Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-29 / 305. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap XLII. évfolyam, 305. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A Ára: 1,80 Ft 1986. december 29., hétfő Amerikai távolfelderítő radar épül Grönlandon A SALT-I. megsértését jelenti Az Egyesült Államok megsérti a rakétaelhárító rendszerekről kötött SALT—I. szerződést új távólfelderítő radarok építésével. Erre a következtetésire jutott egy szakértői bizottság, amelyet Brent Scowcroft tábornok, Ford elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója vezetett. A washingtoni kormány azonban nem fogadta el a véleményt, és folytatja az új radarok építését. Mint a The New York Times vasárnap megírta, az Egyesült Államok már a közeli jövőben üzembe helyez egy új nagy teljesítményű távolfelderítő radart a Grönlandon lévő thulei támaszponton és a tervek szerint hasonló rendszert épít ki Nagy-Britanniában, Flying- dales közelében. Mindkét helyen már korábban is működött távolfelderítő radar, Az iráni kapcsolat korábbi keletű A volt CIA-és FBI-ügynökök leleplező nyilatkozata Egy volt FBI-ügynök azt állítja, hogy a Washingtonban most megadott időpontnál már egy évvel korábban tárgyalt titkos amerikai—iráni fegyverüzletről egy iráni /fegyverkereskedővel — jelentette tegnap a londoni Sunday Telegraph. A szóban forgó személyt, Walter Herrmannt egy hamisítási ügy miatt letartóztatták és nyolcévi (börtönbüntetésre ítélték. Az angol lapban most megjelent interjújában Herrmann azt mondotta, hogy a washingtoni szenátus meghallgatásán nem az igazság hangzott el a fegyver- üzlettel kapcsolatban. <5 ugyanis — tette hozzá — már 1984 októberében tárgyalt a londoni Churchillhotelben Manushir Ghorba- nifarral, egy iráni ügynökkel. (Washington szerint az első tárgyalások csak 1985 augusztusában kezdődtek el.) Megállapodott vele — idézi Herrmannt a Sunday Telegraph —, hogy a fegyverüzlet bonyolítása céljából fedőcéget hoznak létre, a mezőgazdasági felszereléseket forgalmazó ügynökséget. Manushir Ghorbanifar — aki később valóban a fegyver- üzlet egyik közvetítője lett — biztosította őt, hogy Iránnak szava van a libanoni túszok (Sorsát illetően, s ennek kapcsán kifejtette, hogy tízezer Tow típusú tankelhárító rakéta érdekelné őket. Még többször tárgyaltak, de Herrmannt 1985 májusában letartóztatták. Az FBI a hamisítási ügyben elismerte, hogy Herrmann dolgozott nekik, de tagadta azt, hogy a szövetségi nyomozóirodának köze lenne a hamisítási ügyhöz is, amint azt a volt ügynök állította. Herrmann jelenleg az angliai Wands- worth-börtön foglya. Képmagnók a Videotonból Székesfehérváron a Videoton Elektronikai Vállalat Rádió I. üzemében a VS—115 típusú AKAI képmagnókat szerelnek. Az üzemben — belföldi forgalmazásra 3 ezer darabot készítenek az új rendszer azonban nem a meglévő korszerűsítése — amelyet a SALT—I. szerződés elvben lehetővé tesz — hanem teljesen új radarok kialakítása. A szerződés értelmében ilyen berendezést mind a Szovjetunió, mindaz Egyesült Államok csak az ország határkörzeteiben építhet, illetve csak olyan esetben hozhat létre újonnan, ha az a mesterséges holdak útjának követésére szolgál. A Szovjetunió Krasznojarszk közelében épülő új radarja, amelyet Washington a SALT—I. szerződés előírásai megszegésének minősít, hivatalos közlés szerint ezt az utóbbi célt szolgálja csupán és nem feladata az esetleges rakétaelhárítás irányítása. A szakértők szerint az új amerikai radarok építésével a szerződés több pontját is megsértik, mert az ország területén kívül épülnek és kifejezetten a radarfelderítés céljait szolgálják. A grönlandi óriás-radar rövidesen már működésbe is helyezik, az új radar építése Nagy-Britanniában még nem kezdődött meg, de Washingtonban már döntés született erről Búvárok segítségével mérték fel a balatoni kikötök állapotát, s megállapították, hogy az eltelt évtizedek során komoly károsodás érte azokat. Ezért megkezdték a felújításukat. A tihanyi és a balatonföidvári móló megerősítése, illetve felújítása a tó befagyása előtt befejeződött. Szántódon víz alatti zsaluzatot kapott az építmény és betonnal töltötték ki az üregeket Üj olaj- és gázlelőhelyek Hamarosan elkészítik a készletbecslést A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének olajbányászai az idén a tervezett 41 helyett eddig 43 olaj- és gázkutat készítettek. Ezek egy része az algyői, kiskundorozsmai és üllési mezők kitermelését szolgálja, több kúttal viszont új olaj- és gáztelepeket tártak fel. Az idén fúrt kutakkal befejezés előtt áll a rúzsai olajmező kutatása. Hamarosan elkészítik a készletbecslést, s az erre vonatkozó külön terv alapján megkezdik a terület legjelentősebb kis- mezőjének kitermelését. Olaj nyomokra bukkantak Mórahalom, illetve Ásotthalom határában is. Megállapították továbbá, hogy a már termelő kiskundorozsmai olajmező területe és készlete is nagyobb, mint eddig feltételezték. Reményekre jogosítanak a dél-alföldi mélyfúrások is. Makó határában 4050 méternél, Szentes térségében már 2800 méternél sokat ígérő földgáznyomokra bukkantak. Rövidesen folytatják a munkát a fábiánsebestyéni mélyfúrású kútnál is, ahol az év elején az emlékezetes gőzkitörés történt. Már eltávolították a forróvíz okozta cseppkőlerakódást, s a négyezer méter körüli mélységben tovább kutatnak az esetleges sz.