Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-29 / 305. szám

2 Somogyi Néplap 1986. december 29., hétfő egyiptomi csúcs A hivatalos egyiptomi hír­források azt igyekeznek ér­zékeltetni, hogy a megbeszé­lésnek csak a két arab or­szág szokásos politikai egyeztetéseinek kereteibe il­leszkedő rutintartalma van. Ennék megfelelően a zárt ülések tárgyköréből lehet csak arra következtetni, hogy a felek a január 26-ra ösz- szehívott kuvaiti iszlám csúcsértekezleten követendő taktikát készítik elő. Egyip­tomot — sok más regionális tömörüléssel együtt — az Iszlám Konferencia Szerve­zete is visszavette tagjainak sorába. Bizonyos jelek arra vallanak, hogy Egyiptom megpróbál élni az alkalom­mal, s újabb lépéseket tenni, hogy még inkább kitörjön a Camp David-i különpaktum kialakította elszigeteltség­ből. Tüntetés a fajgyűlölet ellen Másfél ezer tüntető vonult végig vasárnap New York Queens kerületének azon a részén, Howard Beach-en, ahol egy héttel ezelőtt fehér fiatalok valóságos lincselést rendeztek. Három fekete bő­rű fiatalra, akik gépkocsi­juk hibája miatt az egyik helyi pizza-gyorsétterembe tévedtek be, botokkal, do­rongokkal támadtak rá. A csoport egyik tagja mene­külés közben egy autó elé került, s az halálra gázolta. A gázolás körülményei egye­lőre tisztázatlanok: a rend­őrségi vizsgálat véletlen bal­esetnek minősítette, noha az egyik áldozat szerint a gá­zoló gépkocsi vezetője is ré­szese volt a lincselésnek. A gázoló elmenekült, majd ap­jával — egy fehér rendőrrel — tért vissza a helyszínre, s azt állította, úgy hitte, csu­pán állatot ütött el. A tüntetésen részt vett az amerikai polgárjogi mozga­lom több vezetője. A másfél ezres csoport rendőrök fede­zetével vonult végig a több­nyire kiskeresetű fehérek álltai lakott környéken, gyű­lést tartott a pizza-étterem előtt. A tüntetők kijelentet­ték: nem szabad megenged­ni, hogy a fajgyűlölet ismét elhatalmasodjék az Egyesült Államokban. A tüntetőket a helyi lako­sok nyílt ellenségeskedéssel fogadták, s az összecsapáso­kat csak a rendőrség hatá­rozott fellépése akadályozta meg. „Jönnek az állatok” — ordította például egy fehér suhanc a csoport közeledte­kor. A tüntetésben nemcsak a szomszédos körzetek feke­te lakosai vettek részt, ha­nem nagy számban jöttek el olyan fehérek is, akik támo­gatják a polgárjogi mozgal­mat, és követelik a bűnösök felelősségre vonását. Megkezdődött az izraeli kémper Vasárnap egy jeruzsálemi kerületi bíróság előtt meg­kezdődött Izrael fennállásá­nak legellentmondásosabb és viharosabb „kémpere”: a 32 éves Mordehai Vanunu nuk­leáris technikusé. Vanunu a londoni The Sunday Times egyik októberi számában fényképekkel illusztrált nyi- taikozatot közöltetett az ál­lam érzékeny hadászati kér­déseiről. Elmondotta — lel­kiismereti okok miatt — azt, hogy az ország déli részén fekvő Dimonában, ahol ő maga tíz esztendőn át dolgo­zott, húsz év óta nukleáris fegyverkezési program fo­lyik. A közöltek annál ke­vésbé hatottak a teljes lelep­lezés erejével, minthogy a szakértők ezt úgyis több mint sejtették, és a londoni cikket azzal a kommentár­ral erősítették meg, hogy Iz­rael a világ hatodik atomha­talma napjainkban. Vanunut lemeszelt ablakú autóban vitték a bíróságra, kézibilincsben