Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-22 / 300. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 300. szám Ára: 1,80 Ft 1986. december 22., hétfő Prograi 1987-re II Hazatértek már a honatyák, de a kérdés, amit a kSUvetési vUa során 30 néhányan feltettek. meg most is a fülünkbe cseng. mÍAa 8kTpvisSk konkrétan megnevezték, hogy mire gondolnak. Mi a garanciánk arra! hogy a gazdaság növekedésének üteme - több éves várakozás után - valóban megélénkül. Ki‘> szavatolja szamunkra, hogy _ ezzel párhuzamosan több pénz jut műszaki fejlesztésre, általában berutaa zásokra, a nyugdijak realer lékének, az élelmiszerszinvo- nalunk megőrzésere. Sorsdöntő kérdések ezek. Ám ha valaki tüzetesen e olvassa, illetve visszaidez. az orzággyűlésen clhhSp"Uis kát, azok sokfelesegeben_ is felismerhet valamii közöset. Egy szó, egy fogalom, amely a pénzügyminiszter, a mi niszterelnökünk es gondolataiban egyaránt visz szatért: következetesseg. Több következetesseg ke» néldául a világgazdasági fejlődési irányok messzemenő figyelembevételére. Következetesebbnek kell lennünk » szelektív iparfejlesztés vég rehajtásában. Ezért — a ko rábbi gyakorlattól elteroen —^nemcsak azt kell kimondani hogy mit értünk a hu zó iparágak alatt, hanem azt is- hogy mely iparagak visszafejlesztésére gondo1UEgyértelműbb normativi- tásra van szükség a gazdasági szabályozásban. Ez ha elhagyjuk a közgazdászok által használt szakzsargont — annyit jelent, hogy vatóban ne kapjanak mentőövet azok a vállalatok, amelyek — ahelyett, hogy gy lapítanák - fogyasztják a nép pénzét. E sarkalatos követelmény érvényesítése persze nem olyan egyszerű, hiszen — amint Hetenyi István pénzügyminiszter emlékeztetett rá a képviselőknek adott válaszában — a,,K0Z. gazdasági szabályozóktól az is” megkövetelik, hogy gyének stabilak, rugalmasak, egyszerűek, vegyék figyelemül a szükséges prioritásokat és sajátosságokat. Tervszerűbbnek kell le nünk a munkaerő átcsoportosításában is, ami egyébként szorosan összefügg a szelek t?*1 iparfejlesztéssel. Ha van merszünk kimondani, hogy mely területeken lesz majd visszafejlesztés, akkor mar nagy lépést tettünk afeíe hogy oda merjünk állni a dolgozók százezrei ele: emberek, szakmát kell változtatni. Ha boldogulni akarunk, nincs más választásunk. ... „ Következetesebbekke _ kell válnunk végre a bérezés differenciálásában, koztuk a műszaki, a reálértelmiség jobb anyagi megbecsülésében. Több állhatatossagra lesz szükség a káderpolitikában. Általában: akár bérügyekről van szó, akár másról, előtérbe kell, hogy kerüljenek azok az emberek, akik nem térnek ki a kiélezett helyzetek elől, ha1*«” azokkal szembenézve döntenek, vállalva a következme- nyeket. ... Választásunk, utunk helyességében győzött meg bennünket a párt Központi Bizottságának november ZO-i határozata is. Ezért most már „csak” egyvalamire van szükség: cselekvésre. Ez az egyedüli garanciánk a kilábalásra. , Magyar László Véget ért az Országgyűlés téli ülésszaka Szombaton a jövő évi állami költségvetés tervezetének vitájával folytatódott, majd befejeződött az Ország- gyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A vitában elsőként Kárpáti András, (Pest m. 22. vk.), a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalat igazgató- helyettese kapott szót. Az 1987. évi népgazdasági terv és költségvetés előirányzatait reálisnak mondotta. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy hasonlóan megalapozottnak vélt tervet fogadott el 1985 végén az Országgyűlés, amelynek az előirányzatait mégsem tudtuk teljesíteni. Véleménye szerint a gazdálkodás és a szabályozás jelenlegi rendszere továbbra sem garantálja az 1987. évi célok maradéktalan végrehajtását, a már feltárt hibák kijavítását. Técsi László (Szabolcs- Szatmár m. 19. vk.), a nyír- tassi Dózsa Termelőszövetkezet elnöke hangsúlyozta: a költségvetés nagy mértékű hiányának, az egyensúly biztosításához szükséges jelentős hitelfeltételeknek az elkövetkezendő években nem szabad tendenciává válnia. Ez csak úgy érhető el, ha a felvett hiteleket a perspektivikus tevékenységek támogatására, a gazdasági feszültségek megszüntetésére fordítják. A törvényjavaslathoz hozzászólásra többen nem jelentkeztek; a vitában elhangzott észrevételekre He- tényi