Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-23 / 301. szám

1986. december 23., kedd Somogyi Néplap 3 „Adjatok ozer óv bókát..." AZ ÓRÁK JÁRNAK AZ INFORMÁCIÓ - ESZKÖZ Mi lesz veled emberiség?! Lehet, túl érzelgősneik, ünne- pélyeskedőnek vagy épp in­dokolatlanul drámainak hat ez a kérdés: de van-e vala­ki, a világban széttekintő újságolvasó, tévénéző, aki­nek legalább egyszer ne ju­tott volna eszébe a mögöt­tünk hagyott esztendőben ez a kérdés? Van, aki bizako­dik, mások aggódnak, annál is inkább érdemes hát meg­kérdezni önmagunktól: mi­ben bízhatunk, illetve van-e okunk félni? Ha veszélyt emlegetünk, mindenki elsősorban a há­borúra gondol, mégpedig — európaiak lévén — nem a más földrészeken ki-kitörő csatározások, hanem a nuk­leáris világégésre. Higgadtan végiggondolva valamennyi tényezőt és figyelembe véve a kölcsönös veszélyeztetett­séget, arra a következtetés­re kell jutnunk: nem áll a küszöbön ilyen katasztrófa. Vagy legyünk pontosak: nem fenyeget közvetlen nukleáris pokol, de — és itt nagyon fontos ponthoz érünk: — egyelőre nincs is biztosíték arra, hogy nem következik be. Napjainkban nem csupán a nukleáris bambák árnyéka vetődik ránk — más órák is ketyegnek. Mi is történt nemrég Svájcban? Méregtö- meg ömlött a vízbe, és meg­ölte a Rajnát. Emlékszünk a csernobili szerencsétlen­ségre is. De menjünk tovább: az autók kipufogógáza és a Az öregek sorsa szív­ügyünk. Gondoskodni róluk társadalmi méretekben épp­úgy kötelesség, mint a kis­közösségekben és a család­ban. Milyen ma a gondosko­dás színvonala? A megyei tanács december 16-i ülésén ezt is vizsgálta. Somogybán 80 ezer nyug­díjas és 10—12 ezer rokkant, illetve fogyatékos lél. Vagyis több mint 90 ezer emberről kell megkülönböztetett . mó­don gondoskodni. Közülük 17—18 ezren rendszeres vagy eseti anyagi támogatást is kapnak a tanácstól. Az idős és főleg egyedül élő embe­rek leggyakrabban csak jó szót várnak. Dr. Szekeres László balatonkeresztúri kör­zeti orvos mondta el: kará­csony előtt minden, eszten­dőben elmennek a segesdi szociális otthonban élő öre­gekhez. A község vezetői ajándékot is visznek. Ennél azonban jóval többet jelent az; ott élőknek a friss hír — arról, hogy mi történt a fa­luban: ki járta meg a kór­házat, kinek született gyere­ke, s emlékidéző a hír arról is, hogy ki öltött fekete ru­hát. széntüzelésű erőművek ké­ményei millió tonnányi mér­gező anyagot lövellnek a le­vegőbe, terjed a rák, pusz­tulnak az erdők. íme, itt van fejünk fölött a -„környezeti bomba”. Afrika, Ázsia, La- tin-Amerika népei gyors ütemben szaporodnak, ma ötmilliárd, az ezredfordulón hatmilliárd ember él majd a földön. Közülük százmilliók éheznek, évente tízmilliók éhenhalnak. A föld lakóinak egy része túltáplált, másik részét az éhínség pusztítja, íme, a világ feje fölött ott az éhség, a gazdasági gondok „bombája” is. És a sort le­hetne folytatni. Vannak tu­dósok, akik azt mondják: ha így megy tovább, az embe­riségnek nem is lesz szük­sége atombombára, hogy megsemmisítse önmagát. S van más idézet is. Egy amerikai tudós — az atom­reaktorok nemzetközi hírű szakértője — kijelentette: „Adjatok ezer év békét és adok nektek ezer évre ele­gendő energiát!” Nagy igaz­ság. S egyszerű, mint min­den igazság. De mint általá­ban a mély gondolatokat, ezt is könnyebb kimondani, mint megvalósítani. Ezer év béke? S most térjünk vissza a fegyverkezés témájához! Itt van a megoldás kulcsa. A bombák felszámolását itt kel­lene elkezdeni. Gyakran hangoztatják és sürgetik — és ez alapigazság —, hogy ha ezt a több százmilliárdot, amelyet a világ évente fegy­ciális otthon csak a VII. és VIII. ötéves terv fordulóján épül meg. A rászorultak igényeinek kielégítésére azonban már tavaly is több intézkedés született. Dr. Juszt Lajos egészség- ügyi miniszterhelyettes — miközben elismeréssel szólt az idősekről való gondosko­dás somogyi eredményeiről — kifejtette: az ellátás fej­lesztésében a különböző igé­nyeket jobban figyelembe kell venni. A készülő jog­szabályok egyébként ezt a lehetőséget erősítik. A rend­kívüli és rendszeres szociális segélyt, valamint a szociális gondozó intézetek gondozási díját szabályozó új rendele­tek közös vonása lesz: a köz­ponti előírásokat megszün­tetve a községi tanácsok ha­táskörébe utalja szinte vala­mennyi eldöntésre váró kér­dést. A megyében ma csaknem 2200 ember részesül rendsze­res szociális segélyben, mi vél más megélhetési forrása nincs. Rendkívüli szociális segély ma már inkább jöve­delempótló nyugdíjkiegészítő verkezésre költ, más célokra fordítanák, eltüntethetnének számos nagy problémát. Az átfogó leszerelési meg­állapodások azonban nem­csak ezt hoznák magukkal, hanem az államok, a népek, a kormányok, a politikai áramlatok és a társadalmi rendszerek más, újfajta együttélését. Az emberiség gondjainak enyhítése, a bom­bák ketyegésének a leállítá­sa ma már csak közösen kép­zelhető el. S ehhez közös, hosszú távú tervek készítése, munkamegosztás szükséges és bizalom a másik fél iránt. Nyugaton a régi módon gon­dolkodók azonban, pillanat­nyi érdekektől elvakítva, ké­szek lennének feláldozni a jövőt. De valóban feláldozzák-e? ők is ismernek minden tényt, amelyet mi. Az utóbbi hónapok eseményei nemcsak aggodalomra adnaik okot, ha­nem arra is, hogy lássuk: vannak messzelátó emberek a másik oldalon is. Az a le­hetőség, hogy belátható időn belül eltűnjenek a földről az atomfegyverek, százezer- számra szereljék le a kato­nákat és az országok hetve­nes években megindult ke­reskedése, barátkozása kitel­jesedjen, átfogó legyen — olyan hatalmas gondolat, amelynek előbb-utóbb át kell törnie a korlátoltság, a fanatizmus, a rosszindulat, a józan megfontolás hiányának falát. Tatár Imre jellegű. Az ily módon segé­lyezettek száma az elmúlt néhány év alatt több mint négyszeresére, a kifizetett összeg pedig 6 és félszere­sére emelkedett. A látványos fejlődést bizonyító adatok mellett azonban érdemes odafigyelni egy megjegyzés­re: a segélyezettek köre nem mindig és nem mindenütt azonos a rászorulókéval. Kö­rültekintő ügyintézéssel vál­toztatni lehet ezen. A“-' múlt évben „hetes” napközi otthon kezdte meg a működést Lábodon, illetve Csokonyavisontán. Az I idén Siófokon és Csurgón nyílott ilyen. A házi szociális gon­dozás keretében több mint ^1700 idős embert gondoznak *a megyében. Az év végén pedig a városokban és a vá­rosi jogú nagyközségekben megkezdik működésüket az úgynevezett gondozási köz­pontok. Ezek összefognak mindenféle ellátási formát. A tervidőszak végéig mint­egy 40 ilyen központ létre­hozását tervezik a megyé­ben. A Somogy Megyei Tanács Informatikai és Számítás- technikai Intézete — hosszú neve ellenére — még nem tiszteletreméltó nagyvállal­kozás, hanem lehetőség. Olyan, amelynek hasznát, eredményességét ma még tu­lajdonképpen fölmérni sem lehet. (Január elsején hozták létre; tanácsi területen az ország három mintamegol­dása közül az egyik, iaz itt végzett munka kiteljesedésé­re a jövőben van lehetőség. Dr. Óvári László igazgató számítástechnikai szakember. Szerinte az intézet egyik fő feladata, hogy olyan rend­szereket alakítson ki, ame­lyeknek segítségével el tud­ják látni a megyei tanács vezetőit a döntésekhez, tájé­kozódáshoz .szükséges infor­mációkkal. A technikai hát­teret — azaz egy TPA 11 440 típusú számítógépet, termi-, nálrendszerrel — 1987-ben telepítik a megyei tanácsra. Hatalmas adattömeg feldol­gozására lesz lehetőség a se­gítségével, s a tanács kü­lönböző osztályain elhelye­zett l terminálokon bármikor lehívhatók a szükséges in­formációk. Előreláthatólag mód] lesz többek között, a Központi