Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-30 / 306. szám

2 Somogyi Néplap 1986. december 30., kedd Szovjet békejavaslatok, 1986 Január 15-én lesz egy éve annak, hogy Mihail Gorba­csov előterjesztette a Szov­jetunió 2000. éviig tartó, szé­les körű és részletesen kidol­gozott leszerelési programját — írta az idei szovjet béke- erőfes zíibéseket áttekintő írá­sában Jurij Zsukov, a Prav­da politikai saemleírója.' A terv tartalmazza az atomfegyverek szakaszokban történő felszámolását, az űr­fegyverkezés megakadályo­zását, a hagyományos fegy­verzeteik és haderőik csökken­tését. Mindehhez szigorú el­lenőrzésit irányozott elő, töb­bek között nemzetközi és helyszíni ellenőrzést is. Ez a javaslat volt a legfontosabb hozzájárulás a nemzetközi békeévhez, mely a fegyver­kezési verseny megfékezésé­ért vívott harc döntő éve is voUt egyben — állapította meg a Pravda szemleírója. A szovjet befcejavasilatokait az emberek a lenini békés egymás mellett élés elvének logikus továbbfejlesztéseként fogadták. A békeév előzménye az 1965. augusztus 6-án kezdő­dött egyoldalú szovjet atom- kásérllieti moratórium és a novemberben Géniben tar­tott szovjet—amerikai csúcs­találkozó volt. A svájci vá­rosiban a szovjet fél igen vi­lágosan demonstrálta a ra­kéta-nukleáris korszakban szükséges új gondolkodás- módot. Az SZKP XXVII. kong­resszusa alig egy hónappal később továbbfejlesztette és gazdagította a január 15-i ja­vaslatokat és megfogalmazta az egyetemes nemzetközi biz­tonsági rendszer alapvonása­it. Ez a rendszer magában fogdiaija a nemzetközi kap­csolatok valamennyi terüle­tét: a politikai, a katonai, gazdaságii és humanitárius szféráit is;. A Szovjetunió hű szövetségeseivel, a szocialista országokkal karöltve egész évben céltudatos erőfeszíté­seiket tett mind a négy irányban, s a józanul gondol­kodó emberek százmillióinak széles körű támogatásra lelt. Ezeket a kezdeményezése­ket a reykjavíki szovjet— amiemilkai csúcstalálkozón elő­terjesztett javaslat-csomag kaszorúzta meg. Mindenki számára világos lett, hogy az atomfegyvermentes világ létnehozásia teljesen lehetsé­ges és megvalósítható, csak mindkét fél politikai akara­tára van szükség hozzá. Ez az akarat azonban, mint már annyiszor, hiányzott az Egye­sült Államok vezetéséből — állapította meg Zsukov és bírálta az amerikai kor­mányt, mert eltávolodott at­tól is, amibe Reykjavíkban beleegyezett. Zsukov James Reston ka­rácsonyi cikkét idézte, amely­ben a neves amerikai publi­cista megállapítja, hogy „az amerikai népnek és vezetői­nek van miről elgondolkod­niuk 1986. végén. Ez az év az elejétől a végéig szeren­csétlen volt (az Egyesült Ái- lamök számára). Túl sok volt az ámítás, a szélhámosság és a hazugság... Eljön az ide­je a számla megfizetésé­nek ...” Valóban, az amerikai nép­nek és vezetőinek lesz miről elgondolkodniuk az 1986-os év búcsúztatásakor, az 1987- es év köszöntésekor — álla­pította meg a szemleíró. Az amerikai diplomácia és propaganda minden erőfeszí­tése ellenére nem sikerült el­hárítani az egyre tempósabbá váló .1 szovjet békeoffenzívát. A Szovjetunió szilárdan tart­ja a kezdeményezést, s egyre több ember győződik meg arról, hogy az