Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-29 / 305. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap XLII. évfolyam, 305. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A Ára: 1,80 Ft 1986. december 29., hétfő Amerikai távolfelderítő radar épül Grönlandon A SALT-I. megsértését jelenti Az Egyesült Államok meg­sérti a rakétaelhárító rend­szerekről kötött SALT—I. szerződést új távólfelderítő radarok építésével. Erre a következtetésire jutott egy szakértői bizottság, amelyet Brent Scowcroft tábornok, Ford elnök volt nemzetbiz­tonsági tanácsadója vezetett. A washingtoni kormány azonban nem fogadta el a véleményt, és folytatja az új radarok építését. Mint a The New York Times vasárnap megírta, az Egyesült Államok már a kö­zeli jövőben üzembe helyez egy új nagy teljesítményű távolfelderítő radart a Grön­landon lévő thulei támasz­ponton és a tervek szerint hasonló rendszert épít ki Nagy-Britanniában, Flying- dales közelében. Mindkét he­lyen már korábban is mű­ködött távolfelderítő radar, Az iráni kapcsolat korábbi keletű A volt CIA-és FBI-ügynökök leleplező nyilatkozata Egy volt FBI-ügynök azt állítja, hogy a Washington­ban most megadott időpont­nál már egy évvel koráb­ban tárgyalt titkos ameri­kai—iráni fegyverüzletről egy iráni /fegyverkereskedő­vel — jelentette tegnap a londoni Sunday Telegraph. A szóban forgó személyt, Wal­ter Herrmannt egy hamisí­tási ügy miatt letartóztatták és nyolcévi (börtönbüntetésre ítélték. Az angol lapban most megjelent interjújában Herrmann azt mondotta, hogy a washingtoni szenátus meghallgatásán nem az igaz­ság hangzott el a fegyver- üzlettel kapcsolatban. <5 ugyanis — tette hozzá — már 1984 októberében tár­gyalt a londoni Churchill­hotelben Manushir Ghorba- nifarral, egy iráni ügynök­kel. (Washington szerint az első tárgyalások csak 1985 augusztusában kezdődtek el.) Megállapodott vele — idézi Herrmannt a Sunday Teleg­raph —, hogy a fegyverüz­let bonyolítása céljából fe­dőcéget hoznak létre, a me­zőgazdasági felszereléseket forgalmazó ügynökséget. Manushir Ghorbanifar — aki később valóban a fegyver- üzlet egyik közvetítője lett — biztosította őt, hogy Irán­nak szava van a libanoni túszok (Sorsát illetően, s en­nek kapcsán kifejtette, hogy tízezer Tow típusú tankel­hárító rakéta érdekelné őket. Még többször tárgyaltak, de Herrmannt 1985 májusában letartóztatták. Az FBI a ha­misítási ügyben elismerte, hogy Herrmann dolgozott nekik, de tagadta azt, hogy a szövetségi nyomozóirodá­nak köze lenne a hamisítási ügyhöz is, amint azt a volt ügynök állította. Herrmann jelenleg az angliai Wands- worth-börtön foglya. Képmagnók a Videotonból Székesfehérváron a Videoton Elektronikai Vállalat Rádió I. üzemében a VS—115 típusú AKAI képmagnókat szerelnek. Az üzemben — belföldi forgalmazásra 3 ezer darabot készí­tenek az új rendszer azonban nem a meglévő korszerűsítése — amelyet a SALT—I. szerző­dés elvben lehetővé tesz — hanem teljesen új radarok kialakítása. A szerződés ér­telmében ilyen berendezést mind a Szovjetunió, mindaz Egyesült Államok csak az ország határkörzeteiben épít­het, illetve csak olyan eset­ben hozhat létre újonnan, ha az a mesterséges holdak út­jának követésére szolgál. A Szovjetunió Krasznojarszk közelében épülő új radarja, amelyet Washington a SALT—I. szerződés előírásai megszegésének minősít, hi­vatalos