást kelt vi­lágszerte. Az amerikai pro­paganda mindenképpen fél­retájékoztatja a világ közvé­leményét — húzza alá a szovjet nyilatkozat —. ami­kor a Szovjetunió rovására írlja, hogy az utóbbi külön­böző módokon megszegi a hadászati fegyverekről szóló megállapodásokat. A nyilatkozat ezután rá­mutat: jellemző, hogy az Egyesült Államok éppen ab­ban az időpontban mórt csa­pást a hadászati fegyverek korlátozása terén elért alap­vető megállapodások építmé­nyére, amikor végre feltűnt a nemzetközi helyzet javulá­sának perspektívája. Az atomfegyverek 2000-ig törté­nő felszámolásának szovjet programja széles körű meg­értésre, és helyeslő vissz­hangra talált világszerte. A program alapját képező kez­deményezések, amelyékkel a Szovejtunió a reykjavíki ta­lálkozóra ment, megnyitot­ták az atomfegyvermentes világhoz vezető utalt. Az, hogy az amerikai kor­mányzat éppen ezt a pilla­natot választotta a SALT— II, megtorpedózására, csakis komoly provokációként, arra irányuló kísérletként érté­lkelhető, hogy megállítsák a nemzetközi feszültség eny­hülésének folyamatát. Ez a lépés logikus láncszem a Reyk javákban kibontakozott történelmi jelentőségű lehe­tőségek elleni támadásokban. Washington igen nagyot hibázik — hangsúlyozza a nyilatkozat. — A SALT—II. szerződésben megállapított határvonalak átlépésével nem szilárdítja a saját biz­tonságát. A jelenlegi kor­mányzat hatéves uralmának eredményei alátámasztják: a fegyverzetkoitátozás terén ez a kormányzat — azáltal, hogy semmit sem tett — sok min­dent lerombolt. Magától érte­tődő — hangsúlyozza a szov­jet kormány —, hogy az Egye­sült Államok döntése — amint erre a szovjet kor­mány május 31-i nyilatko­zatában figyelmeztetett — teljes mértékben alapot'szol­gáltat a Szovjetuniónak ah­hoz, hogy ne tekintse ma­gára nézve kötelezőnek mindazt, amit az 1972-es ideiglenes megállapodás és a SALT—II. .szerződés értel­mében vállalt. Mindazonál­tal a szovjet fél úgy véli, hogy elejét lehet még ven­ni az események veszélyes alakulásának, amit a jelen­legi amerikai kormányzat provokált ki felelőtlen cse­lekedeteivel. Feltehető, hogy az Egyesült Államokban, de annak határain túl is akad még elegendő politikai böl­csesség, sőt egyszerűen élet­ösztön, hogy ne engedjék szétzilálni a hadászati fegy­verek korlátozásával kap­csolatban 15 esatendő mun­kájával létrehozott megálla­podások rendszerét. A Szov­jetunió a kérdés óriási je­lentőségére való tekintettel, s azzal a szándékkal, hogy megőrizze a hadászati fegy­verkezés korlátozásának kulcsfontosságú elemeit, egyelőre tartózkodik attól, hogy túllépje a SALT—I. és a SALT—II. szerződés kere­teit. A Szovjetunió tehát a jövőben is a leghatározot­tabban a béke és a nemzet­közi biztonság politikáját állítja szelőbe a jelenlegi amerikai kormányzat fele­lőtlen irányvonalával. A hét kérdését A hét fő kérdése: Miről tárgyaltak a miniszterek itt és ott? Minden év december ele­jén — ez már jó néhány esztendejé így alakult ki — mind a Varsói Szerződés tag­államainak honvédelmi mi­niszterei, mind pedig a NATO-országok hadügymi­niszterei tanácskozásra ül­nek össze. Varsó és Brüsszel volt a két tanácskozás szín­helye az idén. Egyvalami lehetett mindenképpen kö­zös: itt is, ott is Reykjaví- kot említhették legsűrűbben a résztvevők. A szovjet—amerikai mun­ka csúcstalálkozón Mihail Gorbacsov által előterjesz­tett javaslatokat a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei tá­mogatták. Ezen kívül emlé­keztették a budapesti felhí­vásra is, amelyben a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületé a nyáron a katonai szembenállás szint­jének csökkentését sürgette. A varsói ülésen szó volt arról Is, hogy az Egyesült Államok és a NATO-belii szövetségesei tovább növe­lik katonai potenciáljukat, hogy az USA nem