Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-30 / 306. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 306. szám Ára: 1,80 Ft 1986. december 30., kedd KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. december 28-i üléséről A Magyar Szocialista 'Munkáspárt Központi Bizottsága 1986. december 28-án Kádár János elvtárs elnökletével /ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: (a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke 'és titkára, a Központi Bizottság osztály- vezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok és a központi sajtó vezetői, valamint a napirend előkészítésében közreműködő tudományos és gazdasági szakemberek. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Pál Lénárd elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a műszaki fejlődés gyorsítására és a tudományos kutatás eredményességének fokozására vonatkozó állásfoglalást. A Központi Bizottság, a kutatásban és a műszaki fejlesztésben tevékenykedő szakemberek véleményére támaszkodva, meghatározta a műszaki fejlesztési politika főihb elveit, feladatait és a megvalósításukat szolgáló társadalmi teendőket. 1 A Központi Bizottság ■ megállapította, hogy hazánkban a felszabadulás óta a műszáki színvonal jelentősen emelkedett. A technológiai fejlődés a főbb nemzet- Tözd tendenciákat követte, számos hazai és nemzetközi tudományos eredmény alkalmazására került sor. Olyan gyártási eljárások honosodtak meg, amelyek hozzájárultak a korszerű műszaki kultúra kibontakozásához és elterjedéséhez. Az utóbbi idő- saákban azonban fokozódott a gazdaságilag fejlett országoktól való technológiai elmaradás. A műszaki haladást szorgalmazó központi bizottsági határozatok és kormányzati döntések nem valósultak meg kielégítő mértékben. Ebben szerepet játszott, hogy az igényibe vehető források csökkentek, s a gazdaságirányítási és a gazdálkodó szervezetek még a rendelkezésre álló anyagi eszközöket sem használták fel megfelelően. 2 A XIII. kongresszus ha- ■ tározatai, a VII. ötéves terv előirányzatai a műszaki fejlesztés meggyorsítását igénylik. Ehhez a Központi Bizottság novemberi állásfoglalása cselekvési programot adott, megvalósítása a kormányzat és a vállalatok együttes feladata. A műszaki fejlesztésben, a magyar népgazdaság nemzetközi versenyképességének javításában növekvő szerepe van a központi irányításnak és tervezésnek. A műszaki fejlesztés színvonalát meghatározza a tudományos kutatás, a tudomány eredményeinek alkalmazása; megvalósításának fő színtere végső fokon a vállalat és a szövetkezet. O A hazai műszaki fejle&z- tési tevékenység fő irányait és feltételiéit a VII. ötéves népgazdasági terv, a központi gazdaságfejlesztési programok, valamint a velük összehangolt országos középtávú kutatás-fejlesztési tervek tartalmazzák. Ezek magukban foglalják: a gazdaságos anyag- és energiafelhasználást, a megtakarítást elősegítő eljárásoknak, a gépgyártás-technológiának, az elektronizáoiónaik, az információs technológiának) a biotechnológiának a fejlesztését, alkalmazását és elterjesztését, valamint a termelői infrastruktúra műszaki haladás szempontjából fontos területeinek a fejlesztését. Középtávon elsősorban a tartósan hatékony és versenyképes gazdasági szervezetekben. valamint a termelési szerkezet javítását szolgáló súlyponti területeken kell a műszaki fejlesztést meggyorsítani. Az ehhez szükséges forrásokat a vállalatok közötti átcsoportosítással és a technológiák korszerűsítését célzó beruházások arányának növelésével kell előteremteni. A gazdasági szabályozórendszer, az ár-, bér- és adórendszer jobban segítse a műszaki fejlesztést. Bővüljön a jól működő vállalatok mozgástere a fejlesztésben. Műszaki megújulásukhoz járuljon hozzá a hosszú távú érdekeltség megteremtése, a hatékonysági követelmények érvényesítése, valamint a vállalatok közötti együttműködés megjavítása, a szerződéses fegyelem betartása és betartatása. Fontos feladat a vállalati belső szervezet korszerűsítése, a műszaki fejlesztés szak- emberszüksóglietének biztosítása, a munka tárgyi feltételeinek javítása. A vállalatoknál a műszaki tervezésben, a termelési folyamatok irányításában bővíteni kell a számítógépes módszerek alkalmazását. A termelésben alapvető követelmény a minőség javítása. Ennek biztosítása érdekében a gyártás minden fázisában növelni kell a minőség műszeres ellenőrzését. A kutatásra és a műsza- ■ ki fejlesztésre fordítható anyagi eszközök