Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-20 / 299. szám

1986. december 20., szombat HP Somogyi Néplap KÖZELKÉPEK A munkafegyelem feltételei A „sétáló” ember teljesítménye A munkaidő-kihasználás és a fegyelem javítása el­sősorban a vezetés feladata. Neki kell olyan föltételeket teremteni, amelyek több és jobb munkára késztetnek. A Tungsram Kaposvári Gyárának munkafegyelme jobb az ipari üzemek átla­gánál. Következik ez abból, hogy a feszes technológia, a precizitás magas követelmé­nyei és a nagyrészt szalag­szerű termelés „előírja” a fegyelmet. Az idén életbe lépett vezérigazgatói és igaz­gatói utasítások azonban azt bizonyították, hogy a mun- kafegyéltem javításának még itt is vannak tartalékai. Érdekeltség Németh József, a lámpa­üzem vezetője az érdekelt­séget említette alapvető fel­tételként. — Eddigi gondjaink nagy része abból adódott, hogy a bérszínvonal-gazdálkodás nem segítette a fegyelem javítását. El kellett tűrni az úgynevezett vattaemberek jelenlétét. Ök nem kerestek sokat, és követelni sem le­hetett tőlük. Ez főleg a ki­szolgáló tevékenységnél volt jellemző. A bértömeg­gazdálkodás létérdekké ten­né az ésszerűbb munkaerő- gazdálkodást. Igaz, a kötött munkahelyen dolgozóknál már ma is szigorúak a nor­mák, s a fegyelmi követel­mények is. Az esetleges — indokolt — napközbeni el­távozás idejét külön le kell dolgozni. — Az érdekeltség visszá­jára fordul, ha például aka­dozik az anyagellátás. — Valóban fontos ténye­ző ez is, mégis az érdekelt­séggel kezdtem, mert anyag- ellátási gondjaink nem vol­tak. Az emberek szalagsze- rűen termelnek, lazításra nincs mód. A többi területe­ken csak úgy lehet szigo­rúbb munkafegyelmet tarta­ni, ha e követelmények' minden vállalatnál azonosak lesznek. Ügy nem, ha a fe­gyelmezetlensége miatt el­küldött dolgozó talál helyet, ahol kisebb tempóval is ma­gasabb a bér. — A lámpaüzemben cso­portos bérezés van, azaz a közös teljesítmény számít, így az jár legjobban, aki a legrosszabb munkát végzi. — Ez igaz, csakhogy nin­csenek köztünk i munkában kirívó különbségek — mondta Émhe Istvánná, aki 14 éve dolgozik a gyárban. Egyenlősdi — Rászólnak a lazítóra? — Nem jellemző. Az em­berek kerülik a viszályt. Voltaképpen a bérben most is lehet differenciálni, más kérdés, hogy mennyire élünk ezzel. Egy közösség­ben általában többségben vannak a közepes szinten dolgozó emberek, így óha­tatlanul hozzájuk igazodik a mérce. Ráadásul a szociá­lis szempontok figyelembe­vétele is az egyenlősdi felé visz. — Ügy hallottam, az üzemrészben tervezik az egyéni teljesítménymérést és -bérezést. — Biztosra veszem, hogy ha így lesz, kiderül majd, hogy a csoportban többen is tudnak 120 százalékot. A csoportbér elfedi a kiemel­kedő egyéni teljesítménye­ket. Most akad, aki igazo­dik az átlagtempóhoz. — A munfagyelemhez alapvetően munka szüksé­ges — így Báli György munkaügyi osztályvezető. — dolgozó azért jön, hogy mi­nél többet keressen, tehát elvárja a jó anyagellátást. Ha ez akadozik, a vezetőnek az emberek megértését kell kérnie, ök viszont cserében elvárják, hogy velük is le­gyenek megértőek, ha ké­sőbb munkaidő alatt akad ügyes-bajos dolguk. Ha a munka föltételei adottak, a vállalat és a dolgozó érde­ke lényegében egybeesik. — Miben hozott újat a munkafegyelemmel kapcso­latos vezérigazgatói utasí­tás? — Nemcsak általában szab szigorú követelménye­ket, hanem konkrétan is le­írja a szankciókat. Például már egyetlen ittassági eset órabércsökkentést von ma­ga után. Korábban sok zűr­zavart okozott a munkaidő alatti eltávozás. Most az egyes üzemegységek vezetői órakeretet kaptak, amelyen