Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-01 / 282. szám

1986. december 1., hétfő 3 Somogyi Néplap Minden negyedik tsz Mi lesz a lemaradókkal? TELJESÍTETTE TERVÉT A SEFAG CSURGÓI GYÁRA Kommunista műszak a gyermekekért Közeleg az év vége, ilyen­kor mind több nagyüzem­ben latolgatják már a vár­ható eredményt, s kovácsol­nak terveket a jövő eszten­dőre. így van ez a mezőgaz­dasági nagyüzemekben is, ahol finiséhez érkeztek a határban végzett munkák: a termények zöme már biz­tonságban van, de járnak . még a traktorok, helyenként a vetőgépek is. S közben szinte mindenki a jövő évi termés megalapozásán, az idei elképzelések végrehaj­tásán fáradozik. Az idei év a száraz időjárás miatt — nem tar­tozik a legsikeresebbek kö­zé. Még nincsenek végleges adatok a terméshozam ókról, de annyi máris elmondható: a növénytermesztők nem tudják teljesíteni terveiket. Mi lesz velük? Képesek lesznek-e a termelés zavar­talan folytatására’ Ezek az üzemek fokozott figyelmet érdemelnek, hiszen a szövet­kezetek negyedét alkotják. Zömük Borsod, Szaibolcs- Szatmár megyében talál­ható. E gazdaságok pénzügyi helyzetük javítására, a ter­melés folyamatossá tételére kedvezményes hitéit ve­hetnék föl. A kamat egy részét — pontosan hét szá­zalékát — a költségvetés maigára váUalita. Természetesen — a rossz időjárás ellenére — szület­tek azért figyelemreméltó eredmények. Búzából példá­ul a legmagasabb hozamot a lippói Béke őre Tsz taka­rította be, mégpedig 7265 kilogrammot hektáronként. A dobogó második fokára a makói Kossuth Tsz állhat fel: 7234 kiió a teljesítmé­nyük. A bronzérem a szajki Béke Tsz-t illeti meg, ők 7207 kilogramm kenyérga­bonát 'vittek a magtárba. A hat tonna felett teljesí­tő gazdaságok száma Tolna megyében volt a legnagyobb. Őket a baranyaiak, majd a békésiek követték. Ebből is kitűnik, hogy a mezőgazdasági üzemek kö­rében egyre arőitelljesebb mértékű a differenciálódás. A differenciálódás felerő­södése a mezőgazdasági nagyüzemekben együtt járt azzal, hogy a gazdaságok­ban a korábbinál nagyobb hányaddal bomlott meg a pénzügyi egyensúly, állan­dósultak a fizetési zíavarók, végeredményként pedig na­gyobb mértékű pénzügyi hi­ány keletkezett. Mindez a kedvezőtlen adottságú térsé­gekben volt a legerőtelje­sebb. Az okok többnyire a ked­vezőtlen termőhelyi adottsá­gokkal, elemi károkkal, egyes ágazatok eleve ala­csony jövedelmezőségével függnek össze. De növekvő számban vannak Olyan gaz­daságok, ahol a vezetési, munkaszervezési hiányossá­gok, a termelési, tenyészté­si hozzáértés alacsony szint­je, az ipari-szolgáltató tevé­kenység — nem eléggé kö­rültekintő vállalkozásai okozzák növekvő pénzügyi hiányokat. Egyes becslések szerint 400—500-ra tehető a nehéz helyzetbe jutott üzemek szá­ma, közülük soknak az egy­szerű útjratermelés' iá* gon­got okoz. Ezek a területek hét megyében találhatók, a már említették mellett ide tartozik még Baranya, So­mogy, Zala és Vas megye egyes vidékei. A kormány nemrég hatá­rozatot hozott e területek fejlesztéséről. A program szerint mind a népgazdasá­gi, mind a tanácsi tervező­munkában kiemelten kell kezelni e térségek fejleszté­sének kérdését, s el kell ér­ni, hogy már a mostani tervidőszakban mutatkozza­nak bizonyos eredmények. A program célja a gazdasá­gi kibontakozás megvalósítá­sa, amely a gazdasági szer­kezet átalakításávaíl és kor­szerűsítésévé! valósítható meg. Az elmaradott térségek fejlesztéséhez, az ott .gazdál­kodók megerősítéséhez •szükséges pénzt a tanácsok­nak, az államnak és a gaz­dálkodóknak kell együttesen előteremteniük. De mozgósí­tani kell ehhez a lakosság erőiforrásait is. A mezőgazdaságban min­denekelőtt a meliorációt kell fokozni, de nagyobb figyel­met szükséges fordítaná a kistermelés növelésére is. A fejlesztés konkrét, térségen­ként! feladataira a megyei tanácsok legkésőbb . 