egyetemes biz­tonságot meg lehet és meg (kell teremteni a január 15- én előterjesztett, majd az SZiKP XXVII. kongresszusán kidolgozott javaslatok alap­ján. Előbb vagy utóbb ezt Wa­shingtonban is meg kell ér­teniük — mutatott rá vége­zetül Jurij Zsukov a Prav­dában. Fegyver­csempészet Leállította az amerikai igazságügyminisztérium egy floridai vádesküdtszék eljá­rását. A vádesküdtszéknek azt kellett volna eldöntenie, bűnös-e Robert Owen, aki korábban a szenátus repub­likánus pártcsoportjának munkatársa volt, titkos fegy­vercsempészésben. A fegy­verüzlet kivizsgálása már korábban megindult s kide­rült, hogy egy titkos szerve­zet mintegy hat tonnányi fegyvert, köztük ágyúkat, ké­zifegyvereket, lőszert akart kicsempészni az országból a nicaraguai ellenforradalmá- rok egy Costa Rica területén állomásozó csoportjának. Az ügyben kihallgatott ta­núk egyöntetűen bevallották, hogy a fegyvereket még ta­valy márciusban csempész­ték ki az Egyesült Államok­ból s az ezt megelőző ta­nácskozásokon Owen is részt vett. Vonatszerencsétlenség Japánban. Mint már jelentettük a hatalmas szél egy hídról egy 41 méter mély szakadékba sodorta a képen látható vonatot, amelyen csak a személy­zet tartózkodott (Telefotó: Reuter—MTI—KS) A francia vasutasok sztrájkja az ország sok helyén megbénítja a közlekedést. A képen: A Cherbourgban vakációzó tisztiiskolások is hiába néznek a menetrendi táblára A Marion-sziget titka Hét éve már, hogy az amerikai központi hírszerző ügynökség, a CIA titkos dossziéjába került egy mű­hold segítségével rögzített észlelés: a mesterséges boly­gó automatikus kamerái „fantasztikus fényt” örökítet­tek meg az Indiai-óceán egyik „isten háta mögötti földdarabján u Marion-szige­ten. A legutóbbi órákban a világsajtó első oldalára ke­rült az a feltételezés, hogy a hét évvel ezelőtti villanás a távoli kis szigeten — egy dél-afrikai atomkísérlet kö­vetkezménye lehetett. A Marion-sziget geográ­fiaiig az Antarktiszhoz tar­tozik, politikailag azonban a fajüldöző Dél-afrikai Köztár­saság fennhatósága alatt áll. Koordinátáit illetően ez a kis földdarab éppen „a hato­dik kontinens” (vagyis az Antarktisz) és Fokváros kö­zött, valahol a félúton he­lyezkedik el. Az utóbbi idő­ben sokasodtak azok a meg­figyelések, amelyek szerint a szigeten „komoly tevékeny­ség” folyik. Egy tekintélyes londoni lap, az Observer rántotta most félre a Ma- rion-rejtélyt eddig borító függönyt, és ezt a hírt vette át a világsajtó. Az angol lap úgy értesült, hogy a Marionon, egyelőre mintegy hatmillió dolláros költséggel, leszállópálya léte­sül, amely a jelek szerint felhasználható akár atomtöl­tetű rakéták kísérleteire is. A lap az izraeli titkosszolgá­lat által Olaszországból elra­bolt Mordehai Vanunu iz­raeli atomszakemberre hi­vatkozva most már biztosra veszi, hogy régóta nukleáris együttműködés folyik a pre­toriai rezsim és Izrael kö­zött. Ennél a pontnál érdemes emlékeztetni arra, hogy az immár csaknem húszéves atomsorompó-egyezmény azért született, nehogy a szörnyű fegyver megbízhatat­lan kezekbe kerülhessen. A tömegpusztító fegyverek léte így is iszonyú fenyegetés. De a veszélyt megsokszorozná e fegyverek elterjedése, és er­re