belül elengedhetnek embe­reket. — Nálunk 60 dolgozóra 5 óra a havi eltávozási keret, így érthetően csak a légin- dokoltabib esetben engednek el valakit — mondta Ottó István, az új robotelektroni­kai üzemegység vezetője. —■ A minap azzal jöttek hozzám a nődolgozók, hogy 16,15 helyett engedjem el őket négykor, mert később már akkora a torlódás az öltözőben, hogy lekésik a buszt. Nem adtam meg az engedélyt, .viszont szólni fo­gok a gyári vezetőknek, hogy a többi üzemben is tartassák be a munkaidőt. Szervezettség — A fegyelem és hozzá­állás megítéléséhez hol ta­lál pontos mércét? Lehet dolgozó, aki rendszeresen elkésik, több cigarettaszüne­tet tart, mégis több és jobb munkát végez.. — Igaza van. Olyan is van, aki fegyelmezetten gyárt selejtet. Ilyan különb­ségeknél én a teljesítményt tartom perdöntőnek. Más kérdés, hogy tapasztalataim szerint a betanított munká­soknál rendszerint az dol­gozik a legtöbbet, aki a leg- fegyelmezattebb. A szak­munkásoknál már többször előfordul, hogy a látszólag csak sétálgató emberek há­rom részegységet elkészíte­nek, míg a munkaidő min­den percét kihasználó tár­suk csak egyet. Végül is a munkafegye­lem kulcsának az egész gaz­daság szervezettségét tar­tom. Az egyes vállalatok te­vékenysége úgy kapcsolódik, mint egy sor fogaskerék. Űj termékünk gyártását pél­dául gépellátási gond is ne­hezíti. A műveletet a beter­vezett géppel 15 perc alatt végezhettünk volna, most kézi hegesztéssel egy na­pig tart. így elkerülhetetlen a túlóra, a hajtás. A szakvezetők és" a dol­gozók véleménye egybe­hangzó: az elmúlt években javult a gyárban a munka- fegyelem. A korábbiaknál sokkal kisebb vétségért is fegyelmi jár, s hogy ennek ellenére is kevesebb a fe­gyelmi ügy az azt példáz­za, hogy mind többen értik meg: egész társadalmi-gaz­dasági fejlődésünk megha­tározója a fegyelmezettebb munka. Bíró Ferenc Ruhaipari szakmunkástanulók Korszerű [ruhaipari tanműhelyit építettek és állítottak üzembe [Csurgón [az 526. számú Farkas [János Ipari és' Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben és Szakközépiskolában. , Férfi és női ruhakészítő szak­munkásokat, valamint ruhaipari technikusokat képez­nek. iAz /új tanműhely a gépparkjának jobb kihasz­nálása érdekében Százötven dolgozó termelőmunkát végez az intézetben. Gyertyás László iképrvportja A számok nyelvén — felszabadultan A számok sok embert ej­tenek rabul: közöttük a Táncsics Mihály Gimnázium speciális matematika tago­zatos osztályának tanulóit Is. Mitől speciális ez az osz­tály? Kiss Zoltán és Kuba­ion Antal matematikatanár adja meg a választ. — A tanulók az átlagos­nál magasabb szinten, és magasabb óraszámban — heti nyolc órában — foglal­koznak matematikával — tájékoztat Kiss Zoltán. Eh­hez kapcsolódnak még a szakkörök és a számítástech­nika-foglalkozások. — Hu­szonöt tanulóval kezdtük a évet, ők felvételi vizsgák alapján kerültek ebbe az osztályba. Beiskolázási kör­zetünk eddig Somogy és Baranya volt, de újabban más megyékből is jelent­keztek diákok. Az első ha­sonló speciális osztályokat több mint húsz évvel ezelőtt indították az ország hét gimnáziumában. A Dunán­túlon eddig csak Veszprém­ben volt ilyen képzés. A ta­valyi évben azonban a Mű­velődési Minisztérium to­vábbi négy ilyen osztály szervezését engedélyezte, örültünk ennek a lehetőség­nek, bár egy Ilyen osztály tanítása, a diákok részéről pedig egy ilyen osztályban a tanulás sok energiát igényel. S hogy miért éri meg a sok fáradozás? A tudomány- történeti vizsgálatok bizo­nyítják; a matematika a fia­talok tudománya, a huszon­évesek tudnak ezen a terü­leten leginkább