Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-20 / 299. szám

6 Somogyi Néplap 1986. december 20., szombat TUDOMÁNY, TECHNIKA Energiatakarékosság a szocialista országokban Az energetikusok téli fel­készülési terveikben nem építhetnek a meteorológusok rendszerint bizonytalan elő­rejelzéseire. A dolguk az, hogy a lehető legrosszabbra, vagyis kemény és hosszan tlantó télre készüljenek föl. A szocialista országokban ké­szenlétben is tartják a terv­szerű „válságprogramoka't”, amelyék legelőször az .ipar­vállalataidtól vonják meg az energiát, ha befcöszörttenek a fagyok. Évi energiamennyiséget kapnak az NDK-beli vállala­tik a tervelőirásdk részeként, és büntetést fizetnek a kvóta túllépése esetén. Naponta äaozlilk a vállalatokkal az ép- pien esedékes „energüaíókoza- töt” Csehszlovákiában is. A több mint két. évitizede bejá- haltott rendszer szerinit min­den termelő tudja, hogy vész­helyzetben mi a teendője, milyen mértékben kell csök­kentenie az üzem áramfel vé­teliét, mekkora időre kel'tegy- egiy termelő egységet kikap­csolni a fogyasztásból. Bár e szükségprogramnak mindenütt az ipar a legfőbb címzettje, a kritikus téli helyzetre a lakosságot is fel­készítik. Igyekeznek érde- klelífcté tenni az embereket is a takarékosságban. Bulgáriá­ban már bevezették a téli enengiaelosztási rendszert, amely minden háztartásra kvótákat állapít meg: a fo­gyasztható árammennydséget a lakások _ komfortfokozata szerint, a család létszáma, a kiskorú gyerekek száma stb. szerint, rögzítik. Bizonyos mértékű többletfogyaszitás ugyan megengedhető, de a normális ár három-, illetve éjszakai áram esetén ötszö­röséért. A visszatérően ,,túl­fogyasztó" az áramszol gáltp- tás kikapcsolását kockáztat­ja. Hasonló rendszert alkal­maznak Romániában is márt a nyolcvanas évek eleje óta. Telente korábban zárnak a mozik, a színházak, szigorú határhoz kötötték a lakások­ban a fűtési hőfokot. Rész­letesen szabályozták azt is, hogy az áraimfogyasztó főző­lap óikat, hősugárzókait milyen napszakokban nem szabad bekapcsolni. Az NDK-ban vagy a Szovjetunióban sem mondanak le az ésszerűsíté­sekről, ha másfajta módsze­reket alkalmaznak is. Telente miért visszatérő téma az energia ? Szakembe­rek ezt azzal indokolják, hogy az energiatermelés nem tar­tott lépést az igények bővü­lésévé!. A legtöbb szocialista országban késik az új terme­lő berendezésék üzembe he­A KOHÓ UTÁN A vaskohóipar technoló­giai-technikai színvonalá­nak egyik meghatározója az a módszer, ahogyan a me­tallurgiai folyamatok végter­mékét, a folyékony acélt a kívánt megjelenési formát adó képlékeny alakítóműve­letek elvégzésére alkalmas alakra hozzájt. A kohókban, acélüzemekben folyékony ál­lapotban előállított ötvözet­len vagy ötvözött acél leg­nagyobb részét így henger­művek dolgozzák fel. A 17—18. században az ipari méretű hengersorok ki­alakulásával párhuzamosan jelent meg a kohászatban az elökovácsolt féltermók, a lu­pa, a hengersorok betét­anyaga. A múlt század ele­jén keletkeztek a „lupamal­mok”, a bugagyártó henger­sorok ősei, a század közepe táján a — már „folytacél”- tuskókat feldolgozó — duó és trió blokk sorok. Az első gőz­géphajtású duó blokksor 1865 körül az