énh idrogén-réte- gék után. Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1986. december 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a műszaki fejlődés gyorsításával és a tudományos kutatás eredményességének fokozásával összefüggő feladatokról szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. A remények és csalódások esztendeje Tőkém világ — 1986 „A remények és csalódások esztendejeként” írhatják be 1986-ot a világgazdaság évkönyveibe. Az óév elején szokás szerint megfogalmazódtak a vágyak arról, hogy a tőkés világban felpezsdült majd a gazdasági vérkeringés, kiszélesednek az értékesítési lehetőségek és új piacok nyílnak az adósságválságból kilábaló országokban. E várakozások azonban jórészt nem teljesültek, így az idén már csínján bánnak a kormányzatok a tervekkel az 1986. évi tapasztalatokból okulva. Nem a túlzott optimizmus miatt fogalmaztak meg nagyratörő célokat a fejlett tőkés országokban egy évvel ezelőtt. Minden reményre feljogosított a dollár folyamatos értékvesztése, az ol- osóbb olaj, kedvező kilátásokat sejtetett a hitelkamatok némi süllyedése. A vezető tőkés országok gazdaságának szekere mégsem kapcsolt gyorsabb tempóra, mert a fizetési, a kereskedelmi, meg a költségvetési mérlegek egyensúlyhiánya gátolta az országok „növekedésre orientált, szorosabb együttműködését”. Az idén 2,75 százalékos volt a fejlődés a tőkés világ vezető országaiban és ennyit jósolnak a nemzetközi szervezetek a jövőre is. Túlságosan lassú ez a tempó ahhoz, hogy érezhetően mérséklődjék a munkanélküliség. Nem adott lökést, sőt inkább fékezte a konjunktúrát a világkereskedelem, amely az 1985. évi 5 százalék után csak 4 százalékkal bővül ez évben. Fokozódó rivalizálás, megtorlásokkal való fenyegetés — ez jellemezte a számi tógépalkatrészek eladása ügyében Japán és az Egyesült Államok vitáját, vagy az USA és a Közös Piac összecsapását a gabonapiacok, a mezőgazdasági piacok megszerzéséért. Legalább kétszer annyi árunak kellene cserélődnie a nemzetközi áruforgalomban ahhoz, hogy bekövetkezzék az érezhető fellendülés — erre az éleződő kereskedelmi viták láttán egyetlen szakértő sem számít. Jövőre kezdetét veheti ugyan az újabb világkereskedelmi tárgyalási forduló. A szolgáltatások, az agrártermények forgalmát gátló akadályok leépítéséről tárgyalnak majd. Eredmény ezektől azonban a legvérme- sebb remények szerint is majd csak évek múltán várható. A gazdasági tervezők fantáziáját már évek óta gúzsba köti az, hogy nem tudnak mit kezdeni a 170 milliárd dolláros amerikai kereskedelmi deficittel. A kongresszusban Reagan elnök demokrata párti ellenlábasai nyertek tért az idén, így az elnök egyre kevésbé képes ellenállni a kereskedelmi védelmet és retorziókat követelő erőkkel szemben. A harc legnagyobb vesztesei a fejlődő világ országai, számukra ugyanis létkérdés, hogy fejlődésük meghaladja a legkevesebb 3 százalékot. A piacok nem nyíltak meg előttük az idén sem, termékeik nem váltak keresettebbekké, így az idén — és várhatóan jövőre is — a fejlődés a „harmadik világban” elmarad a minimálisnak tartott ütem mögött. Három százalék alatt egészében romlik a fejlődő világban az életszívonal és automatikusan is növekednek az 1000 milliárd dolláros határt súroló összadósság terhei. A világ országai eddig nem találták meg a bölcsek kövét, csak a megszokott gyógymóddal kezelték a tartozásokat. Ezekkel ugyan a válságokon átmenetileg átjuttatták a „betegeket”, de tartós jobbulást nem garantáltak számukra. A kormányok és a pénzügyi intézmények összefogásával mintegy 20 milliárdos pótlólagos tőkéhez juthatnak a leginkább rászorulók, de a romló tendenciát ezzel sem lehet megállítani. Nem sok sikerrel kecsegtetnek az egyoldalú kezdeményezések, minthogy nem hoz közelebb a világgazdaság „globális” problémáinak megoldásához az sem, ha magára hagyják a konjunktúrát, az áru és a pénzpiacok automatikus változásától remélik a dolgok jobbra fordulását. A vezető tőkés országok ugyan még tavaly elhatározták, hogy egyeztetik pénzpolitikájukat — a kamatok, az árfolyamok mozgását azonban 1986-ban sem a világgazdaság résztvevőinek közös érdeke, tudatos döntése határozta meg. Pénzügyi szakértők szerint a növekedésre irányuló pénz- politika napjainkban a kamatok egyeztetett mérséklését feltételezné, de erre senki sem lát reményt. Hónapok óta tart a vita az Egyesült Államok, Japán és az NSZK között, ki tegye meg a kezdő lépést az „összehangolt akció” során de valamennyien tartanak az infláció nekilendülésétől és a másik féltől várják a kezdeményezést.