hajlandó beszüntetni nukleáris kísér­leteit, s hogy megsértette a SALT—II előírásait. A Var­sói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei egy­ben figyelmeztettek x arra, hogy a szerződések be nem tartása a fegyverkezési haj­sza fokozódásához vezet, az atom- és űrfegyverekről szóló szovjet—amerikai tár­gyalások alapja is semmivé válhat ez által. A Varsóban elhangzottak igazolását adták az atlani hadügyminiszterek brüsszeli tanácskozásai. illetve ezt megelőzően Weinberger amerikai ^hadügyminiszter párizsi tárgyalásai. A NATO- miniszterek valóban a fegy­verkezési erőfeszítések fo­kozása mellett álltak ki, most elsősorban a hagyomá­nyos fegyverzet bővítésének fontosságát hangoztatva. Ugyanakkor atlanti körök­ben vita kavarog az ameri­kai vezetés azon döntése kö­rül, hogy az ÜSA tudatosan megsértette a SALT—II elő­írásait. Ugyanakkor az ame­rikai kormány NATO-beli tekintélyét megtépázta az iráni fegyverszállítás zűrza­varos históriája csakúgy, mint a Líbia elleni emléke­zetes amerikai támadás. Ka-. Frank Carluccit nevezték ki új nemzetbiztonsági főtanács­adónak. ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Az amerikai törvényhozás több tagja bírálta a kor­mányt a SALT—II. megszegéséért.'— Az iráni fegyver­szállítás ügyében megkezdte a kihallgatásokat az ame­rikai szenátus egy bizottsága. — Varsóban megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának ülése. KEDD: Tiltakozó sztrájkok Indiában a pandzsábi terrorcse­lekmények ellen. — Soronkivüli találkozó Genfben a szovjet és az amerikai delegáció között. — Aquino asszony két újabb miniszter lemondását fogadta el. SZERDA: Az ENSZ közgyűlése felhívásban sürgette a kísér­leti atomrobbantásck megszüntetését. — Brüsszelben összeült a NATO-országok hadügyminisztereinek cso­portja. CSÜTÖRTÖK: Milliós diáktüntetés a francia fővárosban a főiskolai reform ellen. — Izraeli katonák sortüzet nyi­tottak palesztin diákokra. — Bécsben megkezdődtek a szocialista és a néppárti vezetők koalíciós tárgya­lásai. PÉNTEK: Véget ért Brüsszelben a NATO hadügyminiszterei­nek tanácskozása. — Az új amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó, Carlucci ellen is vádakat közöl a sajtó. — Bejelentették Washingtonban, hogy Reagan szó­vivője, Larry Speakes visszavonul. — A SALT—II. ame­rikai megsértése miatt a Szovjetunió sem tartja ma­gára nézve kötelezőnek a szerződés előírásait. — „Vál- ságülést" tartott Párizsban a francia kormány. lamdor jelleget vél felfedez­ni nem egy NATO-szövetsé- ges az ilyen akciókban, az pedig többeket is ellenérzé­sekkel tölit el, hogy az USA nem konzultál partnereivel. A hét meglepő kérdése: Megint beleszólnak-e a fran­cia diákok hazájuk sorsának alakulásába? 1968 — fogalom Francia- országban. A párizsi diák­lázadások esztendeje volt az. Nemcsak a megkövült egye­temi oktatási rendszer ellen tiltakoztak azok a fiatalok, hanem az imperialista—ka­pitalista világ hazug, ál- szent „jóléti társadalma” el­len is. ’68 és ’86. Csak a szá­mok sorrendje lenne más? A mostani diáktiltakozások ugyanolyan messzeható je­lentőségre tehetnek szert? S egyáltalán ’86 a folytatása, újjáéledése lenne 68-nak? A párizsi diáktüntetések szervezői között találunk egy bizonyos Gigit. Öt nyilatkoz­tatják sűrűn az újságírók is, jelképes alaknak tekintik. 