angliai Dowlaisban, az első yillamos hajtású 1905- ben Trinecben épült. A duó- blokksorok mind a mai napig kulcsszerepet játsza­nak a vaskohóiparban. A hengerlés a fémek tö­megtermelésszerű képlékeny alakításának az a módja, amelyben egy ellentétes for­gásirányú hengerpár az ala­kítandó fémrudat megfogja (befogás), a rúd és a hen­gerfel ületék között fellépő súrlódóerővel a hengerek közé behúzza; majd a töl­csérszerű hengerrésben az előirányzott mérvű és for­májú alakítást a fémrúd keresztmetszeti szelvényén végrehajtja. A hengerléssel előállítani kívánt végső ala­kú és nagyságú szelvényke­Bár a legtöbb modern hen­germű automatikus vezérlé­sű, szükséges az emberi be­avatkozás is. Jó áttekintést nyújtó helyen állandóan fi­gyeli az érzékeny műszereket és a hengerlés folyamatát resztmetszet rendszerint csak a hengerek közötti többszöri táeresztés, más szóval szúrás után érhető él. Az egymás után következő szúrások fo­lyamán a hengerelt darab mindinkább megközelíti és végül eléri a kész szelvény méreteit és alakját. A hen­gerelt szelvények a' további felhasználási céljaiknak meg­felelően egyszerű geometriai idomok vagy különféle szim­metrikus és assziimetrikus alakzatok lehetnek. A henger anyaga igen vál­tozatos, és alkalmazkodik a hengerelt gyártmány szel­vényméreteihez, anyagminő­ségéhez, felületi követelmé­nyeihez, s a hengerlés hő- mérsékleti és sebességi vi­szonyaihoz. Hengerléssel különböző fél- és félkész gyártmányok állít­hatók elő. Félgyártmányok a hengerelt bugák és a bram- mák, amelyeket a készhen­gersorokon tovább hengerel­nek vagy a kovácsolóüze­mekben tovább alakítanak. Fólkészgyártmányok a leg­különfélébb rúd- és alakos szelvények. A lemezek jel­lemzője a vastagságukhoz ké­pest nagy szélességi és hosz- szúsági méretük, vagyis te­temes síkkiterjedésük. Le­hetnek durva- vagy finom­lemezek. A varrat nélküli csöveket ugyancsak henger­léssel állítják elő. lyezése és a régiók bővítése. Tavaly például csökkent a bolgár energiatermelés, rész­ben' azért, mert a fagykárok nehezítették a távvezeték­hálózatban keletkezett ké­rőik .helyreállítását. Öt év alatt összesen mindössze 3 százalékkal bővül a csehszlo­vák energiaitermelés, mert egyre nehezebben, és költsé­gesebben termelhető ki a szénvagy on. Folyik is a/, erő­művök átállítása .a rosszabb minőségű szénre, de a re* konstrukciós program késik, Lengyelország a világ egyik legnagyobb szóniterme- lőlje, mégsincs elegendő fűtő­anyag, mert az ipar a reá­lisnak tartott ár egynegyedé­ért jut a szénhez, nem érzi tehát szükségét a körültekin­tő fölhasználásnak. Hasonló gondban van a legtöbb szo- dialisltia ország is, ahol a faj­lagos energia fogyasztás j óval meghaladja a fejtett országok szintjeit. Csehszlovákiában például ugyanannyi termék előállítása másfélszer annyi energiát igényel mint a leg­fejlettebb országokban, és a felhasználás hatékonyságá­nak javításában még csak a kezdeteknél tartanak. A terv azzal számol, hogy az évtized végére az energiahasznosítás hatásfoka az eddigi kétsze­resével javuljon. Az NDK tenvei már eddig is szigorú­an előírták, mennyivel kell csökkentenie . az egységnyi termékre jutó felihasználás­nak: az adatok szerint 