Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-22 / 300. szám
2 Somogyi Néplap 1986. december 22., hétfő Befejeződött az Országgyűlés téli ülésszaka Az Országgyűlés törvényerőre emelte szavazatával a jövő évi költségvetést (Folytatás az 1. oldalról.) A külügyminiszter a továbbiakban néhány, e politika gyakorlati megvalósítását jellemző tényt említett: a Szovjetunió döntését, mellyel 1985. augusztus 6-tól egyoldalúan szünetelteti nukleáris kísérleti robbantásait; az 1986. január 15-én meghirdetett átfogó programot, amely előirányozza a nukleáris és más tömegpusztító fegyverze- ök fokozatos felszámolását az évezred végéig; Mihail Gorbacsov főtitkár reykjavíki javaslatait a nukleáris fegyverek néhány éven belül történő radikális csökkentésére, majd teljes felszámolására, a fegyverkezési verseny világűrre való kiterjesztésének megakadályozására. Mint mondotta: támogatjuk a szovjet kormánynak a napokban közzétett felhívását arra, hogy haladéktalanul kezdjenek minden területre kiterjedő tárgyalásokat a nukleáris kísérletek teljes betiltásáról. Ez a széles biztonságpolitikai koncepció kifejezi az egész szocialista közösség érdekeit, következésképpen a benne foglalt elvek a Varsói Szerződés többi tagállamának konkrét külpolitikai kezdeményezéseiben és lépéseiben is testet öltenek. Szövetségünk javaslatai kezdeménye- zőek, rugalmasak és messzemenően figyelembe veszik partnereink érdekeit, biztonsági megfontolásait is. A katonai szembenállás nagyarányú csökkentése szempontjából például kiemelkedő jelentőségű a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ez évi júnusi budapesti felhívása, amely az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésének konkrét programját tartalmazza. A Varsói Szerződés tagállamai tevékeny részesei az atomfegyvermentes övezetek létrehozását, a vegyi fegyverek teljes, felszámolását célzó kezdeményezéseknek ds. Kiemelkedően fontos lépésként értékeljük, hogy az ENSZ határozattá emelte a Magyar Népköztársaság által tíz szocialista ország nevében beterjesztett, a béke és biztonság átfogó nemzetközi rendszerének megteremtésére vonatkozó javaslatot. Várkonyi Péter ezután arról szólt, hogy a Varsói Szerződés, a Szovjetunió javaslatai nyomán világszerte erősödik az a felismerés, hogy áz emberiség fennmaradásának biztosítása érdekében közös erővel meg lehet és meg kell fékezni a fegyverkezési versenyt, minél hamarabb érdemi fegyverzet- korlátozási és leszerelési megállapodásokat kell kidolgozni és aláírni. Ezzel azok a nyugati tárgyalópartnereink is egyetértenek, akik javaslatainkat kisebb-nagyobb fenntartásokkal fogadják. Sajnos, az események azt mutatják, hogy jelentős azoknak az erőknek a befolyása is, különösen az Egyesült Államokban, amelyeknek nem érdekük érdemi megállapodások létrehozása, a nukleáris fegyverzetek felszámolása. Az amerikai katonai- Ifadiipari komplexum, a katonai fölény megszerzésére törekvő erők a Reykjavíkban egyes kérdésekben körvonalazódott megállapodások visz- szavonására, illetve a korábbi évek eredményeinek felszámolására törekszenek. Erről tanúskodik többek között a SALT—II. megállapodás amerikai részről történi megsértése is. Mint ismeretes, a NATO brüsszeli miniszteri tanácsülése nyilatkozatot adott; ki az Európában állomásozó hagyományos fegyveres erők és fegyverzetük korlátozásáról. Mi az állásfoglalást nyilvánvaló negatívumai ellenére' is úgy értékeljük, hogy az — bár nem ad érdemi választ a budapesti felhívásra — lehetőséget nyújt az abban felvetett javaslatok megtárgyalására. A fő tendencia az, hogy a világban egyre inkább megerősödik az atomkor realitásait felismerő új politikai gondolkodásmód, a nukleáris katasztrófa elhárításában való felelősségvállalás. Jelentős hozzájárulás a kedvezőbb légkör kialakulásához az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia első szakaszának sikere. Az ott elfogadott dokumentum értéke mindenekelőtt abban van, hogy a helsinki záróokmány aláírása óta ez az első komoly nemzetközi lépés az európai biztonsági és együttműködési folyamat katonai területre történő kiterjesztése felé. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter expozéját mondja Mindez találkozik a magyar külpolitika alapvető törekvéseivel, hiszen _ mi is minden tőlünk, telhetőt megteszünk a fegyverkezési verseny1 megfékezéséért, a leszerelésért, a nemzetközi békéért és biztonságért folyó küzdelem elősegítéséért. Nemzeti érdekeinket fejezi ki aktív részvételünk a fegyverektől mentes, békés világ megteremtésére irányuló közös erőfeszítésekben. A beszámoló ezt követően azokkal a globális problémákkal foglalkozott, amelyek megoldása széles körű nemzetközi összefogást követel. — Az elmúlt esztendő során tovább szélesedett a magyar külpolitika mozgástere, növekedett aktivitása. Tevékenységünkhöz a legutóbbi évtizedek gazdasági, társadalmi és politikai fejlődése, hazánk ennek nyomán megnövekedett nemzetközi tekintélye nyújt szilárd hátteret. Tapasztalataink szerint a magas rangú államférfiak hazánkban tett látogatásai csakúgy, mint hazánk képviselőinek külföldön folytatott tárgyalásai nyomán az illető ország politikai, gazdasági köreiben és közvéleményében fokozódik az érdeklődés és a rokonszenv Magyarország iránt. Az elmúlt év eseményei is megerősítették, hogy nagyságától függetlenül ma már minden állam cselekvőén hozzájárulhat a béke és a biztonság ügyéhez. E meggyőződéstől vezettetve törekszünk arra, hogy — akárcsak korábban tettük — minél aktívabban vegyünk részt a nemzetek közötti párbeszédben. Az elmúlt időszakra visszatekintve joggal mondhatjuk, hogy szavunknak van hitele, állásfoglalásainkra, lépéseinkre figyelnek partnereink. Külpolitikai tevékenységünk számára meghatározó jelentősége van annak, hogy hazánk tagja a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek. Az elmúlt időszakban is tevékenyen segítettük a Varsói Szerződés tagállamai külpolitikájának összehangolását, a közös javaslatok kimunkálását, az egyeztetett kezdeményezések megvalósítását. Megelégedésünkre szolgál, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé júniusi budapesti ülése az együttműködés korszerűsítésének szellemében végezte munkáját. A szocialista országok áttérése a gazdaságfejlesztés intenzív szakaszára, a sajátosságokkal összhangban megindult gazdaságirányítási reformok megkövetelik a KGST-n belül a tagállamok közötti érdekeltségi viszonyok fejlesztését. E törekvések és szándékok jutottak kifejezésre a KGST tagállamok testvérpártjai vezetőinek november 10—11-i moszkvai munkatalálkozóján, valamint a KGST Tanácsának 42., bukaresti ülésszakán. Várkonyi Péter kiemelte: kapcsolatépítésünk elvei, fő irányai változatlanok. Legfontosabbnak a Szovjetunióval, a szocialista országokkal fenntartott baráti, szövetsé- gesi kapcsolatok erősítését, az országaink közötti együttműködés elmélyítését, közös társadalmi céljaink megvalósítását tartjuk. A harmonikusan fejlődő magyar—szovjet kapcsolatok kiemelkedő állomása volt Kádár János és Mihail Gorbacsov budapesti és moszkvai találkozása. Nagy gondot fordítunk az együttműködés fejlesztésére az Európán kívüli szocialista országokkal. Megelégedésünkre szolgál, hogy államközi kapcsolataink a Kínai Népköztársasággal rendezettek és folyamatosan bővül gazdasági, műszaki-tudományos, valamint kulturális együttműködésünk. Kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök és a béke megőrzésében meglévő közös érdekeltség alapján fejlesztettük. Ma mérhető le igazán annak jelentősége, hogy a nyolcvanas évek első felében a nehezebb körülmények között is fenntartottuk a politikai párbeszédet ezekkel az országokkal. A fejlett tőkés országokkal meglévő együttműködésünk fejlesztése, új formáinak kialakítása, az ezt