Statisztikai Hiva­tallal való összeköttetésre; elég egy telefon, s a kijel­zőn máris megjelennek a kért adatok. Egyelőre tizenegyen dol­goznak a nyolc IBM kompa­tibilis mikrogépeken. Láto­gatásunkkor éppen a Somo­gyi Néplap közvéleményku­tatásából beérkezett adatokat rögzítették. Külön program készült erre is úgy, hogy az adatrögzítő „képtelen téved­ni”, helytelen beütés esetén a gép azonnal jelez. A több mint hatezernyi kérdőívre adott válaszokat összesíti az okos masina, s az összegezést külön program szerint készí­ti el. Gyánó Mária számí­tástechnikai szervező és munkatársai azonban nem­csak ezen az egy programon dolgoznak. — A programkészítés al­kotás — mondja —, méghoz­zá izgalmas alkotás. Előbb papíron tervezünk meg min­den lépést, beleértve azt is, hogy az írott kép milyen módon jelenjen meg a kép­ernyőn. Nem mindegy, mi­lyen a látvány, a színek összhangja, esztétikája. A programtervezés összeszedett és céltudatos gondolkodást kíván, bár, néha az az érzé­sem, a mi munkánkra is ér­vényes a mondás: az egy­szerűbb megoldások hatáso­sabbak. Lelovics László a klavia­túrán játszik, s a képernyőn megjelenik a „főcím”: a TÉKA, azaz a tanácsi testü­leti munka komplex adat- rendszerének a programja fut. Még aláfestő zene is szól, számítógéphangon a sorsszimfónia. — A gép okos. De nem magától — mondja. — Egy pontot sem ír ki önállóan. Mindent nekem kell „meg­mondani neki”, s ha ostoba­ságot követelek tőle, azt is hűségesen teljesíti. Az ötvös házaspár fél éve dolgozik az intézetben; prog­ramozó matematikusok, Bu­dapestről települtek Kapos­várra. Izgalmasnak, érdekes­nek tartják .azt a munkát, amit itt rájuk bíztak. — A társadalmi élet .vál­tozásait rögzítjükl a mate­matika nyelvén — mondja Ötvös László. — Elcsépelt­nek hangzik ma már, de igaz: a számok, a tiszta összefüggések birodalma nem tűr mellébeszélést, s ha pon­tosan tervezünk, a válasz is tökéletes lesz. A számítás- technika megváltoztatja, megváltoztathatja |a közigaz­gatást. Ami eddig kusza, át­láthatatlan adathalmaz volt, egyszerre világos és áttekint­hető lesz. A majdani fel­használóktól függ, hogyan élnek ezzel a lehetőséggel. Búcsúzóul találomra lefut­tatunk egy programot, öt­százféle adatból a megyéket összehasonlító válaszokat ka­punk, például, a házasságkö­tések számáról, a válásokról, az élveszületésekről. Meg­tudhatjuk, hogy 1984-ben 2407-en kötöttek házasságot a megyében, s 885-en váltak el. Ezzel a 14., illetve 13. he­lyen állunk a rangsorban. S ez csak apró példa: az in­formációs rendszer ennél felmérhetetlenül többet tud. Lehetőséget ad arra, hogy a tiszta és világos matemati­ka segítségével tiszta, meg­alapozott' döntések születhes­senek. Klie Ágnes Az öregek Somogybán Politizáló kereskedők Közismert tény: megyénk­ben magasabb a nyugdíjasok aránya az országos átlagnál. Azt azonban kevesebben gondolják, hogy a nem fej­lődő, vagy éppen sorvadó településeken növekszik a leggyorsabban az arányuk : ott, ahol az ellátás megszer­vezése a legnagyobb gond. Tavaly minden második nyugdíjast megkérdeztek, miként él, milyen gondjai vannak. Az adatok feladato­kat is jelölnek. Csaknem 9 és fél ezer 75 évnél idősebb ember él a megyében, s jö­vedelmük kevesebb, mint 2200 forint. Közülük 2400-an egyedül élnek. Akit megkér­deztek, azok közül minden ötödik azt felelte: kapott már támogatást a tanácstól. A támogatások sokfélék. . A nagyon idősek többsége anyagi támogatást, szociális étkeztetést és házi gondozást is igényel. Sokan kérik az elhelyezést öregek napközi és szociális otthonában. Dr. Ujsághy Erzsébet, a megyei tanács egészségügyi osztályá­nak vezetője bejelentette: a kaposvári 200 személyes szo­Egyre nagyobb az érdeklő­dés a politikai kérdések iránt. Különösen elmondha­tó ez azokról az emberek­ről, akik a kereskedelemben és a vendéglátásban dolgoz­nak, hiszen napi munkájuk során nem egyszer kérnek tőlük véleményt. Z alánfi László, a kaposvári kereske­delmi vállalatok pártbizott­ságának titkára elmondta, hogy a hozzájuk tartozó alap­szervezetek erre az igényre alapozva szervezték meg az 1986/87-es pártoktatást. — Hat pártszervezet vá­lasztotta a gazdaságpoliti­kánk a gyakorlatban, három az időszerű ideológiai és po­litikai kérdések tanfolyamát, egy pedig a szocializmus po­litikai rendszerének működé­se és fejlődése elnevezésű anyagot. Megfelel az igé­nyeknek, hogy több a gazda­ságpolitikai tanfolyam. Ott ugyanis olyan témákat tár­gyalnak meg, amelyek segí­tenek a jelenlegi helyzet, a kiút, a távlat, az összefüggé­sek megértésében. Sajnos, épp ennek a tananyagát kissé késve küldték meg a fővárosból, s így kéthetes késéssel kezdődtek a foglal­kozások. Mostanra azonban már behoztuk a lemaradást. Egyébként csaknem minden tanfolyamon és témának a végén a gazdaságpolitikánál kötünk ki. — Mennyien járnak párt­oktatásra? — A tíz tanfolyamra száz- nyolcvanheten. A párttagok kétharmada vesz részt az ok­tatásban, a többi hallgató pedig pártonkívüli. Csak megjegyzem, hogy huszonkét párttag a KISZ vitaköreire jár, tizenhármán felsőfokú politikai, ötvennégyen pedig állami oktatásra. Szerintünk az alapszervezetek jól meg­szervezték a pártoktatást; megértették, hogy mindenki­nek szüksége van az ideoló­giai továbbképzésre. — Nehezebb-e ma a pro­pagandisták dolga? — Nálunk mindenhol jól felkészültek a tanfolyamok vezetői. Eredményesen hasz­nosítják, amit a városi föl­készítőkön hallanak. Pártbi­zottságunk agitációs és pro­paganda-munkabizottságá­nak tagjai a helyszínen se­gítenek, s ha kell, választ adnak, tapasztalatokat gyűj­tenek. A hallgatók elvárják, hogy a propagandisták jól föl­készülve álljanak ki, s nem fogadnak el akármilyen vá­laszt. Megérzik ugyanis, hogy a tanfolyamvezető „ha­sal-e” vagy okos érveket használ fel. Persze az előbbi csak elvétve fordul elő. — Elmondják-e a hallgatók a véleményüket? — A korábbi időszakhoz képest sokkal színvonalasabb az oktatás; nem „darálják le” a témákat, van kérdés, érdeklődőbbek a hallgatók, jobban figyelnek az idősze­rű gondokra és problémákra. kiegészítik az előadást, s ha kell, vitatkoznak is. — Mit tükröznek a véle­mények? — Először azt hozom fel példaként, amikor a munka­fegyelem volt a téma. A hallgatók megerősítették, hogy az emberek igénylik a fegyelmet, az élenjárók pe­dig azt, hogy a környezetük is vegye föl az ütemes tem­pót, ne legyen lazítás, cse- verészés, pletykózás, s min­denki használja ki a mun­kaidőt. Jónak tartom, hogy szóba került az új vállalat- irányítási formák kapcsán: mi kell ahhoz, hogy valóban működőképes legyen a vál­lalati tanács. Ez elképzelhe­tetlen akkor, ha a tagoknak megküldött előterjesztések nem közérthetőek, tele van­nak statisztikai adatokkal, mellékletekkel. Aki nem szakember vagy elmagyaráz- tatja az anyagot, vagy úgy megy el az ülésre, hogy nem érti, mégis megszavaz mindent. Általánosítható a vélemény, hogy hagyják el a szükségtelen idegen kifeje­zéseket, a szakzsargont ,-a közérthetőség érdekében. — Élnek-e a propagandis­ták a szemléltetés lehetősé­gével ? — Az Agroker pártszerve­zete alkalmazni szeretné a videomagnót, most kérjük meg az Oktatási Igazgatósá­got, hogy adjon megfelelő kazettákat a gazdaságpoliti­kai tanfolyam színesítéséhez — mondta Zalánfi László. — Mindenképpen szorgal­mazzuk, hogy mindenhol több szemléltető eszközt használjanak fel az anyag megértetéséhez. — Van-e még, amin az eddigi tapasztalatok alapján szeretnének változtatni? — Az az igazság, hogy több fiatalt vártunk a tanfo­lyamokra. A még hátralevő időben éppen ezért megpró­bálunk közülük újabbakat bevonni a politizálásba. L. G.

Next

/
Thumbnails
Contents