közlés szerint ezt az utóbbi célt szolgálja csupán és nem feladata az esetleges rakétaelhárítás irányítása. A szakértők szerint az új amerikai radarok építésével a szerződés több pontját is megsértik, mert az ország területén kívül épülnek és kifejezetten a radarfelderítés céljait szolgálják. A grönlan­di óriás-radar rövidesen már működésbe is helyezik, az új radar építése Nagy-Britan­niában még nem kezdődött meg, de Washingtonban már döntés született erről Búvárok segítségével mérték fel a balatoni kikötök állapotát, s megállapították, hogy az eltelt évtizedek során komoly károsodás érte azokat. Ezért megkezdték a felújításukat. A tihanyi és a balatonföidvári móló megerősítése, illetve felújítása a tó befagyása előtt befejeződött. Szántódon víz alatti zsaluzatot kapott az építmény és betonnal töltötték ki az üregeket Üj olaj- és gázlelőhelyek Hamarosan elkészítik a készletbecslést A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének olajbányá­szai az idén a tervezett 41 helyett eddig 43 olaj- és gázkutat készítettek. Ezek egy része az algyői, kis­kundorozsmai és üllési me­zők kitermelését szolgálja, több kúttal viszont új olaj- és gáztelepeket tártak fel. Az idén fúrt kutakkal be­fejezés előtt áll a rúzsai olajmező kutatása. Hamaro­san elkészítik a készletbecs­lést, s az erre vonatkozó kü­lön terv alapján megkezdik a terület legjelentősebb kis- mezőjének kitermelését. Olaj nyomokra bukkantak Mórahalom, illetve Ásottha­lom határában is. Megállapí­tották továbbá, hogy a már termelő kiskundorozsmai olajmező területe és készlete is nagyobb, mint eddig fel­tételezték. Reményekre jogosítanak a dél-alföldi mélyfúrások is. Makó határában 4050 méter­nél, Szentes térségében már 2800 méternél sokat ígérő földgáznyomokra bukkantak. Rövidesen folytatják a mun­kát a fábiánsebestyéni mély­fúrású kútnál is, ahol az év elején az emlékezetes gőzki­törés történt. Már eltávolí­tották a forróvíz okozta cseppkőlerakódást, s a négyezer méter körüli mély­ségben tovább kutatnak az esetleges sz.énh idrogén-réte- gék után. Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1986. december 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a műszaki fej­lődés gyorsításával és a tudományos kutatás eredményességének fokozásával összefüggő feladatokról szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. A remények és csalódások esztendeje Tőkém világ — 1986 „A remények és csalódá­sok esztendejeként” írhatják be 1986-ot a világgazdaság évkönyveibe. Az óév elején szokás szerint megfogalma­zódtak a vágyak arról, hogy a tőkés világban felpezsdült majd a gazdasági vérkerin­gés, kiszélesednek az értéke­sítési lehetőségek és új pia­cok nyílnak az adósságvál­ságból kilábaló országokban. E várakozások azonban jó­részt nem teljesültek, így az idén már csínján bánnak a kormányzatok a tervekkel az 1986. évi tapasztalatokból okulva. Nem a túlzott optimizmus miatt fogalmaztak meg nagyratörő célokat a fejlett tőkés országokban egy évvel ezelőtt. Minden reményre feljogosított a dollár folya­matos értékvesztése, az ol- osóbb olaj, kedvező kilátáso­kat sejtetett a hitelkamatok némi süllyedése. A vezető tőkés országok gazdaságának szekere mégsem kapcsolt gyorsabb tempóra, mert a fi­zetési, a kereskedelmi, meg a költségvetési mérlegek egyensúlyhiánya gátolta az országok „növekedésre orien­tált, szorosabb együttműkö­dését”. Az idén 2,75 száza­lékos volt a fejlődés a tőkés világ vezető országaiban és ennyit jósolnak a nemzetközi szervezetek a jövőre is. Túl­ságosan lassú ez a tempó ahhoz, hogy érezhetően mér­séklődjék a munkanélküli­ség. Nem adott lökést, sőt in­kább fékezte a konjunktúrát a világkereskedelem, amely az 1985. évi 5 százalék után csak 4 százalékkal bővül ez évben. Fokozódó rivalizálás, megtorlásokkal való fenye­getés — ez jellemezte a szá­mi tógépalkatrészek eladása ügyében Japán és az Egye­sült Államok vitáját, vagy az USA és a Közös Piac összecsapását a gabonapia­cok, a mezőgazdasági piacok megszerzéséért. Legalább kétszer annyi árunak kelle­ne cserélődnie a nemzetközi áruforgalomban ahhoz, hogy bekövetkezzék az érezhető fellendülés — erre az éle­ződő kereskedelmi viták lát­tán egyetlen szakértő sem számít. Jövőre kezdetét ve­heti ugyan az újabb világke­reskedelmi tárgyalási for­duló. A szolgáltatások, az agrártermények forgalmát gátló akadályok leépítéséről tárgyalnak majd. Eredmény ezektől azonban a legvérme- sebb remények szerint is majd csak évek múltán vár­ható. A gazdasági tervezők fan­táziáját már évek óta gúzs­ba köti az, hogy nem tud­nak mit kezdeni a 170 mil­liárd dolláros amerikai ke­reskedelmi deficittel. A kongresszusban Reagan el­nök demokrata párti ellenlá­basai nyertek tért az idén, így az elnök egyre kevésbé képes ellenállni a kereske­delmi védelmet és retorzió­kat követelő erőkkel szem­ben. A harc legnagyobb vesz­tesei a fejlődő világ orszá­gai, számukra ugyanis lét­kérdés, hogy fejlődésük meg­haladja a legkevesebb 3 szá­zalékot. A piacok nem nyíl­tak meg előttük az idén sem, termékeik nem váltak kere­settebbekké, így az idén — és várhatóan jövőre is — a fejlődés a „harmadik világ­ban” elmarad a minimális­nak tartott ütem mögött. Há­rom százalék alatt egészében romlik a fejlődő világban az életszívonal és automatiku­san is növekednek az 1000 milliárd dolláros határt sú­roló összadósság terhei. A világ országai eddig nem találták meg a bölcsek kövét, csak a megszokott gyógymóddal kezelték a tar­tozásokat. Ezekkel ugyan a válságokon átmenetileg át­juttatták a „betegeket”, de tartós jobbulást nem garan­táltak számukra. A kormá­nyok és a pénzügyi intézmé­nyek összefogásával mintegy 20 milliárdos pótlólagos tő­kéhez juthatnak a leginkább rászorulók, de a romló ten­denciát ezzel sem lehet meg­állítani. Nem sok sikerrel kecseg­tetnek az egyoldalú kezde­ményezések, minthogy nem hoz közelebb a világgazdaság „globális” problémáinak megoldásához az sem, ha magára hagyják a konjunk­túrát, az áru és a pénzpia­cok automatikus változásától remélik a dolgok jobbra for­dulását. A vezető tőkés or­szágok ugyan még tavaly el­határozták, hogy egyeztetik pénzpolitikájukat — a ka­matok, az árfolyamok moz­gását azonban 1986-ban sem a világgazdaság résztvevői­nek közös érdeke, tudatos döntése határozta meg. Pénzügyi szakértők szerint a növekedésre irányuló pénz- politika napjainkban a ka­matok egyeztetett mérséklé­sét feltételezné, de erre sen­ki sem lát reményt. Hóna­pok óta tart a vita az Egye­sült Államok, Japán és az NSZK között, ki tegye meg a kezdő lépést az „összehan­golt akció” során de vala­mennyien tartanak az inflá­ció nekilendülésétől és a má­sik féltől várják a kezdemé­nyezést.

Next

/
Thumbnails
Contents