a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedjenek. Az alapkutatásokat az anyagi források differenciált felhasználásával, a pályázati és a megbízási rendszer javításával, versenyhelyzet kialakításával kell ösztönözni. Az alkalmazott kutatás feladatainak kitűzésében, az eredmények minősítésében, felhasználásában és finanszírozásában a termelő és a kereskedelmi vállalatok töltsenek be meghatározó szerepet. A vállalati műszaki fejlesztési alap kötelező képzését meg kell szüntetni; döntsenek a vállalatok önállóan anyagi erőforrásaiknak műszaki fejlesztésre történő felhasználásáról. Változatlanul szükség van a központi műszaki fejlesztési alapra, amelynek a kormányzati irányítás hatáskörébe tartozó feladatok megoldását kell szolgálnia. A tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására kölcsönös érdekeltségen alapuló, tartós munkamegosztást és együttműködést kell kialakítani a kutatóintézetek, a felsőoktatási intézmények és a vállalatok között. A kutatási, az oktatási és a termelő szervezetek együttműködése segítse elő a tudományos-műszaki eredmények alkalmazásához szükséges idő lerövidítését, a fejlesztési források koncentrált, takarékos fel- használását. 5 Az ország adottságaiból ■ következik, hogy a gazdaság a műszaki fejlődés tendenciáit csak a nemzetközi együttműködésre építve tudja követni. Fontos, hogy külföldről vegyük át azt, ami ésszerű feltételek mellett megszerezhető. Gondoskodni kell az átvett eredmények gyors, hatékony alkalmazásáról és továbbfejlesztéséről. A nemzetközi együttműködésben meghatározó a szocialista országokkal, különösen a Szovjetunióval folytatott kooperáció, amelynek fő irányait és feladatait a tudományos-műszaki haladás 2000-ig szóló komplex programja tartalmazza. A program végrehajtásában való aktív, érdemi résztvételünk biztosítása folyamatos kormányzati és vállalati feladat. Fontosnak tekintjük a műszaki haladást elősegítő technológiakereskedelem, valamint az együttműködés és a kapcsolatok más formáinak fenntartását és bővítését a tőkés országokkal. A műszaki haladás gyor- ■ sításában, a szellemi és anyagi tartalékok mozgósításában alapvető szerepe van az érdekeltségnek, az emberi tényezőnek. A műszaki értelmiség teljesítményekhez igazodó anyagi és erkölcsi megbecsüléséért a vállalatok tehetnek a legtöbbet. Az állami, a társadalmi és az érdekvédelmi szervezetek gondoskodjanak a vállalati szakemberek, a jelentős műszaki teljesítmények megfelelő elismeréséről, díjazásáról. Ezt a jövedelem- és keresetszabályozással is elő kell segíteni. A technika gyors fejlődése szükségessé teszi a mérnök- képzés színvonalának emelését, a továbbképzés lehetőségeinek szélesítését. A műszaki és agrár felsőoktatásban javítani kell a szervezeti és az anyagi feltételeket. Különösen az intézmények technikai felszereltségét, számítástechnikai, informatikai hátterét kell fejleszteni. A műszaki haladás elképzelhetetlen megfelelő szakmunkások nélkül. Ezért a szakmunkásképzés személyi és tárgyi feltételeit javítani kell. A továbbképzési programokat össze kell hangolni a vállalatok és a népgazdaság technológiai korszerűsítéséből adódó követelményekkel. Amennyiben a termékszerkezet változása munkaerő-átcsoportosítással jár, gondoskodni kell a szükséges átképzésről. n A propaganda, a tömeg- * ■ tájékoztatás, a szaksajtó folyamatosan foglalkozzon a technikai fejlesztés kérdéseivel, mutassa be a műszaki haladást szolgáló erőfeszítéseket és azok eredményeit. 8 A pártszervek és a párt- * szervezetek gondoskodjanak a műszaki fejlődéshez szükséges politikai feltételekről, alakítsanak ki a kollektívák és az egyes emberek alkotó tevékenységét támogató közszellemet. Az irányító állami szervekben, a vállalatoknál, a kutatóintézetekben és az oktatási intézményekben dolgozó kommunisták sokoldalú kezdeményezéssel, célratörően segítsék az állásfoglalás végrehajtását. A Központi Bizottság felhívja a társadalmi és tömegszervezeteket, az egyesületeket, a műszaki fejlesztésben fontos szerepet betöltő kutató, fejlesztő, tervező intézetetek, egyetemek dolgozóit, az újítókat, a feltalálókat, hazánk egész műszaki értelmiségét, hogy az állásfoglalásban megjelölt feladatok végrehajtásában aktívan és al- kotóan működjenek közre. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy az állásfoglalást a párt folyóirataiban és a szaksajtóban nyilvánosságra hozza. * * * A Központi Bizottság személyi és szervezeti kérdéseket tárgyalt. — Ballai László elvtársat, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt — érdemei elismerésével felmentette tisztségéből. — Németh Miklós elvtársat, osztályvezető-helyettest kinevezte a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjévé. — A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. Magyar—etióp megbeszélés Hazaérkezett Moszkvából a pártküldöttség Hétfőn hazaérkezőt! a magyar pártmunkás-küldöttség, amely Tabajdi Csabának, az MSZMP KB külügyi osztálya alosztályvezetőjének vezetésével, az SZKP KB meghívására december 22—28. között Moszikváham tartózkodott. A delegáció nemzetközi kérdésekről folytatott konzultációt. Téka Tulunak, az Etióp Dolgozók Pártja KB Politikai Bizottsága póttagjának, a Központi Revíziós Bizottság elnökének vezetésével etióp pártküldöttség utazott át Budapesten. Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkára megbeszélést folytatott a delegációval: tájékoztatták egymást a két párt helyzetéről, feladatairól és a szocializmus építésében eddig szerzett fontosabb tapasztalataikról. Jól vizsgázott a marcali rádióadó December 23-án fejeződött be a Marcali közelében fölépített rádióadó próbaüzemének első 15 napos szakasza. A Petőfi műsorát sugárzó adóállomás ez idő alatt olyan jól vizsgázott, hogy a Magyar Posta minden további nélkül átvette a létesítményt, amely így már a posta tulajdona. Most „felemás” a helyzet, tulajdonképpen még a próbaüzem második 15 napos szakasza tart, de huszonhe- tedike óta rendes üzemnek is tekinthetjük ezt, az adó teljes műsoridőben, kimaradás nélkül sugározza középhullámon a Petőfi műsort. Az eddigiek során csupán apróbb üzemzavarok fordultak elő, akkorák, amelyek megengedettek ,egy ilyen új, épp, hogy „föléledt” létesítménynél. A mérések bebizonyították, hogy az ország délnyugati részén ugrásszerűen javult az adó próbaüzemének kezdete óta a középhullámú Petőfi vétel. Tavasszal adóavató ünnepséget is tervez Marcaliban a posta, most különösebb külsőségek nélkül „csak” dolgozni kezdett az adó személyzete. Julianus-emlékünnepség A hajdan volt közös őshazában, keleten maradt magyarokait felkutató, s első útjáról 750 éve, 1236. december végén hazaérkező Julianus Doimonkos rendi szerzetes munkásságéra, felfedezéseinek jelentőségére emlékeztek hétfőn a budai Hilton Szállóban rendezett ünmépségén,. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, valamint a budavári Mátyás templom plébániája közös rendezvényén előadások idézték fel Julianus barát utazásait. Az ünnepség koszorúzással kezdődött: Julianus barát, a szálló domimilkánus udvarában levő emlékművénél Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Szen^ágothai János akadémikus, az Elnöki Tanács tagja helyezett el koszorút. A kegyeletes megemlékezést követő rendezvényen elhangzott előadások utaltak arra, hogy nem Julianus volt az első azok között, akik a keleten maradt magyarok felkutatására indultak. Megkezdi működését a kétszintű bankrendszer Fontos szakaszához érkezett a bankrendszer reformja, befejeződött az új kétszintű bankrendszer szervezeti kereteinek kialakítása. Január első napjaiban új szerepkörben kezdik meg működésüket a hazai bankhálózat régi és újonnan alakult intézményei. Szétvált a jegybanki és hitelezési tevékenység, a létrejött új kereskedelmi bankok alapvető feladata az, hogy üzleti alapon hitelezzenek, finanszírozzanak jövedelmező vállalkozásokat, kockázatot vállalva vegyenek részt fejlesztésekben, segítsék elő a társadalmi tőke jövedelmező átcsoportosítását. A kereskedelmi bankok ténylegesen január 5-én kezdik meg működésüket. Korábban, a hazai gazdálkodó szervezetek számláit központilag a Magyar Nemzeti Bank kezelte. A kormányzati szervek arányosan osztották el az ügyfeleket az új kereskedelmi bankok között, s ennek megfelelően január 2- án és 3-án végzik el a folyószámlák átadásával kapcsolatos technikai teendőket. A pénzintézetek egyébként profilmegosztás nélkül tevékenykednek, ami azt jelenti, hogy bármelyik ágazathoz tartozó vállalat, szövetkezet fordulhat hozzájuk hitelekért. Részvénytársasági formában működnek, a részvényék részben állami, részben vállalati és szövetkezeti tulajdonban vannak. Vállalkozásszerűen és nyereségérdekeltségi rendszerben gazdálkodnak, s ebből adódóan számukra létkérdés, hogy jövedelmező üzleteket finanszírozzanak. A Pénzügyminisztérium — a megszűnő Állami Fejlesztési Bank helyett — új intézményt hozott létre, az Állami Fejlesztési Intézetet.