István pénzügyminiszter válaszolt. Az Országgyűlés padsoraiban Kádár János és Lázár György Hetényi István válasza Bevezetőben a /kormány nevében köszönetét mondott az értékes, cselekvési egységet, tettrekészséget, felelősséget tükröző hozzászólásokért. A vitát felidézve rámutatott, hogy többen foglalkoztak a könnyűipar i kérdésével. Ezt a témát az Állami Tervbizottság jövő év első negyedében napirendre tűzi, az előterjesztés már kidolgozás alatt áll. Az agrárgazdaság kérdéseiről szólók kifejtették, hogy aa ágazat céljai .reálisak és teljesithe- tők. Ezek tehát megerősítő jellegű, a teendőkre rámutató hozzászólások* voltak — állapította meg. A vasút gondjaival foglalkozó felszólalásra reagálva elmondta, hogy e témát a közlekedési miniszter beszámolója alapján 1988-ban tervezi tárgyalni az Országgyűlés, s ennek során minden bizonnyal kitérnek a MÁV problémáira is. Felmerült több hozzászólásban egy fontos gazdaság- politikai probléma, a deficit kérdése — folytatta a miniszter. Annak ellenére, hogy az idei költségvetési hiány nagyobb lesz, mint amit terveztünk, lelkiismeretes munkát végeztünk, hiszen az év során több olyan körülmény játszott közre — a mezőgazdasági termékek árcsökkenéHetényi István pénzügyminiszter válaszol a képviselők felszólalásaira se, az aszály —, amely előre nem volt látható. Felelősséggel elfogadhatjuk a jövő évre tervezett deficitet is, bán ez már a felső határa annak, ami még e folyamatban megengedhető. Több kritika érte az árrendszert és a támogatási rendszert. Ez utóbbival kapcsolatban az is elhangzott, hogy a vállalatok nyereségének ez a forrása — emlékeztetett a miniszter. Ez a megközelítés megkérdőjelezi, hogy vannak-e egyáltalán jól dolgozó vállalatok. Hangsúlyozta: ,nagyon sok vállalat van, ahol nem a támogatás, az árak ügyes kalkulálása a nyereség forrása, hanem ténylegesen a jó munka eredménye. S ezt el kell ismerni. Várkonyi Péter: — Éppen egy éve, az Országgyűlés tavaly decemberi ülésszakán fogalmazódott meg az a remény, hogy a korábbinál némileg kedvezőbbé válhatnak tevékenységünk nemzetközi politikai feltételei. Az események tanúsága szerint bizakodásunk nem volt alaptalan. A Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a nemzetközi helyzet gyökeres megjavítására irányuló békekezdeményezései, valamint a világ reálisan gondolkodó politikai és társadalmi erőinek aktivizálódása nyomán a nemzetközi életben valamelyest enyhült a feszültség. Végül a pénzügyminiszter a vitában elhangzott konkrét javaslatokkal foglalkozott; mint mondotta, a kormány ezeket gondosan áttanulmányozza és megválaszolja. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar »Népköztársaság 1987. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslatot áltaEzért a világpolitika néhány területén lehetőség kínálkozik az előrelépésre. Ma már bizonyossággal állíthatjuk, 'hogy ennek első jelei az 1985. novemberi genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozón mutatkoztak meg. Az eltelt több mint egy, ,esztendő alatt szélesedtek a szovjet— amerikai érintkezések és ezeknek kiemelkedően fontos eseménye volt a Reykjavíkba tartott újabb csúcstalálkozó. Mi tette lehetővé, hogy a nemzetközi helyzet a Genf és Reykjavik közötti 12 hónapban kedvező irányban mozduljon el? Ma már világszerte elismerik, hogy az lánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel — két tellensza- vazattal és hét tartózkodással — elfogadta. Ezt követően — a napirendnek megfelelően — Várkonyi Péter külügyminiszter tartotta meg beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről. SZKP XXVII. kongresszusán elfogadott, új gondolkodásmódot kifejező dinamikus külpolitikai lépések döntő szerepet játszanak a pozitív irányzatok erősödésében. A legfontosabb az, hogy ez a külpolitikai irányvonal, amelyet a magyar korngányzati politika is minden lehető módon támogat, szoros összhangban van a, nukleáris- kozmikus korszak követelményeivel. Kifejezi az egyetemes emberi érdekeket. Középpontjában a kölcsönös és elégséges nemzetközi biztonság megteremtésének igénye áll. (Folytatás a 2. oldalon.) Alapvető törekvésünk a békés világ megteremtése PARIAMEHTI TUDÓSÍTÓHK JELENTI Döntő a gyors cselekvés Jóllehet a parlament ülésszakán két jelentős témát vitattak meg a képviselők — törvényt alkottak a jövő évi tervről és költségvetésről, áttekintették a kormány külpolitikai tevékenységét — a kettő azonban egymástól nem választható el. Ahogy dr. Várkonyi Péter mondta: „A magyar belpolitika jő céljai és időszerű feladatai határozzák meg külpolitikánk irányait is ... a múlt esztendőben a nemzetközi munkában egyre nagyobb teret kapott a gazdasági gondok megoldásának elősegítése ...” Akár a békéről, akár hazánk nemzetközi megbecsülésének erősödéséről kezdtek beszélgetni a tanácskozás szünetében a képviselők, a társalgás fonala újra és újra visszakanyarodott belső helyzetünkhöz, gondjainkhoz, feladatainkhoz. „Kisfiam, ha adósságot csinálsz, azt előbb-utóbb neked kell kifizetni” — dr. Király Ferenc Szolnok megyei képviselő édesanyja szavaira emlékeztette a T. Házat —, s ezt a mondatot sokan idézték azután a kisebb és nagyobb csoportos beszélgetéseken. A nagy igazságok mindig a legegyszerűbbek — és nekünk nemcsak szembe kell nézni az igazsággal, hanem jól felfogott érdekünkben tettekkel is kell válaszolni. Nem holnap. Azonnal! A tennivalók sokrétűek. És nem „valakiknek” szólnak, hanem személyre szabottak — mindenki számára, akár művezetőként, akár az esztergapad vagy a tervezőasztal mellett dolgozik, ifjúságot nevel vagy országosan irányít egy ágazatot. A gyors cselekvésen túl talán egyetlen dolog a sürgetőbb: a gyors felismerés. Lázár György mondta: még kellően nem tudatosult, hogy mekkora feladatot jelent a gazdaság gyökeres megújítása, a világpiaci versenyképesség növelése, és hogy mekkora a tét... A gyökeres megújulás bizonyosan nem megy vita és összeütközések nélkül. A Parlament folyosóján maguk a képviselők is ütköztették véleményüket. Reidl János például állította, hogy nem a gép mellett normára dolgozó emberen múlik, hogy van-e indo- v kolatlan bérkiáramlás, s 'hogy többet fogyaszt a társadalom, mint amennyit megtermel. Dr. Borsos Sándor bizonyos mértékig egyetértve viszont azt állította, hogy igenis van tennivalója a gép mellett dolgozó embernek is, hiszen az etikai, a morális tudat — tisztelet a becsülni való kivételnek — korántsincs a kívánt szinten. A sok közül ez csak egy példa, de talán jelzi: a téli ülésszakon hozott törvény, minden alkotó állampolgárnak ad feladatot. Beszélgettünk erről a képviselőkkel, és hadd idézzek néhányat. — A képviselői munka legfőbb lényege a törvény- alkotás. Két ellenszavazattal, hét tartózkodással holnapunkról hozott törvényt az Országgyűlés. Mit tart különösen fontosnak a törvény teljesítése érdekében? Pál ^aszione: — A költségvetés nagy hiánya miatt aggódom. De ahhoz, hogy szembeszálljunk ezzel a nehézséggel elengedhetetlen, hogy mindenki a maga területén ténylegesen és jobban tegye azt, ami a dolga. Ahogy a feladatokat, a felelősséget is határozottabban kell körvonalazni és következetesebben ellenőrizni. Kosztolánczi Jánosné: —A törvény teljesítésének sok összetevője van. Kell hozzá szerencse is — gondolok itt a mezőgazdaság számára végre egy jó évre —, az iparnak pedig szükséges a jó cserearány. És mindenekelőtt fegyelem! Nemcsak a munkás fegyelmezettségére gondolok, mert azt — például nálunk, a ruhagyárban szorítja a szalag menete, dolgozni és keresni akar —, hanem a vezetők, az irányítók felsőbb szintű fegyelmére. Hogy jobban szervezzék meg a munkát. Fenyvesi Herik: — Az egymásra várakozás ideje elmúlt. A következetes végrehajtáson a sor. A hangsúlyt én a következetességre teszem. És még valamire, ami a szűkös helyzetben rendkívül sokat jelenthet: ez az összefogás. Hadd mondjak egy példát. Választókerületem huszonegy körzetében a mostani falugyűléseken a legégetőbb gondként az egészséges ivóvíz szerepelt. Első hallásra lehet, hogy ez a Telekiben, vagy a Szólódon élő néhány száz család problémája. Pedig nem! Az idegenforgalom, a turizmus fejlesztése — ami már népgazdasági érdek — igen jelentősen kapcsolódik ahhoz, hogy a Balaton közvetlen hátterében tud-e inni egy pohár vizet a turista. Mivel az anyagi lehetőség kevés, sorsdöntő, hogy a helyi gazdálkodó szervek ezeknél és az ehhez hasonló feladatoknál miként találnak egymásra. Rólunk volt szó, a holnapunkról hozott törvényt az Országgyűlés. Rajtunk, a tetteken a sor ... Vörös Márta