1987 el­ső negyedévének végéig készítenék saját intézkedési programot. Ám átütő erejű változás csak akkor remél­hető, ha a feladatok végre­hajtásába bekapcsolódnak a társadalmi és érdekképvise­leti szervek, a tudományos egyesületék és intézetek, va­lamint a lakosság is. Cseh János ledő asszony is. Mint kiderül, Leli Istvánné két hónap múl­va valóban nyugdíjba megy, de ezt az utolsó szombatot már nem akarta- kihagyni. — Tudja, amióta' itt dolgo- ’ zom — ennek több mint húsz éve —, azóta minden egyes- kommunista műszakon itt voltam. Ügy érzem, hogy ennyivel tartozunk a gyár­nak, hiszen itt szereztük a nyugdíjunkat, kötelességünk helytállni. Németh Tamással, a szak- szervezeti bizottság titkárá­val a rövid cigarettaszünet­ben beszélgetünk. — Nem volt nehéz meg­győzni az embereket, hogy bejöjjenek? — Az mindig attól függ, kinek hogy mondjuk. Van, aki egy szóból tudomásul ve­szi, másnak nem lehet csak úgy odamondani, nogy ko­mám, gyere be szombatoi\ Senki nem volt ellene, mi­kor azt mondtuk, hogy ezt a pénzt a dolgozók gyermekei­nek ajándékozására, Télapó- és karácsony ünnepségre költjük. A hallottak alapján végül is egyszerű a dolog: ha a cél közvetlenül érinti a dolgozó­kat. akkor sokkal könnyebb megszervezni egy ilyen mun­kát. Vagy mondani ma még könnyebb lenne, mint követ­ni a csurgóiak példáját? N. Zs. A KGST-országok részére végez nagyjavítást a MÉM Repü­lőgépes Szolgálat Kaposvári területi központja. 25 db AN— 2-es gépet javítanak ki ebben az évben. Megkezdték a saját gépek őszi munkák utáni ápolását és felkészítését a tavaszt munkákra. A környező megyék merevszárnyú gépeinek kar­bantartása is itt történik Fotó: Makai Károly Díj a tisztaságért — A szakszervezeti tagokat képviselik Kiálltak a fontos beruházások mellett Képletesen szólva be is csukhatnák a kapukat a Sefag csurgói gyárában az év további részében. A tervüket ugyanis már teljesítették. Geleta Ferenc igazgató tájé­koztatott bennünket erről, amikor a múlt hét végére szervezett kommunista mű­szakra invitált. A számok minden vonat­kozásban milliós nagyságren­dekkel térnek el a tervezet­től, az árbevételük 15 millió forinttal több, mint ahogy azzal év elején számoltak. Jelenleg 287 milliónál tarta­nak, és még nincs vége az évnek. A 13 milliós export helyett elérték a 20 millió forintot, a nyereségük termé­szetesen jóval a száz száza­lék felett lesz, mint ahogy tervezték. — Ezek szerint nem is az esetleges termeléskiesés pót­lása miatt szerveztek mára kommunista műszakot. — Valóban nem ezért — hagyja helyben kijelentésem az igazgató —, inkább a ha­gyományok miatt, hiszen ná­lunk hosszú évek óta évente két alkalommal megszervez­zük ezt a műszakot. — Hogyan fogadják ezt a dolgozók? — Ahogy a mai megjele­nés is mutatja — a gyár dol­gozóinak több mint a fele itt van —, természetes velejáró­jának tekintik az itteni mun­kának. — Az is természetes, hogy ilyen gyorsan és jó ered­ménnyel gyakorlatilag befe­jezték az évet? — Nagyon sok munka van e mögött, ráadásul a létszá­munk is csökkent. Jelenleg 700 dolgozója van a gyárnak. Növeltük a béreket, átszer­veztünk bizonyos munkafo­lyamatokat, szóval kis lépé­senként haladtunk előre. Végigjárva az üzemcsarno­kokat, úgy látjuk, valóban kényszer nélkül, önként vál­lalt elhatározással jöttek be ezen a szombaton az embe­rek. Somogyi Fáni majd tíz éve dolgozik a gyárban, s rendre minden kommunista műszak­ban itt van. — A közösségért szívesen megteszem. Azt is tudom, mire költik a mai pénzt, S bár magam egyedülálló va­gyok, a gyerekekért, a közös karácsonyért nem sajnálom ezt az időt. Hasonlóan vélekedik egy másik üzemcsarnokban meg­kérdezett nyugdíj felé köze­Repülőgépek nagyjavítása