1968-ban még édesanyja méhében „ment tüntetni”, ő saját magát igenis az akko­ri követelések folytatójának mondja... A mai párizsi diákok Monory oktatási mi­niszter, és Devaquet állam­titkár tervezett egyetemi re­formja elten vonulnak az utcára. Tömegek problémája az egyetemi oktatás minősége és — ára. Párizsban a Jus­sieu egyetemen sok tízezer diák tanul. A Chirac-kor­tlj-Delhiben nagyarányú til­takozó megmozdulások vol­tak a szikh terroristák véres akciója ellen. mány láthatóan darászfé- szekbe nyúlt az egyetemi reform javaslatával. Üjabb és újabb egyetemi sztrájkok, heves tüntetések, milliós fel­vonulás jelzik, hogy a fiata­lok a jobboldali kormány ellen nemcsak szakmai, ha­nem politikai jelszavakkal vonulnak az utcákra. A küz­delem kimenetele ma még kétesnek tűnik. Pálfy József Magyar—osztrák ifjúsági találkozó Ernőd Péternek, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa (MIOT) elnökének vezetésé­vé! ifjúsági delegáció tett látogatást tegnap Bécsben. A magyar küldöttség a nemzetközi ifjúsági mozga­lom, valamint kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdé­seiről tárgyalt Christian Aujhauserrel, az Osztrák Szövetségi Ifjúsági Kör el­nökével és a kör vezető munkatársaival. Megállapod­tak, hogy 1987-ben — más közös programokon kívül — tanácskozást szerveznek az ifjúság kulturális problé­máiról és a kulturális együtt­működésről, magyar és oszt­rák fiatalok részvételével. Péntekre virradó éjjel a párizsi diáktüntetök összecsaptak a vízágyúkkal, majd könnygáz- gránátokkal támadó robamrendőrökkel. Negyven diák és ötv en rendőr megsebesült, hatvan diákot őrizetbe vettek. KOZLEMÍNY Várkonyi Péter szabadkai tárgyalásairól Várkonyi Péter külügymi­niszter Raif Dizdarevicnek, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság külügy­miniszterének meghívásáira december 5-én baráti láto­gatást tett Jugoszláviában. A két politikus Szabadkán találkozott. A külügyminiszterek átte­kintették a magyar—jogo- szláv kapcsolatok helyzetét és véleményt cseréltek a nemzetközi" helyzetről. Meg­állapították, hogy a két ba­ráti ország kapcsolatai az élet minden területén széle­sednék. Elismeréssel szóltak a határ menti városok és területek fejlődő együttmű­ködéséről, a nemzetiségek összekötő szerepéről a jó­szomszédi viszony elmélyíté­sében. Megerősítették orszá­gaik szándékát a kölcsönö­sen előnyös együttműködés bővítésére. Hangsúlyozták, hogy a je­lenlegi nemzetközi helyzet­ben nagy jelentőségű vala­mennyi ország, minden bé­keszerető erő összefogása és együttműködése, a béke és biztonság megsziLárdítása, az enyhülés vívmányainak megőrzése és fejlesztése ér­dekében. Ezen célok eléré­séhez mindenekelőtt a nuk­leáris veszély csökkentésé­re. a fegyverkezési verseny beszüntetésére, az űrfegy­verkezés megakadályozásá­ra. tényleges leszerelési in­tézkedésekre van szükség. A szocialista országok béke- kezdeményezései megfelelő alapot jelentenek korunk fő problémáinak megoldásához. Síkraszálltak az európai biztosági és együttműködési értekezlet bécsi találkozójá­nak eredményes lebonyolítá­sáért. Méltatták az el nem kötelezett országok mozgal­mának fontos szerepét a nemzetközi életben. A külügyminiszteri meg­beszélések a hagyományos barátság és a kölcsönös megbecsülés légkörében foly­tak. Hozzájárultak a két or­szág jószomszédi kapcsola­tainak és széles körű együtt­működésének fejlesztéséhez. Katonai készültség Űj-Delhiben Az indiai fővárosiban pén­tekien teljes készültségbe he­lyeztek a hadseregeit, az óvá­rosiban pedig kijárási tilal­mat rendelték el, miután is-, mét utcai összecsapások rob­bantak ki szikhek és hinduk között. Ezen a napon a szikhek egyik vallási ünne­pükét tartották, s az inci­densek is két szikh templom környékén voltak. Üj-Délhliiban egy szikh fia­talember — állítólag szándé­kosán beterohamt teherautó­jával a rendőrség egyik ala­kulatába, s a gazolás követ­keztében három rendőr meg­halt, kettő megsebesült. A felháborodott rendőrök fel­gyújtották a teherautót,, s agyonveritek a sofőr,t. A ki­robbant zavargásban még 25 ember megsebesült. Üj-Delhi régi városrészé­ben péntek reggel nyolcezer hindu vonult az u/tcána, hogy ttl|takiOzzon a vasárnapi pandzsábi tömeggyilkosság elillan.

Next

/
Thumbnails
Contents