volt, és sem a zárt tárgyalás előtt, sem pedig azután nem adtak ne­ki alkalmat arra, hogy bár­mit közöljön a nyilvánosság­gal. Nemrég — egy perfelvé­teli tárgyalás alkalmából — Vanunu a tenyerére írt üze­nettel adta tudtul a sajtónak a maga verzióját arról, hogy milyenek voltak bíróság elé állításának hivatalosan mindmáig nem tisztázott körülményei: vagyis hogy szeptember 30-án, egy Lon­donból étkező reggeli Bri­tish Airways-járatról Rómá­ban elrabolták. Egy olasz vizsgálóbíró jár el az ügy­ben, és nyomozását az angol légiforgalmi vállalat alkal­mazottaira is kiterjesztette. A Vanunu-botrány miatt Iz­rael és Anglia, illetve Izrael és Olaszország között 'diplo­máciai érintkezés volt. Veszteségek az öbölmenti háborúban Az iraki fél szerint több mint kilencvenezer iráni ka­tona esett el vagy sebesült meg szerda és péntek között a Bászra környéki harcok­ban. Az iraki hadsereg hetedik hadteste ellen vonuló iráni csapatok mintegy 32 000 ka­tonája vesztette életét — ál­lította a hét végén egy bag­dadi katonai közlemény. Az iralki harmadik hadtest — annak parancsnoka, Talia Halil ad-Duri vezérőrnagy szerint — hozzávetőlegesen 60 ezer ellenséges katonát tett harcképtelenné szerdán és csütörtökön a Bászrától keletre lezajlott 14 órás üt­közetben. Az iraki kormány szerint Teherán „a legna­gyobb katonai kudarcát szenvedte most el” a hat éve tartó háborúban. Iráni sajtó jelentések cáfol­ták az ellenség „túlzó adata­it”. Értékeléseik szerint a szerdán indított „Karbala-4” fedőnevű iráni hadművelet elérte kitűzött célját. A t iráni jelentések szerint a harcokban 9500 iraki kato­na esett el. Teherán szerint az irakiak vegyi fegyvert is bevetettek a hét közepén vívott csa­tákban. Szaid Radzsai Hora- szani, Irán állandó ENSZ- képviselője szombaton leve­let küldött Javier Pérez de Cuellarnak, a világszervezet főtitkárának. Jó év — rossz év Jó vagy rossz év volt az idei? Nézőpont kérdése. Ro­nald Reagan amerikai elnök mindenesetre igen optimis­tán, „nagyon jó esztendő­nek” nevezte. Mások talán nem teljesen így látják, eset­leg árnyaltabban fogalmaz­nak, Reagan azonban nem bajlódott a kételkedésre késztető részletekkel. Igye­kezett csupán azokra a té­nyekre szorítkozni, amelyek szerinte büszkeségre, meg­elégedésre adnak okot az amerikai kormányzatnak. A világ közvéleménye az 1985-ös genfi csúcsértekezlet és a sorozatos szovjet javas­latok alapján sokkal többet remélt az óesztendőtől, mint amiről a Fehér Ház most beszámolhatott. A reykjaví- ki Gorbacsov—Reagan tár­gyalásokon „világossá vált, hogy a leszerelés kérdésében elfoglalt álláspontjaink kö­zötti eltérés csökkent” — mondta szokásos év végi rá­dióbeszédében az amerikai elnök. Arról azonban nem szólt, hogy Washington hibá­jából mekkora lehetőség ma­radt kihasználatlanul, s hogy ma is érvényes a szovjet ajánlat, amelynek célja a nukleáris fegyverek teljes felszámolása a 2000. év kez­detéig. Az elnök kincstári optimizmussal arról beszélt, hogy 1987-ben mind az Egye­sült Államok, mind a Szov­jetunió előtt kedvező kilátá­sok nyílnak a haladásra az alapvető problémák megol­dása felé. Csak azt felejtet­te el megemlíteni, kinek mit kell ahhoz tennie, hogy a derűlátást ne kövesse ismét pesszimizmus, mint például idén ősszel, az izlandi fővá­rosban. Elsősorban amerikai belpo­litikai és gazdasági kérdése­ket vizsgálva Reagan ered­ményként könyvelte el a gaz­daság lassú, de egyenletes növekedését, az adóreformot, a kábítószer-kereskedelem és általában a szervezett bűnö­zés ellen hozott intézkedése­ket. Viszont nem sok szót vesztegetett az „Irangate” botránysorozatra, amelyet pedig megfigyelők a Nixon lemondásához vezető Wa­tergate óta a legkomolyabb amerikai politikai válságnak tartanak. Ráadásul fennáll annak a veszélye is, hogy a demokrata többségű törvény- hozás és a megtépázott te­kintélyű Fehér Ház viszálya cselekvésképtelenné teszi az elnököt a legfontosabb kér­désekben, így a fegyverzet­korlátozási tárgyalások ügyé­ben is. Ez a lehetőség ko­moly aggodalmat kelt világ­szerte, s a legrosszabb válto­zatként szerepel a lehetséges fejlemények sorában. Jó vagy rossz év volt 1986? A választ mindenki megadhatja saját maga szá­mára. Most már az a fontos, milyen lesz 1987. Szeretnénk osztani Reagan véleményét a lehetőségekről, de éppen ő volt az, aki az idén elsétált a legkedvezőbb alkalmak mellett is. Sajnos nincs rá garancia, hogy jövőre más­ként történik majd, H. G. AZ ÉV ESEMÉNYEI KÉPEKBEN Jordániái—egyiptomi csúcs­találkozót tartottak tegnap Akadában, a királyság kikö­tővárosában. Hoszni Mubarak elnököt felesége, Suzanne, Ahmed Eszmat Abdel-Megid minisz­terelnök-helyettes és külügy­miniszter, s velük dr. Osza- ma el-Baz politikai főta­nácsadó kísérte Husszein ki­rályhoz. A bíróság kérdésére a va­sárnapi, másfél órás tárgya­lási szakaszban a marokkói születésű Vanunu ártatlan­nak vallotta magát az elle­ne felhozott, elméletileg ha­lálbüntetést hordozó kémke­dési és hazaárulási vádban. Vasúti Az amerikai légierő április 15-én több bombázást hajtott végre Tripoli és Bengázi líbiai városok ellen. Súlyos károk keletkeztek, 39 személy életét vesztette A sorozatos békéltető tárgyalások ellenére egész évben folytatódtak a harcok és a pokolgépes robbantások Libanon­ban. A harcoknak sok polgári áldozata is van baleset Japánban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára júniusban hivatalos, baráti látogatást tett ha­zánkban. A képen: Kádár János, az MSZMP főtitkára, más vezetők társaságában a Köz­ponti Bizottság székházában üdvözli Mihail Gorbacsovot Csernobilban április 26-ra virradó éjjel az atomerőmű ne­gyedik blokkjában robbanás történt. A robbanás két ha­lottat és 299 súlyos sugársérült áldozatot követelt Hattan életüket veszítették Japánban vasárnap, amikor egy vasúti szemelvényt a szél a völgyibe sodort. A Kiotóitól északkeletre haladó, hót ko­csiból álló vonaltszerelvény hat főnyi személyzettel éppen szolgálatba tanított, utasok nélkül, amikor a völgyet át­ívelő Amarube vasúti hídról egy széllökés hat kocsit a 41 méteres mélységbe taszított. Japán második legmagasabb hídjáról a vagonok a tele­pülés házaira és egy rák- komaerv-fcészítő üzemre zu­hantak. A vonatkísérők közül ket­ten, az üzemiben dolgozók közül pedig négyen életüket vesztették A szerencsétlen­séget okozó szél 30 méíter másodpercenkénti sebesség­gel tombolt, almikor a vonat a hídra ért. Március szomorú szenzáció­ja: a nyílt utcán agyonlőtték Olof Palmét

Next

/
Thumbnails
Contents