éppen a mostani leleple­zés a legjobb példa. Hogy miért? Adott egy állig felfegyver­zett kisebbség, amely a nagy többség ellen a fekete konti­nensen most már egyedül vívja elkeseredett utóvédhar­cát, a saját bevallása szerint „bármilyen eszközzel”. Veze­tői nem is titkolják, hogy egyszerűen nem hajlandók feladni Afrika utolsó fehér paradicsoma ahol a kisebb­ség szuper-életszínvonalát a többség munkája, verejtéke és az utóbbi időben egyre gyakrabban vére táplálja. Mi a biztosíték arra, hogy egy ilyen rezsim „adott eset­ben” nem veti-e be esetle­ges nukleáris arzenálját, ezt a kérdést teszi figyelmeztető kiáltássá a Marion-sziget tit­ka. H. E. KB-ülés Phonjanban Li Gun Mo a kormányfő Ülést tartott a koreai Munkapárt Központi Bizott­sága, s áttekintette a nép­gazdaság 1987—1993-ra szóló feljesztésének feladatait, az 1987-re vonatkozó tervet, valamint döntött a kormány összetételéről, amelyet a KNDK Legfelsőbb Népi Gyűlésének első ülésén fo­gadtak el. A Központi Bizottság személyi változásokról is döntött. Li Gun Mot és Hong Szong Namot — a Koreai Munkapárt KB PB eddigi póttagjait — bevá­lasztották a Politikai Bi­zottságba. A párt új KB- titkáraivá választották Kang Szeng Szán. En Hen Műkőt, Ten Ben Hot és Coj Thje Bokot. Ezzel egyidejűleg Li Gun Mo, Kim Hvan és Pák Nam Gi eddigi KB-titkárokat fel­mentették megbízatásuk alól. * * * A parlament ülésén Kim ír Szent köztársasági elnök­ké választották. * * * Az új összetételű Legfel­sőbb Népi Gyűlés az admi­nisztratív tanács (kormány) vezetőjévé Li Gun Mót. a Koreai Munkapárt KB Poli­tikai Bizottságának tagját jelölték ki Iszlám konferencia Az iráni kormány csak azzal a feltétellel hajlandó részt venni a januárban Kuvaitban rendezendő isz­lám csúcsértekezleten, ha a vendéglátó ország módosít­ja az irak—iráni háborúval kapcsolatos álláspontját. Ezt Ali Ahbar Velajati iráni külügyminiszter jelentette ki Sarifuddin Pirzadával, az Iszlám Konferencia Szerve­zetének főtitkárával Tehe­ránban folytatott megbe­szélésein. Pirzada az iráni diplo­mácia vezetőjének meghívá­sára érkezett a nap folya­mán Teheránba, hogy fel­kérje Iránt: magas szintű küldöttséggel vegyen részt az iszlám országok tanács­kozásán. Velajati a találko­zón kijelentette: abban az esetben veszi fontolóra, hogy milyen szinten képviseltesse magát a kuvaiti tanácsko­záson. ha a kuvaiti kor­kormány semleges lesz. Egy kuvaiti lap egyébként közölte Pirzada egyik nyi­latkozatát. Ebben az Iszlám Konferencia Szervezetének főtitkára kijelentette: a ja­nuár 26-án tartandó tanács­kozásra húsz arab és nem­zetközi szervezet képviselő­jét is meghívják megfigye­lőként. AZ ÉV ESEMÉNYEI KEPÉKBEN Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára október 10-én megérkezik az izlandi főváros, Reykjavik repülőterére, hogy találkozzon Reagan amerikai elnökkel. Mellette (balról jobb­ra): Raisza Gorbacsova, A. Dobrinyin, az SZKP KB titkára és E. Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter Százezres diáktüntetés a párizsi utcákon, hogy tiltakozzék a Chirac-kormány felsőoktatási törvényjavaslata ellen Október 28-án temették el Samora Machelt, mozambiki ál­lamfőt

Next

/
Thumbnails
Contents