Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-17 / 296. szám

Somogyi Néplap 1986. december 17., szerda NYUGDÍJASOK A MUNKAHELYEKEN Jói jön a kereset Nélkülözhetetlenek az idegenforgalomban KALINY1N ÜZENETE Ünnepi megemlékezés a Tungsramban Somogy a megyék rang­soréiban az ötödik helyen áll a nyugdíjasok foglalkoztatá­sában. Minden munkahelyen megtalálhatók áz idős em­bereik, igyekezve megkeres­ni azt a pénzt, amivel ki­egészíthetik nyugdíjukat. Az ipari, a .mezőgazdasági üze­miek igényt tartanak a jó erőben levő, nagy tapaszta­la tú nyugdíjasokra, a szol­gáltatásban, az idegenforga­lomban pedig szinte nélkü­lözhetetlenek. A megyében éviről évre nagyobb azoknak a száma és aránya, akik túl vannak a nyugdíjkorhatáron. Szá­muk tavaly már elérte a 79 600-at, s ez a somogyi népesség huszonkét és fél százalékának felél meg. Mint a megyei társadalom­biztosítási tanács megállapí­totta, ez a réteg kiegészítő munkaerő-forrásnak tekint-., bető. Van rá törvényes lehető­ség, hogy bárki elhalássza nyugdíjba menetelét, s ösz­tönző nyugdíjpótlékot kap­jon. Ezt azonban most már alig-alig veszik igénybe, az emberek inkább a nyugdíj­ba vonulást választják, s ha egészségük engedi, nyugdí­jasként vállalnak munkát. Ezt az is elősegíti, hogy 1983. január 1-je óta a fog­lalkoztatási időkeret 840 órá­ról 1260-ra nőtt, s ezzel együtt harmincezer helyett hatvanezer forint lett az éves kereseti .határ. Az al­só fokú .nevelési-oktatási In­tézményekben nem korlá­tozzák a nyugdíjasok foglal­koztatását óvónőként, dajka­ként, pedagógusként, vala­miint a folyamatosan műkö­dő egészségügyi és szociális intézményekben szakdolgo­zóként. E .területeken éppen ezért ugrásszerűen megnőtt az idős dolgozók száma az utóbbi négy évben. A statisztika szerint ná­lunk a népgazdaság szocia­lista ágazataiban mintegy hatezer-háromszáz nyugdí­jast foglalkoztatnak, közülük ötezernógyszázat fizikai munkakörökben. Ezenkívül nagyon sokan találnak el­foglaltságot a kisiparban és a kiskereskedelemben. Ez a szolgáltatást is javítja, Különösen az idénymun­kák idején van nagy szük­Hazánkban a felszabadu­lás előtt 2462 postahivatal működött, most viszont már 3189. Az egy postahivatal ál­tal kiszolgált terület nagysá­ga, az ott lákák ellátottsága, a szolgáltatások mennyisége és minősége megfelel az európai átlagnak. Minden száz községből nyolcvanhét­ben ott van a posta, és ahol hivatal nincs, a kézbesítő- gyűjtő járatok révén vehe­tők igénybe a postai szolgál­tatások. — Naponta 1,9 millió le­velet, 4,3 millió újságot, negyvenezer táviratot, 31 ezer csomagot kézbesítünk — tájékoztat dr. Asztalos Ferenc, a Magyar Posta Köz­pontjának szakosztályveze­tője. — Szolgáltatásaink egy­re keresettebbek az utóbbi két évtizedben. Ez idő alatt például másfélszeresére nőtt a levélpostai küldemények száma. Ennél is figyelemre méltóbb a pénzforgalomban bekövetkezett változás: 1965- ben a postai befizetések ösz- szege 125,9 milliárd forint volt, a kifizetéseké 53,7 mil­liárd, ezzel szemben tavaly 772 milliárd volt az első, 445 milliárd pedig a második tétel. Ilyeténképpen postai közreműködéssel bonyolódik