akadályozó tényezők elhárítása fontos érdekünk. Politikai és gazdasági érdekeinknek megfelelő figyelmet fordítunk az afrikai, valamint a közel- és középkeleti térség országaihoz fűződő kapcsolataink fenntartására és a lehetőségek szerinti bővítésére. Az európai enyhülés további kiteljesedéséhez jó lehetőséget nyújt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet bécsi utótalálkozója. A Magyar Népköztársaság alapvetően érdekelt a bécsi találkozó sikerében, hiszen népünket, hazánkat a politikai, gazdasági, kulturális és az emberi kapcsolatok történelmileg kialakult igen erős kötelékeinek ezernyi szála fűzi az európai földrészhez. A bécsi találkozón küldöttségünk a helsinki záróokmány ajánlásai kiegyensúlyozott végrehajtásának elősegítésén fáradozik. A magunk részéről a gazdasági, műszaki-itudományos együttműködés kérdéseire kívánunk nagy súlyt fektetni. Természetesen ez nem csökkentheti a politikai-biztonsági témakör, valamint a humanitárius együttműködés jelentőségét. A magunk részéről fontosnak tartjuk és támogatjuk, hogy a bécsi utótalálkozó befejezését követően mielőbb elkezdje munkáját az európai bizalomerősítő és leszerelési konferencia második szakasza. Várkonyi Péter visszatekintett arra, hogy egy évvel ezelőtt adott számat az Országgyűlésnek a Budapesten tartott Európai Kulturális Fórum megrendezésére kapott megtisztelő megbízatásunk teljesítéséről és annak eredményeiről. — Megelégedésünkre szolgálhat — mondotta —, hogy a bécsi találkozón részt vevő államok ismételten nagyra értékelték a 35 ország képviselőinek közös erőfeszítéseit az európai kulturális együttműködés ügyének előmozdításáért és elismeréssel emlékeztek meg házigazdái szerepünkről. Várkonyi Péter befejezésül kiemelte: — Meggyőződésem, hogy szándékunknak megfelelően a magyar kormány külpolitikája a maga eszközeivel hozzájárult szocialista társadalmunk építéséhez, nemzeti céljaink megvalósításához szükséges kedFelszólalások Barcs Sándor (országos lista), az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke egyebek között az Interparlamentáris Unió munkájáról szólt. Emlékeztetett arra, hogy ez az egyetlen olyan nemzetközi társadalmi szervezet, amely felvállalta a világpolitika és az emberi élet minden gondjának megtárgyalását, a kiút keresését. Tájékoztatta az Ország- gyűlést, hogy 1989-ben hazánk — amely az IPU egyik alapítója — rendezi meg az Interparlamentáris Unió centenáriumi konferenciáját. Ez a megtisztelő megbízatás egyben hazánk külpolitikai tevékenységének elismerését is jelzi. Fekete János (Békés m., 11. vk.), a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese elmondotta: a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének fontos tényezője az ország gazdaságának fejlődése, stabilitása. Éppen ezért a jelenlegi- helyzet — amikor nem teljesülitek terveink, a konvertibilis külkereskedelmi mérleg passzív, s nem sikerült elérni a tervezett növekedést — bizonyos mértékben aggodalomra ad okot. Annak ellenére, hogy a mérleghiány pótlására külföldi hiteleket kell felvenni, e téren vannak olyan tényezők is, amelyek reményre jogosítanak. Természetesen továbbra is gondot jelent, hogy nem minden hitelt fordítottunk helyes célokra, egy részüket a fogyasztás finanszírozására használtuk fel. Ezt a gyakorlatot nem lehet hosszú távon folytatni. Boldizsár Iván (országos lista), a The New Hungarian Quarterly főszerkesztője a külügyminiszteri bészámoló- hoz kapcsolódva rámutatott: a magyar kormány külpolitikai tevékenysége mindenkor a béke megrőzésének politikáját követi. A továbbiakban megjegyezte: fontos az a szerep, amit a különböző európai országokban élő nemzetiségek játszhatnak a jószomszédi viszony megteremtésében, erősítésében, gazdagításában. A magyar társadalom keserű történelmi tapasztalatokon és keserves tanulságokon okulva alakította ki és az alkotmányban is rögzítette