alkotni, ki­emelkedő eredményeket elér­ni. Azzal a céllal indították be a speciális matematika tago­zatos osztályt, hogy az itt tanuló diákok érettségi után nagyobb eséllyel indulhassa­nak a fölvételi vizsgákon ma­tematikából. A felsőoktatási intézményekbe bekerülve pedig még egyetemista, főis­kolás korukban jussanak el oda, hogy önálló művelői vagy alkalmazói legyenek a matematikának. Ezért az egyetemek rendszeres kapcso­latot tartanak a speciális osztályokat indító gimnáziu­mokkal, a gimnáziumok pe­dig az általános iskolákkal, hogy még a középiskolai fel­vételik előtt tájékozódjanak, kik azok, akikre föltétien szá­mítanak ezekben az osztá­lyokban. Berzsán Gabriella, a Szal­ma István iskolából jött a gimnáziumba. — Érdekel a matematika, már általános iskolában is jártam szakkörre. A gimná­ziumtól nem ezt vártam, de kellemesen csalódtam. Igaz, hogy sokat kell tanulni, mert a többi tárgyból ugyanazok a követelményék mint más osztályoknak. — Elsősorban ötletekre van szükség ehhez a tárgy­hoz — mondta Kiss Róbert, aki a számítógép szerelme­se. A gimnázium elvégzése után is ezzel szeretne foglal­kozni, ezért felvételizett ebbe az osztályba. — Az össze­függések meglátása, a logika varázsa vonz leginkább. Horváth Éva Az első volt az országban Nyelvstúdió Négy éve nagy port vert föl, hogy Kaposváron a me­zőgazdasági főiskola idegen­nyelvű lektorátusának taná­rai gmk-t alakítottak. Mun­kaközösségük egyedülálló volt az országban; az első, ame­lyik idegen nyelvek oktatá­sával foglalkozott. Sárosdi Iván, a KATE Ál­lattenyésztési Karának taná­ra, az idegennyelví lektorá­tus vezetője: — Haladóknak indítottuk az idegennyelvi stúdiót. Cé­lunk az volt, hogy elősegít­sük a felkészülést a nyelv­vizsgákra. Ma is ez az itt folyó muhka elsődleges célja. Nyelvtanfolyamainkat bárki látogathatja. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elsősor­ban a nyelvi pályán elhe­lyezkedő, érettségi előtt álló középiskolások, a külföldön munkát vállalni szándéko­zók, az orvosok és mérnökök veszik igénybe szolgáltatá­sainkat. A heti 12 órás tanfolyam foglalkozásait pénteken, szombaton és vasárnap van­nak. Tananyagunk a Készü­lünk a nyelvvizsgára című sorozat, valamint a veszpré­mi Oktatástechnikai Köz­pont videó sorozata. Vannak filmjeink az agnol televízió­tól is. Legszívesebben a Fol­low me című nyelvleckéket használjuk. Nyolc-tíz tagú csoportokban folyik az okta­tás; Legnépszerűbb a német I és az angol nyelv. Ezek mel­lett orosz, spanyol és fran­cia csoportokat is indítot­tunk, kellő számú jelentkező esetén ezután is szervezünk. Az elmúlt két évben a tanfolyam után 18-an közép­fokú, 21-en alapfokú nyelv­vizsgát tettek. — Kik tanítanak a nyelv­iskolában? — Hat előadónk van, az in­tézmény Oktatói. A tanítás mellett tanácsadást és fordí­tást is vállalunk, elsősorban szakmai programokon. — Hogyan segíti a stúdió az iskolai képzést? — A kiemelkedő képessé­gű, az átlagnál jobb teljesít­ményt nyújtó hallgatók térí­tésmenetesen vehetnek részt a stúdió munkájában. Van változás a főiskolai képzés­ben is: az első évfolyamon heti 8 órában tanulnak a hallgatók nyelvet. Azok kö­zül, akik már tanultak nyel­veket, és külföldi hallgató­ink közül alakítottunk egy csoportot, ők heti 6 órában nyugati, 2 órában orosz nyel­vet tanulnak. Célunk ennél a csoportnál a középfokú nyelv­vizsga, melyet a második év végére kell megszerezniük. A többi csoportban fordított az óraszám, tehát 6 óra orosz és két óra valamelyik választott nyelv. A második idegen nyelvet ugyanis szabadon vá­laszthatják a tanulók. Balogh P. Ferenc i

Next

/
Thumbnails
Contents