le az ország banki készpénz- forgalmának 98 százaléka. Tálán nem kevésbé tisztelet­re méltó tény, hogy havonta több mint kétmillió nyugál­ség az idős emberek mun­kájára a mezőgazdaságban, a kereskedelemiben és a vendéglátásiban. Az állami gazdaságokban, a tsz-ekben mlég olyanok is szívesen vál­lalnak munkát, akik üze­mekből mentek nyugdíjba, mert Így helyben dolgozhat­nak. A tstz-nyugdíjasok egy része pedig éppen a kis nyugdíja miatt keresi a ki­egészítés lehetőségét. Somogyra az is jellemző, hogy minden munkáskézre igényt tartanak a balatoni üdülési idényben. Így aztán ezernyolcszáz nyugdíjast foglalkoztatnak nyaranként. Nélkülük nagyobb gondja lenne az idegenforgalomnak. A SZOT-üdülőkben például., 361, a Siotoumál pedig 252 idős embernek adnak mun­kát a szezonban. A nyugdíjasok többsége (részmunkaidőben dolgozik, ez ugyanis jobban megfelel az élettempójuknak, a kisebb ■teherbírásúiknak. Átlagke­resetük havonként 3100 és 4300 forint közötti. Sokan vannak olyanok is, alkiik az egészségi állapotuk miatt már nem tudnak munkát vállalni, mások pedig a ház körül foglalják el magukat kertészkedéssel vagy állat­tartással. • A megyei tanács munka­ügyi osztálya — szem előtt tartva a vállalatok és a nyugdíjasok érdekeit — en­gedélyt ad arra, hogy éven­te mintegy kétszázharminc nyugdíjast az engedélyezett időkereten felül foglalkoztas­sanak. Elsősorban a tsz-ek, az állami (gazdaságok, a kon­zerv-, a cukorgyár, a szák­szervezeti üdülők, az áfészek, aiz idegenforgalmi hivatal, a sütő- és a tejipari vállalat és mások igényét mindig ru­galmasan kielégítik, így is . pótolva a hiányzó munka­erőt. Ez javítja az ellátást és a szolgál tatást is. A nyugdíjasok száma vár­hatóan ihetvemhétezerre csökken 1991-ig, az arányuk azonban nem vá-ltoZik a me­gyében. Változatlanul fontos tehát, hogy a vállalatok, a szövetkezetek és aiz intéz­mények segítsenek az idős emberek hasznos foglalkoz­tatásában és a nyugdíjuk ki­lományban lévő személynek visszük házhoz összesen nyolcmilliárd forintnyi nyug­díját, előre megállapított na­pon. Vagy: az OTP és a ta­karékszövetkezetek mellett a posta kezeli a lakossági betétállomány több mint egy­negyedét. Furcsa ellentmondás, hogy miközben a hagyományos postai szolgáltatások iránt nő az igény, e szolgáltatás — a posta vezetői szerint — mindinkább ráfizetéses lesz. Egy általunk készített sta­tisztika szerint a 3189 mű­ködő postahivatal túlnyomó többsége, körülbelül 2500 — ráfizetéses. Számítások sze­rint kétezernél nem keve­sebb lakosú település képes eltartani egy-egy postahi­vatalt. A szűkén vett köz- gazdasági érdek tehát a pos­tának azt diktálná, hogy sorra bezárja a kistelepülé­sek postahivatalait. Ma már nyilvánvaló, hogy sem az iskolakörzetesítések, sem a vasút szárnyvonalainak le- nyesegetése, de még a taná­csi összevonások sem növel­ték a kisjselepülések népes­ségmegtartó képességét. Akár tetszik, akár nem, a falusi kisposták léte sokat jelent az ott élőknék a világgal va­ló kapcsolattartásban. Bevételeinek fokozására, a kisposták gazdaságosságá­nak javítására több új szol­gáltatást vezetett be az Kaposvár