a hazánkban élő nemzetiségek sajátos jogait. Így jöhetett létre az összekötő szerep, amelyet a Magyarországon élő kisebbségek vező nemzetközi körülmények megteremtéséhez. A jövő esztendőben is az eddigi eredményekre alapozva, a jól bevált külpolitikai elveink és gyakorlatunk szerint kívánjuk folytatni nemzetközi tevékenységünket. Boldizsár Iván nemzetiségi jogaik, kulturális fejlődésük, oktatási körülményeik, anyanyelvi használaE napirendhez több hozzászóló nem jelentkezett, a szó ismét Várkonyi Pétert illette. A külügyminiszter megköszönte a képviselők értékes, a kormány külpolitikájáról szóló beszámolóval egyetértő gondolatait, majd így folytatta: mindaz, amit képviselőtársaink elmondtak — a szovjet parlament felhívásáról, a Magyarok Világ- szövetségének tevékenységéről, az Interparlamentáris Unió munkájáról, a nemzetiségiek helyzetéről, a szomszédos országokkal Való kapcsolataink javításáról és fejlesztéséről — alátámasztja a beszámolóban is elhangzottakat, azt, hogy hazánk külpolitikájának az egész magyar társadalom részese, alakítója, rendkívül nagy aktivitással segítve közös ügyünk sikerrevi telét. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a külügyminiszter beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután Morvay László (Budapest, 33. vk.), képviselő kérdésére — tervez-e a Belügyminisztérium intézkedést a lakónyilvántartás illetve a ki-bejelentkezés jelenlegi, visszaélésekre lehetőséget adó rendszerének módosítására — Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár válaszolt. Bevezetőül utalt arra, hogy több éve folyamatban van a tűk birtokában jól betöltenek. Ez az a híd-szerep, amelyről már a 30-as években álmodozott a magyar progresszió — mondotta a képviselő. Boldizsár Iván felidézett egy, a bécsi utótalálkozón elhangzott magyar felszólalást. Mint 'mondotta,, a magyar delegátus rámutatott: a határainkon túl élő magyarok sorsának alakulása nem csupán külpolitikai kérdés, hanem belső életünkre is hatással van. Mándity Marin (országos lista), a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára saját tapasztalatai alapján képet adott arról, hogy a hazánkban élő délszlávok — szer- bek, Jiorvátok, szlovének — milyen szerepet vállalnak a Magyarország és Jugoszlávia közötti jószomszédi viszony fenntartásában, erősítésében. Mint elmondta, az utóbbi években különösen szorossá váltak a testvérmegyei, testvérvárosi kapcsolatok. Ugyancsak jelentős szerepet töltenek be a délszláv nemzetiségűek a magyar— jugoszláv államközi egyezmények valóraváltásában. Eredményesen fejlődnek a test- vériskolai és -egyetemi kapcsolatok. lakcímbejelentés és -nyilvántartás korszerűsítése. Az állami népességnyilvántartós rendszerének 1974-ben létrehozott rendszerével megkezdődött a lakosság személyi számára épülő korszerű, egységes nyilvántartás kialakítása. Ehhez kapcsolódott 1984-ben a lakcímbejelentés és -nyilvántartás új rendjének bevezetése, amely után kiépült a központi, egységes, számítógépre szervezett lakcímnyilvántartás és a területi tanácsi szerveknél a gépi kartonnyilvántartás. A bejelentkezések új rendszere azonban jelenleg még nem tudja teljesen megakadályozni a visszaéléseket. A leggyakoribb hiba, hogy nem a valóságnak megfelelően töltik ki a bejelentőlapot, a tanácsi ügyintézők pedig nem tudják azonnal ellenőrizni ezeket. A fiktív bejelentések jogsértések előidézőivé válhatnak. Ugyancsak az említett problémák megoldását szolgálja az ingatlan-, a lakás- és a lakcímnyilvántartás komplex számítógépes rendszerének kiépítése. Az adatok integrált hasznosítása hozzájárul majd a bejelentésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzéséhez, feltárásához — mondotta az államtitkár. Ezzel az Országgyűlés téli ülésszaka, amelyen Cserven- ka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt, befejezte munkáját. Á külügyminiszter válasza