1976 óta az ipar fajlagos energia- igénye 29 százallékkal mér­séklődött. Az olaj vagy más ener gia- forrás importjára csak ke­ményebb gazdasági idlltételek mellett számíthatnak az or­szágok, s sokasodnak a hazai energiabővítés előtt álló aka­dályok is. Egyre tőkeigénye- s eb bek az energetikai fej­lesztések, és sok helyütt vá­lik gazdaságtalanná a meg­levő, alacsony fűtőértékű barnaszénivagyon hasznosí­tása. Érthető, ha ilyen helyzet­ben a mindenkori fagy jelen­tés ma még az energetiku­sok legfőbb olvasmánya. A kevésbé energiaigényes »ága­zatoknak, a keresett, ener­giaitakarékos termékeknek kiéHlene meghatározóvá vál­nia az ipariban ahhoz, hogy a tervezőik a legrosszabb idő- jóslásra se kerüljenek zavar­ból. A mindennapos gondok­ra az energetikában is az intenzív termelés elterjeszté­se és a gazdaság szerkezet- váltása adhat megoldást. Fúró­gépek Világszerte megnőitt a bar- kácsgépek keletje. hiszen mind többen választják ideg­nyugtató hobbinak, hasznos időtöltésnek az ezermester- kedést. A „csináld magad"- féfezerelés gerincét az elekt­romos fúrógép képezi, amely nagy fejlődésen ' ment át az utóbbi évtizedekben. Forradalmi újítás volt a villám as kézi fúrógépek tör­ténetében az úgynevezett üt- vefúrógép megkonstruál ;isa. Rájöttek ugyanis, hogy a ko­rábbinál jóval gyorsabban behajtó] a fúró még a legke­ményebb anyagokba — pél­dául a betonba — is. ha nem­csak forgómozgást végez, ha1- nem a tokmánynak .tengely- irányú rezgése is van, ami ütések gyors sorozatának fe­lel meg. Ide persze már igen jó minőségű csapágyak, s megfelelő keménységűre ed- zeftt alkatelemék is kellettek. Bár előírás nincs rá, de egy ideje különbséget teszr- nek a barkács és az ipari jel - legű fúrógépek között. Ezek szerint 650—700 Watt villa­mos teljesítmény alatt be­szélhetünk barkácsigépskről, e fölött pedig az ipart kate­góriáról. Az utóbbiba tarto­zók például már úgynevezett hőkonlótozóval is rendelkez­nek, amely túlterhelés esetén megálljt parancsol a szerke­zetnek, s a további indítással a lehűlésig várná kell. Képünkön egy, a két kate­gória határmezsgyéjén mozgó teljesítményű, angol gyárt­mányú villamos ütvefúrógé- pét láfhaturik. Sempocell műanyag rugó Egy osztrák cég olyan egyenletes cellaszerkezetű, gumi rugalmasságú' pol i me­tán műanyag habot hozott a piacra, amely társai körül nagy összenyomhatóságával tűnik ki. A Sempocellnek elnevezett anyag addig nyom­ható össze, amíg összes cel­lája egymásba nem nyomó­dik, és egynemű szerkezetet nem alkot. Különleges elő­nye, hogy amikor hosszirány­ban összenyomják, kereszt- irányban csak alig duzzad meg. Ezért nagyon alkalmas arra, hogy rugót készítsenek belőle. Zárt térben — például hengerben —* a közönséges gumi nagy nyomás alatt nem rugózik, elleniben a Sempo- cellnék éz a tulajdonsága zárt térben is változatlanul érvényesül. A rugó súrlódá­sakor nem kopik, ezért na­gyon tartós. Nagy a húzó- szilárdsága és az ütésállósága is. A Sempocellt számos célra előnyösen alkalmazhatják, a gép- és a járműipari termé­kektől a cipőbetétekig. Napenergiával töltölt akkumulátor Ha valaki — kivált télen — több napon át nem jár a kocsijával, az akkumulátor feszültsége csökken, nehéz újra elindítani az autót, oly­kor nem is sikerül. Ezen se­gít a japán Nissan autógyár új találmánya: a „csörgede­ző” akkutöltés napenergiá­val. Kérdés, hogy hol he­lyezzék el az autón a nap­energiát villamos energiává alakító napcellákat, hiszen a Nap szünet nélkül változtat­ja a helyét. A Nissan mér­nökeinek elgondolása szerint a kocsi felszínének több pontján kell napcellákat el­helyezni: a tetőn, az elülső szélvédőn, az oldalakon, még a kocsi hátsó részén is. Valamennyi napcellát fe­szültségszabályozóval kell összekötni az akkumulátor­ral. A parkoló kocsi vala­mely részét mindig éri nap­fény, így valamelyik napcel­la csoporttól mindig kap ára­mot az akkumulátor, s ezért nem merülhet ki. Olló helyett lézer Lézerrel már régóta meg­munkálnak fémeket, egye­bek között lemezeket vágnak ki vele fémekből. Most a japán Macusita cég a textil- anyagok kiszabására szolgáló lézeres készülékeinek éle­sebb vágóélű, módosított vál­tozatát fejlesztette ki. A be­rendezés széndioxid-gázlé- zerrel működik és számító- gépes vezérléssel halad vé­gig a szabásvonalon. A lézeres vágással nehéz tiszta, éles vágásfelületet te­remteni. A lineárisan sarkí­tott fény azonban tiszta vá­gásfelületet adna. Azt vi­szont nem sikerült megolda­ni, hogy a polarizátor együtt forduljon a szabásvonal irányváltozásaival. Ezért a japán cég kompromisszum­hoz folyamodott — s készü­lékében épp ez az új — cir­kulárisán sarkított fényt al­kalmaz. A készülék vágófeje az eredetileg 6 mm átmérő­jű fénynyalábot 0,07 mm-re fókuszálja, s egy háromré-. szes öltönynek a teljes ki­szabásához két percre van szüksége. A készülék ára egyelőre olyan magas, hogy csak a nagyüzemekben gazdaságos. Elérhető és változatlan árak A sütőipari termékek, a cukor, a növényolaj és több más élelmiszer ára 1955 óta változatlan: a Szovjetunióban. Ezek a legstabilabb és sok esetben világvlszonyitaitibao is a legalacsonyabb árak — je­lentette ki Nyikolaj Gluskov, az ámhivaital elnöke. A hús- és tejipart termékek óra 1962-;ben emelkedett harminc százalékkal. die ezek az árak Is immár 24 éve változatla­nok. llj automatizált mosógépmodellek Mint az ár,hivatal elnöke monddtlta, 1955 után „befa­gyasztottuk" az árakat és át­tértünk a munkások és alkalr mazottnk minden kategóriá­ját ónintő tervszerű béreme­lésiekre. Az elmúlt huszonöt év alatt 160 százalékkal emel- kieidtak a bének a Szovjet­unióban, az árindex viszont mindössze 10 százalékkal. Amikor a szocialista: állam ímegálilapííttja a fogyasztási oikikek árát, felt étién ül tartja magát egy kiemelten fontos sztaciállls követ élményhez. Ez azt jeleníti, hogy minden alapvető élelmiszer és létfon­tosságú iparcikk, a lakás, a szolgáltatások, a közlekedési és postai díjszabások áriáit úgy állapítja meg, hogy az a lakosság minden rétege számára elérhető legyen, te­hát az is hozzájárulhasson a normális életmódhoz szüksé­ges árukhoz és szolgáltatá­sokhoz, aki az átlagosnál ke­vesebbet keres. A szovjet ipar egyre in­kább gondoskodni .tud a ke­resetekhez igazodó tenmók- váfasaték bővítéséről, amint art a mellékelt képek is bi­zonyítják. Nyomógombos telefonkészülék A motorkerékpárgyár kamasz-kerékpárjai

Next

/
Thumbnails
Contents