testvérvárosá­nak, Kalinyin felszabadulá­sának 45. évfordulója alkal­mából tartottak ünnepi megemlékezést és baráti ta­lálkozót tegnap a Tungsram kaposvári elektronikai gyá­rában. A rendezvényen részt vett Németh János, az MSZMP megyei bizottságá­nak munkatársa, Csapó Sándor, a kaposvári pártbi­zottság titkára, Hiffner Fe­renc, az MSZBT országps elnökségének tagja. Meghí­vott vendégekként vettek részt a találkozón Krjukov Vladimir Petrovics ezredes és Borkin Alekszander Niko- lajevics alezredes, a hazánk­ban ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg tabi egysé­gének képviseletében. Leitner Sándor, a Kapos­vári Tanítóképző Főiskola főigazgatója ünnepi beszé­dében szólt a két testvérvá­ros barátságának mélyülé­séről, az együttműködésről, mellyel kölcsönösen segít­jük egymás munkájának jobb megismerését. — Kaposvár és Kalinyin kézfogásából igaz emberi barátság fakadt — mondot­ta — történelmi tapasztalat, hogy évszázadról évszázad­ra erősödik a népek és nemzetek egymásrautaltsá­ga. Ma már tisztábban lát­ható, mint eddig bármikor, hogy a világ országai csak közös erőfeszítéssel, össze­fogva tudják megoldani az emberiség legégetőbb gond­jait. Az 1961-ben létrejött testvérvárosi kapcsolat, mely a két várost és a két me­gyét összeköti, negyedszáza­dos fejlődést örökíthet meg. Sok honfitársunk járt a testvérmegyében, s onnan utóbbi években a posta, így például néhány megyében a hivatalok vállalják gyógy­szerek kiváltását, árusítalak könyvet, buszjegyet. Végle­ges megoldásnak azonban ez semmiképp sem tekinthető. A Magyar Posta Központjá­ban megtudtam, hogy kere­sik annak a lehetőségét, hogy a gazdaságtalan hivatalok — a maitól eltérő szervezeti és gazdálkodási rendszerben működtetve — az egyéni ér- dékeltség fokozottabb érvé­nyesítésével, a szolgáltatás minőségének romlása nélkül gazdaságosak legyenek. (Az automatikus távhívás általá­nossá válásával jócskán mó­dosítható lesz e postahivata­lok nyitva tartása, s az üze­meltetési költségeket mérsé­kelni lehet majd.) De ez még odébb van. Mai gond viszont, hogy a posta- hivatalok több mint egyötö­de — mintegy hatszáz — ma mór nem felel meg a kor követelményeinek. Helyisé­geik rosszul fűthetők, a fa­lak vizesek, a mennyezetek alá vannak dúcolva. Súlyos tehertétel, hogy a megye- székhelyeken az úgynevezett 1. számú postahivatalok fel­újítását — mindenekelőtt költségesség miatt — elodáz­ták. Ebben a posta a huszon­negyedik órába jutott, to­vább aligha halogathatja va­laha szép postapalotáinak helyreállítását. is sokan látogattak el hoz­zánk, s minden találkozás­sal erősebbé vált a barát­ság. Tudjuk, hogy a kalinyini kerülőt a második világhá­ború első heteitől súlyos üt­közetek, csaták színtere volt. A megszállók 1941. július elsején elérték Kalinyin te­rületét, és október közepére elfoglalták a várost, az ősi Tvert. A kéthónapi fasiszta megszállás alatt emberek ezrei pusztultak el, s a vá­ros, a harcok befejeztével romokiban hevert. Úgy lát­szott, évtizedek kellenek az Hogyan tovább, melyik úton, milyen célokkal? Ezek­re a liegflanitosalbb kérdésekre igyekiezeltt választ keresni és adni az a