Egyre nagyobb feladatokat vállalnák a szakszervezetek a terület- és településfej­lesztés alakításában és meg­valósításában. Vértes Ele- mérnéve 1, az 1985 januárjá­ban megalakult kaposvári szakmaközi bizottság titká­rával a városi szakszerve­zeti alapszervezetek területi szövetségének eddigi város- politikai tevékenységéről be­szélgettünk. — A szakmaközi bizott­ság megalakítása azt a célt szolgálta, hogy a városi alapszervezeteket bevonjuk a terület- és településfej­lesztés céljainak kialakítá­sába, aztán érdekeltté te­gyük őket elérésükben, a helyi politika alakításában, a dolgozók életkörülményei­nek, közéleti szerepének formálásában. Ezzel erősíte­ni kívántuk a szakszerve­zeti képviselet, a tagság be­leszólását azoknak a dönté­seknek az előkészítése so­rán, amelyek az egész la­kosságot érintik. Ez termé­szetes akkor, amikor a he­lyi döntések súlya növek­szik, a dolgozók igényei, gondjai egyre erőteljesebben összef üggn ek lakóterületü k helyzetével is. — Sikerült-e eleget tenni ennek a követelménynek a csaknem kétéves működés során ? — A városi tanáccsal ked­vező munkakapcsolat alap­ján üléseinken például vé­leményeztük Kaposvár tö­megközlekedésének helyze­tét, a tanácsi költségvetési és fejlesztési terveket, a kö­zéptávú közművelődési ter­vet. Összegeztük a fogyasz­tói érdekvédelmi vizsgálatok tapasztalatait, véleményez­tük az üzemegészségügyi el­látás helyzetét. Természete­sen a legfontosabbnak azt tartottuk, hogy mi is segít­sünk a VII. ötéves tervezési munkában. Szb-titkárok be­vonásával először társadal­mi vitán, majd a szakma­közi bizottság ülésén vitat­tuk meg a tervkoncepciót. — Mi valósult meg azok­ból a javaslatokból, amelye­ket továbbítottak? — Többek között azt ja­vasoltuk a városi tanács­nak, hogy a szociális laká­sok száma emelkedjen a tervjavaslatban, fordítsanak nagyobb gondot a belvárosi rekonstrukcióra, a felújítá­sokra. Amellett foglaltunk állási hogy még a tervidő­szakban kezdődjön meg a kisgáti lakótelep építése. Aztán egyetértettünk azzal, hogy szükség van az új autóbusz-pályaudvar meg­építésére, a 67-es út vasút feletti új átvezetésére. Sík- raszálltunk a Centrum Áru­ház építésének előkészítése, sőt a kötvénykibocsátás feltételeinek megvalósítása mellett is. Kezdeményeztük, hogy a szeméttelep megépí­tése kerüljön be a VII. öt­éves tervbe. Egyetértettünk a középiskolai építési prog­rammal, itt pedig a gyorsí­tást javasoltuk, örültünk, hogy javaslataink visszatük­röződtek a végleges tervben. Természetesen olyan is van. ami anyagi okokból — mint a szeméttelep — nem ke­rülhetett bele. Egy-két ja­vaslatunkat a pénzügyi le­hetőségek alakulásától füg­gően veszik figyelembe. — Hallottuk, hogy külön­féle akciókban is képviselik a tagokat? — Ott vagyunk a lakás­ügyi társadalmi bizottság­ban, az alkoholizmus elleni bizottságban. A ^tegyünk többet lakóhelyünk rend­jéért, tisztaságáért — akció­ban ellenőriztük a települé­seket. A tiszta és virágos Kaposvárért mozgalom egyik háromezer forintos díját mi ajánlottuk fel. Megemlítem, hogy anyagi támogatást adunk a Búzavirág lakóte­rületi, a Vasas Sportegyesü­letnek. — Milyen feladatot tűzött maga elé a bizottság a kö­zelmúltban megtartott ülé­sén amelyen az eddigi mun­kát öszegezte? — Még szorosabbra fűz­zük az együttműködést a KISZ-szel, a városi népfront- bizottsággal jobban megoszt­juk a munkát is. Figyelem­be véve a városi pártbizott­ság első titkárának javas­latát, további erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a szervezett dolgozók igényeit, javaslatait még szélesebb körben megismer­jük. Ennek érdekében fóru­mokat is szervezünk máj i. s vállaljuk egy-egy dönte.- magyarázását is — fejezté­be Vértes Elemérné a beszél­getést. L. G.

Next

/
Thumbnails
Contents