feliadatmeghatáro- zó értekezlet, amelyre tegnap déMőftjt Kaposváron, az MHSZ Somogy Megyei Ve­zetőségén került sor. A ta­nácskozáson részt vett Trin- ger Gyula ezredes, az MHSZ főtitkárhelyettese is. Szabó Béla ezredes, megyei titkár röviden vázolltja az el- iteQit időszakban elért ered­ményekét, majd ismenteit)te a honvédelmi minliszitertt irány­elvek és az MHSZ főtitkári utasítására épülő, Somogyra átdolgozott, kimunkált fel- adaltokafc, cétokat. A megváltozott — s válto­zó — gazdas ági-társadalmi viszonyok szükségessé .teszik — A tervidőszakban hu-v szonnégyet újítunk fel a 120 legnagyobb postahivatal kö­zül — mondja dr. Asztalos Ferenc —, míg a kis-, illet­ve a közepes méretű hivata­lok közül körülbelül négy­százat korszerűsítünk. Két város, Szolnok és Székesfe­hérvár, kap levélfeldolgozó automatát, és kicseréljük a T ostobát is Budapesten: evé­gett francia és japán cégek-' kel folynak a tárgyalások. E fejlesztés szorosan össze­kapcsolódik a posta gócüze­mi hálózat kialakításával. Az ezredfordulóra kiépülő háló­zat tizenhat nagyüzemből áll majd. Az első — ez köz­ismert — Balatonszentgyör- gyön állt munkába, két éve. Év végéig elkészül a székes- fehérvári is, és részlegesen Szolnokon is működik ha­sonló. 1988-ban Budapesten, a Józsefvárosi pályaudvar szomszédságában egy hírlap- feldolgozó üzem létesül, mel­lette lesz a levél- és csomag- feldolgozó, valamint a posta- pályaudvar. Egy évre rá Pé­csett megkezdik az építke­zést, e létesítmény két-három év alatt elkészül. Ezt köve­tően Győrött és Kecskemé­ten folytatódik a hálózat bő­vítése. Mindezek megvalósí­tásával kevesebb hibával gyorsabb lesz a munka. Fejér Gyula (Folytatjuk.) újjáépítéshez. Kalinyin ma virágzó, dinamikusan fejlő­dő város az eredő Volga partján, a Szovjetunió egyik legnagyobb ipari központja. Ma, a város felszabadulásá- sánaik 45. évfordulóján az emlékezés, a hála és a meg­becsülés virágai borítják a győzelmi emlékművet. Mi, kaposváriak is fejet hajtunk a hősökre emlékezve. Az ünnepi beszéd után a Kaposvári Tanítóképző Fő­iskola MSZBT-tagcsoportja verses-zenés összeállítású műsorral kedveskedett az egybegyűlteknek. a szervezet folytonos rugal­masságát, nyitottságát., újjá­szervezését és megerősítését. A hetedik ötéves tervidő- szfalkbain sem' változik a leg­fontosabb céh hogy a szer­vezet továbbra is érvényesí­ti a párt politikáját, munkál­kodik a honvédelmi nevelés erősítésén, széles körű ismer­tetésién. A politikai munkát az elkövetkező években még inkább emberiközpontúvá igyekeznek tenni, frázisoktól, klnyilaltklaztatásokM mente­sen.. A honvédelmi elő- és utó- képzés, a, tömeg- és minősé­gi sport valamennyi szintjén emelni kell a szákmai mun­ka színvonalát, tovább kell fejleszteni, meg kell újítani a wevelésli és képzési mód­szereket, bővíteni szükséges a_ szövetség társadalmi bázi­sát, tömegbefolyását. A megyei titkár külön is 'kitért ^ az egyes szakágak előtt álló konkrét feladatok­ra : az általános honvédelmi oktatás, a tanintézeti, Ifjú Gárda, Úttörő Gárda képzés, a tartalékos utóképzés, a vi­torlázórepülő-képzés és -sport, a gépjárművezető-kép­zés, a rádiótechnikai szakág, a búvárképzés és sport, a modellező szakág, valamint a löViésiZkliubok céljaira, terv- ( számaira. Á társadalom érdeke Az alkoholizmus ellen Országszerte szélesedik az alkoholizmus elleni küzde­lem társadalmi bázisa. A napokban az alkoholizmus elleni középtávú program magvalósításának elemzése­kor az illetékesek megállapí­tották: az utóbbi két évben több mint 60 szeszmentes if­júsági szabadidő-központ és szórakozóhely létesült aiz or­szágban. Az állami vállalatok és szövetkezetek több mint bá­nom százjalékkal csökkentet­tek az égetett szeszesital ter­melését és forgalmazását, ugyanakkor az eddigieknél 7 —9 százalékkal több alacso­nyabb alkoholfoteú bont és sört forgalmaznak, 40 száza­lékkal több alkoholmentes üdítőitalt íerméllneik és érté­kesítenek. A társadalmi összefogásra a korábbinál is nagyobb szükség van, mert az évtize­dek során kialakult káros italozása szokások az egész­ségügyi felvilágosítás ellené­re lassan változnak. Az egész társadalom érde­ke tehát, hogy segítse az al­koholisták gyógyulását, az egészséges életmód kialakí­tását, az alkoholizmus meg­előzését — állapították meg az illetékes szervek. A jelenlegi gazdasági hely­zetben köziéi sem más ódban- gú dolog a megfontolt, át­gondolt tervezés, az igények és lehetőségek összehangolá­sa. A gazdlaSági lehetőségek ismeretében a megyei veze­tőségnek szigorúan kell rang­sorolni azokat a feliadat.okát, amelyeknek megvalósításá­ra anyagiakat kell fordítani. A .megyei titkár úgy fogal­mazott: .^Megszűnt a hazár- dírozás, szigorúan tilos fede­zet nélküli ügyleteket kezde­ményezni, vagy tervezni.” Igen nagy jelentősége lesz a jövőben az ésszerű, követ­kezetes .takarékosságnak, a technikai eszközök, beren­dezések, gépjárműveik, fegy­verek kihordási idejének meghosszabbításának, a sa­ját erőből történő javításak- n|ak, karbantartásnak, a ki­selejtezett anyagok értékesí­tésének — s nem utolsó sor­ban a saját bevételek növe­lésének. Ezen a téren már a múltban is figyelemre méltó sikereket értek el például a kaposvári, a; csurgói, a siófo­ki és a nagyatádi területe­ken;. A legfontosabb beruhá­zási feladatok között szere­pel a siófoki lőtér, a nagy­atádi kiképzési komplexum, repülőgéphangár, a marcali lőtér légfegyveres csarnoká­nak megépítése és a' kapos­vári lőtér felújítása. Ajándékozzon a SKÁLA—COOP áruházból. Az élelmiszer- és iparcikkosztályaira újabb belföldi és import áruszállítmányok érkeztek. Import férfipizsamák, bakfispulóverek és kardigánok, melltartók 30—50 százalékos engedménnyel. Üj SKÁLA társas játékok, 3/4-es férfipufikabát, gyermek- és nagykamaszdzsekik, nagy méret- és színválasztékban. Hazai és import színes televíziók, híradástechnikai eszközök, hűtőszekrények, csillárok, elektromos és kézi háztartási kisgépek. ZENIT 11. típusú fényképezőgépek, RUSZ dual filmvetítők 30 százalékkal olcsóbban KELLEMES ÜNNEPEKET KÍVÁNNAK AZ ÁRUHÁZ DOLGOZÓI! SKÁLA-g®®IP (92192) egmzatetsieb'en. Lajos Géza Útkijelölés, célmeghatározás Az MHSZ jövőbeni feladatai BŐVÜL A HÁLÓZAT Klasszikus posta — klasszikus gondok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents